2025. április 16., szerda

EGYRE TÖBB FIATAL TÜNTET A KORMÁNY ELLEN | HETI EGYENLEG 1.RÉSZ

HETI EGYENLEG / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.04.16.



A mostani tüntetéseknek az a lényege, hogy jelezze mindenki számára, hogy egyre többen vannak azok, akik elégedetlenek a kormánnyal – mondta Holoda Attila a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Az egykori energiaügyi helyettes államtitkár szerint egyre több fiatal tüntet a kormány ellen.

Felerősödött az a vélemény a fiatalok körében, hogy ha a jelenlegi kormányt nem lehet leváltani, akkor el kell menni ebből az országból – tette hozzá Holoda Attila.

GÁBRIEL ARKANGYAL VAGY HÓHÉR? – AVAGY MIÉRT FONTOS, HOGYAN EMLÉKEZÜNK A MAGYAR HOLOKAUSZTRA?

MÉRCE
Szerző: KLACSMANN BORBÁLA
2025.04.16.


2001 óta április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja – felmerül azonban a kérdés, hogy pontosan kikre, miért és hogyan is emlékezünk ezen a napon. Nem egyértelmű ugyanis a válasz ezekre a kérdésekre, főleg ha a hivatalos kormányzati narratíva mellett figyelembe vesszük az emlékező közösségek, egyének értelmezéseinek sokaságát, illetve a történészek verzióját is.

Történelmi fogalomként a holokauszt az európai zsidóság üldözését és kiirtását jelenti – magyar viszonylatban több mint félmillió áldozatról és további körülbelül 300-400 ezer üldözöttről beszélhetünk, akiket a szuverén Magyarország kormányai 1920-ban előbb kitiltottak bizonyos felsőoktatási intézményekből, majd 1938-tól kezdve szisztematikusan megfosztottak állampolgári és alapvető emberi jogaiktól, javaiktól, sokukat állásuk elhagyására kényszerítettek, illetve megtiltották számukra, hogy nem zsidó társukkal összeházasodjanak. 1941-ben a szuverén Magyarország hatóságai a megszállt Ukrajna területére deportáltak mintegy 20 ezer magyar és Magyarországra menekült zsidót, akiknek többségét egy német bevetési csoport Kamenyec-Podolszkijnál lemészárolta. 1942-ben magyar katonák partizánellenes razzia ürügyén etnikai tisztogatást végeztek Újvidéken, amelynek során mások mellett legalább 700 zsidót is kivégeztek.

1944-ben, Magyarország német megszállása után a kollaboráns magyar kormány és hatóságok buzgón láttak neki a „zsidókérdés megoldásának”: létrehozták a gettókat, elszigetelték bennük a zsidókat, összegyűjtötték és újraosztották a javaikat, végül megszervezték a deportálást, és az áldozatokat szállító vonatokat a határon átadták a németeknek, akik aztán túlnyomó többségüket Auschwitz-Birkenauba vitték tovább. Mivel a katonakorú, egészséges, munkaképes zsidó férfiakat besorozták munkaszolgálatosnak a magyar hadseregbe, a táborba kerülő nők, gyermekek, idősek és betegek ¾-ét a nácik egyből megölték.

Április 16. (1944-ben a gettósítás kezdetének napja) ennek az eseménysornak és ezeknek az üldözötteknek állít szimbolikusan emléket. Ha azonban ma megfigyeljük, mi jut el a holokauszt emlékezetéből a nagyközönséghez, egészen más képet kapunk. Ehhez elsősorban a hivatalos megemlékezéseket, a köztéri emlékműveket, illetve az ezek kapcsán adott nyilatkozatokat kell megvizsgálnunk. A kormány által az emléknapra létrehozott weboldalon a történelmi események leírása így kezdődik:

„Magyarországot 1944. március 19-én megszállta a német hadsereg, ezzel együtt hazánkba érkezett az úgynevezett különleges bevetési egység (Sondereinsatzkommando – SEK) is, melynek feladata az ország »zsidótlanítása« volt.”

Egyből bagatellizálja tehát mindazt, ami 1944 előtt történt, így a magyar politikai vezetés szerepét és felelősségét is gyakorlatilag a teljes magyarországi holokauszt történetében.

