AMI A CSÖVÖN BEFÉR PODCAST Műsorvezető: TÓTVÁRADI ZSOLT 2025.03.13.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előzményeiről, a reformkori országgyűlésekről, az akkori nemzetközi folyamatokról, Kossuth és Batthyány szerepéről is beszél Katona Csaba az AMI A CSÖVÖN BEFÉR című műsorunk ünnepi adásában. A történész részletesen elemzi a kisebbségek történelmi szerepét, az orosz beavatkozás elkerülhetetlenségét és a kiegyezéshez vezető folyamatokat is.
TÖKÉLETLEN TÖRTÉNELEM [TT] Szerző: TÖKÉLETLEN TÖRTÉNELEM 2019.03.06.
Sziasztok! A mai Tökéletlen Történelem videóban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetével ismerkedhettek meg. Kiderül, milyen okok vezettek a forradalom kirobbanásához, kik voltak a főszereplők, mi történt pontosan március 15-én, és hogyan harcolt többek között Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Jókai Mór és Széchenyi István a szabadságért. Kiderül, hogyan alakult meg az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével és milyen intézkedéseket hozott. Fény derül a dicsőséges tavaszi hadjárat eseményeire, Kossuth és Görgei Artúr ellentétére, Bem József és serege kitartására, valamint a szomorú végre is, a szabadságharc leverésére. Tartsatok velünk! Jó szórakozást hozzá!
Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
Elavult a magyar társadalom társadalomismerete, állítja Kovách Imre szociológus. Ezen szeretne segíteni az az általa 2015 óta vezetett kutatás, amelynek legújabb eredményét, a hazai társadalmi állapotokba páratlan betekintést nyújtó kétkötetes munkát, amelynek címe Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás, március 13-án mutatták be a szerzők a HUN-REN TK Szociológia Intézetében. A gazdag és egyedülálló anyag feldolgozásának két cikket is szentelünk; kezdésnek az első kötet tanulmányait dolgozzuk fel, amelyek azt mutatják be, hogyan működik a magyar társadalom a 2020-as évek elején. Az 5000 fő megkérdezésével zajló, a magyar társadalom integrációs mechanizmusait megrajzolni kívánó kutatás eredményei legutóbb 2021-ben jelentek meg kötetbe rendezve; a most megjelent két kötet már az akkor nem elérhető, 2021-es adatokat dolgozza fel.
Az alábbi cikkben kitérünk arra, hogy miként szakítja szét a magyar társadalmat a politika, és miként integrálja a NER maga köré a számára kritikus szavazóbázist.
- Szó lesz arról is, hogy a társadalmat emiatt nem osztály- vagy rétegalapon érdemes vizsgálni, hanem integrációs csoportonként: kik azok, akik integrálódnak ebbe a polarizált rendszerbe, és kik azok, akik nem.
- Ezeket a folyamatokat segíti, hogy Magyarországon sokkal kevésbé tapasztalható társadalmi mobilitás, mint akár a nyolcvanas években, és az is, hogy bizonyos csoportok számára a lakhatás egyre kritikusabb problémává válik.
- A társadalom értékrend szempontjából is kettészakadt.
- A társas kapcsolatok is nagyon igazságtalanul oszlanak el: a politikai integráció megvalósítása szempontjából fontos szereplőknek sok, míg a kirekesztett csoportoknak kevés a kapcsolati tőkéje.
- Mindez tükröződik az egyes csoportok mentális és fizikai egészségi állapotában is.
- Ráadásul az sem mindegy, hogy ki él a kormányzati narratíva által idealizált családban, és ki az, aki nem ennyire szerencsés.
- Az, hogy a polarizációnak inkább oka vagy eredménye a növekvő elvándorlási szándék, nem világos, de biztosan összefügg a rendszerrel...
TISZA PÁRT - EURÓPA HÍREI Szerző: TISZA PÁRT 2025.02.28-
Nem Brüsszel diszkriminálja a magyar hallgatókat, hanem a kormány. Több magyar egyetem, például az ELTE, a Pázmány, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói is, a mai napig részt vehetnek az Erasmus-programban – csak a KEKVA egyetemek hallgatói vannak kizárva, a kormány döntése miatt.
A hallgatók jelen lehetőségei és jövője nem politikai játszótér. Hozzuk vissza az Erasmust a 21 KEKVA egyetemre is!
CIVILEK HÁZA Szerző: BP. 13. ÁRADÁS TISZA SZIGET 2025.03.02.
- A problémák felismerése, az okok, a következmények és a megoldási lehetőségek
- Mi motiválja a jelenlegi kormány egészségpolitikáját?
