- JÓTANÁCSOK AZ ÉLETHEZ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2025.03.12.
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2025.03.12.
Jótanácsok az élethez...
2025. március 13., csütörtök
DICSŐSÉGES NAGYURAK, HÁT HOGY VAGYTOK? ISMÉT ALAPTÖRVÉNYT MÓDOSÍTOTOK?
WMN MAGAZIN
Szerző: MÓZES ZSÓFI
2025.03.13.
Benyújtotta a Fidesz az Alaptörvény tizenötödik módosítását a parlamentnek – jelentette be a frakció kedd este a Facebook-oldalán. A javaslat a családokról szóló cikkben rögzíti, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, de legyen bármelyik is, joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen. Szót ejt a kettős állampolgárok helyzetéről (Solti Hanna témában írt hosszabb cikke ma este jelenik meg), arról, hogy Magyarországon tilos kábítószerezni, de kitér a poszt arra is, hogy „gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb, így a módosítás része, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Mózes Zsófi írása.
–
Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok?
Hogy problémás alkotmányos szintre emelni a jobboldali, keresztény-konzervatív értékeket, és másodrangú polgárként tekinteni mindenkire, aki kilóg ebből a sorból, nem újdonság. Sokan és sokszor jelezték már, ahogyan azt is, hogy büntetni a hajléktalan embereket nem oké, és különösen kegyetlen, ha a szociális jogok sem járnak mindenkinek. Érkezett visszajelzés arról, hogy az Alaptörvény nem biztosítja a bíróságok függetlenségét, a kormánypártok azonban érdemi indoklás nélkül utasították vissza a felvetéseket. És mondtuk, mondjuk azt is eleget, hogy a törvénybe foglaltaknál a család jóval sokszínűbb – akárcsak a gránit.
Tudjátok-e, mennyit kértünk Titeket, hogy irántunk emberiek legyetek?
De hiába, a kritika nem ér célt, és szilárdság alatt sem mind értjük ugyanazt. Jövőre ugyanis minden bizonnyal újabb módosítás lép életbe, ahelyett azonban, hogy a hiányosságokat pótolnák, tovább fogy a levegő, szűkül majd a tér. „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő” – szól a friss verzió.
Férfit vagy nőt. „A teremtés sorrendjével egyezően”, fogalmaz immár a kormánypárt, mondván, a születési nem biológiai adottság, az államnak pedig feladata a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugalló törekvések megakadályozása. „A nyugati világ egyre erőteljesebben támadja a korábban magától értetődő normákat, különösen a család intézményét és a nemzeti identitást. A módosítás ezekre a kihívásokra reagál” – írják, de ha van, akit ez nem győz meg, ha esetleg még ez is kevésnek bizonyulna, hozzáteszik gyorsan, hogy „a módosítás nem támadás azok ellen, akiknek önazonossága nem egyezik meg a születési nemével: ezt az alkotmányozó az érintett magánügyének tekinti”, csak így épp védelmet, szolgáltatásokat nem kap...
Szerző: MÓZES ZSÓFI
2025.03.13.
–
Dicsőséges nagyurak, hát hogy vagytok?
Serceg a papír, Alaptörvényt módosítotok? Pedig 2011-ben Orbán Viktor „gránitszilárdságú” alkotmányt ígért az országnak, mégis, alig telt el tizenhárom év a hatályba lépés óta, máris a tizenötödik kört futjuk vele.
Úgy tűnik, nem voltak elég tiszták az eddigiek: a hajléktalanság kriminalizálása, a család fogalmának meghatározása, a vallásszabadság korlátozása – amikor kimondták, hogy csak az Országgyűlés ismerhet el egyházként szervezeteket –, majd amikor visszavonták ezt. Amikor 2020-ban alkotmányba foglalták, hogy mi a család, hogy „az anya nő, az apa férfi”, és még ugyanebben az évben azt is, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.
Úgy tűnik, nem voltak elég tiszták az eddigiek: a hajléktalanság kriminalizálása, a család fogalmának meghatározása, a vallásszabadság korlátozása – amikor kimondták, hogy csak az Országgyűlés ismerhet el egyházként szervezeteket –, majd amikor visszavonták ezt. Amikor 2020-ban alkotmányba foglalták, hogy mi a család, hogy „az anya nő, az apa férfi”, és még ugyanebben az évben azt is, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést”.
Majd jött a járványügyi, meg a háborús vészhelyzet, a rendkívüli jogrend, hogy veszélyhelyzetben a kormány olyan rendeleteket alkothat, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, de rendkívüli intézkedéseket is hozhat. Meg persze a vármegyék.
