Szerző: ERDŐS VIRÁG
2016.02.10.
A DAL SZÖVEGE ITT OLVASHATÓ
2025. április 8., kedd
A VIDÉKI ELITNEK ELEGE VAN ABBÓL, HOGY LENÉZIK ŐKET, PEDIG A VÁLASZTÁSOK KIMENETELE NAGYBAN RAJTUK MÚLIK MAJD
QUBIT+ PODCAST
Szerző: QUBIT PODCAST
2025.04.08.
„Egyértelműen kivált a magyar társadalomból egy olyan vidéki társadalmi csoport, ami már nemcsak a klasszikus vidéki elitet, a földbirtokost, a polgármestert vagy az iskolaigazgatót foglalja magában, hanem egy jóval szélesebb réteget. Olyan emberekről van szó, akik különféle tőkéket tudtak felhalmozni, és nemcsak vagyoni és jövedelmi, hanem kulturális, kapcsolati és szimbolikus tőkét is. Ezek az emberek a presztízsük révén is jelentős befolyással bírnak a vidéki társadalomra, mert képesek őket megszervezni, és egyre inkább politikai értelemben is öntudatra ébrednek. Ma már nélkülük politikát csinálni nem lehet”
– hangzott el a pártoknak szinte üzenetként is felfogható mondat Kovách Imre szociológustól, akivel a Qubit podcastjának friss adásában Kende Ágnes, a lap állandó szerzője beszélgetett. Kovách szerint ráadásul ez a csoport 2024. júniusi önkormányzati választások után jelentősen átrendeződött, és bár a médiát inkább a TISZA párt felemelkedése érdekelte, sok helyen a helyi vezetők is lecserélődtek és ezek mögött sokszor épp ennek a csoportnak a tagjai állnak.
A beszélgetés tárgyát Kovách frissen megjelent, Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás – A magyar társadalom a 2020-as évek elején című kötete képezte, amelynek megállapításait a Qubiten már két cikkben is bemutattuk (itt és itt).
Az adásban szó esett még olyan, különösen a vájtfülűek számára izgalmas részletekről, mint hogy a mai magyar társadalom szerkezetének leírására miért nem elegendő már az olyan korábbi fogalmak használata, mint a társadalmi réteg, az osztály vagy a foglalkozási csoportok; hogy miért van az, hogy még egy 5000-es mintában sem lehet elérni a társadalom legalján élőket és a tetejét képző szupergazdagokat; és hogy vajon mit jelent az a sajtóban is nagy visszhangot kapott adat, hogy a magyar társadalomnak csupán az öt százaléka polgárosodott?
Az adásból nemcsak az derül ki, hogy milyen csoportoknak jött be ─ legalább is a legutóbbi évekig ─ a Fidesz kormányzása, de Kovách azt is elmeséli, hogyan látták előre szinte egyedülálló módon a 2022-es választások előtt nagymintás kutatásukban, hogy a kormánykoalíciónak megint meglesz a kétharmada. „Ugyanez történt 2018-ban is, akkor is előre szóltam, hogy »álljon meg a menet, mert nem lesz itt fordulat!«. Ezt akkor sem nagyon hitték el, és ahhoz képest, hogy utólag milyen sok helyről kerestek meg, előtte alig jutott el az üzenet” – mondta a szociológus.
Kovách szerint a kormánypárt egyszerre volt képes dezintegrálni és integrálni az embereket, és éppen ez tette őket eddig sikeressé. Dezintegrálta a társadalom legalján lévő csoportokat, akik ott is maradtak, és számukra nincs is igazán kiút a nincstelenségből – ugyanakkor abban az értelemben politikailag integrálni is képes volt a társadalom alsó rétegeiben lévő, a magyar társadalom 70 százalékát kitevő két nagy csoportot, hogy ők azok, akik többségében a Fideszt támogatták. „Hogy ma mi a helyzet, az egy másik kérdés, erre majd egy év múlva tudok pontosabban válaszolni, amikor január–február környékén elkészül az új adatfelvétel.”
