ORBÁNNAK A SAJÁT OLIGARCHÁIT KELLENE MEGFÉKEZNIE | HETI EGYENLEG 2. RÉSZ

HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.03.18.

Orbán a járulékokat az élelmiszeriparban nem csökkenti, hiszen az a legbiztosabb bevétele. A saját óriás oligarcháit kellene megfékeznie – Mészárost, Csányit stb. -, a nagy termelőkkel kellene szembenéznie, de azt nem teszi, hiszen azok ők maguk – mondta Lengyel László a KlikTV Heti Egyenleg című műsorában. A politológus szerint, mivel nincs verseny az élelmiszerpiacon, így a vásárlók teljesen ki vannak szolgáltatva. 

Választások lesznek egy év múlva, mindenki tudja, hogy rengeteg pénzt fognak kiosztani. A piac ezt már beárazta, ezért is ilyen magas az infláció – tetet hozzá Lengyel László.

ITT NÉZHETŐ MEG

Lásd még:

Orbán a bukása előtt a legnagyobb kínban lesz | Heti Egyenleg 1.rész

KI MEGY KI A PRIDE-RA, HA BÍRSÁGGAL FENYEGETIK A RÉSZTVEVŐKET?

PARTIZÁN
Műsorvezető GULYÁS MÁRTON
2025.03.17.

A Fidesz friss törvényjavaslata alapján a rendőrség nem fogja engedélyezni a Pride-ot, a tiltás ellenére felvonulókat a felvételek alapján beazonosítják és megbírságolják, ha pedig nem fizetnek, adóként hajtják be rajtuk a bírságot. Mit mond a jog, és mit a józan ész? Elijeszti, vagy inkább feltüzeli a Pride közönségét a kormányzat keménykedése? Vendégeink Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza, gyülekezési jogi szakértő és és Hegedűs Máté, a Budapest Pride sajtószóvivője.

ITT NÉZHETŐ MEG

AUSZTRIÁBAN IS AGGÓDNAK A PRIDE BETILTÁSA MIATT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.03.18.

A Polgári Szabadságjogi Unió Európáért elnevezésű, berlini székhelyű emberi jogi hálózat immár a hatodik alkalommal tette közzé éves jelentését - Liberties Rule-of-Law Report - a jogállamiság uniós helyzetéről, és abban azt állapította meg, hogy Európában további romlás tapasztalható.

Olyan országok, amelyeket a demokrácia erősségének tartottak, autoriter irányba csúsznak, és alig van hatása az EU azon minimális lépéseinek, amelyek a jogállamiság megvédésére lennének hivatottak. Erről a jelentésről írt cikket az EUObserver brüsszeli portálnak Eleanor Brooks és Balázs Dénes, a berlini szervezet két vezető tisztségviselője.

2024-ben – írják – határozottan jobbra lendült Európában a politikai inga: populista szélsőjobboldali pártok sikerrel lovagolták meg a bevándorlási hisztéria és a gazdasági bajok hullámát mind az országos, mind az uniós választásokon. És ott is, ahol nem győztek, az ő állításaikat visszhangozták fősodorbeli pártok, hogy udvaroljanak a választóknak.

A jelentés elkészítői öt csoportba osztották az országokat, aszerint, hogy milyen erőfeszítéseket tettek a jogállamiság erősítése, az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtása érdekében.

Az első csoportot a határozottan igyekvők alkotják – azok az országok, amelyeknek ugyan nem feltétlenül a legjobb a jogállamisági bizonyítványuk, de elkötelezetten törekednek a jobbításra. Ide tartozik a Cseh Köztársaság, valamint a jogállamiság helyreállításán dolgozó Lengyelország. A második csoportba kerültek azok az államok, amelyek következetesen szinten tartják a jogállamisági mutatóikat. Ez a szint Írország és Hollandia esetében például kimondottan magas, Görögország és Málta esetében általában alacsony. A jogállamiság szempontjából romló mutatókat produkáló országok közé sorolták Franciaországot, Németországot, illetve Svédországot. A negyedik kategóriába tartoznak azokat az országok, ahol már a jogállamiság lebontása, intézményeinek szabotálása zajlik, tudatos megfontolásból vagy súlyos gondatlanságnak betudhatóan. Ilyen Olaszország, Bulgária és Szlovákia.

Végül külön ötödik kategóriát jelent Magyarország, ahol a jelentés készítői szerint minden képzeletet felülmúlóan rombolják a jogállamiságot. Az elvártnál korábban is rosszabb állapotok tovább romlottak csaknem minden területen, kivéve a fékek és ellensúlyok állapotát, illetve a korrupció szintjét, ahol stagnálás figyelhető meg.