Hogy problémás alkotmányos szintre emelni a jobboldali, keresztény-konzervatív értékeket, és másodrangú polgárként tekinteni mindenkire, aki kilóg ebből a sorból, nem újdonság. Sokan és sokszor jelezték már, ahogyan azt is, hogy büntetni a hajléktalan embereket nem oké, és különösen kegyetlen, ha a szociális jogok sem járnak mindenkinek. Érkezett visszajelzés arról, hogy az Alaptörvény nem biztosítja a bíróságok függetlenségét, a kormánypártok azonban érdemi indoklás nélkül utasították vissza a felvetéseket. És mondtuk, mondjuk azt is eleget, hogy a törvénybe foglaltaknál a család jóval sokszínűbb – akárcsak a gránit.
Tudjátok-e, mennyit kértünk Titeket, hogy irántunk emberiek legyetek?
De hiába, a kritika nem ér célt, és szilárdság alatt sem mind értjük ugyanazt. Jövőre ugyanis minden bizonnyal újabb módosítás lép életbe, ahelyett azonban, hogy a hiányosságokat pótolnák, tovább fogy a levegő, szűkül majd a tér. „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő” – szól a friss verzió.
És nem sokban különbözik ez a régitől: az alkotmány évek óta vasmarokkal szorít, ha családról van szó – a jövő évtől azonban az sem lesz már kérdés, hogy kit tekintünk embernek.
Férfit vagy nőt. „A teremtés sorrendjével egyezően”, fogalmaz immár a kormánypárt, mondván, a születési nem biológiai adottság, az államnak pedig feladata a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugalló törekvések megakadályozása. „A nyugati világ egyre erőteljesebben támadja a korábban magától értetődő normákat, különösen a család intézményét és a nemzeti identitást. A módosítás ezekre a kihívásokra reagál” – írják, de ha van, akit ez nem győz meg, ha esetleg még ez is kevésnek bizonyulna, hozzáteszik gyorsan, hogy „a módosítás nem támadás azok ellen, akiknek önazonossága nem egyezik meg a születési nemével: ezt az alkotmányozó az érintett magánügyének tekinti”, csak így épp védelmet, szolgáltatásokat nem kap...
KUNCZE GÁBOR: " RÜHELLEM EZT AZ EGÉSZET! "
BÁNÓ ÉS BOLGÁR
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2025.03.12.
Vendég: Kuncze Gábor.
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS, BOLGÁR GYÖRGY
2025.03.12.
Vendég: Kuncze Gábor.
VÁRKONYI GÁBOR: TÚLZÁS, HOGY MINDEN KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁNAK AZ AUTÓ AZ ORIGÓJA
SZABAD EURÓPA / OPCIÓ PODCAST
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2025.03.12.
Csapdában van az európai autóipar, de már nem csak a kínai elektromosautó-dömping és a SUV-forma és a praktikum minden autóépítési tradíciót elnyomó uralma miatt, ugyanis az eladási adatokban megjelent a politikai alapú értékválasztás is. Segít-e a Tesla európai kálváriája a Volkswagenen? Mi lesz a Stellantisszel, és kell-e még az európai vevőknek Alfa Romeót gyártani? A kérdéseket Várkonyi Gábor autókereskedelmi szakembernek tettük fel.
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- Tavaly év végén az lett az autógyártók érdeke, hogy ne 2024 végén, inkább 2025-ben helyezzék forgalomba az új autóikat. Ezzel a statisztikai trükkel csökkenthetőnek tartották a 2025-re borítékolható büntetésüket. Azzal szabadultak meg a gyártók az európai autóipar károsanyag-kibocsátási limitjének szigorítása miatt várható, 15 milliárd eurós büntetéstől, hogy az uniós jogalkotók két évvel, 2027-ig kitolták a határidőt azzal, hogy a gyártók így is letudhatják emissziócsökkentési kötelezettségüket. Várkonyi Gábor szerint az a józan belátás puhította fel az eredeti szándékot, hogy bár a víziók alapján idén már minden negyedik eladott autónak villanymotorosnak kellene lennie, csupán 15 százalékig jutottak el.
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2025.03.12.
Csapdában van az európai autóipar, de már nem csak a kínai elektromosautó-dömping és a SUV-forma és a praktikum minden autóépítési tradíciót elnyomó uralma miatt, ugyanis az eladási adatokban megjelent a politikai alapú értékválasztás is. Segít-e a Tesla európai kálváriája a Volkswagenen? Mi lesz a Stellantisszel, és kell-e még az európai vevőknek Alfa Romeót gyártani? A kérdéseket Várkonyi Gábor autókereskedelmi szakembernek tettük fel.