A podcast Qubit+ tagsággal hallgatható meg itt
Szerző: QUBIT PODCAST
2025.04.08.
– hangzott el a pártoknak szinte üzenetként is felfogható mondat Kovách Imre szociológustól, akivel a Qubit podcastjának friss adásában Kende Ágnes, a lap állandó szerzője beszélgetett. Kovách szerint ráadásul ez a csoport 2024. júniusi önkormányzati választások után jelentősen átrendeződött, és bár a médiát inkább a TISZA párt felemelkedése érdekelte, sok helyen a helyi vezetők is lecserélődtek és ezek mögött sokszor épp ennek a csoportnak a tagjai állnak.
A beszélgetés tárgyát Kovách frissen megjelent, Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás – A magyar társadalom a 2020-as évek elején című kötete képezte, amelynek megállapításait a Qubiten már két cikkben is bemutattuk (itt és itt).
Az adásban szó esett még olyan, különösen a vájtfülűek számára izgalmas részletekről, mint hogy a mai magyar társadalom szerkezetének leírására miért nem elegendő már az olyan korábbi fogalmak használata, mint a társadalmi réteg, az osztály vagy a foglalkozási csoportok; hogy miért van az, hogy még egy 5000-es mintában sem lehet elérni a társadalom legalján élőket és a tetejét képző szupergazdagokat; és hogy vajon mit jelent az a sajtóban is nagy visszhangot kapott adat, hogy a magyar társadalomnak csupán az öt százaléka polgárosodott?
Az adásból nemcsak az derül ki, hogy milyen csoportoknak jött be ─ legalább is a legutóbbi évekig ─ a Fidesz kormányzása, de Kovách azt is elmeséli, hogyan látták előre szinte egyedülálló módon a 2022-es választások előtt nagymintás kutatásukban, hogy a kormánykoalíciónak megint meglesz a kétharmada. „Ugyanez történt 2018-ban is, akkor is előre szóltam, hogy »álljon meg a menet, mert nem lesz itt fordulat!«. Ezt akkor sem nagyon hitték el, és ahhoz képest, hogy utólag milyen sok helyről kerestek meg, előtte alig jutott el az üzenet” – mondta a szociológus.
Kovách szerint a kormánypárt egyszerre volt képes dezintegrálni és integrálni az embereket, és éppen ez tette őket eddig sikeressé. Dezintegrálta a társadalom legalján lévő csoportokat, akik ott is maradtak, és számukra nincs is igazán kiút a nincstelenségből – ugyanakkor abban az értelemben politikailag integrálni is képes volt a társadalom alsó rétegeiben lévő, a magyar társadalom 70 százalékát kitevő két nagy csoportot, hogy ők azok, akik többségében a Fideszt támogatták. „Hogy ma mi a helyzet, az egy másik kérdés, erre majd egy év múlva tudok pontosabban válaszolni, amikor január–február környékén elkészül az új adatfelvétel.”
A podcast Qubit+ tagsággal hallgatható meg itt
SZAKSZERVEZET: A POLITIKA FOGJA MEGHATÁROZNI, KI LESZ ISKOLAIGAZGATÓ
SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2025.04.07.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ezt jelenti, hogy január elseje óta csak azok a pedagógusok jelentkezhetnek intézményvezetői képzésre, hivatalos nevén köznevelői igazgatóképzésre, akiknek ezt a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületi központok megengedik. A kormány szerint a cél az, hogy az így képzett igazgatók vezetésével az iskolák jobb színvonalon működjenek.
2024. december 23-án jelent meg a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló kormányrendelet, amely megteremtette egy új köznevelési igazgatóképzés jogszabályi feltételeit, és amely 2025. január 1-jén hatályba lépett. Ezzel párhuzamosan hatályát vesztette az a rendelet, amely huszonhét éven át szabályozta a pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzésben történő részvételét.
Miről szól a rendelet?
A Népszava számolt be elsőként az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójáról, amelyet március 31-én adtak ki a pedagógusok számára. Eszerint 2025. január 1-től a pedagógusnak az igazgatói kinevezése előtt,
A Köznevelési igazgatóképzés alapítója és szervezője az Oktatási Hivatal. Célja, hogy a köznevelési intézmények igazgatói, vezetői rendelkezzenek:
A rendelet hatályba lépése előtt teljesített intézményvezetői ismeretek szakvizsgákat elfogadják, január elseje után azonban kizárólag az OH által szervezett képzés és szakvizsga érvényes. Ilyen képzés idén szeptemberben indul, a tájékoztató szerint ezerötszáz fős keretszámmal.
PSZ: A politika fogja meghatározni, hogy ki lesz az igazgató
Totyik István, a PSZ elnöke a Szabad Európának nyilatkozva azt nevezte a legsúlyosabb problémának, hogy kivették a helyi társadalom – a szülők, a tantestületek, a diákok – az intézményvezető-választás jogkörét. Szerinte az új rendelkezés visszafogja az aspirálók számát, kiszolgáltatottá teszi az intézményvezetőket és korlátozza az iskolák autonómiáját.
Az iskolaigazgató-képzés központosításáról van szó, a tankerületek szakmai szempontok helyett, politikai, megbízhatósági alapon dönthetnek arról, kik vehetnek részt a képzésen - véli a PSZ elnöke. Hozzáteszi: 2010 előtt is lehettek politikai döntések az igazgatói kinevezések során, de szerinte után borult meg látványosan a folyamat.
„Látni, hogy hol vannak politikai kinevezettek, ahol szakmailag alkalmatlan a vezető nagy a fluktuáció” – mondja Totyik István.
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2025.04.07.
2024. december 23-án jelent meg a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló kormányrendelet, amely megteremtette egy új köznevelési igazgatóképzés jogszabályi feltételeit, és amely 2025. január 1-jén hatályba lépett. Ezzel párhuzamosan hatályát vesztette az a rendelet, amely huszonhét éven át szabályozta a pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzésben történő részvételét.
Miről szól a rendelet?
A Népszava számolt be elsőként az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójáról, amelyet március 31-én adtak ki a pedagógusok számára. Eszerint 2025. január 1-től a pedagógusnak az igazgatói kinevezése előtt,
- a fenntartó jóváhagyásával, a OH által szervezett köznevelési igazgatóképzésen kell részt vennie.
- A köznevelési igazgatóképzést az OH két féléves, százhúsz kreditértékű pedagógus-továbbképzés keretében szervezi meg.
- A köznevelési igazgatóképzésben részt vevők maximális létszámát a miniszter - jelen esetben Pintér Sándor belügyminiszter - évenként határozza meg.
A Köznevelési igazgatóképzés alapítója és szervezője az Oktatási Hivatal. Célja, hogy a köznevelési intézmények igazgatói, vezetői rendelkezzenek:
- a nemzeti köznevelési rendszer és a közszolgálat iránti elkötelezettséggel és felkészültséggel;
- a köznevelési ágazat komplex rendszerének, jogszabályainak, működésének ismeretével;
- a köznevelési intézmény, mint szervezet folyamatos fejlődését biztosítani képes korszerű vezetési ismeretekkel.
A rendelet hatályba lépése előtt teljesített intézményvezetői ismeretek szakvizsgákat elfogadják, január elseje után azonban kizárólag az OH által szervezett képzés és szakvizsga érvényes. Ilyen képzés idén szeptemberben indul, a tájékoztató szerint ezerötszáz fős keretszámmal.
PSZ: A politika fogja meghatározni, hogy ki lesz az igazgató
Totyik István, a PSZ elnöke a Szabad Európának nyilatkozva azt nevezte a legsúlyosabb problémának, hogy kivették a helyi társadalom – a szülők, a tantestületek, a diákok – az intézményvezető-választás jogkörét. Szerinte az új rendelkezés visszafogja az aspirálók számát, kiszolgáltatottá teszi az intézményvezetőket és korlátozza az iskolák autonómiáját.