- Hogyan és miért alakította át a jelenlegi kormány az egészségügyi rendszert?
- Miért járt katasztrofális következményekkel a forráskivonás?
- Hogyan építhető újjá az egészségügyi rendszer?
Részletesen kidolgozott elemzésükben ezekre a kérdésekre adtak választ független egészségpolitikai szakértőként meghívott előadóink: Dr. Gilly Gyula és Dr. Spányik András
AZ ELŐADÓKRÓL:
Dr. Gilly Gyula orvos, egészségügyi szakmenedzser
1998 és 2001. között az Oktatási Minisztérium Felsőoktatás Fejlesztési Világbanki Program Programigazgatója volt, 2001-ben a Diákhitel Központ alapító vezérigazgatója miniszteri biztosként. 2001 és 2003. között az OTP Egészségmegőrző Kft. ügyvezető igazgatója, 2004-től az NV Vagyonkezelő projektjeként az ország első PET-CT diagnosztikai központjának ügyvezető igazgatója, 2007-től az NV és a Diagnosticum Zrt. közös tulajdonában álló, országosan 15 telephelyen működő laborhálózatának és országos mintavételi és mintaszállítási logisztikai rendszerének (Laboratórium Kft.) ügyvezető igazgatója. 2012 és 2014. között az EMMI Felsőoktatási Államtitkár kabinetjében felsőoktatáspolitikai főtanácsadó. Dolgozott a Hegyvidéki Önkormányzat egészségügyi rendszerszervezési tanácsadójaként és a 2023-as Atlétikai Világbajnokság egészségügyi és antidopping igazgatójaként. Szakértői megbízásokat töltött be az Oktatási Hivatalnál, az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjánál, vezető egészségügyi rendszerszervezési szakértőként a Nemzetstratégiai Kutatóintézetben és elnöki tanácsadóként a Magyar Orvosi Kamarában.
Dr. Spányik András orvosigazgató, Panoráma Poliklinika
Orvosként pályáját a mentőszolgálatnál, illetve sürgősségi osztályon kezdte, éveken át dolgozott háziorvosi ügyeleten is. Tapasztalatot szerezett az alapellátás területén, foglalkozás-egészségügyi szakvizsgájával a prevenció és az alapellátás területén bővítette tudását. Pszichoterapeuta szakvizsgát tett, jelenleg pszichoanalitikus kandidátusként pszichoanalitikusan orientált terápiákat és pszichoanalízist egyaránt végez magánellátás keretében. Doktori fokozatszerzése keretében az orvosi pályaszocializációt és az egészségügyi dolgozók mentális egészéségét vizsgálta. Több első szerzős publikációja jelent meg, közöttük Q1-es folyóiratban is. Alapítója és orvosigazgatója egy budapesti magánklinikának, a Panoráma Poliklinikának, mely Magyarország első pszichoszomatikus szemléletű magánrendelője és egyben legnagyobb pszichoterápiás és pszichiátriai magánellátója. --- Az Áradás TISZA Sziget a főváros 13. kerületében próbálja elősegíteni a változást, többek között azzal, hogy olyan vendégeket hív nyílvános előadásokat tartani, akiket hiteles szakértőként ismernek el a kerület polgárai, akik hatni képesek az előadást meghallgató polgárokra közvetlenül, s rajtuk keresztül közvetve talán a távolmaradó ismerőseikre, még passzív szomszédaikra, bizonytalan beszélgetőtársaikra is.
TELEX / INTERJÚ Szerző: ÁGHASSI ATTILA 2025.03.14.
A Tisza Párt február közepén tartott kongresszusán beszédet mondott Kulcsár Krisztián, világbajnok és olimpiai ezüstérmes vívó is. Kulcsár a sportpályafutása után az üzleti világban is sikeres karriert épített: dolgozott a bankszektorban, a BÁV vezérigazgatója is volt, mielőtt 2017-ben a Magyar Olimpiai Bizottság elnökévé választották – ahonnan aztán 2021 végén puccsal távolították el. Sportcsaládból származik, nagybátyja a négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, Kulcsár Győző, aki egyben az edzője is volt. Arról is beszélgettünk vele, hogy jó kezekben van-e a magyar sport, és ki valójában a sportminiszter.
Sokan gratuláltak a tiszás színre lépése után?
Természetesen, sokan megkerestek. Telefonhívások is érkeztek, de inkább más csatornákon váltak aktívvá az ismerőseim. Ebben a politikailag befolyásolt közegben erősen érezhető az óvatosság, mégis meglepően sok pozitív visszajelzést kaptam – még olyanoktól is, akik a jelenlegi rendszer előnyeit élvezik.