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
- „A jelenleg meglévő peremfeltételek mentén, ha pénzt akarunk keresni valamivel az autópiacon, akkor a gyártók nem engedhetik meg maguknak az eltérést attól a normától, amit a politika kijelölt számukra Európában” – mondta Várkonyi Gábor. Az autópiaci szakértő szerint az EU autóipar-politikája évek óta rossz, mert figyelmen kívül hagyja, hogy a sikeres autóipar alapvető fontosságú minden feltörekvő gazdaság számára, mivel – többek között –diverzifikált ipari portfóliót jelent a gazdasága számára.
- Tavaly év végén az lett az autógyártók érdeke, hogy ne 2024 végén, inkább 2025-ben helyezzék forgalomba az új autóikat. Ezzel a statisztikai trükkel csökkenthetőnek tartották a 2025-re borítékolható büntetésüket. Azzal szabadultak meg a gyártók az európai autóipar károsanyag-kibocsátási limitjének szigorítása miatt várható, 15 milliárd eurós büntetéstől, hogy az uniós jogalkotók két évvel, 2027-ig kitolták a határidőt azzal, hogy a gyártók így is letudhatják emissziócsökkentési kötelezettségüket. Várkonyi Gábor szerint az a józan belátás puhította fel az eredeti szándékot, hogy bár a víziók alapján idén már minden negyedik eladott autónak villanymotorosnak kellene lennie, csupán 15 százalékig jutottak el.
- Az európai autóipari problémák nagy csokra gyűlt össze a Stellantisnál a Carlos Tavares-problémával. Az autógyártási menedzselés egyik nagy öregje – akiről kiderült, hogy tavaly decemberben, amikor váratlanul lemondott az elvileg 2026 végéig szóló vezérigazgatói posztjáról – nagyobb káoszt hagyott hátra, mint amikor négy éve megmentőként megbízták. Várkonyi Gábor szerint átállt a sötét oldalra – ezen azt értette, hogy Tavares a cégcsoport megmentése helyett a rövid távú költségcsökkentésre és a profitmaximalizálásra fókuszált, ami hosszabb távon nem fenntartható, viszont az éves bónuszokat – legalábbis eddig – megteremtette neki.
- Kína büszke a saját autóiparára, az egyik legfontosabb terméke – ez már foglalkoztatáspolitikai és technológiai kérdés is Kínában. Korábban Dél-Korea és Japán is hasonló ideológiák mentén fejlődött, de Várkonyi Gábor szerint ezek a példák arról szóltak, hogy az amerikaiak és az európaiak kaptak egy új látásmódot arra, hogy milyen a jó autó. Úgy véli, hogy bár a kínaiak sokat tanultak ez ügyben is az európaiaktól, inkább az elektromobilitás-alapú közlekedésre építenek, és arra, hogy a technológiai vezetőjévé váljanak. Európa pedig elcsábult a nulla emisszió ígéretére.
- A gyarapodás és a fejlődés egyik érzete az emberek számára a saját autó. Ez mára mondhatni alanyi jogon jár Közép-Európában is; szinte mindenki, aki akar, tud autót venni. Ez akár gyorsan meg is változhat: máris megkérdőjelezi az új autók árának drasztikus növekedése. Várkonyi Gábor nem tartja lehetetlennek a változást sem, de mint mondta: „Azzal nincs bajom, ha megtörténik, csak ne egy társadalommérnökösködési projekt végeredménye legyen.”
ORBÁN RETTEG❗NEM KELL KÉTHARMAD A TELJHATALOMHOZ! 🆘
DR. AGY: PERINTFALVI RITA ELŐADÁSA EGYHÁZ ÉS POLITIKA VISZONYÁRÓL
DR. AGY
Moderátor: SZEKERES IMRE
2025.05.11.
Miért van szükség független egyházra? Hogyan garantálható a lelkiismereti szabadság? Ezek a kérdések nem csupán vallási közösségeket érintenek, hanem mindannyiunk jövőjét meghatározzák. A történelem azt mutatja, hogy a vallási közösségek akkor működnek igazán jól, ha szabadon, bármilyen politikai hatalomtól függetlenül tehetik a dolgukat.
Moderátor: SZEKERES IMRE
2025.05.11.
Miért van szükség független egyházra? Hogyan garantálható a lelkiismereti szabadság? Ezek a kérdések nem csupán vallási közösségeket érintenek, hanem mindannyiunk jövőjét meghatározzák. A történelem azt mutatja, hogy a vallási közösségek akkor működnek igazán jól, ha szabadon, bármilyen politikai hatalomtól függetlenül tehetik a dolgukat.
Tudta, hogy a közfeladatok egy részét vallási közösségek látják el? Vajon milyen feltételekkel történik mindez? Miként lehet biztosítani, hogy az állami támogatások felhasználása mellett minden ember lelkiismereti szabadsága sértetlen maradjon?
2025. február 20-án a Dr. Agy vitasorozat vendégeként PERINTFALVI RITA katolikus teológus, közgondolkodó és véleményformáló az egyház és a politika érzékeny, mégis elengedhetetlenül fontos kapcsolódási pontjairól tartott előadást:
„2011-től kezdve az az egyház kaphat egyházi státuszt, ami politikailag azon az oldalon áll, ami ennek a jobboldali, populista kormányzatnak kedvez. Azok az egyházak vagy vallási közösségek, amik politikai kritikát gyakorolnak, mint pl. a Magyar Evangéliumi Testvérközösség, azoktól ilyen szinten is el lehet venni mindent. Tehát ez egy fajta politikai bosszú.”
„EGYSZERŰEN LEJÁRT A REZSIM SZAVATOSSÁGA” – A SZÍRIAI VÉRENGZÉS HÁTTERE SAYFO OMARRAL
HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS, ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.03.13.
Egész családokat, köztük nőket és gyerekeket öltek meg Szíria tengerparti régiójában a hadsereg által Bassár el-Aszad hívei leverésére indított felekezeti öldöklés részeként – közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala múlt hét végén. A HetiVálasz friss adásában ennek hátterét és gyökereit beszéljük át Sayfo Omar közelkelet-szakértővel, aki február végén tért haza Szíriából. Még azt is elárulja, mi értelme lehet Donald Trump bizarr gázai tervének.
Szerző: STUMPF ANDRÁS, ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.03.13.
Egész családokat, köztük nőket és gyerekeket öltek meg Szíria tengerparti régiójában a hadsereg által Bassár el-Aszad hívei leverésére indított felekezeti öldöklés részeként – közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala múlt hét végén. A HetiVálasz friss adásában ennek hátterét és gyökereit beszéljük át Sayfo Omar közelkelet-szakértővel, aki február végén tért haza Szíriából. Még azt is elárulja, mi értelme lehet Donald Trump bizarr gázai tervének.
Akik kérdeznek: Stumpf András és Zsuppán András.
KÉT HÓNAP ALATT SIKERÜLHETETT FÖLDBE DÖNGÖLNIE TRUMPNAK AZ AMERIKAI GAZDASÁGOT
G7.HU
Szerző: ELEK PÉTER
2025.03.11.
(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
Donald Trump első, 2016-2020 közötti elnöki ciklusában rendkívül büszke volt az amerikai tőzsde teljesítményére. A maga szokásos nárcisztikus stílusában ennek többször hangot is adott, természetesen saját magának kisajátítva az értékpapírpiacok emelkedésének érdemét. A kommunikációjában kiemelt szerepet játszott a tőzsde, a tőzsdei teljesítmény, egyfajta benchmarkként szolgált a saját elnöki teljesítménye megítélését illetően.
A befektetők joggal várhatták, hogy valami hasonló lesz a második ciklusa alatt is. Hogy a MAGA (Make America Great Again) kitalálója és sikerének kulcsát kezében tartó Mr. President intézkedéseivel a tőzsdei bikapiac fennmarad, sőt az SP500 index olyan magasságokba emelkedik, amiről évekkel ezelőtt álmodni se mertek volna. A választást (2024. november 5.) követően az amerikai kisbefektetők, háztartások long (vételi) pozíciója soha nem látott mértékben nőtt, ez ráadásul kiegészült az intézményi befektetők hasonló pozicionáltságával.
Az amerikai tőzsdék azonban nem úgy teljesítettek, ahogy a többség várta: az elmúlt másfél-két hétben jelentősebb korrekció kezdődött. Az amerikai piacok éves teljesítménye már mínuszban van, és még azt is meg kellett élniük az amerikai befektetőknek, hogy a korábban lesajnált európai piacok cirka 15 százalékkal felülteljesítik a korábban verhetetlennek tűnő amerikai piacot.
Nézzük, milyen okok vezettek az SP500 index látványos eséséhez. Bár 2016-2020 között már kapott a világ egy jelentősebb dózist Donald Trump elnöki tevékenységéből, annak furcsaságaiból, új elnöki ciklusának közel két hónapos antréja felejthetetlennek bizonyult. Számos olyan gazdasági és politikai témát dobott be a köztudatba, amire nem lehetett számítani (Grönland, Panama-csatorna, gázai kaszinóváros, Kanada mint az USA 51. tagállama). Ezek a kijelentései bár nem hatottak közvetlenül a piacokra, de sok befektető először itt szembesülhetett azzal, hogy a második ciklus más lesz, mint az első volt. Sok nagyotmondásra lehetett számítani, de azért ekkorára nem.
Az említett, elsősorban politikai megnyilvánulásaival sok barátot nem szerzett a „világ legjobb állama”, csúnya tekinteteket azonban biztos. Kanadában például – nem mellesleg az USA egyik legfontosabb kereskedelmi partnerénél – össznépi játék lett az amerikai termékek bojkottja. Sorra vesznek le mindent a polcokról, ami amerikai termék. Szintén a politikai játszmájának eredménye lett az elmúlt évtizedek legbizarrabb (és még nagyon finoman fogalmaztam) találkozója az ukrán elnökkel az Ovális Irodában, ahol az amerikai elnök, az alelnök és kisebb részben a külügyminiszter porig alázta egy olyan ország vezetőjét, amelynek hazáját hadüzenet nélkül megtámadták az oroszok, és amely most már több mint három éve a túlélésért küzd.
Ezek a bohózatok azonban eltörpülnek amellett, amit a gazdasággal sikerült művelnie szűk két hónap alatt.
Választási programjának gazdaságpolitikai legfontosabb üzenetei nagyjából így foglalhatók össze: vámok, vámok és vámok, de emellett majd csökkentjük a vállalati nyereségadó kulcsát, és hát azonnal megszüntetjük a költségvetési deficitet, de addig is vámok. A beiktatás után aztán majdhogynem napi szinten jelentette be az elnök, hogy melyik országra, melyik gazdasági régióra mekkora vámot vet ki. Vagy mégse veti ki. Aztán mégis kiveti, de ha ez meg ez teljesül, akkor talán mégse. De addig is, inkább vámok. Ja, nem, bocs, majd csak egy hónap múlva. Vagy mégsem. Vámokat a gyakorlatban ugyan eddig keveset vetett ki, azonban sikerült elérnie, hogy drasztikusan lecsökkenjen a bizalom a „gazdaságpolitikája” iránt, már ha annak lehet hívni a XXI. századi merkantilizmust...
Szerző: ELEK PÉTER
2025.03.11.
Donald Trump első, 2016-2020 közötti elnöki ciklusában rendkívül büszke volt az amerikai tőzsde teljesítményére. A maga szokásos nárcisztikus stílusában ennek többször hangot is adott, természetesen saját magának kisajátítva az értékpapírpiacok emelkedésének érdemét. A kommunikációjában kiemelt szerepet játszott a tőzsde, a tőzsdei teljesítmény, egyfajta benchmarkként szolgált a saját elnöki teljesítménye megítélését illetően.
A befektetők joggal várhatták, hogy valami hasonló lesz a második ciklusa alatt is. Hogy a MAGA (Make America Great Again) kitalálója és sikerének kulcsát kezében tartó Mr. President intézkedéseivel a tőzsdei bikapiac fennmarad, sőt az SP500 index olyan magasságokba emelkedik, amiről évekkel ezelőtt álmodni se mertek volna. A választást (2024. november 5.) követően az amerikai kisbefektetők, háztartások long (vételi) pozíciója soha nem látott mértékben nőtt, ez ráadásul kiegészült az intézményi befektetők hasonló pozicionáltságával.
Az amerikai tőzsdék azonban nem úgy teljesítettek, ahogy a többség várta: az elmúlt másfél-két hétben jelentősebb korrekció kezdődött. Az amerikai piacok éves teljesítménye már mínuszban van, és még azt is meg kellett élniük az amerikai befektetőknek, hogy a korábban lesajnált európai piacok cirka 15 százalékkal felülteljesítik a korábban verhetetlennek tűnő amerikai piacot.
Nézzük, milyen okok vezettek az SP500 index látványos eséséhez. Bár 2016-2020 között már kapott a világ egy jelentősebb dózist Donald Trump elnöki tevékenységéből, annak furcsaságaiból, új elnöki ciklusának közel két hónapos antréja felejthetetlennek bizonyult. Számos olyan gazdasági és politikai témát dobott be a köztudatba, amire nem lehetett számítani (Grönland, Panama-csatorna, gázai kaszinóváros, Kanada mint az USA 51. tagállama). Ezek a kijelentései bár nem hatottak közvetlenül a piacokra, de sok befektető először itt szembesülhetett azzal, hogy a második ciklus más lesz, mint az első volt. Sok nagyotmondásra lehetett számítani, de azért ekkorára nem.
Az említett, elsősorban politikai megnyilvánulásaival sok barátot nem szerzett a „világ legjobb állama”, csúnya tekinteteket azonban biztos. Kanadában például – nem mellesleg az USA egyik legfontosabb kereskedelmi partnerénél – össznépi játék lett az amerikai termékek bojkottja. Sorra vesznek le mindent a polcokról, ami amerikai termék. Szintén a politikai játszmájának eredménye lett az elmúlt évtizedek legbizarrabb (és még nagyon finoman fogalmaztam) találkozója az ukrán elnökkel az Ovális Irodában, ahol az amerikai elnök, az alelnök és kisebb részben a külügyminiszter porig alázta egy olyan ország vezetőjét, amelynek hazáját hadüzenet nélkül megtámadták az oroszok, és amely most már több mint három éve a túlélésért küzd.
Ezek a bohózatok azonban eltörpülnek amellett, amit a gazdasággal sikerült művelnie szűk két hónap alatt.
Választási programjának gazdaságpolitikai legfontosabb üzenetei nagyjából így foglalhatók össze: vámok, vámok és vámok, de emellett majd csökkentjük a vállalati nyereségadó kulcsát, és hát azonnal megszüntetjük a költségvetési deficitet, de addig is vámok. A beiktatás után aztán majdhogynem napi szinten jelentette be az elnök, hogy melyik országra, melyik gazdasági régióra mekkora vámot vet ki. Vagy mégse veti ki. Aztán mégis kiveti, de ha ez meg ez teljesül, akkor talán mégse. De addig is, inkább vámok. Ja, nem, bocs, majd csak egy hónap múlva. Vagy mégsem. Vámokat a gyakorlatban ugyan eddig keveset vetett ki, azonban sikerült elérnie, hogy drasztikusan lecsökkenjen a bizalom a „gazdaságpolitikája” iránt, már ha annak lehet hívni a XXI. századi merkantilizmust...
MEGNÉZTÜK, HOGYAN KÉSZÜL EURÓPA AZ OROSZ FENYEGETÉSRE
444.HU
Szerző: 444.HU
2025.03.12.
„Mi nem állunk háborúban Oroszországgal, de Oroszország hibrid háborúban áll velünk” – mondta a holland védelmi miniszter a Párizsi Védelmi- és Stratégiai Fórumon, ahol a 444 arról is megkérdezte: szövetségesnek látja-e Magyarországot. Franciaországban egyre többen beszélnek arról, hogy ez az európai generáció már nem veheti fel a békeosztalékot.
Szerző: 444.HU
2025.03.12.
„Mi nem állunk háborúban Oroszországgal, de Oroszország hibrid háborúban áll velünk” – mondta a holland védelmi miniszter a Párizsi Védelmi- és Stratégiai Fórumon, ahol a 444 arról is megkérdezte: szövetségesnek látja-e Magyarországot. Franciaországban egyre többen beszélnek arról, hogy ez az európai generáció már nem veheti fel a békeosztalékot.
VÁLASZTÁSI ALKOTMÁNYOZÁS AZ ÁRSZABÁLYOZOTT CSIRKECOMB MELLÉ
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.03.12.
Benyújtotta a kormány (formálisan a Fidesz–KDNP-frakció összes tagja) a várt Alaptörvény-módosítást, amelyet Kocsis Máté frakcióvezető így harangozott be: „Iszonyatosan fájdalmas, meglepő, meghökkentő, brutális jogszabályok jönnek, erre mindenki készüljön föl lelkileg.” Felkészültünk, most értelmezzük.
Cikkünkben annak próbálunk utánajárni, hogy csak a választási kampány fő topikjának hangulati előkészítése történik-e a jogalkotással (ezt sejteti Kocsis jelzőhalmozása), ami így kamujogalkotás, valójában csak propaganda, a magyarokat fenyegető a veszélyektől (amelyek tíz éve ugyanazok: elsősorban a Nyugat) megvédő, tettre kész, aktív kormány felmutatása a választóknak, vagy az autoriter hatalmak gyakori evolúciója, a represszívebbé válás új lépcsőfoka, ami valós intézkedéseknek ágyaz meg...
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.03.12.
Cikkünkben annak próbálunk utánajárni, hogy csak a választási kampány fő topikjának hangulati előkészítése történik-e a jogalkotással (ezt sejteti Kocsis jelzőhalmozása), ami így kamujogalkotás, valójában csak propaganda, a magyarokat fenyegető a veszélyektől (amelyek tíz éve ugyanazok: elsősorban a Nyugat) megvédő, tettre kész, aktív kormány felmutatása a választóknak, vagy az autoriter hatalmak gyakori evolúciója, a represszívebbé válás új lépcsőfoka, ami valós intézkedéseknek ágyaz meg...
GYARMATI: TRUMP ELÉRTE, HOGY ZELENSZKIJ ISMÉT VITATHATATLANUL UKRAJNA VEZETŐJÉVÉ VÁLT
REGGELI SZEMÉLY / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.03.12.