Az iskolaigazgató-képzés központosításáról van szó, a tankerületek szakmai szempontok helyett, politikai, megbízhatósági alapon dönthetnek arról, kik vehetnek részt a képzésen - véli a PSZ elnöke. Hozzáteszi: 2010 előtt is lehettek politikai döntések az igazgatói kinevezések során, de szerinte után borult meg látványosan a folyamat.
„Látni, hogy hol vannak politikai kinevezettek, ahol szakmailag alkalmatlan a vezető nagy a fluktuáció” – mondja Totyik István.
Ehhez kapcsolódóan: Nahalka István: Az oktatáspolitika 2010-ben hátraarcot csinált
PDSZ: Megbízható káderek kellenek?
A központosított igazgatóképzés az új pedagógus továbbképzési rendszer része. A pedagógusoknak a 2025/2026-os tanévtől ötéves ciklusokban kötelező részt venniük tartalmi megújító képzéseken. Ezeket a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehet elvégezni, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor erre több egyetemen is lehetőség volt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint, ha nem arról van szó, hogy a szakmaiság helyett az ideológiai képzésre akarják helyezni a hangsúlyt, érthetetlen, miért kellett elvenni azoktól a műhelyektől, egyetemektől az igazgatóképzést, amelyek évtizedek óta biztosítottak szakirányú, szakvizsgával záruló képzéseket...
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint, ha nem arról van szó, hogy a szakmaiság helyett az ideológiai képzésre akarják helyezni a hangsúlyt, érthetetlen, miért kellett elvenni azoktól a műhelyektől, egyetemektől az igazgatóképzést, amelyek évtizedek óta biztosítottak szakirányú, szakvizsgával záruló képzéseket...
TRUMP SVÁJCI BICSKÁJA HAMAR MEGUTÁLTATTA MAGÁT A NYUGATI ORSZÁGOKKAL
TELEX
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2025.04.07.
Az ausztráliai Nyugat-Ausztrália állam kormányfője nem sokat gondolkodott, amikor egy őt kérdező újságíró egy hónapja arra kérte, hogy fejezze be azt a mondatot, hogy „J.D. Vance egy…”. Szinte azonnal rávágta, hogy „egy pöcs”. Aztán elnézést kellett kérnie a kijelentésért, de Roger Cook válasza sokk és megbotránkozás helyett tapsot és nevetést váltott ki a West Australian lap eseményén.
Ez a jelenet is jól mutatta, hogyan ítélik meg a nyugati világban egyesek az Egyesült Államok új alelnökét. A pozíciót találóan „a világ legbefolyásosabb senkijeként” szokták emlegetni, Vance azonban hamar sokkal nagyobb figyelmet vívott ki a világban, mint legtöbb elődje. Egy alig ismert politikusból március elejére az utóbbi évtizedek legkevésbé kedvelt alelnöke lett, akinek másfél hete még a feleségét sem akarták Grönlandon látni, a végül vele érkezett Vance-t pedig pláne nem.
Grönland a sokadik olyan hely lett, ahol Vance fagyos fogadtatásra számíthatott. Az európai politikai elit először február közepén kapta fel a fejét, amikor az alelnök a müncheni biztonsági konferencián demokráciából akarta kioktatni az EU-t. Február végén aztán jött az egész világon döbbenettel figyelt találkozó Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között az Ovális Irodában, ahol Vance volt a soha nem látott veszekedés katalizátora.
Pár nappal később egész Nagy-Britanniát egyesítette, miután „random országként” beszélt róluk, és gyakorlatilag lebénázta a hadseregüket. Ezzel sikerült elérnie, hogy a konzervatív brit sajtóban buta, agresszív, tiszteletlen és szánalmas bohócként vagy egyenesen szardarabként kezdték el jellemezni. Aztán egész Európa előtt végleg nyilvánvalóvá tette, milyen rossz véleménnyel van az európai országokról, amikor a Signal-botrányban nyilvánosságra kerültek egy zárt csetcsoportban tett megjegyzései.
Az elnök szemében és a MAGA-világban Vance olyan szereplő, aki erőteljesen kiáll az Egyesült Államokért és az ország érdekeiért – közben pedig hathatósan építi magát, hogy Trump után esetleg majd az utódja lehessen...
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2025.04.07.
Ez a jelenet is jól mutatta, hogyan ítélik meg a nyugati világban egyesek az Egyesült Államok új alelnökét. A pozíciót találóan „a világ legbefolyásosabb senkijeként” szokták emlegetni, Vance azonban hamar sokkal nagyobb figyelmet vívott ki a világban, mint legtöbb elődje. Egy alig ismert politikusból március elejére az utóbbi évtizedek legkevésbé kedvelt alelnöke lett, akinek másfél hete még a feleségét sem akarták Grönlandon látni, a végül vele érkezett Vance-t pedig pláne nem.
Grönland a sokadik olyan hely lett, ahol Vance fagyos fogadtatásra számíthatott. Az európai politikai elit először február közepén kapta fel a fejét, amikor az alelnök a müncheni biztonsági konferencián demokráciából akarta kioktatni az EU-t. Február végén aztán jött az egész világon döbbenettel figyelt találkozó Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között az Ovális Irodában, ahol Vance volt a soha nem látott veszekedés katalizátora.
Pár nappal később egész Nagy-Britanniát egyesítette, miután „random országként” beszélt róluk, és gyakorlatilag lebénázta a hadseregüket. Ezzel sikerült elérnie, hogy a konzervatív brit sajtóban buta, agresszív, tiszteletlen és szánalmas bohócként vagy egyenesen szardarabként kezdték el jellemezni. Aztán egész Európa előtt végleg nyilvánvalóvá tette, milyen rossz véleménnyel van az európai országokról, amikor a Signal-botrányban nyilvánosságra kerültek egy zárt csetcsoportban tett megjegyzései.
Közben viszont pontosan ezek miatt Vance csak még nagyobb hőssé vált abban a körben, ahol neki igazán számít.
Az elnök szemében és a MAGA-világban Vance olyan szereplő, aki erőteljesen kiáll az Egyesült Államokért és az ország érdekeiért – közben pedig hathatósan építi magát, hogy Trump után esetleg majd az utódja lehessen...
HADHÁZY ÁKOS | A KÍNAI TÍPUSÚ ARCFELISMERŐ RENDSZEREK A KÍNAI TÍPUSÚ DIKTATÚRÁNAK ÁGYAZNAK MEG
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.04.07.
A Reggeli személy 2025. április 7-i adásában Szénási Sándor vendége Hadházy Ákos politikus, független országgyűlési képviselő volt.
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.04.07.
A Reggeli személy 2025. április 7-i adásában Szénási Sándor vendége Hadházy Ákos politikus, független országgyűlési képviselő volt.
HIHETETLEN HORROR A JÁNOS KÓRHÁZBAN, NEMCSAK ALATTA. JÁNOS KÓRHÁZ SHOW, 1. RÉSZ
CSENKI ATTILA VIDEÓ
Szerző: CSENKI ATTILA
2025.03.15.
Standup show a legfélelmetesebb, leglepusztultabb kórházról az Európai Unióban. Nem Romániában van, Budapesten.
Orbán Viktor kedvenc egészségügyi államtitkára ezt a kórházat vezette.
Omladozó falak, balesetveszélyes, romos épületek, tengelygyilkos kátyúk, életveszélyes elektromos hálózat, szeméthalmok, építési törmelék, környezetszennyezés, horror.
Szerző: CSENKI ATTILA
2025.03.15.
Standup show a legfélelmetesebb, leglepusztultabb kórházról az Európai Unióban. Nem Romániában van, Budapesten.
Orbán Viktor kedvenc egészségügyi államtitkára ezt a kórházat vezette.
Omladozó falak, balesetveszélyes, romos épületek, tengelygyilkos kátyúk, életveszélyes elektromos hálózat, szeméthalmok, építési törmelék, környezetszennyezés, horror.
TRUMP SIKERÉNEK TITKA EGY KALIFORNIAI MAGYAR JOGÁSZ SZERINT | FELEDY PODCAST
PARTIZÁN / FELEDY PODCAST
Szerző: FELEDY BOTOND
2025.04.08.
Amikor az ENSZ-nek dolgozott, még volt, hogy a dzsipek alá gránátot dobtak Koszovóban, azóta pedig két évtizedet az Európai Bizottságban töltött: Csiszár Pál igazgatóként, a magyarok által elért legmagasabb pozícióból vonult nyugdíjba 2024-ben.
A 80-as években Mádl Ferenc segítette amerikai ösztöndíjhoz, így aztán Kaliforniába disszidált, nemzetközi magánjogász lett, ettől a fordulattól kezdve követjük végig életútját az adásban, érintve a kortárs politikai futballhuliganizmus jelenségét, a meritokrácia kritikáját és az amerikai tapasztalatot arról, hogy a pénz tud-e politikai pozíciót venni.
00:00:00 Bevezetés
Szerző: FELEDY BOTOND
2025.04.08.
Amikor az ENSZ-nek dolgozott, még volt, hogy a dzsipek alá gránátot dobtak Koszovóban, azóta pedig két évtizedet az Európai Bizottságban töltött: Csiszár Pál igazgatóként, a magyarok által elért legmagasabb pozícióból vonult nyugdíjba 2024-ben.
A 80-as években Mádl Ferenc segítette amerikai ösztöndíjhoz, így aztán Kaliforniába disszidált, nemzetközi magánjogász lett, ettől a fordulattól kezdve követjük végig életútját az adásban, érintve a kortárs politikai futballhuliganizmus jelenségét, a meritokrácia kritikáját és az amerikai tapasztalatot arról, hogy a pénz tud-e politikai pozíciót venni.
00:00:00 Bevezetés
00:03:08 Az amerikai álom összeomlása, meritokráciából elidegenedés
00:25:47 Európa és Amerika: a különbség az ambíció
00:30:14 Politikai futballhuliganizmus
00:35:59 Koszovó és az óvatos kézigránátok
00:43:22 Az ukrajnai háború, Európa helye a világ forgatagában
00:51:27 Európa vonzóereje: a gazdaság mindenek mögött
„AZ ELLENÁLLÁS LENDÜLETE MEGTÖRT” – TÖRÖKORSZÁGBÓL JELENTJÜK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: THORPE DÁNIEL
2025.04.08.
Amint az köztudott: tömegtüntetések sorozata söpört végig Törökországon, miután letartóztatták Ekrem Imamoğlu isztambuli főpolgármestert, az ellenzék legnépszerűbb politikusát. Az országban több mint tíz éve nem voltak ekkora tüntetések – csakhogy a demonstrálók egysége lassan kezd repedezni. Vendégszerzőnk, Thorpe Dániel a helyszínről tudósítja a Válasz Online olvasóit...
Szerző: THORPE DÁNIEL
2025.04.08.
"A LEGFŐBB CÉL A MEGFÉLEMLÍTÉS" – TÖRTÉNÉSZ A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁROK KIUTASÍTHATÓSÁGÁRÓL
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.04.07.
Abszurdnak és jogellenesnek tartja Stefano Bottoni, hogy egy országban potenciális célponttá válhat minden másképp gondolkodó – erről a kettős állampolgárok kiutasíthatóságáról szóló alaptörvénymódosítás kapcsán írt a történész. Szerinte az, hogy egy állampárt önkényesen eldönti kiktől és miért akar megszabadulni, olyan vörös vonal, hogy már a Holdról is látszik.
Az Egyenes Beszéd vendége Stefano Bottoni történész.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.04.07.
Abszurdnak és jogellenesnek tartja Stefano Bottoni, hogy egy országban potenciális célponttá válhat minden másképp gondolkodó – erről a kettős állampolgárok kiutasíthatóságáról szóló alaptörvénymódosítás kapcsán írt a történész. Szerinte az, hogy egy állampárt önkényesen eldönti kiktől és miért akar megszabadulni, olyan vörös vonal, hogy már a Holdról is látszik.
Az Egyenes Beszéd vendége Stefano Bottoni történész.