Miért fontos önnek ez a szerepvállalás?
Számomra magától értetődő, hogy ha egy jó ügy érdekében szükség van a tudásomra és tapasztalatomra, és lehetőségem van segíteni, akkor felelősséget kell vállalnom – akár nyíltan is. A sport olyan nemzeti ügy, ami méltó arra, hogy végre a társadalmi küldetésének megfelelő szakmai figyelmet kapjon. Szeretnék hozzájárulni egy egészségesebb ország megteremtéséhez, és elérni, hogy a versenysportba ölt közpénzek valódi eredményekben is megmutatkozzanak. A hazai sportvilágban sokan tartanak attól, hogy egy kormányváltás a sport rovására menne, de ez az aggodalom teljesen alaptalan. A személyem garancia arra, hogy a sport nem szenvedhet kárt. Egész életemet a sportban töltöttem, az olimpiai mozgalom iránti elkötelezettségem megkérdőjelezhetetlen. Ismerem a rendszert, az intézményeket, a szereplőket, tisztában vagyok a problémákkal, és konkrét megoldási javaslataim is vannak.
Milyen kezekben van most a sportirányítás Schmidt Ádámnál?
Feltételezem, hogy azért ő az államtitkár, mert a Fideszben nem találtak nála jobbat. Ha pedig a párizsi olimpia után tényleg kapott egy „maradhat” üzenetet a miniszterelnöktől sms-ben, amit kormányzati kommunikációs szinten gratulációként interpretáltak, akkor nyilván nyugodtan dőlhet hátra. Ettől még tény, hogy a magyar sport olimpiai mutatói romlanak. Párizsban a programban szereplő 44 sportágból 21-ben egyáltalán nem volt magyar induló, a hagyományos magyar sportkultúrától távol álló sportágakban semmilyen előrelépés nem történt évtizedek alatt...
A Válasz Online évek óta figyelmeztet: egy szűk üzleti kör lényegében a sajátjaként kezeli azt a jegybanki vagyont, amely 2015–2016-ban „vesztette el közpénzjellegét”. A magántőkealapok mögött bujkáló csapat nemrég odáig is elment, hogy kvázi elzárja ezt a több százmilliárd forintot az új MNB-elnök, Varga Mihály elől. Ma már fideszes forrásaink is úgy fogalmaznak: „tényleg kígyót melengettünk a keblünkön a Matolcsy családdal”. Dokumentumok sokasága bizonyítja, hogy a nemzeti banki forrásokkal ügyeskedő társaságot a háttérből Matolcsy Ádám terelgette – „Kovács Petra” fedőnéven.
Nagyon megjárta a Fidesz a Matolcsy famíliával. Ma már pontosan látja mindenki: ott rontották el, hogy Matolcsy Györgyöt és környezetét mentesítették majd’ minden állami kontroll alól. Az utóbbi napok eseményeinek fényében logikus lenne, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, Varga Mihály-féle vezetése a Btk.-t hívná segítségül a mozgástere visszaszerzéséhez. Ehhez biztosan elő kell venni a volt jegybanki vezetőt, illetve fiát, Matolcsy Ádámot is – aki, mint látni fogjuk, „Kovács Petra” fedőnéven aktív részese volt a panamagyanús működésnek. Csakhogy: ha kormányzati-ügyészségi jóváhagyással tényleg beindul a büntetőgépezet az alább részletezendő ügyekben, a Matolcsy-körnek érdekében állhat visszaszólni, szivárogtatni. Például azt, hogy semmi különös nem történt, az Orbán-rendszerben a stallumok mellé „hűbérbirtok” is jár – lásd Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter esetét, aki rendre a testvére köré épült ügyvédi kompániát alkalmazva kezelgeti a közvagyont. S Matolcsy Györgyék valószínűleg a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István körül sűrűsödő titokzatos magántőkealapokról is sokat tudnának mesélni, hiszen az adóhatóság mellett csak az MNB-nél keletkeztek érdemi adatok a témában.
„Van egy nyilvánvaló, több százmilliárdos értékű korrupciógyanús ügy, amely a közelgő választási időszakba bőven belenyúlhat. Ha ezt lecsavarjuk vagy elodázzuk, azaz nem kezeljük súlyán, akkor az ellenfél azt mondja majd ránk: cinkosok vagytok. Pláne, ha Matolcsy György még valami nagy költségvetésű kutatóintézetet vagy diplomáciai posztot is kap – a bajtársiasság és a béke jegyében. Ha viszont hagyjuk dolgozni és kommunikálni a hatóságokat, akkor igazolódik, hogy bármelyik nagy embert el lehet számoltatni, csak akarat kell hozzá. Magyar Péter meg majd mondhatja, hogy ő biztosítani fogja az akaratot. Kígyót melengettünk a keblünkön a volt jegybankelnökkel és famíliájával” – mondja lapunknak egy, a Fidesz dilemmáit és a kormányzati gondolkodást is belülről ismerő forrásunk.