A jelentés nyomán az EUObserver-cikk szerzői kiemelik, hogy általános jelenség a nem kormányzati – vagyis civil – szervezetekkel és az emberi jogvédőkkel való bánásmód romlása. E tekintetben egyedül Csehországban javultak a feltételek. A Polgári Szabadságjogi Unió Európáért Lengyelország példája, a jogállamiság helyreállítása érdekében ott folyó küzdelem láttán azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság megsértése esetén ne riadjon vissza a kötelezettségszegési eljárások megindításától és szükség esetén az uniós források megvonásától sem.

A Der Standard című bécsi lap közli az APA osztrák hírügynökség tudósítását arról, hogy Magyarországon be akarják tiltani a Pride-ot. Formai értelemben a gyülekezési törvény kiegészítéséről van szó, amelynek értelmében a gyülekezés nem sértheti a gyermekek védelméről szóló törvényt. Kimondottan a Pride-ot nem említik a szövegben, de a tervezet erről szól – írja az APA. A hírügynökség szerint a parlament elé terjesztett javaslat elfogadása biztosra vehető, hiszen Orbán Viktor jobboldali populista kormányának kétharmados többsége van a törvényhozásban. A szavazást valószínűleg már kedden megtartják – olvasható a beszámolóban, amely kitér arra is, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, továbbá a bécsi Homoszexuális Kezdeményezés és a bécsi Pride szervező csoportja március 20-án, vagyis e hét csütörtökön este 7 órára tiltakozó demonstrációt hirdetett a bécsi magyar nagykövetség elé. David Stögmüller, a Zöldek LMBTQ-ügyi szóvivője felszólította az Európai Bizottságot, hogy ha elfogadják a törvényt, indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az osztrák szociáldemokraták egyenjogúsági szóvivője, Mario Lindner kijelentette: „ha egy uniós tagország lábbal tiporja együttélésünk olyan alapjait, mint a sokszínűség és a véleményszabadság, akkor ez az állam már nem nevezhető demokráciának”. A bécsi Pride szervezője, Katharina Kacerovsky-Strobl meghívta az érintett magyar közösségek tagjait és barátaikat az osztrák fővárosban május 31-től június 15-ig tartó Pride rendezvénysorozatra. A szivárványparádé június 14-én vonul végig a bécsi Ringen.

A párizsi Le Monde szintén hírt ad a tiltásra irányuló magyar törvényalkotási kezdeményezésről. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel Magyarország felsorakozik Oroszország és Belarusz mellé – Európában ugyanis csak ebben a két országban tilos a Pride.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

KÖTÖTTFOGÁS 337. – EXTRA: KELL-E FÉLNI ORBÁNTÓL?

KÖTÖTTFOGÁS
Műsorvezető: PÖRZSE SÁNDOR
2025.03.17.

Új korszakot nyitott-e Orbán a nemzeti ünnepen a poloskázással, avagy ez a normál ügymenet nála? Többek között ezt vitatták meg a teltházas Kötöttfogás Extra résztvevői: Csintalan Sándor, Dévényi István, Puzsér Róbert, Reichert János és a műsorvezető Pörzse Sándor.

Miről esett még szó? 

- Népszavazást hirdetett Magyar Péter is 

- Ukrajnát az unióba? 

- Csak nem akar kitörni a béke 

- Árréseken át surranna vissza a listák élére a Fidesz

ITT NÉZHETŐ MEG

ÉLETÜNK VÉGÉIG DOLGOZNUNK KELL, HA A TÁRSADALOM ENNYIRE ELÖREGEDIK

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2025.03.18.

Európa társadalmai rohamosan öregednek. A 2020-as években világszerte esésbe kezdtek a születésszámok, az Európai Unióban a 2010-es évek stagnálását követően erős csökkenésnek indult a teljes termékenységi arányszám (az egy szülőképes korú nőre jutó születések száma), 2024-ben pedig a legtöbb tagállamban, köztük Magyarországon is mélypontot hozott.

Miután ez a jelenség az átlagéletkor – a koronavírus-járvány alatt némileg megtorpant, ám azóta folytatódó – emelkedésével párosul, a folyamatok sok minden más mellett az állami szociális- és nyugdíjrendszerek jelenlegi formában való fenntarthatóságával kapcsolatban is komoly kérdéseket vetnek fel.

A Bruegel gazdaságpolitikai agytröszt 2024-es modellezése szerint a növekvő szociális kiadások és az öregedéshez köthetően csökkenő bevételek együttese az uniós tagok háromnegyedében jelentős költségvetési kiigazítást fog megkövetelni 2024–2031 között.

Ez főként az előző években kiköltekezett államok esetében lesz súlyos: ahhoz, hogy az öregedés növekvő költségei mellett is tartani tudják a 3 százalék alatti költségvetési deficitet előíró uniós kritériumot, Romániának a hét év alatt a GDP 7 százalékára, Szlovákiának 7,3 százalékára rúgó kiigazítást kellene végrehajtania. Magyarország esetében a GDP 3,3 százaléka az öregedés pluszköltsége...

ITT OLVASHATÓ

A TÁRGYALÓASZTALNÁL MÁR NEM CSAK UKRAJNA A TÉT

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.03.18.

Az ukrajnai háború és az esetleges tűzszünet hátterében az orosz és amerikai fél nagyobb léptékű játszmába kezdett – véli Sz. Biró Zoltán történész, Oroszország szakértő. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy Donald Trumpot – a gyorsaságon túl, amire láthatóan sokat ad – az is foglalkoztatja, hogy minél több és minél nagyobb hasznot vegyen ki Amerika ebből a konfliktusból. Bár a múlt héten az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői Szaúd-Arábiában megállapodtak egy tűzszüneti javaslatról, azt még Oroszországnak el kellene fogadnia. Erről tárgyalt Moszkvában az amerikai elnök különmegbízottja és ez lesz a témája Donald Trump és Vlagyimir Putyin már tervezett telefonbeszélgetésének is.

Kézelfogható közelségben a tűzszüneti megállapodás?

Nagyon nehéz bármit megfogalmazni a jövővel kapcsolatban, amennyiben ennek érintettje Trump, mert ismerve a személyiségét, képes délelőtt és délután között is egészen más álláspontot képviselni. De azért összességében az látszik, hogy az amerikai elnököt valójában két dolog foglalkoztatja ebben a konfliktusban. Az egyik, hogy lehetőség szerint minél gyorsabban lezárják ezt a háborút, és sikerüljön valamit felmutatnia, de az nem nagyon izgatja, hogy annak a tűzszünetnek, vagy egy később megszülető békemegállapodásnak, szerződésnek milyen világpolitikai, illetve helyi következményei, kockázatai lesznek...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

A MAGYAR ERDŐK SORSA A FAKITERMELÉS, MÉG AKKOR IS, HA VÉDETTEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.03.18.

Nehezen szabadulnak a nagyüzemi erdőgazdálkodás 20. századi hagyományaitól a magyar erdők: még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Olyan botrányos helyzet ez, ami csak a megszokástól tűnik elfogadhatónak. A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak. Ehhez azonban radikális szemléletváltásra lenne szükség, mert az elmúlt negyedszázad apró lépései alig hoztak javulást.

A törökmezői kirándulóközponttól az autóforgalom elől elzárt betonút vezet a Nagymaros fölötti Kövesmezőig, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra. Az út a Dél-Börzsöny erdei között kanyarog, a Felső-Körtvélyes nevű részen az egyik fordulónál rálátni a szemben lévő hegyoldalra. Az erdőt hosszú szakaszon teljesen letermelték, az út mellett felhalmozott farakásokat nem szállították még el. A kirándulók meglepetten fotózzák a látványt: az üres, kopár, munkagépekkel széttúrt hegyoldalt rengeteg otthagyott ágtörmelék borítja. A vágásterület szélén, az út melletti érintetlen sávban a lombtalan tavaszi fák alatt keltikék nyílnak, köztük itt-ott a pirosló hunyor bíborszínű, nagyobb virágai bókolnak.

Különleges növény: itt, a Dél-Börzsönyben több erdei élőhelyfolton sok van belőle, de csak a Nagymaros, Zebegény és Kóspallag közötti kis területen. Ezen kívül megtalálható még a Visegrádi-hegységben, a Pilisben és a Bükkben, de az országban sehol máshol, kárpáti (dácikus) flóraelem ugyanis, ami Erdélyben gyakori, a mai Magyarországon viszont ritkaságnak számít, csak ezen a négy egymástól elszigetelt területen él.

A magyar természetvédelem nagy paradoxona előtt állunk: a pirosló hunyor 1988 óta védett, ha valaki letépné egy szálját, 10 ezer forint büntetés járna érte. Ha viszont az erdészet túrja fel télen az egész élőhelyet nehézgépjárművekkel, az teljesen szabályos, engedélyezett tevékenység. A kivágott erdő helyén a következő évtizedben vadul burjánzó fiatalos lesz, ahol egymással vetélkednek a fényért és a területért a tölgyfacsemeték, a bodza, a szeder és a csalán, áthatolhatatlan bozótot alkotva. A pirosló hunyornak ebben helye nem nagyon lesz, legfeljebb a meghagyott széleken, amint az jól látszik a szomszédos, néhány éve levágott erdőtagban. Idővel aztán az új erdő megerősödik, az erdészek évtizedeken át gondozzák, tisztítják, szelektálják: harminc-negyven év múlva ismét szép, fiatal cseres-tölgyes lesz rajta. Akkor talán a keltike meg a pirosló hunyor is elkezd oda visszaköltözni a szélekről. Az akkori kirándulók örülnek majd a csinos, erősödő erdőnek egy-két évtizedig – aztán jönnek a járművek, felbőgnek a láncfűrészek és levágják megint...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB FELCSÚTI CSODA: CSAK AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN MINTEGY 40 MILLIÁRD FORINTNYI KÖZBESZERZÉST NYERTEK MÉSZÁROS LŐRINC ÖCCSÉNEK CÉGEI - MÉSZÁROS JÁNOS ÜZLETI KARRIERJE A FIDESZ 2010-ES HATALOMRA JUTÁSÁVAL EGY IDŐBEN INDULT EL AZ AGRO FELCSÚT KFT.-VEL.

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2025.03.18.

Üzleti zseninek bizonyult Mészáros Lőrinc öccse, Mészáros János is: a Fidesz hatalomra kerülése után elkezdődött üzleti karrierje mára kiteljesedett, saját cégbirodalmat épített ki. Bár a „kis” Mészáros céghálózatát nem lehet összemérni a mára 1000 milliárdossá lett testvér birodalmával, azért panaszra sem lehet oka.

Lapunk számításai szerint ugyanis csak az elmúlt 5 év alatt közvetlenül, illetve konzorciális partnerségek révén több mint 40 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek Mészáros János Felcsút-környéki cégei.

A „kis” Mészáros 5 év alatt több mint 4 milliárd forintnyi osztalékot vett ki társaságaiból.

A két Mészáros cégei csak időnként és érintőlegesen működnek együtt, azonban erre nincs is szüksége az oligarcha öccsének: ahogy testvérének, úgy neki is védjegyévé vált, hogy gyakorlatilag bármilyen ágazatba vesz társaságot, az sikerre van ítélve – elsősorban azért, mert állami megrendelések zúdulnak rá...

ITT OLVASHATÓ

LAKNER ZOLTÁN: ORBÁN VIKTOR HELYÉBEN ÉN JOBBAN AGGÓDNÉK NAGY MÁRTON MIATT, MINT A PRIDE MIATT

TELEX
Szerző: NAGY BÁLINT
2025.03.17.

Orbán most úgy érzékeli, hogy tovább is elmehet, bármit megtehet, viszont a rendszer logikája eleve az, hogy egyre erősebb, elnyomó intézkedéseket alkalmaz, azonban jelentős elmozduláshoz a kormánynak legalább egy guggolórajtot össze kellene hoznia – mondta Telex Élőben Laknerrel című, havonta jelentkező műsorában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője.

Lakner szerint Orbán Viktor célja a március 15-i beszédében említett „poloskázással” a fenyegetés volt. „Olyan politikai küzdelemben van, amiben szerinte ez megengedhető. Úgy értelmezi, hogy megszűnt az a felettes én, ami korlátozhatná őt a mozgásterében” – mondta. Az üzenet, hogy most mindenkinek kétszer meg kell gondolnia, hogy politizálásba kezd-e. Lakner szerint ez plusz szavazót nem hoz, de a saját szavazóinak elszántságot mutat. „Ők ilyennek akarják látni Orbánt, kiadta a feladatot, a magabiztosságukat megpróbálta megerősíteni.”

A politológus szerint ahogy korábban, úgy most is az egész kormánykritikus közösségnek üzent a miniszterelnök. A fenyegetést szándékosnak tartja, Orbán tudja, hogy mit mond, Azon csodálkozik, hogy miért nem hagyták ezt az üzenetet a levegőben, és miért magyarázkodott utólag Kocsis Máté. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy érzékelnek a közvéleményben egy olyan mozgást, amelyiknek nem szimpatikus ez a típusú kommunikáció.

Lakner Zoltán arról beszélt, hogy a miniszterelnök üzenete akár ki is takarhatja az ellenzékét. Magyar Péter nem ment bele abba az utcába, hogy Orbánról beszéljen, arra törekedett, hogy azokra az ígéretekre, üzenetekre terelje vissza a figyelmet, amikkel választást szeretne nyerni.

A mozgásban lévő középréteg

A politológus szerint a Fidesz támogatói nem a fővárosban tömörülnek, így a március 15-i tömegek összehasonlításának nincs nagy jelentősége. „Viszont ez a sokadik olyan rendezvénye Magyar Péternek, ahol sokan gyűlnek össze. Ezzel mutatja, hogy nem fogyott el a varázsereje, követik őt. De ennél fontosabb, hogy egy nemzeti konzultációszerűséget indít, azt üzente, hogy kétmillió postaládáig kell eljutniuk. Kérdés most az, hogy a Magyart követi-e egy olyan tömeg, ami konkrét munkára is fogható.”

Lakner arról beszélt, hogy a középvárosi középrétegek azok, ahol megindult a Fidesz választóinak erjedése, itt lehet „feltörni” a Fidesz-tábort. Ezekben a közegekben már átálltak csoportok, ide szerinte azért is érdemes célozni, mert innen még lehet szavazókat átszívni. „Ezek a bejelentések azért fontosak, hogy legyen a Fidesz ajánlatával szemben egy tartalmi konkurencia.” Hozzátette: olyan korábban még nem volt, hogy ez a verseny egy évig tartson, és ne a választások előtti hetekben bedobott ígéretekkel küzdjenek meg ezekért a választókért.

Lakner szerint nem valószínű, hogy a Nézőpont Fidesz vezetést és Medián Tisza előnyt mutató, előző heti kutatásai egyszerre lennének érvényesek. „Élek a gyanúperrel, hogy a kormányhoz közel álló kutatók szakmailag legjobb kutatásaikat nem a nyilvánosságnak szánják. Amik megjelennek, azokat tájékoztató jellegű kutatásnak tartom” – mondta...

ITT OLVASHATÓ, ITT NÉZHETŐ MEG

HADÜZENET A POLOSKÁKNAK; EGYRE KEVESEBBEN ORBÁN MÖGÖTT; MAGYAR PÉTER, AZ OPERETTHERCEG

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2025.03.18.

Hadüzenet a poloskáknak; Egyre kevesebben Orbán mögött; Magyar Péter, az operettherceg.

ITT NÉZHETŐ MEG

“NÁLUNK MOST ÉLET-HALÁL HARC FOLYIK” | RIPORT A BELGRÁDI TÜNTETÉSEK SŰRŰJÉBŐL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2025.03.17.

Álarcos provokátorok, hanggránátok, több százezer ember Belgrád utcáin. Az elmúlt napok eseményei bizonyítják, hogy a tavaly novemberi újvidéki vasútállomáson történt tragédia óta Szerbia már nem ugyanaz a hely. A tragédiát követő diáklázadás alapjaiban változtatta meg a társadalmat, ami már hónapok óta zajlik és egyre szélesebb tömegeket mozgat meg.

ITT NÉZHETŐ MEG

EZÉRT KELL KÉTSZER FIZETNÜNK A GYÓGYULÁSÉRT: AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGY ÁLL A MAGÁNKLINIKÁK SIKERE MÖGÖTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA

2025.03.17.

Jövedelmünk közel harmadát vonja el az állam társadalombiztosításra, ennek ellenére az egészségügyi kiadások további mintegy harmadát is mi fizetjük, zsebből, a magánszolgáltatóknak. Miért fizetünk kétszer? Ki a felelős ezért a helyzetért, a kormány vagy az orvos? A Válasz Extra második adásában ezeket a kérdéseket jártuk körbe Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal és Svéd Tamás altatóorvossal, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárával. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készült. Műsorvezető: Élő Anita.

Részletek a műsorból:

Svéd Tamás: Az emberek időt vásárolnak a magánegészségügyben: egyrészről azt az időt, amivel kevesebbet kell várni egy magánszolgálatónál vizsgálatra vagy műtétre; másrészről az orvos és az ellátószemélyzet idejét. Hogy ne 10 perc jusson rájuk, és kapják meg azt az információt, amit a közellátásban – sajnáljuk, de ez van – nagyon sokszor nincs lehetőség elmondani.

Sinkó Eszter: Keveset költünk egészségügyre, nem érdemes ezen sokat lamentálni. Ha a kormány nem hajlandó több pénzt beletölteni az ellátásba, akkor az állampolgároknak át kell menniük a magánegészségügybe.

Miért alakult ez így?

Sinkó Eszter: Lehet, hogy kicsit modortalannak fog tartani a főtitkár úr, de 2020 őszén a kamara bejelentett egy jelentős igényt az orvosi bérek emelésére, a miniszterelnök pedig azt mondta: csont nélkül megadom. Az osztrák fizetéseknek durván ötven százalékára emelték az orvosi béreket. Korábban jeleztem: attól, hogy az orvosok többet fognak keresni, nem biztos, hogy jobb lesz a betegeknek. Ám azzal senki sem számolt, hogy a rendszer működése rosszabbá válik.

Svéd Tamás: Kevesebbet költünk GDP-arányosan egészségügyre, mint 2010-ben, ebből nagyobb rész megy bérre, és kisebb a lakosság ellátására. Önmagában következik ebből, hogy rosszabb lett az ellátás.

Sinkó Eszter: A paraszolvencia lehet, hogy az orvosok kisebb részét érintette, de láthatóan az egész rendszert komoly pörgésre késztette. Tavaly 92 százalékos volt az egészségügy teljesítménye a 2019-es, utolsó covid ellőtti évhez viszonyítva. Hiányzik a teljesítményelem a bérezésnél.

Svéd Tamás: Hogyan nézne ez ki a baleseti sebészeten vagy a mentőknél? Üssek el valakit, hogy teljesíthessek? Vagy azt fizetik ki, hogy várakozzak 24 órán keresztül, és akkor segítsek, ha baj van?

Sinkó Eszter: A szülészeti eseményeknél például egészen drasztikus elmozdulás történt a közkórházaktól a magánellátás irányába, mert nem lehet orvost választani. A kormány emiatt nem fog sírva fakadni, hanem azt mondja: ki tudtátok fizetni, megkaptátok azt ellátást, amire számítottatok, köszönjük szépen.

Svéd Tamás: Fogós kérdés, mennyire fontos az egészségügy a lakosság és a politika számára. Mi azon dolgozunk, hogy fontos legyen, de jelenleg az látszik, hogy nem prioritás.

Sinkó Eszter: Betettek 300 milliárdot, és döbbenten tapasztalták, hogy nem jobb lett, hanem rosszabb. Hogyan győzöd meg őket, hogy tegyenek bele még többet?

A magánegészségügyben már a bejáratnál köszönnek, végig kedvesek. Az állami egészségügyben viszont gyakori panasz az udvariatlanság, hogy azt éreztetik: miért jött ide? Hova tűnik az orvosok jólneveltsége az állami rendszerben?

Sinkó Eszter: Tamás válaszoljon erre.

Svéd Tamás: Őszintén remélem, hogy nem viselkedem másként a magán- és az állami kórházban, de megértem azokat a kollégákat, akik nem mosolyogva és jobbra-balra szemkontaktust felvéve mennek végig a folyosón. Hiszen akkor azok a betegek, akik frusztráltan keresik a helyüket a rendszerben, meglátják benne a reményt, és megszólítják. A magánegészségügy számára az jelenti a jó ellátást, ha a beteg elégedett, ezt megosztja másokkal, visszajön vagy küld mást is. Az állami egészségügyben ez nincs így.

Sinkó Eszter: Pénzhiány és körülmények. Méltatlanul irányul a fókusz az orvosokra.

Svéd Tamás: Nem akarjuk letagadni, hogy vannak hibák. Az a kérdés: ma az egy kórházigazgató szemében az a jó orvos, akinek neve van, a betegek keresik, felpörgeti az ellátást, és még több veszteséget termel a kórháznak? Vagy az, aki megteszi a kötelező minimumot, és békésen meghúzza magát.

Lopjunk ötleteket a magánellátástól. Mit lehetne eltanulni tőlük, hogy jobb legyen az állami, és ne kelljen annyit zsebből fizetni?

Sinkó Eszter: Az első, hogy amikor a beteg betelefonál, felveszik a telefont. A másik: megkímélik az orvos idejét.

Svéd Tamás: Egy nyugati kórházban nem én hívnám végig az összes többi osztályt, és telefonálnék akár naponta négyszer, amíg találok valakit, aki felveszi a telefont és átveszi a beteget.

Sinkó Eszter: Mert az ellátást úgy szervezik, hogy minél több beteg bekerüljön, nálunk viszont a kórházigazgatók nem akarják pörgetni a rendszert, hiszen a gyógyításon veszteség keletkezik.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE MAGYAR BÁLINT, A HORN-KORMÁNY MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTERE // KÉRI KÉRDI

KÉRI KÉRDI
Műsorvezető: KÉRI LÁSZLÓ
2025.03.18.

Hanghiba miatt újra kellett közölnünk a KÉRI KÉRDI március 17-i adását, emiatt elnézést kérünk a nézőinktől, és természetesen Kéri Lászlótól és vendégétől, Magyar Bálinttól is! Annak érdekében, hogy senkiben fel se merülhessen, hogy a műsor tartalmát vagy hosszát megváltoztattuk volna, elérhető az eredeti, hibás változat is a YouTube-csatornánkon. 

Folytatódik a KÉRI KÉRDI című műsorunkban az a tematikus sorozat, amelyben Kéri László politológus a rendszerváltás utáni kormányok történetét dolgozza fel az egykori miniszterek és kulcsszereplők segítségével. A Horn-kormány működéséről ezúttal Magyar Bálint egykori művelődési és közoktatási miniszterrel, az SZDSZ egyik alapítójával beszélgetett. 

Miért nem tartotta be a koalíciós szerződést Horn Gyula? Hogyan játszotta ki egymás ellen az MSZP erős embereit és az SZDSZ vezetőit a volt kormányfő? Miért nem kaphatták meg a honvédelmi tárcát és a titkosszolgálatok vezetését a szabaddemokraták? Mibe bukott bele az elődje, Fodor Gábor a tárca élén? Mi köze lehetett a Fidesznek a robbantásos merényletekhez? 

Ezekre a kérdésekre is válaszol a volt kultuszminiszter, aki emellett beszél még többek közt a felsőoktatási reformról és az új Nemzeti Színházról is.

ITT NÉZHETŐ MEG

Lásd még:

- Magyar Bálint | Nincs határa annak, meddig menne el a Fidesz, hogy elkerülje a felelősségre vonást

- Magyar Bálint | "Orbán egy csicska, akit még a főnöke, Putyin is megvet" | Megbeszéljük

- Magyar Bálint | Ha a választásnál Orbán szükségét érzi, Putyinék szerveznek neki kamu terrortámadást

- Magyar Bálint előadása a Bakony Balaton Változás Szabadegyetemen

- A KEGYELMI ÜGY KEZELÉSE A MAFFIAÁLLAMBAN - interjú Magyar Bálint szociológussal /// F.P. 89

- Magyar Bálint: Egyfajta janicsár képzés zajlik az országunkban

- Magyar Péter együttműködése az ellenzékkel többet vinne, mint hozna

- Magyar Bálint | Korszakváltás közepén járunk - a többpólusú világunk további konfliktusokat hozhat

KARSAI: ORBÁN POLOSKÁZÁSA NEONÁCI SZÓHASZNÁLAT

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.03.17.

"Aki poloskázik, aki skarlát betűzik, nem való politikusnak, az a történelem szemétdombjára való. Orbán beszédével a mai európai szélsőjobbtól jobbra ugrott egyet, és ott pedig már csak a szakadék van. Neonáci szóhasználat, neonáci uszítás, tömeggyilkosok nyelvezetét használja" – mondta Karsai László történész.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Orbán Viktor március 15-ei ünnepi beszédében tett meredek kijelentéseket. A többi között azt mondta, "átteleltek a poloskák", "felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket". Felmerül a kérdés, uszító beszédével átlépett-e a miniszterelnök egy újabb vörös vonalat?

„Ha nem megyünk bele a poloskázásba, érdemes felfigyelni Orbán két gondolatára. Azon sajnálkozott, hogy bár a nácik és magyar, litván, ukrán és egyéb kollaboránsaik nem tudták az összes zsidót elpusztítani” – mondta a Megbeszéjük hétfői adásában Karsai László történész, hozzátéve, hogy most a zsidókról, a liberálisokról, a zsidó liberálisokról van szó, akik Orbán szerint túl sok mindent túléltek.

„A másik, ami feltűnt, a mellükön a skarlát betű kifejezés. Ez első hallásra nem mindenkinek volt világos, hogy mire utal ezzel, az amerikai puritánok ezt az ’A’ [adultery, házasságtörés] betűt a házasságtörő nők ruhájára.” Kifejtette, ennek a megkülönböztetésnek sokkal régebbi hagyományai vannak, de ilyen a karszalag, és a sárga csillag is.

„Amikor 1938. november 9-10-én, az úgynevezett kristályéjszakára sor került Németországban, zsinagógák százait gyújtották fel, zsidók tucatjait ölték meg, és több mint 30 ezer zsidót koncentrációs táborba hurcoltak, utána egy értekezleten felmerült, hogy meg kéne jelölni a maradék néhány százezer németországi zsidót sárga csillaggal. Az értekezletet vezető Göring azt mondta, hogy Hitlernek az a véleménye, hogy nem kéne ezt megtenni, mert Németországban túl sokan lennének, akik sajnálkoznának a zsidókon, és túl sok szolidaritási megnyilvánulás lenne. Ha most Orbán bevezeti azt, hogy azoknak, akik valaha szimpatizáltak a liberálisokkal, a Szabad Demokrata Szövetségre, vagy a szocialista pártra szavaztak, azoknak vörös, vagy sárga csillagot vörössel keresztezve kell viselnünk, nem tudom, velünk hányan vállalnának szolidaritást” – vont párhuzamot.

„Aki poloskázik, aki skarlát betűzik, nem való politikusnak, az a történelem szemétdombjára való. Orbán beszédével a mai európai szélsőjobbtól jobbra ugrott egyet, és ott pedig már csak a szakadék van. Neonáci szóhasználat, neonáci uszítás, tömeggyilkosok nyelvezetét használja” – mondta Karsai. Esetleges mentségül említette meg, hogy szerinte Orbán már nem teljesen normális. Karsai szerint ugyanis a 30 évvel ezelőtt Orbán Viktor felképelte volna a mait.

„Tudnak-e a szavak ölni? Úgy kezdődik, gyilkos beszéddel, gyilkolásra, tömeggyilkosságra uszító beszéddel, sajtóközleményekkel, újságcikkekkel, röplapokkal, tömeggyűlésekkel kezdődik.” Kitért arra is, hogy a kiutasítási törvénytervezet a náci politika értelmében egyelőre csak az országból való eltávolítást jelenti, de a következő lépés a megbélyegzés, a koncentrációs táborok és aztán a megsemmisítés, a gázkamra. Hangsúlyozta, ez elfogadhatatlan. „Igen, a szavakkal lehet ölni, a szavaktól a tettekig nagyon rövid az út” – összegezte. Ezekben pánikot sejt.

ITT OLVASHATÓ, ITT HALLGATHATÓ MEG

TÁMADÓ POLOSKÁK, FIDESZES MÁRCIUSI IFJAK, FEHÉR DAVE ÉS A BENNE ÉLŐ KIS JÉZUS

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2025.03.17.

Poloska támadás, fideszes márciusi ifjak meg a fehér Dave.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN EDDIGI LEGDURVÁBB ÉS LEGOSTOBÁBB BESZÉDE!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Műsorvezető: Dani
2025.03.17.

Orbán eddigi legdurvább és legostobább beszéde!

ITT NÉZHETŐ MEG

GYERMEKVÉDELMI FASIZMUS

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2025.03.18.

A Pride betiltása, a poloskázás magyarázása, az antiszemiták kitüntetése és egy újabb tahó a Fehér Házban. Napindító hírlevél.

Jó reggelt! Ez újra a 444 napindító hírlevele (és nem az egyetlen), benne az elmúlt 24 óra főbb híreivel.

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN: AZ ALJASSÁG HATÁRTALAN

FACEBOOK
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.03.15.

Az aljasság határtalan.

Orbán Viktor "12 pontjából" az utolsó nemes egyszerűséggel megtagadja Ukrajnától az EU tagság elméleti lehetőségét is. Utalnom kell arra, hogy az 1848-as forradalom jelszavai között viszont szerepelt a szabadság, egyenlőség és testvériség. Orbán jelszava ezzel szemben Oroszország, Egyenlőtlenség és Testvérietlenség. Így ezel a pontjával a magyar "miniszterelnök" (az idézőjel nem véletlen, hiszen manipulált választásokkal került hatalomra) nyilvánvalóvá tette, amit amúgy is tudni lehetett már, hogy ő nem a forradalmárok hanem az elnyomók képviselője. Metterniché, Paszkievicsé, Schwarzenbergé és Haynaué. Milyen alapon tagadja meg az ország "miniszterelnöke" mástól azt, amit magának és országának elvár? Magyarország az EU nettó kedvezményezettje volt eddig, Orbán Viktor logikájával a nyugatiaknak Magyarországtól is meg kellett volna tagadni a tagság jogát, mert "pénzbe kerül"? Az rendben volna, hogy egy ország felvételének feltételei vannak (sajnos nem voltak eddig elég szigorúak mint ahogyan a magyar példa is mutatja), de ha valaki az összes feltételt teljesítené, akkor milyen alapon tagadjuk meg tőle a tagságot? Ez nettó aljasság.
Petőfi Sándor és társai forognának a sírjukban ha látnák mit művelnek szavaikkal ma Magyarországon.
Mert ez nem más mint hergelés. Ráadásul abból is a legaljasabb és ezen a napon, a magyar szabadság ünnepén kiemelten ízléstelen. Ukrajna EU tagsága éveken át tartó folyamat eredményeképp jöhet csak létre. Kijelenteni egy szomszéd országról, hogy ne kapjon segélyeket sem (ezt is megtette a kormány, amikor kiplakátozta hogy az EU "ne tartsa életben" Ukrajnát), ne lehessen EU tagjelölt sem, miközben ebben az országban nem mellesleg még mindig lakik egy magyar népcsoport is, egészen hajmeresztő nemzetárulás.
"Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet!" - Teleki Pál 1941-ben ezt írta. Szerencséje volt, mert nem tudta, hogy van még sokkal lejjebb is.

ITT OLVASHATÓ