KÉTHARMADDAL KORMÁNYOZNAK 15 ÉVE, ÉS MOST AZT MONDJÁK, NINCS FELELŐSSÉGÜK AZ MNB ELHERDÁLT VAGYONA MIATT
TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.04.08.
- Az Állami Számvevőszék március közepén publikált jelentéseiből súlyos hiányosságokra és hatalmas veszteségre derült fény a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásánál.
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.04.08.
- Azóta elindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények, és ha igen, kikre szólhat a „kilövési engedély”.
- Az ügy kipattanása óta a kormány folyamatosan hárít, de közben nemcsak azoknak a felelőssége merül fel, akik részt vettek az alapítványi vagyont érintő döntésekben, hanem azoké is, akik tudhattak arról, hogy mi folyik az MNB környékén. Márpedig ezt a sajtó folyamatosan dokumentálta.
- A magyar viszonyok között nehéz abból kiindulni, hogy a jogállami logika érvényesül, de a kormánynak és a kormánypártoknak informálisan és formálisan is lett volna lehetőségük arra, hogy közbeavatkozzanak.
„Az a kérdés, hogy kié a felelősség, erről folyik most a nyomozás” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón az MNB-alapítvány(ok) körüli pénzügyi botrányról. Gulyás szerint a jegybankkal kapcsolatban a kormánynak semmilyen felelőssége nincs, mert az MNB független a kormánytól, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. A kormányinfón Gulyás többször felhozta azt is, hogy az ÁSZ 2018-ban is elvégzett egy ellenőrzést, akkor mindent rendben talált az alapítványok körül.
A számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, bár azt, hogy az alapítvány működése problémás, már évek óta lehetett tudni. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miatt feljelentést tett az ügyészségnél, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, így a Direkt36 cikke és a számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények – és ha igen, milyen magas szintre jut az érintettek felelősségre vonása, kikre van „kilövési engedély”.
Ebben a cikkben azt járjuk körbe, mit állapított meg a számvevőszék a 2018-as ellenőrzésekor, milyen felelősségük lehet a különböző szereplőknek, és mennyiben állja meg a helyét Gulyásnak az a kijelentése, hogy a kormánynak semmilyen felelőssége nincs az ügyben...
„Az a kérdés, hogy kié a felelősség, erről folyik most a nyomozás” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón az MNB-alapítvány(ok) körüli pénzügyi botrányról. Gulyás szerint a jegybankkal kapcsolatban a kormánynak semmilyen felelőssége nincs, mert az MNB független a kormánytól, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi. A kormányinfón Gulyás többször felhozta azt is, hogy az ÁSZ 2018-ban is elvégzett egy ellenőrzést, akkor mindent rendben talált az alapítványok körül.
A számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről, illetve magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről. Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, bár azt, hogy az alapítvány működése problémás, már évek óta lehetett tudni. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a jegybank több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Az ÁSZ az alapítványok gazdálkodása miatt feljelentést tett az ügyészségnél, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, így a Direkt36 cikke és a számvevőszéki jelentések publikálása után azonnal megindult a találgatás, hogy vajon várhatók-e büntetőjogi következmények – és ha igen, milyen magas szintre jut az érintettek felelősségre vonása, kikre van „kilövési engedély”.
Ebben a cikkben azt járjuk körbe, mit állapított meg a számvevőszék a 2018-as ellenőrzésekor, milyen felelősségük lehet a különböző szereplőknek, és mennyiben állja meg a helyét Gulyásnak az a kijelentése, hogy a kormánynak semmilyen felelőssége nincs az ügyben...
VÁM MAN SHOW - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HERCZEGT MÁRK
2025.04.08.
Kereskedelmi világháború, Trump újabb fenyegetése, a Fidesz az időközi választásokon, Bohár Dániel hergelése és a kulturális miniszter kiállása a 444 napindító hírlevelében.
Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúl nap fontosabb anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)
Szerző: HERCZEGT MÁRK
2025.04.08.
Jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúl nap fontosabb anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)