Miként állhatott elő a mostani helyzet? A probléma gyökere, hogy Matolcsy György és csapata úgy kreatívkodhatott az elmúlt években az MNB rendelkezésére álló javakkal, ahogy nem szégyellte. Mindenki emlékezhet: a kilenc éve még Fidesz-frakcióvezetőként működő Kósa Lajos szent meggyőződéssel magyarázta, miért nem kell közvagyonnak tekinteni például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott 266 milliárdos alapítványi kasszát. Aztán a közpénzjelleg-elvesztés odáig fajult, hogy a Pallas Athénéről elnevezett alapítványok vagyonkezelésére külön piaci cégegyüttest hoztak létre – amely az Optima Befektetési Zrt.-ből és a tulajdonában álló Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ből, valamint az utóbbi által menedzselt Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkelapokból állt. Az MNB–Pallas–Optima-hálózat hamarosan megvásárolta varsói tőzsdén jegyzett, jelenleg Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában aktív Globe Trade Centre (GTC) többségi tulajdonrészét, és ezzel a Matolcsy György-féle jegybank regionális ingatlanpiaci szereplővé is vált. S mint nemrég a Telex cikkéből a szélesebb nyilvánosság megtudhatta, az MNB-s Pallas-alapítvány pénzének másik része az Ultima Capital SA-ban, egy európai luxusingatlanokat üzemeltető társaságban landolt. A svájci cég helyi és francia síparadicsomokban (Gstaad, Crans-Montana, illetve Megève és Courchevel), továbbá például a nyári örömöket kínáló görög Korfu szigetén kínál szuperexkluzív szálláshelyeket az érdeklődő csúcsgazdagoknak...
FÜLKE PODCAST / HVG Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA 2025.03.13.
Ez nem árstop, hanem valami enyhébb, valami más, de nem zárja ki, hogy radikálisabb intézkedések is jöjjenek hamarosan. Inflációról, gazdaságpolitikáról Németh Dáviddal és Kovács Gáborral a HVG közéleti műsorában.
Élőben jelentkezünk a budapesti Vasas-székházból a Vétó 50., visszatekintő adásával, amelyben Vida Kamilla és Ruff Bálint Orbán Viktor híres-hírhedt “7 törvényén” keresztül tekintik át azt a világot, amelyben élünk, és amelynek a meghaladásának lehetőségeti a Vétóban vizsgáljuk.
Az időjárás természetes változékonysága és a korábbi nagy szárazságok túlnyúló hatása együtt okozták a téli aszályt. Ez rendkívüli jelenség: emberemlékezet óta nem láttunk márciusban ilyen alacsony vízállást se a Dunán, se a Tiszán. A most érkező csapadék enyhülést ugyan hoz, de az alább bemutatott adatok szerint tetemes mennyiségű vízre lenne szükség a vegetációs időszakban, hogy ne ismétlődjön meg a 2022-es nyári aszály.
Március 10-én délután a Duna felszíni vízállása Budapestnél 94 cm alá csökkent, ezzel hivatalosan is beköszöntöttek az ínséges idők. Ilyen szintnél bukkan elő ugyanis a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra fekvő a természetes eredetű homokkő sziklaszirt, népnyelven az Ínség-szikla. Nem lenne ez hatalmas újdonság, a kicsi zátony az aszály időszakok rendszeres vendége – nyáron. Az viszont extrém, hogy tavasszal, olvadás és vegetációs időszak kezdetén feltűnjön.
Az elmúlt hetekben a Dráva, a Bódva, a Sajó és a Maros magyarországi vízszintje is súrolta a negatív rekordot. Riportutunkon a nagykörűi Tiszánál szintén rendkívül alacsony, mínusz 200 cm-es vízállást tapasztaltunk, ahonnan már csak 80 centire van az LKV-szint, vagyis a valaha mért legalacsonyabb vízállás. (Itt a 0 cm viszonyszám, a valamikori nulla szintet mutatja.) Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez tavasszal, amikor pont ellentétes tendenciákat szokás feljegyezni, kivételes jelenség...
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Kezdjük egy igazán jó hírrel: csütörtökön derült ki, hogy Magyar Sajtódíjat nyert kollégánk, Kaufmann Balázs. Négy cikket pedig külön is ajánlunk indításként:
