2025. március 27., csütörtök

A MEGSZÁLLT UKRÁN TERÜLETEK GYERMEKEI

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.03.26.



Három ukrán tizenéves mondja el, hogy milyen volt az oroszok által megszállt területén felnőni, majd elhagyni gyerekkoruk helyszínét, saját akaratukból vagy az erőszakos kitelepítés miatt. Dokumentumfilm életükről a háború alatt, messze a családjuktól, az orosz átnevelésről és propagandáról.

A fimben szereplő három gyermek Ukrajna dél-keleti részén, a függetlenségét kikiáltó Donyecki Népköztársaságban nőtt fel. A most 17 éves Szása Mariupolban élte át az orosz megszállást, ahonnan az orosz kényszersorozás miatt indult útnak. A 20 éves Mária nyolc évet élt Doneck városában, majd az ukrán területnek számító Harkivba menekült, Nyina az ugyancsak megszállt Herszonban született, és 15 éves korában családjától elszakítva, erőszakkal hurcolták a Krímbe. Azóta már elszökött onnan.

Az ukrajnai hatóságok szerint eddig több mint 20 ezer ukrajnai gyermeket telepített át az Oroszország. A kényszerített áttelepítést tiltja és háborús bűntettnek minősíti a Genfi Egyezmény. 2023-ban a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogadóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, a gyermekjogok oroszországi biztosa ellen, a megszállt területeken élő ukrajnai gyermekek áttelepítése miatt.

Azoknak sem jutott boldog gyermekkor, akik maradhattak: a megszállt területeken több mint másfél millió gyermek átnevelése folyik, holott ezt tiltja az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, amit Oroszország is ratifikált 1990-ben.


Lásd még:

KAPOSVÁR - NEMZET HANGJA

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2025.03.27.



Kaposvár - Nemzet Hangja.

AD-E TOVÁBBI BETEKINTÉST AZ ORBÁN-CSALÁD DEKADENS ÉLETÉBE MAGYAR PÉTER AZ IJESZTŐ ZEBRÁKON TÚL?

JUT ESZEMBE / NÉPSZAVA PODCAST
Szerző: FRANK ZSÓFI, FEKETE NORBERT
2025.03.27.



Sulyok Tamás (köztársasági elnök) hírértékű senkisége. Laci útja a lovas kultúrától a drogháború frontjáig. A saját felelősségét vietnámi lájkokkal elsunnyogó miniszter. Nevezhető-e alkoholistának Orbán Viktor? Itt a Jut eszembe Frank Zsófival és Fekete Norberttel.

MI JÖN A DEMOKRÁCIA UTÁN?

SZUBKONTRA
Szerzők: ZSUZSA, LILI
2025.03.27.



Elon Musk rontja-e jobban a nyugati civilizációt vagy a befogadás kultúrája? Mitől demokrácia a demokrácia? Németország fegyverkezik, és Magyarország nemcsak a bizniszből maradhat ki, hanem a védelemből is.

00:00 Romlik a kultúra, de ti iratkozzatok fel! 
01:05 Mennyi buktát bír még elviselni Elon Musk? 
02:30 Fundamental weakness of Western Civilization is.... 
08:00 Létezik-e valódi demokrácia? 
11:00 Jobb lenne az anarchia? 
12:55 Magyarország lelépett a skáláról az európai TASZ szerint 
16:05 Németország fegyverkezik
25:33 Idealizmus-verseny 
28:35 Agyf@sz: vedd.fel.a.telefont!

TÖLGYESSY PÉTER - A FIDESZ BUKÁSA EGY ÚJ RENDSZERVÁLTÁST JELENT

POLITICAL_VIDEO_HU
Riporter: GULYÁS MÁRTON
2025.03.27.



Tölgyessy Péter - A Fidesz bukása egy új rendszerváltást jelent...

A MATOLCSY-KÖR MNB-SZÉKHÁZAT FELÚJÍTÓ TAGJA ÖRÖMMEL SEGÍTETT VOLNA HELYRETENNI AZ ÁSZ „TÉVES, SZAKMAIATLAN KÖVETKEZTETÉSEIT”

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.03.27.


Az Állami Számvevőszék nemcsak a Magyar Nemzeti Bank alapítványairól és a kecskeméti Neumann János Egyetem pénzügyeiről készített jelentést, de a jegybank Szabadság téri székházának felújítását is vizsgálta. Az ÁSZ szerint túl drágán készült el a székház, ráadásul az elköltött pénz több mint 80 százaléka ugyanannál az érdekkörnél landolt. A kivitelező, aki mellesleg Matolcsy Ádám jó barátja, Somlai Bálint a Telexnek azt mondja, az ÁSZ rosszul számolt.


Az Állami Számvevőszék összesen három olyan jelentést publikált, amely így vagy úgy, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működésével, székházfelújításával, műkincsvásárlásaival, alapítványi rendszerével, vagy az utóbbi univerzumba befektető kecskeméti egyetemmel foglalkozott. A megdöbbentő tartalmú jelentésekből szinte bárhol kiragadható egy-egy elem, miközben a jogi és pénzügyi nyelven megfogalmazott vizsgálati anyagok sokszor nehezen fordíthatók le hétköznapi nyelvre. Csak, hogy ne veszítsük el a fókuszt, rögzítsük gyorsan, az ország megítélését alapvetően meghatározó Magyar Nemzeti Bankról, a pénzügyi stabilitás őréről, a pénzügyi szektorokat felügyelő csoportról van szó. Ha itt bármi szabálytalanság történik, az hatványozottan kellemetlen az ország reputációjára nézve.

Ebben a cikkben az MNB-székház felújításával és egy gyakran előkerülő főváros címmel, a 1025 Budapest, Pusztaszeri út 59-cel közelítünk a történethez.

Az Állami Számvevőszék az MNB-ről

Az Állami Számvevőszék már publikálta mindhárom jelentését, így a Magyar Nemzeti Bankról készített riportját is. Ez a jelentés, amely elsősorban 2020 és 2024 között az MNB alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek (a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások) pénzügyi aspektusait vizsgálta, nem kapott eddig akkora visszhangot.

Mindez érthető, hiszen a másik két vizsgálat, vagyis az MNB-alapítványok és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyében sokmilliárdos összegek váltak köddé.

Ezek jobban felborzolták a kedélyeket, de a harmadik jelentés is nagyon erős.

A megfogalmazások azért itt némileg visszafogottabbak, valahogy úgy értékel az ÁSZ, hogy ”az egyes ingatlan-beruházási, illetve ingatlan-felújítási tevékenységben érintett gazdasági társaságok feletti tulajdonosi kontrollok szűkülése miatt az átláthatóságban lényeges hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés.[…] Az MNB az ellenőrzött ingatlan-beruházási, illetve -felújítási tevékenysége során költség- és erőforrás takarékossági intézkedéseket nem hozott és nem is mérlegelt.„

Az ÁSZ szerint az MNB ingatlan projektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, a mindenféle más területen már megkezdett takarékosságot, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Az ÁSZ-jelentésben sok ismert ingatlan ügyéről szó van, ilyen elsősorban

- a már említett Szabadság téri MNB-székház rekonstrukciója,

- a BOKK (Balatonakarattyai Oktatási Konferencia Központ),

- a Bölcs Vár (a volt Budai Városháza),

- a Pénzmúzeum, az MNB Budai Központ,

- illetve a Szentháromság téri Burg Hotel.

Mi most elsősorban a Szabadság téri székház rekonstrukciójával foglalkozunk, amelynek az anyag alapján az a fő jellemzője, hogy nagyon drága volt.

Mint a jelentés számszerűen megírta, "a bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/m2-ről a 2023. évre 4 millió forint/m2-re emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/m2-ről, 1,7 millió forint/m2-re emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan".

A szerződéses ár bruttó 69,2 milliárd forintról bruttó 103,5 milliárd forintra emelkedett. A felújítást egy, a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett cég végezte, ennek jelentőségére később még visszatérünk...

MODERN KORRUPCIÓ: NOKIÁS DOBOZ HELYETT MNB-S ALAPÍTVÁNYOK – KLASSZIS PODCAST

KLASSZIS PODCAST
Szerző: KLASSZIS PODCAST
2025.03.27.



Mi zajlott itt évekig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál és cégeinél, amelyek átláthatatlan és kontroll nélküli működésére a független sajtó után az Állami Számvevőszék jelentései újra rávilágítottak? Hova lett 500 milliárd forint közpénz? A Klasszis Podcast vendége Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője volt.


Lásd még: 



MÁR CSAK A FIDESZHEZ LOJÁLIS EMBEREK KAPNAK MUNKÁT

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.03.27.



Amióta a Nemzeti Filmintézet létrejött, csak az dolgozhat, aki elkötelezett a vezető kormánypártnak és lojális hozzá– mondta Ruttkay Zsófia a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A Hunyadi-tévésorozat forgatókönyvírója– aki FUCK NER feliratú pólóban jelent meg a Műpa színpadán a sorozat díszbemutatóján – szerint az intézet megalakulása óta pár filmkészítéshez nem értő ember eljátssza, hogy filmeket készít. A férjemmel mindennel pályázunk, de valami vicces indokkal mindig elutasítanak – tette hozzá Ruttkay Zsófia.

A KORMÁNY ÁLLAMCSŐDDEL RIOGAT MAGYAR PÉTERÉK PROGRAMJA MIATT, DE A KÉPLET NEM ILYEN EGYSZERŰ

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.03.27.


Magyar Péter március 15-i beszédéből kiderült néhány részlet a Tisza Párt gazdaságpolitikai programjából, amire a kormány már aznap reagált, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a költség 3000 milliárd forint, az eredmény pedig államcsőd. A nyugdíjasoknak szóló SZÉP-kártya juttatás körülbelül 300 milliárd forintos, az szja-csökkentés 300-400 milliárdos tétel lehet évente, míg a gyógyszerek áfájának mérséklésével akár meg is takaríthat az állam. A Tisza Párt ötleteiről azonban egyelőre túl keveset lehet tudni ahhoz, hogy pontosan meg lehessen becsülni a költségeket, a fő kérdés az lesz, hogy honnan mennyi pénzt csoportosítanának át.

„Mi nem az emberek feje felett döntünk, mi nem álkérdésekkel foglalkozunk. Mi valódi szövetséget, valódi felhatalmazást kérünk minden magyartól” – mondta Magyar Péter a Tisza Párt március 15-i rendezvényén az Andrássy úton. A beszéde végén bejelentette, hogy megszervezik „a valaha volt legnagyobb” közös megmozdulást, a Nemzet hangja nevű „népszavazást”, amelyben minden 16 év feletti magyar elmondhatja, hogy milyen országot szeretne az Orbán-rendszer után, ezeket március 24. és április 11. között lehet kitölteni.

A Tisza Párt tizenkét kérdésben kéri ki az emberek véleményét, ezeknek körülbelül a fele gazdasági aspektusú, illetve lenne egyértelmű hatása a költségvetésre. Magyar Péter többek között azt kérdezi:

- Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas SZÉP-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható?

- Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0 százalékra csökkenjen?

- Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen?

- Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9 százalékra csökkenjen?

- Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a kata adózási forma?

- Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?

Ebben a cikkben közgazdászok segítségével, illetve a saját becsléseink alapján megpróbáljuk felmérni, hogy melyik kezdeményezésnek mekkora lehet a költsége, illetve kitérünk arra is, hol vannak olyan kevéssé hatékony költések a mostani költségvetésben, amit fel lehetne használni ezekre a célokra...

RÓNA: NEM HŰTLEN KEZELÉS, HANEM SIKKASZTÁS MIATT KELLENE NYOMOZÁST INDÍTANI AZ MNB ELLEN

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.03.26.


Az ÁSZ közleményéből csak az derült ki, hogy ők a hűtlen kezelés irányában nyomoznak, ami bizonyos értelemben érthető, hiszen az ÁSZ-nak, a felügyelőbizottsághoz hasonlóan törvényes kötelessége a Nemzeti Bankot rendszeresen vizsgálni. Ha ők vizsgálatot indítanának sikkasztás ügyében, akkor a saját felelősségüket is meg kellene vizsgálni – véli Róna Péter.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Matolcsy távozása után jelentést készített az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MNB alapítványi gazdálkodásáról, és a jelek szerint egészen durva hiányosságokat és komoly veszteségeket állapítottak meg.

„Ha hűtlen kezelés kérdéskörben nyomoznak, és kérdezősködnek, akkor azokat nyomozzák, akik kezelték ezt a vagyont. Akik kezelték ezt a vagyont, már akkor kezelték, amikor a vagyon kikerült a Nemzeti Bankból és átkerült az alapítványokba. Van azonban egy másik kérdéskör, amivel én annak idején foglalkoztam, és amit rögzítettünk is a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti bizottságának zárójelentésében” – mondta a Megbeszéljük szerdai műsorában Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, aki 2014 márciusáig volt a testület tagja.