Hasonló szellemben készült a hírhedt Szabadság téri emlékmű is, amely 2014 óta jelképezi a magyar holokauszttúlélők és leszármazottaik számára hozzátartozóik emlékének megcsúfolását. A „német megszállás áldozatainak emlékműve” a Fidesz holokausztnarratívájának minden elemét tartalmazza: Magyarországot (mint kollektívát) Gábriel arkangyal testesíti meg, akire lecsap a birodalmi sas. Az angyal ártatlanságához kétség sem fér, miközben a történelmi tények ennek épp az ellenkezőjét igazolják, hiszen a zsidó magyarokat már jóval a német megszállás előtt üldözték Magyarországon, és nem a németek, hanem a magyar kormány, hivatalnokok és rendvédelmi szervek. Ugyanakkor itt meg kell emlékeznünk a nem zsidó többségi társadalom szerepéről is, elvégre a jelentős részük aktív résztvevője és haszonélvezője volt a zsidóellenes intézkedéseknek: lakásokat, üzleteket, földeket igényeltek ki, feljelentették zsidó szomszédaikat, megkapták a zsidók állásait és ingóságait – és ugyanez még nagyobb méretekben folytatódott 1944-ben is. Mi sem áll tehát távolabb a valóságtól, mint hogy Magyarország lakosságát a 2. világháború idején Gábriel arkangyal jelképezhetné.

A hivatalos emlékezetpolitika másik fontos eleme a szoborcsoport elnevezéséből, illetve feliratából tűnik ki: sehol nem szerepel bennük ugyanis a zsidó szó, így a legfőbb áldozati csoport válik láthatatlanná.

Ehelyett úgy tűnik, mintha a magyar társadalom egésze lett volna a megszállás áldozata, és mivel a leegyszerűsített narratíva szerint az áldozatok nem lehetnek egyszerre elkövetők is, az emlékmű feloldozza a teljes társadalmat (a politikai vezetőktől kezdve a hivatalnokokon és rendvédelmen keresztül az igényléseket, feljelentéseket megfogalmazókig) a felelősség alól. Ez így jóval könnyebb, mint szembenézni a múlttal és feldolgozni a társadalmi traumát...

BRUCK ANDRÁS: A MEGGYŐZHETETLENEK

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2025.04.12.


A meggyőzhetetlen ember életem során először egy antiszemita képében állt előttem saját testi valójában. Érveimmel, válaszaimmal tökéletesen tehetetlennek bizonyultam, angolnaként siklott a különböző, maga választotta „zsidó témák” között, így amikor már Kun Bélánál tartott, feladtam. Sok évtizeddel később a Fidesz szavazóinál találkoztam újra ugyanezzel a meggyőzhetetlenséggel, az érvek és tények teljes hiábavalóságával. Őket „csilli-villi” kórházakban kezelik – erről épp tegnap, itt a fészen szereztem tudomást egyiküktől –, az ő gyerekeik két idegen nyelvet beszélve jönnek ki a gimnáziumból, épül-szépül az ország, ők soha nem éltek ilyen jól. Most pedig a Demokratikus Koalíciónak a megszállottságig elkötelezett hívei bizonyítják a meggyőzhetetlenség felszabadító erejét.

Mi tartja őket még mindig a párt mellett? A kétségtelenül hatásos kommunikátor elnök, aki ilyesmiket mond és ír? „Hogy miért csináljuk, csinálom? Mert hisszük, mert hiszem. Mert ez az életünk. Azt meg nem adjuk.” Ennyi fellengzősség szót sem érdemelne, ha eközben nem kéne attól tartanunk, hogy a DK miatt 2026-tól végül nem Matolcsyék, T. István és O. Ráhel fog börtönkoszton élni, hanem inkább mi. De ugyanitt, ugyanő ezt is mondta: „Odaadtuk az országot egy bűnbandának.” Tuk? Hogyhogy nem tam? Az én odaadásom egyszerű DK-szavazóként épp olyan súlyú lett volna, mint az övé miniszterelnökként? Nem furcsa? Magyar Péter fel-felvillantja az önreflexió jeleit, de a DK elnökén még soha nem láttam ilyesmit. Ez vajon nincs benne ebben a kiesési határra süllyedt százalékban?

A rezsimmel szembeni – minek nevezzem? – ám, legyen: nemzeti ellenállásnak mindvégig volt két végzetes fogyatékossága. A régi ellenzéki pártok: MSZP, Momentum, LMP, DK, Jobbik, Párbeszéd tehetetlensége, nem ritkán érdektelensége, egyes képviselők megvehetősége és a tüntetések célnélkülisége. A kettő együttesen adta ki a végeredményt: az orbáni a hatalomgyakorlás fokozatosan végbement korlátlanná válását. Másfél évtized után végre változott a színtér. Látom a heti tüntetéseket az Erzsébet hídon, és mögöttük Hadházy Ákost, de az újabban fenyegetett emberi- és polgári jogok megvédése, a már elvettek visszavétele, velük együtt pedig Magyarország visszatérése Európába, az EU-ba nem lesz lehetséges a Tisza kétharmados győzelme nélkül. Vagy csak éveken át tartó fogcsikorgató, keserves harcok árán, azokban viszont mi nem vagyunk jók.

A DK most már – sajnos vagy szerencsére – egyetlen dolgot érhet csak el: szavazatveszteséget okozhat a Tiszának. Bár lassan, de biztosan fogynak a párt szavazói, tovább tart a mítoszépítés önnön nélkülözhetetlenségükről. Mindig úgy hallom, mintha azt mondanák, ha mi nem vagyunk, ti sem vagytok. Honnan ez a felsőbbrendűség képzet? Mi az alapja? A képtelenség a győzelemre? Az MNB 2014-ben kezdődött kifosztásának tétlen végignézése, holott az oknyomozó portálok az első perctől sok mindenről beszámoltak? Na és ha Orbán holnap századszor is átíratja a választási szabályokat, a DK-képviselők mit fognak tenni? Ülnek tovább, félrenéznek, és századszor is úgy tesznek majd, mintha ez őket nem érintené? Ja, tudjuk, nekik ez az életük.

Nekem mindegyik miniszterelnökkel szemben voltak nem is csekély ellenérzéseim, és Magyar Péter sem kivétel, de ez nem lehet ok arra, hogy ne rá szavazzak. Ez immár nemzeti létkérdés. Orbán Viktor két hete, a Kossuthon ezzel biztatta az övéit: “A kormányban vita volt arról, hogy a falu lelke a kisbolt vagy a kocsma, de döntetlent hirdettünk.” Döntetlent. Az intellektus micsoda koncentrátuma a kormányban! Eközben máshol ezermilliárdokat ölnek a mába, a közeljövőbe. Nekünk ezért nem csak a jogfosztottságainkkal, az ország lepusztultságával, a kormány haramia természetével, hanem ezzel a minden alatti nívótlansággal is szembe kell néznünk. A kocsma és a kisbolt között dúló öldöklő versennyel.

Csakhogy a dékás szavazók egy év elteltével sem voltak képesek megemészteni Magyar Pétert, a Tisza párt negyven feletti százalékát és a DK öt-hét körüli számait. Pedig ők is tudják, hogy az új párt a régi ellenzék által hagyott romok helyére épített reménypalotát, mégis állandó programjuk a Tisza elnökének pocskondiázása. Mindenért, bármiért. Mert kétharmadot akar - mennyit kéne ebben a kétharmadra kalibrált választási rendszerben, egyet? -, mert nem az ő szájuk íze szerint beszél, mert nem beszél mindenről. Magyar Péternek azonban maga a története radikális, nem szükséges, hogy minden egyes kérdésben az legyen. Ne is legyen az.

Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható mondatára épült. Még most sem érthető Magyar extrém óvatossága? És miért olyan nehéz belátni, hogy egy ellenzéki lista és választókerületenként egy ellenzéki jelölt adja toronymagasan a kormányváltás legnagyobb esélyét? Hogyan merheti ezt az esélyt bármelyik párt is kockára tenni? Mintha a dékások tényleg nem értenék, hogy egy autokráciában nem csak magadért, a saját pártodért vagy felelős, hanem mindenekelőtt mindenki másért. Az egész országért. Persze ettől meggyőzhetetlenek.

A MAGYARORSZÁGON MEGTERMELT JAVAK EGYRE NAGYOBB RÉSZE VÁNDOROL A TŐKÉHEZ, ÉS EGYRE KEVESEBB JUT BÉREKRE

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2025.04.16.


Ha az előállított értékekből több jutna bérekre, a termelékenység is nőhetne, állítja Boda György közgazdász, aki szerint nálunk a tőke túl nagy nyereséget ér el, míg a munkaerőhöz a kelleténél kevesebb jut.

Számos cikket írtunk az elmúlt években arról, hogy milyen téren kellene Magyarországnak változtatni ahhoz, hogy felzárkózhasson Nyugat-Európához. A felzárkózási nehézségekkel foglalkozó elemzések általában oda futnak ki, hogy nagyobb termelékenységre lenne szükség, amit az oktatási rendszer, az egészségügyi rendszer és a közszolgáltatások javításával és az elérhetőségük növelésével, illetve ezeken keresztül a társadalmi mobilitás fokozásával lehetne elérni.

Boda György, a Corvinus Egyetem emeritus docense most ezen túlmenően is állít valamit a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában. A közgazdász szerint a hatékonyság és a munkajövedelem kéz a kézben járnak. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy a termelékenység növekedésével nőhetnek a bérek, hanem azt is, hogy ha a jelenben előállított értékekből több jutna bérekre, ezáltal a termelékenység is nőhetne. Boda arra is rámutat, hogy Magyarországon még az eleve alacsonyabb mennyiségű megtermelt értékekből is jóval kevesebb jut munkabérekre és sokkal több érték vándorol a befektetőkhöz, mint Nyugat-Európában. Márpedig, ha fel akarunk zárkózni, ezeknek az arányoknak is változniuk kell.

Mekkora tőke, mennyi munka?

„Amikor a tőke hozama jelentős mértékben meghaladja a gazdasági növekedés ütemét […], akkor a múltban felhalmozott vagyon automatikusan gyorsabban fog növekedni, mint ahogy a kibocsátás és a jövedelmek növekednek. Ahhoz, hogy a tőkéjük a gazdaság egészénél gyorsabban növekedjen, az örökösöknek csak annyit kell tenniük, hogy a tőkejövedelmeik egy biztos részét megtakarítják”

– idézi Boda a francia közgazdászt, Thomas Pikettyt. Ami a gazdaságban megtermelt javak elosztási arányát illeti, az érték egy része a tőkével rendelkezőkhöz vándorol profitként, hozamként, nyereségként, egy másik részéből pedig munkabér lesz. (Nyilván létezik állami elvonás is, de azt most az egyszerűség kedvéért vegyük ki a képből, mert az állam azt vagy a munkásokhoz és családtagjaikhoz juttatja vissza támogatásként, illetve szolgáltatásként, vagy valamilyen ösztönző tényezőként a tőkéhez irányítja.) Mint Boda írja, az elmúlt 300 évben a tőke és a munka részesedésének aránya nem igazán változott, bár voltak hullámvölgyek.

A közgazdász szerint érdemes a kapitalista országokat csoportokra bontani, mert máshogyan működnek a tekintetben, hogy ki mennyit visz haza a megtermelt javakból. Ebben a felosztásban vannak

- az állam szerepére kevésbé építő liberális piacgazdaságok, például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság (az ábrán: LME);

- az állam szerepére jobban építő korporatív piacgazdaságok, például Németország és Ausztria (CME);

- az ezektől függő piacgazdaságok, például a visegrádi országok, így Magyarország;

- az állam által átitatott piacgazdaságok, így Kína, India és Brazília;

- és az olyan hierarchikus piacgazdaságok, mint a dél-amerikai országok (HME).

Boda a 2021-es adatokat használva ezeket az országcsoportokat elhelyezte egy koordinátarendszerben, aminek vízszintes tengelye azt mutatja, hogy hol mennyi az egy főre jutó GDP, a függőleges tengelye pedig azt, hogy a megtermelt értékből hol mekkora rész jut a munkabérekre...

ORBÁN AZOKAT AZ EMBEREKET SZERETI, AKIK MEG AKARNAK NEKI FELELNI I MÉLYVÍZ

MÉLYVÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.04.15.



Elég jól ismerem Orbánt. Azokat az embereket szereti, akiket nem kell kérni arra, hogy bizonyos „kreatív” dolgokat csináljanak meg. Mi csak azt látjuk, hogy egyszer csak elnökhelyettesek, majd elnökök lesznek a hivatalban – mondta a KSH botrány kapcsán Mellár Tamás a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A statisztikus szerint erős a gyanú, hogy az elmúlt években más adatokat is meghamisítanak.

MÁRKI-ZAY PÉTER: „NEKEM MOST A TISZA GYŐZELMÉN KELL DOLGOZNOM”

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2025.04.16.


Éppen három éve bukta el vezetésével a választást az ellenzék, ráadásul mintha ismételné magát a történelem: csupa olyasmit látunk most a közéletben (Kollár Kinga ügye, ellenzéki vezetés a Fidesszel szemben), ami vele egyszer már megtörtént. Márki-Zay Péter szerint Magyar Péter lehet, hogy jobb hullámlovas nála, de nagyobb hullámokon is lovagol. Ráadásul nem kell összefognia Gyurcsánnyal! Hogy kik az áruló ellenzékiek? Kik a rokonszenves fideszesek? Miért nem indul a választáson jövőre, noha van saját pártja? Miért gondolja még mindig esélyesebbnek a Fideszt, mint a Tiszát? Nagyinterjú Hódmezővásárhely polgármesterével, különös tekintettel Lázár Jánosra, akinél „az arcátlanság szériatartozék”...

ÁTALAKÍTJA AZ ÓVODAI NEVELÉST A KORMÁNY

24.HU
Szerző: FARKAS GYÖRGY
2025.04.16.


Megjelent a rendelet és az új alapprogram. Kiderült az is, a honvédelem oktatását „gyakorlatorientáltan” fejlesztenék.

Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely egyrészt módosítja az Óvodai nevelés országos alapprogramját, illetve felülír több korábbi köznevelési tárgyú kormánydöntést. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett új szabályok céljai:

- az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentes biztosítása,

- „a köznevelési és szakképző intézményekben a honvédelem tantárgy oktatásának gyakorlatorientált fejlesztése”.

A kormány szerint rendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosításával biztosítja a gyermekek sikeres iskolai előrehaladásához szükséges képességek, készségek célzott óvodapedagógiai fejlesztését, a minőségi és megfelelő pedagógiai, módszertani tartalom megjelenítését,

"a nagycsoportos korosztályú gyermekek személyiségfejlődésének segítését, a tanulás, ismeretszerzés iránti motiváció és a hazája, nemzete értékei iránt való elköteleződés kialakítását."

A kormány az Arany János Programok megvalósítását szolgáló támogatás és ösztöndíjtámogatás rendjéről és feltételeiről szóló rendeletét is módosította, hogy

"a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók középfokú iskolai előrehaladását, lemorzsolódásának megelőzését garantálja."

A kormány a köznevelési és szakképző intézményekben

a honvédelem tantárgy oktatását gyakorlatorientáltan akarja fejleszteni,

amihez azonban szükséges a tantárgyat tanítók képesítési feltételeinek módosítása. Ezért a honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és a honvédelem tantárgy tanítására pedagógus munkakörben az is alkalmazható lesz, aki érettségizett és három évig katona volt...

MNB-ÜGY: SZÁZMILLIÁRDOS OKOSVÁROST ÉPÍTETTEK VOLNA KECSKEMÉT MELLÉ, DE ELTŐZSDÉZTÉK AZ ÁRÁT

TELEX
Szerző: WEILER VILMOS
2025.04.16.


- A kecskeméti Neumann János Egyetem 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott a magyar államtól az új campusa, valamint egy tudásváros nevű új városrész felépítésére.

- A campust elkezdték, de az építkezés nemrég félbeszakadt. A tudásváros terveit bemutatták, de még egy kapavágás sem történt.

- A fejlesztésre kapott 144 milliárd forint részben elvesztette az értékét, ami maradt, az a fizetésképtelenség határán álló jegybanki befektetési cégnél van.

- Az MNB-s cég a pénzt lengyel részvényekbe rakta, amelyek értéke azóta felére csökkent. Kecskemétnek így most se pénze, se új városnegyede nincs.

- Az érintettek szerint mindent szabályosan csináltak, az egész történetből azonban kirajzolódik, kinek az érdekeit képviselhették valójában...


DIREKT36 PODCAST – ELMARADT A REPÜLŐRAJT, ÉS TRUMP SEM SEGÍT A MAGYAR KORMÁNYON

DIREKT36 PODCAST
Szerző: DIREKT36
2025.04.16.



Orbán Viktor miniszterelnök repülőrajtot ígért 2025-re a magyar gazdaságnak. A friss adatok azonban magas inflációról, jelentősen visszaesett ipari termelésről és építőipari beruházásokról, az államháztartási hiány elszállásáról szólnak, és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek is módosítania kellett a túl optimistának bizonyult GDP-növekedési várakozásán.

Mindeközben a tengerentúlon Donald Trump amerikai elnök vámháborút hirdetett, amiből részben visszatáncolt, és egyre nehezebben követhető, mi a célja a világkereskedelem lábon lövésével. Az azonban biztos, hogy Magyarországra is hatással van Trump hazardírozása.

A magyar gazdaság elmaradt repülőrajtjának okairól és az amerikaiak vámháborújának következményeiről Király Júliával, az MNB volt alelnökével és Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk a Direkt36 podcastjában.

Szóba került egyebek mellett az, milyen hatással van a magyar gazdaságra az, hogy a piacok úgy érzik, jövőre akár kormányváltás is következhet, valamint Donald Trump vámháborújának magyarországi következményeiről is beszélgettünk, valamint arról, mit várnak a szakértők a kormány által belengetett, Amerikával megkötendő alkuktól.

RÁHEL VILÁGA

JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.04.09.



Elmentem Svájcba, és elhoztam neked videóban Orbán Ráhel luxus iskoláját, ahol egy év 40-50 millió forintból jön ki. A Fideszes luxus elképesztő méreteket ölt. Ennek egyik szimbóluma a miniszterelnök a maga 12 milliárdból épített dácsájával, illetve Ráhel lánya és férje, Tiborc István, aki egy év alatt megduplázta a vagyonát, és mára a 15. leggazdagabb magyarrá lett a pénzünkből. De hogy lett Orbán lánya a saját lábunkon álló "üzletasszony"? Hogy jutott el idáig, hol tanult, kikkel intézkedett először? Ezt mutatom be neked ebben a videóban saját, exkluzív felvételekkel az elhíresült luxus iskoláról.
----------- 
00:00 Orbán Ráhel felemelkedése 
01:38 A rendszerváltás gyermeke 
03:13 Valami elcsúszhatott a keresztelésnél 
04:03 Nem annyira bízták a magyar oktatásra 
05:21 Díjazott diploma 
07:44 Szendvicsben a Soundon 
09:14 Disznóvágáson természetesen 
10:57 Út az esküvőig 
13:11 Az ellopott telefonok 
15:46 Elmentem Ráhel egyetemére 
24:38 A híres saját lábon állás 
26:01 Igazán menő osztálykirándulás 
27:10 Turizmus promósön 
29:02 Innentől nem lehet sajnálni 
32:20 Sz. pelenka és bababolt 
33:46 Elhagyták az országot 
34:47 Basszus, visszajöttek

"MIUTÁN UKRAJNA MEGSEMMISÜLT, EGYESÜLHETÜNK OROSZORSZÁGGAL" - KOVÁCS GERGELY A KUTYAPÁRT BÉKEMENETÉN

KONTROLL
Szerző: KONJTROLL
2025.04.13.



Exkluzív interjú az MKKP terveiről a társelnökkel. A Kontrollnak egy szürke jövőképet festett le a XII. kerület polgármestere.

ÖSSZEZAVARODOTT A FIDESZ, RÖHÖGTEK A SKINHEADEK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.04.16.


Rogán lekerült az amerikai szankciós listáról, újra volt hídfoglalás, Matolcsy György fia pedig az Állami Számvevőszékkel vitatkozik. Itt a 444 napindító hírlevele.