2025. március 23., vasárnap

ÚJRÁZOTT VARJU LÁSZLÓ | EREDMÉNYVÁRÓ: BUDAPEST 11. OEVK IDŐKÖZI VÁLASZTÁS

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2025.03.23.



2024. december 3-án Varju Lászlót bűnösnek mondta ki a Kúria garázdaság, testi sértés és választási rend megzavarása ügyében. Garázdasággal és testi sértéssel az MTVA épületében történt 2018-as dulakodás miatt vádolták, választási rend megzavarásával pedig azért, mert 2018-ban a választások előtt rávett egy független képviselőt Újpesten, hogy lépjen vissza. Az országgyűlési törvény kimondja, hogy akit képviselősége alatt elítélnek, elveszti a mandátumát: Varju László tehát az ítélet után pár nappal lemondott mandátumáról, hogy mindenképp legyen időközi választás: ugyanis a választások előtti egy évben, 2025. április 1-jétől nem lehet időközi választást tartani. Az időközin ismét ő indul, amit megtehet, mert a bíróság a közügyektől nem tiltotta el – és magabiztosan nyerte a választást.

Vendégeink: 
Lakner Zoltán, politikai elemző 
Kovalcsik Tamás, a Választási Földrajz szakértője 
Róna Dániel, a 21. Kutatóközpont igazgatója 
Szabó Andra, a TK Politikatudományi Intézet igazgatója

HAZUDNI BOLDOG ORSZÁGOT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2025.03.23.


A fél ország rágódik azon, hogy vajon most gumicsontokat dobálnak Magyar Péter, illetve az ellenzéki formációk, lapok elé, vagy valami más szándék húzódik meg Orbán Viktor tervei mögött. Pedig nem kellene nagyon rágódni: egy szélsőjobbra radikalizálódó vezető nem csontokat hajigál, hanem mérgezett anyagokat.


Vagyis az ország vezetőjének és a magával rángatott csapatoknak semmi más célja nincs, mint hogy kinyírja a lehetséges ellenfeleket. Jól bevált recept szerint dolgozik; ezt tette Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péter esetében és ezt teszi most is. Ha megfigyelik, most már Gyurcsány nem tétel számára, lényegében felhagyott két évtizede tartó üldözésével, Márki Zay mintha nem is létezne, teljes erővel Magyar Péterre koncentrál és koncentráltat. Megvásárolt embereinek nincs más dolguk, mint fogást keresni és találni, lehetőleg pedig kriminalizálni a jelenleg legerősebb párt vezetőjét; addig üldözni, amíg nem követ el olyan hibát, amivel végképp ki lehet őt iktatni. Most egyszerre nehezebb és könnyebb a helyzete: nehezebb, mert Magyar Péternek nincsenek partnerei, csatlakozó pártok, de egyszerűbb, mert változatlanul egyszemélyes pártról van szó. Illetve mégsem: ekkora homogén tömeg nem zárkózott fel egyik rivális tömeg mögött sem. Szóval, ez csak abban az értelemben egyszemélyes párt, hogy lényegében csak Magyar Péter jeleníti meg. Abban a pillanatban, hogy más is odaáll mellé a színpadra, szóródik a figyelem – Szendi Ruszin Romulusz, vagy Bódis Kriszta is a célkeresztbe kerül.

Bizonyára vannak hasonlóan romlott gondolkodású párt- és országvezetők másutt is, ekkora nemzetközi kitekintésem nincs, de hogy a versenyt Orbán megnyerné, abban biztos vagyok. Az összes külföldi példát magába olvasztva, követi a rombolás és a rontás útját, uniós ország vezetőjeként szinte egyedül. 1996 óta rutinszerűen építi a gyűlölet falait, eddig félkézzel elbánva az esetleges vetélytársakkal. Orbán hihetetlen távolságba került minden demokratikus gondolattól; az a fiatal politikus, aki a nyolcvanas évek második felében felbukkant és a demokrácia híveként hirdette önmagát, mára mindent megtagadott abból, ami valaha volt. Nem viseli el, ha valóságos versenyben, igazi választásokon keresztül dőlnek el a viszonyok egy országban, valójában egypárt-rendszerben gondolkodik, ahol a többi szereplő csak díszlet. Ennek megfelelően alakítja a viszonyokat, a választási rendszer maga felé hajlításával, a jogszabályok és az intézmények, hivatalok, hatóságok, médiaviszonyok kisajátításával mindenütt egyeduralkodóvá válik...


MI SZÁMÍT NAGYOBB MORÁLIS VÉTSÉGNEK? AVAGY KIKET KELLENE A LEGSÜRGŐSEBBEN AZ ARCFELIMERŐ RENDSZERREL BEAZONOSÍTANI?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.03.23.