Szerinte azt is fontos lenne körüljárni, milyen jogi alapja az MNB-hez köthető alapítványok létrehozásának, hogyan jöttek ezek létre, és milyen törvény hatalmazta fel a jegybankot arra, hogy létrehozza az alapítványokat.

Elmondta, 2013 októberében, novemberében szerzett tudomást arról, hogy az MNB egy alapítvány-sorozat létrehozására készül. „Én akkor felkértem az akkori felügyelőbizottsági elnököt, Járai Zsigmondot, hogy tűzze a kérdést napirendre, mert számomra nem volt világos, hogy a jegybank-törvény alapján mindez hogyan lenne lehetséges. Járai ez meg is tette” – mondta, hozzátéve, hogy a 2014 januárjában tartott ülésen az MNB részéről Dubéczi Zoltán, jelent meg, aki azt mondta, hogy az alapítványok létrehozásáról az igazgatóság döntött, melyek céljainak megvalósítására akkor 2 milliárd forintot különítettek el, ami aztán 260 milliárd forintra duzzadt. Róna megjegyezte, ezt nem tartotta megfelelő indoklásnak.

„Az ÁSZ közleményéből csak az derült ki, hogy ők a hűtlen kezelés irányában nyomoznak, ami bizonyos értelemben érthető, hiszen az ÁSZ-nak, a felügyelőbizottsághoz hasonlóan törvényes kötelessége a Nemzeti Bankot rendszeresen vizsgálni. Ha ők vizsgálatot indítanának sikkasztás ügyében, akkor a saját felelősségüket is meg kellene vizsgálni. Hogy van az, hogy törvényes kötelességük ellenére ezt nem sikerült kivizsgálniuk” – összegezte.

AZ ÜGYÉSZSÉG ELUTASÍTOTTA AZ ORBÁN POLOSKÁZÓS BESZÉDE MIATT TETT FELJELENTÉST...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.03.27.


Az ügyészség elutasította az Orbán poloskázós beszéde miatt tett feljelentést. Mint olvasható, a Központi Nyomozó Ügyészség szerint „Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében sem konkrét személyt, személyeket, sem a lakosság jól körülhatárolható csoportját nem nevesítette”, továbbá a kormányfő „beszéde erőszakos cselekményt magában foglaló konkrét erőszak kiváltására, gyűlölködésre uszító kijelentést nem tartalmaz”.

Az ügyészség fenti közleményéből félreérthetetlenül kiderül, hogy sem az egymást követő mondatokat nem képesek egymással interakcióba lépve elolvasni, sem az egymást követő mondatok közötti összefüggések percipiálására nem alkalmasak, továbbá az is szemet szúró, hogy az ügyészség munkatársainak történelmi ismeretei – hogy mértéktartóan fogalmazzak – feltűnő módon hiányosak, vagyis összességében elkerülhetetlen elgondolkodni azon, vajon milyen illegális úton jutottak hozzá az érettségi bizonyítványukhoz.

Mint tanárember, teljes meggyőződéssel vallom, hogy tanulni nem szégyen, s a XXI. században már egy életre szóló programnak kell lennie a tanulásnak.

Ezért megadom a lehetőségét annak, hogy az ügyészség munkatársai látogassák az óráimat, ahol – egyebek mellett – szövegolvasással és szövegértelmezéssel foglalkozunk. 

Természetesen Orbán ünnepi beszédénél jóval bonyolultabb szövegekkel találkoznak majd, amelyeknek a megértése után az ügyészségi dolgozók játszi könnyedséggel lesznek képesek megbirkózni Orbán algaszintű gondolati konstrukciójával. Másrészt a szövegek történeti, eszme- és társadalomtörténeti hátterét is vizsgáljuk, azaz akár a poloska szó kontextusba helyezésével mérlegelni lesznek képesek az ügyészségi dolgozók, hogy Orbán beszéde vajon tartalmazott-e „erőszakos cselekményt magában foglaló konkrét erőszak kiváltására, gyűlölködésre uszító kijelentést”.

Ha az ügyészség munkatársai szorgalmasan látogatják az órákat, az eddig kimaradt anyag pótlására elkérik hallgató társaik jegyzeteit, az órákra felkészülnek, olvasnak és kisebb referátumokat készítenek, garantálom, hogy igen hamar komoly sikerélményben lesz részük, s gyorsan rájönnek majd arra, hogy milyen szánalmas sületlenséget tettek közzé a fenti nyilatkozatukban.

Ám ha valamiért mégsem következne be a várva várt katartikus élmény, egy másik kurzuson, Montesquieu-t olvasgatva – elsajátíthatják, mit is jelent a hatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elve, s annak következetes gyakorlata.

DIREKT36 PODCAST – MIÉRT MOST VETTE ÉSZRE AZ ÁSZ, HOGY VAN MIT VIZSGÁLNI AZ MNB ALAPÍTVÁNYI ÜGYEIN?

DIREKT36 PODCAST
Szerző: DIREKT36
2025.03.27.



Múlt héten Panyi Szabolcs és Szőke Dániel különleges dokumentumról írt cikket: az Állami Számvevőszék jelentéstervezetéhez jutottak hozzá. Ebből az derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy alapítványától rengeteg pénz folyt el rossz döntések miatt. Ugyanakkor Matolcsy György volt jegybankelnök és főleg fiának, Ádámnak a környezete nem járt rosszul. 

Azóta az ÁSZ nyilvánosságra hozta a jelentését, és a megjelent anyag is vet fel kérdéseket. Például azt, hogy miért maradt ki ebből a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Magyar Bankholding megemlítése. 

Erről a jelentésről beszélgettünk a cikk két szerzőjével, Panyi Szabolccsal és Szőke Dániellel.




ÚJABB RÉSZLETEK AZ ÚJDÖRÖGDI TRAGIKUS HADGYAKORLATRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2025.03.26.


A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád szervezte és felügyelte hivatalosan az Adaptív Védelem nevű gyakorlatot, amelynek során a Miniszterelnökség egyik fiatal, 28 éves női munkatársa kezében robbant fel egy kézigránát – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint ugyan minden támadó kézigránát használatát megtiltották, de maga az Adaptív Védelem program folytatódhat – természetesen egyelőre éles fegyverek használata nélkül.

„A 93M NF védő és a 96M NF támadó kézigránátok alkalmazását megtiltom, bevizsgálásukra az MH Logisztikai Támogató Parancsnokság parancsnoka soron kívül intézkedik. További intézkedésig a kézigránátokat a honvédségi szervezetek az egység raktárakban elkülönítetten tárolják, és lássák el jól látható »LETILTOTT« felirattal” – ezt a Szabad Európa által megismert parancsot küldte el a Magyar Honvédség minden érintett egységének Somogyi Zoltán vezérőrnagy az újdörögdi kiképzésen történt tragédia után.

A Zalahaláphoz tartozó gyakorlótéren március 21-én, pénteken, a kormánytisztviselők számára szervezett Adaptív Védelem nevű gyakorlat közben az egyik résztvevő kezében felrobbant egy élesgránát, aminek következtében elveszítette az egyik kezét csuklóból, a másikat alkarból. Az áldozat a Szabad Európa információi szerint a Miniszterelnökség egyik 28 éves női tisztviselője. A tragikus balesetben megsérült a kiképző is, aki lágyrészsérüléseket és csonttörést szenvedett.

Kör e-mailben "toboroztak"


A Szabad Európa azóta több, az esetre rálátással bíró forrással igyekezett feltárni a tragédia hátterét. A kormány januárban hirdette meg az Adaptív Védelem kiképzőprogramot kifejezetten a kormányzati szerveknél dolgozó tisztviselők számára. Mint a 24.hu akkor beszámolt róla, a Magyar Államkincstárnál például Bugár Csaba kör-e-mailt küldött a dolgozóknak, amelyben azt írta: 18–50 év közötti férfiak jelentkezhetnek a kéthetes kiképzésre, amelyet „laktanyai körülmények között”, orvosi alkalmassági után lehet teljesíteni. A két hétre mindenki megkapja a teljes fizetését, és a kiképzés nem számít szabadságnak.

A Telex arról írt, hogy első körben kilencvenen jelentkeztek a programba, akiket Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyesen köszöntött a Bálnában. A portál a Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság Facebook-oldalán található leírást is ismertette, amelyben szerepelt az „éleslövészet gyalogsági fegyverekkel”. (A bejegyzés alatt egyébként sorjáznak a honvédelmi miniszter lemondását követelő – esetenként igen trágár – kommentek.)

Ehhez kapcsolódóan: mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?

Mindenkiben az a kérdés merül fel először, hogy ki engedélyezte az éleslövészetet, az élet kioltására alkalmas fegyverek éles használatát civileknek egy ilyen rövid kiképzés során. Kiképzést, gyakorlatot forrásaink szerint alapesetben a Magyar Honvédség vezérkarának főnöke rendel el, ezután az érintett parancsnok készít egy úgynevezett levezetési tervet – ebben határozzák meg konkrétan, milyen műveletekre kerül sor. A Honvéd Vezérkar főnöke Böröndi Gábor, így elvileg ő az engedélyező, csakhogy az Adaptív Védelem esetében speciális a helyzet – hívta fel rá a figyelmünket egy forrásunk. „Mivel ez nem katonáknak szánt kiképzés volt, hanem kormánytisztviselőknek, így a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád volt hivatalosan a szervező, felügyelő.” Szerinte – mivel a kiképzési programot eleve úgy állították össze, hogy szerepelt benne az éleslőszer használata – a vezérkari főnöknek már nem kellett külön engedélyeznie.

A levezetési tervet a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága készítette – tehát az ő feladatuk volt gondoskodni a biztonságos körülményekről. Ez egy egészen új szervezeti egység; mint a szoljon.hu beszámolt róla, február 1-jével kezdte meg a működését Szolnokon. A célja, hogy – a NATO katonai struktúrájához alkalmazkodva – „az egységes vezetés révén a rendszer gyorsabban és rugalmasabban képes reagálni a modern hadviselés kihívásaira, mint például a hibrid hadviselés, a kiberfenyegetettség, a terrorizmus vagy a modern technológiák által előidézett új típusú fenyegetések. Az átalakítás kiemelt figyelmet fordít a dróntechnológia, a digitalizáció és az innovatív megoldások alkalmazására, amelyek elengedhetetlenek a 21. századi hadviselésben.”...

TIBORCZNAK IS ROSSZ HÍR A MATOLCSY-KLÁN BUKÁSA: BÓDIS ANDRÁS ÉS BRÜCKNER GERGELY AZ MNB-BOTRÁNYRÓL

HETI VÁLASZ
Műsorvezető: STUMPF ANDRÁS
2025.03.27.



Megbukik-e a Matolcsy-klán most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése nyomán a rendőrség is nyomozni kezdett hűtlen kezelés gyanújával a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi hálózatánál keletkezett milliárdos, tízmilliárdos, százmilliárdos(?) vagyonvesztés miatt? Egyáltalán, pontosan mekkora kár érte az adófizetőket és az országot? Vissza lehet-e szerezni az eltékozolt vagyont és jegybanki hitelességet? Miért csak most lépett az ÁSZ, mivel húzta ki a gyufát végleg a Matolcsy-kör a friss MNB-elnök Varga Mihálynál? És ami talán a legfontosabb: miért rossz hír például Tiborcz Istvánék számára is mindaz, ami az ÁSZ jelentésében szerepel? Többek között a fenti kérdésekre kaphatnak választ podcastunk friss adásából, amelynek vendégei afféle „ügygazdák”: Bódis András a Válasz Online-on évek óta tárja fel a Matolcsy-kör üzelmeit, a telexes Brückner Gergely pedig számos új szemponttal gazdagította a szerteágazó történetet.

ELTŰNT SZÁZMILLIÁRDOK, MEGLETT ZEBRÁK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.03.27.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel-cikkeivel. 

MÁR 191 MILLIÁRD FORINTNÁL JÁR A BÜNTETÉS, AMELYET MAGYARORSZÁG KAPOTT, MERT AZ ORBÁN-KORMÁNY NEM HAJLANDÓ VÉGREHAJTANI AZ EUB ÍTÉLETÉT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ROLAND (BRÜSSZEL)
2025.03.27.


Március közepéig 477 millió euró (mostani árfolyamon mintegy 191 milliárd forint) büntetést gyűjtött össze Magyarország, mert nem hajlandó végrehajtani az Európai Bíróság korábbi ítéletét a menedékkérőkre vonatkozó szabályozás ügyében.

Az összegből 357 millió eurót (143 milliárd forint) már le is vontak a Magyarországnak járó pénzekből

- derült ki a Népszavának megküldött legfrissebb bizottsági adatokból.

A tavaly júniusban kiszabott 200 millió eurós alapbírságon felül a bírság azóta is napi egy millió euróval növekszik, ameddig a magyar kormány nem változtat a migrációs törvényen, vagyis nem hozza azokat összhangba az uniós elvárásokkal. A lapunk áltat kikért számok azt mutatják, hogy a Bizottság kéthavonta küld fizetési felszólítást a magyar kormánynak. A legutóbbi ilyen március 17-én érkezett Budapestre...