Mesterséges Intelligenciának való etikai alapkérdés, hogy vajon mi számít nagyobb morális vétségnek: ha a politikusi maskarába bújt köztörvényes haramiák más pénzét, vagyis a mindannyiunkat megillető, ám máshonnan, az Európai Unió adófizetőitől származó eurómilliárdokat rabolják el, avagy az, ha a saját pénzünket, vagyis a sokszázezer devizahitelestől nyerészkedés útján megszerzett 500 milliárdot privatizálják, bűnszövetkezetben? A két gigalenyúlásban a közös, hogy mindkét folyamat a legmagasabb politikai körök szeme láttára, csendes asszisztenciája és/vagy aktív részvétele mellett zajlott. Következésképp gyermekeink testi, szellemi és erkölcsi védelmében nem a Pride-ot, hanem mindenekelőtt és a lehető legsürgősebben a Karmelitát kellene betiltani, s az illegálisan odaigyekvőket arcfelismerő rendszerrel beazonosítani.

P.S. Bagossy László barátom ma kedvet csinált ahhoz, hogy a fentiekben feltett kérdésemmel az MI-hez forduljak, szíves eligazítás végett. Íme az MI válasza: „Ez a kérdés szinte maga a morális diagnózis. Valójában nem is választ igényel, hanem inkább arra irányítja a figyelmet, hogy mennyire eltávolodtunk attól az értékrendtől, amely szerint egyáltalán rangsorolni lehetne a bűn súlyosságát. Mert mindkét eset — az uniós pénzek lenyúlása és a devizahitelesek kifosztása — nem pusztán jogi, hanem mélyen erkölcsi természetű kérdés is.

Az egyik esetben a közös európai bizalom és szolidaritás elárulása történik, a másikban pedig honfitársak százezreinek egzisztenciája válik nyerészkedés tárgyává. El lehet filozofálni rajta, hogy melyik „nagyobb” vétség, de talán a legnyugtalanítóbb pont épp az, hogy mindkettő megtörténhetett – sőt, megtörténhet büntetlenül, sőt, sokszor ünnepelt módon.”

HERCZOG LÁSZLÓ: NYUGDÍJAKRÓL FELELŐSSÉGGEL

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: HERCZOG LÁSZLÓ
2025.03.23.


A közbeszédben a nyugdíjakról általában lehangoló megjegyzéséket hallhatunk: nem lehet a nyugdíjból megélni, sőt olyan vélemények is elhangzanak, hogy a következő generációknak már nem lesz nyugdíja.


A nyugdíjak – legalábbis egy jelentős részük – valóban igen alacsonyak. 20,5 ezer fő nyugdíja nem több 40 ezer forintnál, 40,3 ezer fő nyugdíja 40 és 60 ezer forint között van. Közel 200 ezer azoknak a száma, akiknek a nyugdíja nem haladja meg a 100 ezer Ft-ot. Legfeljebb 160 ezer Ft-os nyugdíjban pedig 712,5 ezren részesülnek.

A következőkben megkísérlem röviden összefoglalni a jelenlegi – korábban és most is igen bonyolult – nyugdíjrendszer főbb jellemzőit, majd felhívom a figyelmet néhány olyan összefüggésre, amelyek érdemben befolyásolják egy esetleges változtatás irányát, végül megfogalmazok néhány olyan javaslatot, amelyet bármilyen kormány, sőt, akár a társadalom is magáénak vallhat.

A jelenlegi rendszer főbb vonásai

A nyugdíjak mértékét két fontos szabály határozza meg: az egyik az induló nyugdíjak megállapítása – azaz mennyi lesz a nyugdíjunk, amikor nyugdíjba vonulunk. Ezt követően pedig az a fő kérdés, hogy évenként hogyan változik a már megállapított nyugdíj. Az induló nyugdíj nagysága lényegében két tényezőtől függ: egyrészt az életkeresettől, pontosabban az 1988-tól számított azon nettó – tehát a személyi jövedelemadóval (SZJA) és a járulékokkal (jelenleg 18,5 százalék) csökkentett – keresetek átlagát kell meghatározni, amelyek után a járulékokat befizették (ezt nevezzük nyugdíjalapnak), másrészt a szolgálati időtől.

A számítások során azonban háromféle korrekcióra is figyelemmel kell lenni. Mindenekelőtt számolnunk kell azzal, hogy régebben a keresetek sokkal alacsonyabbak voltak. Például 1992-ben az egy főre jutó bruttó átlagkereset 22 294 Ft volt. Ezért a korábbi évek kereseteit meg kell szorozni az átlagkeresetek időközben bekövetkezett növekményével. Ezeket a szorzószámokat minden évben egy kormányrendelet tartalmazza. Két további szabály pedig a kiugróan magas kereseteket, illetve az ebből következő igen magas nyugdíjak kialakulását korlátozza. Az egyik az ún. járulékplafon (ezt a kormány 2013-ban megszüntette), ami azt jelentette, hogy az ún. plafon feletti kereseteket egyáltalán nem lehetett figyelembe venni nyugdíjalapként, igaz, hogy ez után a járulékot sem kellett befizetni. Másfelől létezik az ún. degresszió, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjalap számításakor (egy 2012 óta létező szabály szerint) a 372 és 421 ezer Ft közötti keresetrésznek csak a 90, a 421 ezer Ft feletti keresetrésznek pedig csak a 80 százalékát lehet figyelembe venni. Említést érdemel. hogy ezt a két küszöbértéket a kormány 2012 óta nem módosította, azaz nem emelte meg, ami által ez évről évre egyre nagyobb keresetrészt érint. Az így megállapított nyugdíjalap még nem egyenlő az induló nyugdíjjal, a nyugdíj nagysága ugyanis a szolgálati időtől is függ. A szolgálati időt lényegében a munkaviszonyban, illetve az annak megfelelő jogviszonyban eltöltött idő adja ki. A nyugdíjat pedig a nyugdíjalap és a szolgálati időtől függő szorzó szorzata határozza meg. Például 20 év szolgálati időnél ez a szorzó 53 százalék, 40 év után 80 százalék. A szolgálati időbe a felsőfokú képzésben eltöltött időt is be kell számítani, de öregségi nyugdíj esetén csak az 1998. január 1-je előtti tanulmányok vehetők figyelembe...

STOP, PRIDE; PÁLYAUDVARBIZNISZ; CSECSEMŐK A VÁRÓLISTÁN; JOGSÉRTŐ FŐVÁROSI KORMÁNYHIVATAL - A SZABAD EURÓPA CIKKVÁLOGATÁSA

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA, BUDAPEST
2025.03.23.


Megszavazta a parlament a gyülekezési törvény módosítását, a Pride-ra hivatkoznak, de a tiltakozók szerint ennél jóval többről van szó. Közbeszerzés, koncesszió, projektcégek – új pályázatot írnak ki a pályaudvarok bérbeadására. Jogerős ítélet mondta ki: jogsértően záratta be a fővárosi kormányhivatal Iványi Gáborék fővárosi iskoláit, sérültek a gyermekek jogai. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

Füstfelhőbe burkolva szavazta meg a parlament a Stop, Pride-ot

Az Országgyűlés kormánypárti többsége – a Jobbik és a Mi Hazánk támogatásával – március 18-án szavazta meg a gyülekezési törvény módosítását, amely ellen a parlamenti szavazás napján tüntettek a Momentum szervezésében Budapesten.

A törvénymódosítás értelmében tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti. Nemcsak szervezőket, hanem a résztvevőket is büntetik, ők szabálysértést követnek el, és akár kétszázezer forint pénzbírsággal sújthatók. A tiltott gyűlés résztvevőit arcképelemző rendszerrel azonosíthatják be.

Ebben a cikkben pedig arról írtunk, hogy mit kockáztat a TASZ szerint az, aki úgy dönt, hogy részt vesz az idei felvonuláson.

Pályaudvarbiznisz: kiderült, miért vonhatta vissza a MÁV a bérbeadásról szóló pályázatot

Birtokunkba került a Közbeszerzési Hatóság levele, amelyből arra lehet következtetni, hogy nem volt szabályos a korábbi pályázat: valójában ugyanis koncesszióról van szó, amit közbeszerzési eljárás nélkül nem lehet lebonyolítani. A MÁV először a vártnál nagyobb érdeklődéssel indokolta az új eljárás szükségességét. Cikkünk megjelenése után nem sokkal pedig felkerült a MÁV-csoport honlapjára az új kiírás projektcégek alakításáról, koncesszióról és közbeszerzésről.

Jogsértő volt Iványi Gáborék iskoláinak bezárása

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntésével megsemmisítette a fővárosi kormányhivatal határozatait, amelyek bezáratták az Iványi Gábor vezette egyház két fővárosi iskoláját. Az indoklása szerint a fővárosi kormányhivatal nem folytatta le az intézmények ügyében a törvényben előírt törvényességi ellenőrzést, és jogszerűtlenül alkalmazta a nyolc napon belüli döntéshozatal eljárásjogi lehetőségét. A bíróság egy másik perben jogerősen azt is kimondta, hogy megsértették az érintett gyerekek jogait.

Kisbabák, akiket a várólista vár, nem szülők – csecsemők a gyermekvédelemben

A legkisebbek kerülnek be legnagyobb arányban a gyermekvédelmi szakellátásba. 2024-ben a KSH adatai szerint az összes szakellátásba bekerülő 5972 gyerek harmadát adták a két év alattiak. Mára annyira feltorlódott a számuk, hogy a csecsemőotthonokban is egyre nehezebb a munka. Főleg, hogy a munkaerőhiány ezt az intézménytípust is erősen érinti. Gyám, csecsemőotthonban dolgozó és nevelőszülő beszélt a Szabad Európának a helyzetről, amelyet egyikük úgy jellemez: "ha nem lennének elképesztő hivatástudattal rendelkező emberek az otthonokban, már csak az etetésről és az altatásról szólna az egész” .

Feledy Botond: Egyre nagyobb a politikai erőszak kockázata a régióban, Magyarországon is

A politikai erőszak bármilyen legitimációja politikai vezetők részéről utcai erőszakhoz vezethet, és ebben a retorikában vagyunk a Fico elleni merénylet óta Szlovákiában, a poloskázással Magyarországon, Szerbiában Vučić-csal, és Romániában is, mondja Feledy Botond. A külpolitikai szakértővel a háború lezárásának forgatókönyveiről, Trump kiszámíthatatlanságáról és Ukrajna uniós csatlakozásáról is beszéltünk.

„Megszoktuk a saját narratívánkat, illetve a morálisan helyes pozíciót” – Jarábik Balázs Európáról, Ukrajnáról, Trumpról

„Az európai technokrata politika előtérbe helyezi a retorikát, az érzelmeket és a moralizálást” – mondja az Ukrajna-szakértő, aki szerint a nyers trumpi fordulat véget vethet az Ukrajnával kapcsolatos európai képmutatásnak és a biztonsági potyautasságnak is. Jarábik Balázs szerint az oroszok valószínűleg próbálkoznak még később Ukrajnában, ami ellen a legfontosabb garancia egy minél épebben megőrzött ukrán állam és hadsereg lenne.

„Katasztrofális csapás”– az Egyesült Államok bezárja az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló egységét

Március 28-án bezár a Yale Egyetemnek az a részlege, amely kulcsszerepet játszott az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtésében. Az ok: az Egyesült Államok külügyminisztériuma megszüntette a finanszírozását.

Vučić: a szerb kormány „vette az üzenetet” a tömeges belgrádi tiltakozás után

Aleksandar Vučić elnök a diákok által vezetett belgrádi tüntetés után beismerte, hogy „hatalmas negatív energia és harag” zúdul a szerb hatóságokra. „A kormányban mindenkinek meg kell értenie az üzenetet, amikor ennyi ember összegyűlik. Meg kell változnunk nekünk magunknak” – mondta, miközben több tízezer ember gyűlt össze Belgrád utcáin.

A FIDESZESEK NÉLKÜL NEM BUKIK MEG ORBÁN | HETI EGYENLEG 2.RÉSZ

HETI EGYENLEG / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.03.23.



Fontos kérdés, hogyan lehet a demokráciáért elkötelezett fideszesek tudtára adni, hogy ez a mostani rendszer mennyire nem demokrácia – mondta Vicsek Ferenc a KlikkTV Heti Egyenleg című műsorában. Az újságíró szerint a fideszesek nélkül nem lehet megbuktatni ezt a rendszert. 

Eddig egyedül Magyar Péternek sikerült felnyitnia a szemét néhány korábbi kormánypárti szavazónak – tette hozzá Vicsek Ferenc.

SZÉKY JÁNOS: POLOSKÁKOK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2025.03.21.


Végre belpolitika.
Mivel Magyarországon nincs normális parlamenti élet, mint holmi demokráciában, a politizálásnak az utcán kell történnie, s arra nincs jobb alkalom, mint a nemzeti ünnep. Főleg az a kettő, amelyik forradalomról emlékezik meg, úgymint március 15. és október 23. Ilyenkor a kormány és az ellenzék is megmutathatja erejét, hány embert tud mozgósítani, a szónokok mindenféle hangzatosat mondanak, amin elrágódik a média, s aztán nem történik semmi. Pontosítok, utoljára 2006. október 23-án történt valami, a posztkommunista térség első színes ellenforradalmának keretében, jövőre lesz húsz éve.


Az idén, hosszú szünet után, fordulat ugyan nem volt – de cselekmény, az igen. Amióta megszűnt a centrális pártrendszer, Orbán Viktoron az ijedelem tünetei mutatkoznak. Az idén is ő szervált, de az ütés most röhejesen out volt. A Kremlt szolgáló „béke”-propaganda határtalan idiotizmusa megbosszulta magát. A miniszterelnök azt volt kénytelen írni a külhoni magyaroknak címzett levelében, hogy a márciusi ifjak „a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra”. Mármost abban, hogy a miniszterelnök észveszejtő badarságokat beszél, semmi új nincsen. De egy forradalom főszereplőit rendpártiaknak nevezni, a szabadságharc kirobbantóit pedig békepártiaknak, nos, az annyira ütközik mindazzal, amit a magyarok fejébe sulykolnak óvodás koruktól kezdve, hogy még a legjámborabb kormányhíveknek is feltűnhet, miszerint itt valami nem stimmel. Coming out: nekem is volt ám öt-hat éves koromban piros huszárcsákóm és kályhaezüsttel bevont fakardom, azzal ültem fel a papírmasé hintalovamra, és kiáltottam harciasan, hogy „Éljen a magyar szabadság!”. Csuda helyes lehettem. De van, aki még mindig itt tart.

Orbán Viktor „ünnepi” beszédének csak a végéből, a poloskázásból lett botrány, de érdemes figyelmesen meghallgatni a felvezető részt is. Felmondja a nacionalista öndicséret szokásos kliséit. „A magyarok eleme a szabadság.” Eltérően, ugye, minden más nemzettől. Mi ebben vagyunk különlegesek. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy ezt az Egyesült Ál­la­mok­tól Olaszországon és Lengyelországon át Ukrajnáig az összes nemzet politikusai elmondhatnák, ha volna hozzá kedvük, de nézzük inkább azt, hogy mi ez a szabadság. „A szabadság a nemzeté.” Passz. Hogy a nemzeten belül vannak egyének és csoportok, akik, amik ugyancsak szabadok akarnak lenni? Semmi értelme. Szabadság csak kifelé, az adott naptári évben kijelölt birodalmakkal szemben létezik – az idén az Európai Unió meg Soros a birodalom, a Rosszijszkaja imperija és a Szovjetunió revansista jogutódja viszont nem az. Befelé a szabadság értelmezhetetlen, a nemzeten belül mindenkinek kötelessége ugyanazt akarni, mindenkinek egyezzen meg az ízlése, az üzleti érdeke és a szexuális irányultsága Orbán Viktoréval, azaz legyen egy zsarnoki rendszer hű alattvalója, szeresse a zsarnokságot, és azt higgye szabadságnak...

ORBÁN MÁR NEM SOKÁIG TUD VÉTÓZNI AZ EU-BAN | MÉLYVÍZ

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2025.03.23.



Az a folyamat, hogy a magyar kormány hátráltatja az EU működését és keresztbe tesz, sokáig így marad – mondta Odze György a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán. Az író, diplomata szerint az unióban már készülnek arra, hogy találjanak egy megfelelő megoldást a folyamatos magyar vétóval szemben.

Úgy hallom, hogy van egy olyan elképzelés, hogy megkerülik Magyarországot. Olyan döntéshozatali mechanizmust alakítanak ki, hogy az állandó vétót meg lehessen kerülni – tette hozzá Odze György.

TÖRTÉNELMI BŰN – A MAGYAR–LENGYEL BARÁTSÁG LEROMBOLÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE / ESSZÉ
Szerző: MITROVITS MIKLÓS
2025.03.21.


„A magyar–lengyel barátság a közös közép-európai régiónk felemeléséért és szuverenitásáért folyó küzdelemben alakult ki és kovácsolódott erős szövetséggé. Aki a magyar–lengyel barátságot lerombolja, történelmi bűnt követ el” – írja a Válasz Online-nak küldött cikkében Mitrovits Miklós. A történész-polonista, aki maga is kárvallottja a mélypontra jutott kétoldalú kapcsolatoknak – egy nemrég neki ítélt elismerés varsói díjátadója politikai okok miatt elmaradt –, úgy véli: a jelenlegi, Fidesznek nem kedves lengyel kormány folyamatos revolverezése kizárólag orosz érdekeket szolgál. Aki pedig a szomszédban dúló háborúban „Putyin mellett áll és Ukrajna vesztét kívánja, az Lengyelország ellensége. Lengyelország meggyengülése pedig soha nem lehet magyar érdek.” Gondolatok a március 23-i magyar–lengyel barátság napja elé. (Az írás lengyelül is megjelent a Polityka hetilap online felületén.)


2006-ban a Sólyom László és Lech Kaczyński államfők úgynevezett „győri nyilatkozatában” meghirdetett barátságnap bevezetéséről a magyar parlament és a lengyel Szejm egyhangúlag döntött. 2007-től így hivatalosan is március 23-án ünnepeljük a népeink közötti történelmi barátságot.

Az elmúlt bő másfél évtizedben e napokon cikkeimben vagy éppen interjúkban több alkalommal is méltattam a magyar–lengyel barátságot. Bár rendkívüli híve vagyok a két nép szoros kapcsolatának, soha nem mulasztottam el megemlíteni a szőnyeg alá söpört problémákat, a hivatalos rendezvényeken elhallgatott valóságot, amelyekről úgy tartottam, egyszer komoly gondokat okozhatnak. Nagy sajnálatomra, 2025-ben már semmi másról nem tudok írni, mint azokról a problémákról, amelyeket a politika generált és teljes mértékben megmérgezték barátságunkat. A magyar–lengyel kapcsolatok ugyanis történelmi mélypontra jutottak.

A kiindulópont

2010 után a hivatalos államközi diplomáciát a Fidesz-kormányok fokozatosan lecserélték a pártközi kapcsolatok diplomáciájára. A magyar külpolitika célja, hogy a kormány saját politikájának megfelelő nemzetközi környezetet alakítson ki. Ezért a magyar külpolitika olyan erőket támogat minden országban, amely hasonló politikai célok megvalósítását ígéri. Ebben a politikában nem az ország vagy a nemzet érdeke az első, hanem a kormányé, vagyis a kormányzó párté.

Ebben a kontextusban értelmezhető a lengyel Jog és Igazságossággal (PiS) kialakított szoros szövetség, és ennek a kontextusnak az elfedésére szolgált a magyar–lengyel barátság eszméjének kisajátítása. Ez a probléma ugyan nemcsak a magyar–lengyel relációt érinti, de a legsúlyosabban talán mégis azt. Mégpedig azért, mert arról a rendszerváltás óta konszenzus volt a magyar és a lengyel politikai elitben – és mindkét társadalomban –, hogy

kapcsolataink többek a szokásosnál: ez barátság (sőt, a lengyelek nyelvhasználatában testvériség) – pártpolitikán felüli jelenség.

Ennek jelei láthatók voltak az egymáshoz viszonyulásban, sok esetben a kivételezettségben. Voltak ugyan e barátságban rosszabb és jobb periódusok az elmúlt bő három évtizedben, de soha egyetlen komolyan vehető erő nem kérdőjelezte meg.

A kétoldalú viszony és barátság kisajátítása, politikai érdekek mentén pártpolitikai síkra terelése azonban felrúgta ezt a közmegegyezést. Az pedig az első perctől kezdve világos volt, hogy „ez a politika hosszú évekig helyrehozhatatlan károkat okozhat a két nép kölcsönös megítélésében, és garantáltan erősíti a negatív sztereotípiákat” – írtam a tizenhárom évvel ezelőtti barátság napján, 2012. március 23-án, az Élet és Irodalomban. Nem kellett ehhez túlzott éleslátás, egyszerű logika alapján ki lehetett következtetni: amennyiben egy kormányon lévő politikai erő egy másik ország belpolitikájában elköteleződik egyik vagy másik oldal mellett, abból problémák keletkeznek...


TRUMP ROMJAI, PUTYIN SIKERE

NÉPSZAVA
Szerző: KISS ANDREJ
2025.03.23.


Nehéz eldönteni, hogy mennyire lehetett előre látni az orosz-ukrán háború három éve alatt bekövetkezett rombolást.


Oroszország eredetileg gyors sikerben reménykedett, nem számítottak arra az ellenállásra, amibe ütköztek. Így mostanra a többször újrahazudott célokat hajszolva az agresszor pont azokat a területeket tette lakhatatlanná, azokat a településeket bombázta romhalmazzá, ahol Ukrajna orosz-ajkú lakosai éltek békében a hívatlan felszabadítók érkeztéig.

Kevesen gondolták, hogy még 2025-ben is a frontról jövő híreket fogjuk olvasni. Igaz, voltak szakértők, leginkább a hadtudományok világából, akik rideg számításaikra támaszkodva megmondták, hogy Oroszország a teljes hadigazdálkodásra átállva akár 3-4 évig is képes lesz folytatni a háborút. Most felcsillanni látszik egy törékeny tűzszünet reménye, így lehetőségünk van átgondolni: valójában mit is okozott eddig Putyin háborúja? Mit ért el Moszkva, és mit Kijev, mi vár Európára és milyen világra ébredünk holnap?

Oroszország esetében nagyon nehéz pontos diagnózist felállítani, mivel minden, a gazdaság, a hadsereg és a társadalom állapotát tükröző információt, statisztikát titkosítottak.

Ezt nem azért tették, mert annyira csodásan sikeresek, és szerényen akarják kezelni a fényes eredményeket. Erről szó sincs, aminek bizonyítékául olyan tényeket tudunk felsorakoztatni, melyek önmagukban is leleplezőek.

Hogy Putyin bajban van, már abból lehetett tudni, hogy feladva minden büszkeségét, katonai együttműködésről, magyarán fegyverszállításokról állapodott meg Észak-Koreával és Iránnal. Később ez csak fokozódott, amikor megjelentek Kim katonái a fontvonal oroszországi szakaszán. Vagyis ott, ahol a legégetőbb volt, bármi áron, még a tűzszüneti tárgyalások megkezdése előtt felmutatni valamilyen hadisikert. Ugyancsak árulkodó, hogy Putyin a mai napig nem merte meghirdetni a szélesebb körű mozgósítást. A modern kori Oroszország történetében példátlan helyzet állt elő: Moszkva pénzért harcoló, zsoldos katonákkal vívja birodalmi célú háborúját. Sorkatonákat fél beküldeni a húsdarálóba, a pénzért meghalni vállalkozók száma viszont drámaian megcsappant. A háború korábbi szakaszában még 150-300 ezer rubel aláírási díjat fizettek szerződéskötéskor. Mára ez az összeg a tízszeresére ugrott és elérte a 3 millió rubelt, ami napi árfolyamon számolva 13,5 millió forintot jelent. Kegyetlen őszinteséggel mutatja ez a csillagászatira duzzadt összeg a háborúpárti lelkesedés hiányát. Vagyis még a totális háborús agymosás sem tudta kiirtani az emberekből az élni akarást...

NINCS HOVA HÁTRÁLNI❗🆘 #HETIHÍRVADÁSZ

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Műsorvezető: Norbi
2025.03.23.



00:00
-00:51 BEVEZETŐ 
00:52-02:05 NAGY MÁRTON FENYEGET 
02:06-06:09 KÉTSZERESÉRE NŐT A NÉLKÜLÖZŐ GYEREKEK SZÁMA! ILYEN AZ ORBÁNI GYERMEKVÉDELM! 
06:10-09:08 TÖBB EZER MILLIÁRD MÉSZÁROSÉKNAK, ÉS A TÖBBI PIÓCÁNAK! 
09:09-11:33 MAGYARORSZÁG NO GO ZÓNA LETT! 
11:34-12:58 TOVÁBB NŐ A BÉRSZAKADÉK! 
12:59-15:09 AZ ENSZ SZERINT ROMOKBAN AZ OKTATÁS IS! ORBÁN VÁLASZA: BRÜSSZEL! 
15:10-16:11 ORBÁN UTASÍTÁST ADOTT A MAGYAROK MEGFIGYELÉSÉRE! 
16:12-18:42 ELINDULT AZ OLIGARCHÁK HARCA? 
18:43-20:04 KÖSZÖNET, OUTRO!

NEM TELJESÜLT TRUMP ÍGÉRETE

JELEN HETILAP VIDEÓ
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2025.03.23.



Nemhogy 24 óra, de két hónap alatt sem teremtett békét Donald Trump, holott konkrétan ezt ígérte, és az elmúlt héten lezajlottak azok a telefonhívások is, előbb Putyinnal, majd Zelenszkij elnökkel, amelyektől Trump az áttörést remélte, de még a tűzszünethez sem kerültünk közelebb. Ezalatt folytatódik az új európai védelmi együttműködés kialakítása, habár még hosszú utat kell hozzá megtenni, amelyeken buktatót jelenthet a Törökországhoz való viszony, és annak eldöntése, kiket vonjanak be a európai államok a hadiipari fejlesztésekbe. A podcast végén arról beszélgetünk, kik azok az elnökök, akiket Trump az előképének tart, és vajon mennyire állnak meg a lábukon ezek a történelmi hivatkozások. Lakner Zoltán, a Jlen főszerkesztőke és Kaló Máté külpolitikai szakértő ezenket a témákat vette végig ezen a héten.

„A BRAZIL ÉS TÖRÖK SOROZATOK SEMMIK AHHOZ KÉPEST, AMIT ITT AZ ÉLET PRODUKÁL AZ ANYUKÁKKAL ÉS A GYEREKEKKEL”

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA, ADRIÁN ZOLTÁN
2025.03.23.


A Lea Otthon 2005 óta ad esélyt az újrakezdésre azoknak a nőknek és gyermekeiknek, akiknek senki más sem segít. Horváth Valéria húsz éve dolgozik minden egyes nap ezekért a nőkért – vele beszélgettünk a legnehezebb és legfelemelőbb történeteiről, a bántalmazások ezernyiféle természetéről, valamint arról, miért szakítja meg akár a balatoni nyaralását is, ha csörög a krízistelefonja.


"Minden gyerek rózsaszínnek születik. Ahol az apuka fekete, ott is. Csak pár nappal később kezd el sötétedni a bőrük. Mindannyian egyformának születünk. Teljesen egyformának. Aztán nagyon gyorsan hihetetlenül kinyílik a társadalmi olló. Lehet, hogy a kórteremben egymás mellett született gyerekekre is nagyon eltérő sors vár."

Egy Budapest környéki településen járunk – mindjárt világossá válik, miért nem nevezzük meg, hogy pontosan hol. A Lea Otthon 2005 óta nehéz sorsú anyáknak és gyermekeiknek ad lehetőséget az újrakezdésre – a pontos cím pedig a lakók védelme miatt titkos. Az otthon azért jött létre, hogy a krízishelyzetben lévő családok az itt eltölthető maximum másfél év alatt együtt maradhassanak, a gyerekek az édesanyjuk mellett nőhessenek fel.

Az anyák jórészt nehéz szociális körülmények közül érkeznek. A családi kapcsolataik meggyengültek – jobbára senkire nem számíthatnak. Vannak itt, akik súlyos bántalmazások, életveszélyes fenyegetések elől menekültek el, de akadnak olyanok is, akik korábban prostituáltként dolgoztak, vagy épp a családjuk elől kénytelenek eltitkolni a várandósságukat és a szülést.

A fiatal nők és gyermekeik itt mindenekelőtt nyugalmat és békét kapnak. Illetve ezen felül még rengeteg mást is. Segítséget az anyai szerepük erősítésében, készségeik fejlesztésében, traumáik feldolgozásában. A támogatás pedig olyan kitartó segítőktől érkezik, mint a fentebb idézett Horváth Valéria, aki húsz éve dolgozik az intézmény családgondozójaként...

NEM KÖNNYŰ AZT MONDANI, HOGY HAJLÉKTALAN VAGYOK

TELEX
Szerzők: MOLNÁR RÉKA, AJPEK ORSI
2025.03.22.


„Sokan az utcával azonosítják a hajléktalanságot, az embereknek nincs megfelelő képük erről. Azok az idős nők, akiket az átmeneti szállón megismertünk, sem tudták, hogy ilyen létezik. Egészen addig, amíg ők maguk nem kerültek oda” – meséli Wilhelm Laura és Csibra-Kaizler Tamara, akik fotós-újságíróként jártak egy hónapon keresztül a BMSZKI hajléktalanszállóira, hogy bemutassák az ott élő nők történetét, életét. Tíz szállón élő lakóval készítettek interjút, de még többen voltak azok, akik a fotózások során csatlakoztak: örültek, hogy a történeteikkel foglalkoznak.

A BMSZKI a főváros legnagyobb hajléktalanellátó intézete, közel 3000 embernek ad otthont, köztük nagyjából 900 nőnek. „Visszatérő fájdalmuk volt, hogy hajléktalannak hívják őket, pedig azt érzik, nem korrekt leredukálni valakit az élethelyzete alapján” – mert ez lehet átmeneti állapot. „Ebben az életszakaszban élnek most” – mondja Csibra-Kaizler. Hogy a hajléktalanság jelzőként is sértő, arra az egyik bent élő nő történetét hozták fel: „mutatta nekünk, hogy fotózzuk le az orvosi papírjait, amin a diagnózisok közé odaírták, hogy hajléktalan. Ott volt, hogy cukorbeteg, szívproblémás, amputált lábak, lakástalan. Hatalmas megaláztatásnak élte ezt meg.”...

DE TÉNYLEG ELNÖK ÚR, MIT ESZNEK A ZEBRÁK? KIJÖN A HÓNAP VÉGÉN A ZAB?

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2025.03.23.



De tényleg elnök úr, mit esznek a zebrák? Kijön a hónap végén a zab?

"MINISZTERELNÖK ÚR, EGYRE IDEGESEBB VAGY" 😅 | POTTYONDYNAK IGAZA VAN? | ADJ VÉRT ORBÁN PRIDE PÓLÓBAN

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.03.23.



Orbán Viktor: Valld be Magyar Péter hogy gazdag vagy! Elnök úr, Hatvanpusztád is milyen. Nem zebra, csíkos ló. Index JÓ, Telex NO. Súlytalan Tamást nem kérdezed! Pánik az M1-en.