Nem szép, amit Donald Trump tett – lényegében megzsarolta Ukrajnát –, de Ezzel a megtámadott ország olyan alkuba ment, ami minden más alternatívához képest jobb ránézve, és a Fehér Házban történteket követően 10 százalékot emelkedett az ukrán elnök népszerűsége – véli Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Szaúd-Arábiában ült tárgyalóasztalhoz Ukrajnával az Egyesült Államok. A találkozó azonban ukrán szempontból eredményesen zárult, akkor is, ha a megállapodás végül mégsem hozna nyugalmat a frontra – írja a Telex, kitérve a legfontosabb döntésekre is: Ukrajna elfogadta az amerikai javaslatot egy 30 napos azonnali tűzszünetre, és visszakapja az ukrán hadsereg az amerikai katonai segélyeket és az amerikaiak hírszerzési támogatását, amelytől Donald Trump egy héttel korábban fosztotta meg az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát.
„A sajtó, meg az amerikaiak sokszor úgy terítik a hírt, hogy ez egy amerikai javaslat volt, holott ukrán javaslat volt a 30 napos tűzszünet, amit felkarolt a tettre készek koalíciója Londonban, és utána állt be mögé Amerika, nagyon helyesen, és kiegészítette, hogy a légi és a tengeri frontok mellett a szárazföldön is legyen tűzszünet” – mondta a szerdai Reggeli gyors vendége, Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a stúdióban, hozzátéve, hogy nagyon jelentős megállapodásról van szó. Megjegyezte, ez a megállapodás mindenkinek jó lenne, kivéve az oroszokat, akik jelenleg épp lendületben vannak.
Megjegyezte, amit Trump tett – lényegében megzsarolta Ukrajnát –, nem szép, de két dolgot biztosan elért. Ukrajna beállt a sorba, és a lehetőségekhez mérten, minden más alternatívához képest jól jött ki a helyzetből. „A második, amit Donald Trump elért, hogy Zelenszkij ismét vitathatatlanul Ukrajna vezetőjévé vált” – összegezte. Támogatottsága 54 százalékra csökkent az év elején, amiért egyébként sok más ország vezetője mindent megadna, a Fehér Házban történteket követően 10 százalékot emelkedett az ukrán elnök népszerűsége.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2025.03.12.
Nem szép, amit Donald Trump tett – lényegében megzsarolta Ukrajnát –, de Ezzel a megtámadott ország olyan alkuba ment, ami minden más alternatívához képest jobb ránézve, és a Fehér Házban történteket követően 10 százalékot emelkedett az ukrán elnök népszerűsége – véli Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Szaúd-Arábiában ült tárgyalóasztalhoz Ukrajnával az Egyesült Államok. A találkozó azonban ukrán szempontból eredményesen zárult, akkor is, ha a megállapodás végül mégsem hozna nyugalmat a frontra – írja a Telex, kitérve a legfontosabb döntésekre is: Ukrajna elfogadta az amerikai javaslatot egy 30 napos azonnali tűzszünetre, és visszakapja az ukrán hadsereg az amerikai katonai segélyeket és az amerikaiak hírszerzési támogatását, amelytől Donald Trump egy héttel korábban fosztotta meg az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnát.
„A sajtó, meg az amerikaiak sokszor úgy terítik a hírt, hogy ez egy amerikai javaslat volt, holott ukrán javaslat volt a 30 napos tűzszünet, amit felkarolt a tettre készek koalíciója Londonban, és utána állt be mögé Amerika, nagyon helyesen, és kiegészítette, hogy a légi és a tengeri frontok mellett a szárazföldön is legyen tűzszünet” – mondta a szerdai Reggeli gyors vendége, Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a stúdióban, hozzátéve, hogy nagyon jelentős megállapodásról van szó. Megjegyezte, ez a megállapodás mindenkinek jó lenne, kivéve az oroszokat, akik jelenleg épp lendületben vannak.
Megjegyezte, amit Trump tett – lényegében megzsarolta Ukrajnát –, nem szép, de két dolgot biztosan elért. Ukrajna beállt a sorba, és a lehetőségekhez mérten, minden más alternatívához képest jól jött ki a helyzetből. „A második, amit Donald Trump elért, hogy Zelenszkij ismét vitathatatlanul Ukrajna vezetőjévé vált” – összegezte. Támogatottsága 54 százalékra csökkent az év elején, amiért egyébként sok más ország vezetője mindent megadna, a Fehér Házban történteket követően 10 százalékot emelkedett az ukrán elnök népszerűsége.
BRÜSSZEL TÉNYLEG ÁTVENNÉ A MAGYAR EGYETEMEK IRÁNYÍTÁSÁT?
LAKMUSZ
Szerző: BARCZIKAI FANNI
2025.03.13.
A Magyar Nemzet szerint az Európai Parlament azt kérte Hankó Balázs kulturális minisztertől, hogy Brüsszel mondhassa meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői. Az EP levelében semmi ilyesmi nem szerepel, viszont kiderül belőle, mit kell tennie a kormánynak ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban.
„Brüsszel nekiment a magyar oktatásnak, a kormány megvédi az egyetemeket” - ezzel a címmel jelent meg egy cikk február 10-én a Magyar Nemzetben. A lap hozzájutott egy Hankó Balázsnak címzett levélhez, amiben az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága állítólag azt követeli a kulturális és innovációs minisztertől, hogy Brüsszel jelölhesse ki a magyar egyetemek vezetőit.
„Lapunk információi szerint a bizottság elnöke többek közt azt kéri, hogy zárják ki a magyar rektorokat az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiból, hogy olyan szabályokat léptessen életbe a magyar kormány, hogy Brüsszelben mondhassák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, valamint Brüsszelből irányított NGO-k felügyeljék az egyetemek fenntartó alapítványainak testületi választásait” - írják a cikkben.
Szó szerint nem idéznek a parlamenti bizottság leveléből, csak Hankó Balázs válaszleveléből. Ebben a miniszter úgy fogalmaz, hogy a „brüsszeli terv” alapján az Amerikából kiszoruló NGO-k (nem kormányzati szervezetek) fogják megmondani, mit tanulhatnak a diákok és kikkel működhetnek együtt. „És ha rendesen viselkednek, még külföldi utat is szerveznek, persze csak olyan egyetemre, ahol a woke és a cancel culture a tudatformáló” - tolmácsolta a Magyar Nemzet Hankó válaszát.
A Magyar Nemzet cikkét az Origo „Így venné át Brüsszel a magyar egyetemek irányítását” címmel dolgozta fel, továbbá az Elemi, a Hungary Today és három Kesma-lap, a Kemma, a Szoljon és a Veol is átvette.
A Lakmusz megszerezte a levelet, amit Nela Riehl, az EP kulturális és oktatási bizottságának elnöke küldött Hankó Balázsnak február 3-án.
A dokumentumban a Magyar Nemzet által említett „kérések” egyike sem szerepel.
Nincs benne szó arról, hogy a rektorokat kizárnák az egyetemeket fenntartó alapítványokból, sem arról, hogy Brüsszelből mondanák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, vagy hogy NGO-k felügyelnék a testületi választásokat.
Nela Riehl mindössze azt kérte Hankó Balázstól, hogy a kormány hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban.
Be is linkelt egy dokumentumot ezekről a javasolt változtatásokról, amik között szintén nem szerepel, hogy Brüsszel vagy NGO-k választanák ki a magyar egyetemek vezetőit. Az Európai Bizottság valójában a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi problémák megoldását szabta feltételül ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra kaphassanak uniós támogatást.
Az Európai Parlament levele
A kulturális és oktatási bizottság elnökének február 3-i levele a tavaly december 3-án tartott bizottsági ülésre reagált. A jegyzőkönyv szerint ekkor mutatta be a magyar EU tanácsi elnökség az eredményeit, a felszólalók között ott volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és Tarr Zoltán, a Tisza EP-képviselője is. A beszédek leirata nem elérhető, azonban Hankó közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint a „demográfiai és versenyképességi fordulatra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte „csak erős kulturális alapokra építve lehet sikeres, hiszen a nemzeti hagyományok és értékek adják közös kontinensünk erejét és identitását”.
A Lakmusz birtokába jutott levéllel Nela Riehl a parlamenti bizottság nevében reagált arra, amit a miniszter a december 3-i ülésen mondott a jogállami feltételességi eljárásról és a magyar alapítványi egyetemek Erasmus+ programból való kizárásáról...
Szerző: BARCZIKAI FANNI
2025.03.13.
„Brüsszel nekiment a magyar oktatásnak, a kormány megvédi az egyetemeket” - ezzel a címmel jelent meg egy cikk február 10-én a Magyar Nemzetben. A lap hozzájutott egy Hankó Balázsnak címzett levélhez, amiben az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága állítólag azt követeli a kulturális és innovációs minisztertől, hogy Brüsszel jelölhesse ki a magyar egyetemek vezetőit.
„Lapunk információi szerint a bizottság elnöke többek közt azt kéri, hogy zárják ki a magyar rektorokat az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiból, hogy olyan szabályokat léptessen életbe a magyar kormány, hogy Brüsszelben mondhassák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, valamint Brüsszelből irányított NGO-k felügyeljék az egyetemek fenntartó alapítványainak testületi választásait” - írják a cikkben.
Szó szerint nem idéznek a parlamenti bizottság leveléből, csak Hankó Balázs válaszleveléből. Ebben a miniszter úgy fogalmaz, hogy a „brüsszeli terv” alapján az Amerikából kiszoruló NGO-k (nem kormányzati szervezetek) fogják megmondani, mit tanulhatnak a diákok és kikkel működhetnek együtt. „És ha rendesen viselkednek, még külföldi utat is szerveznek, persze csak olyan egyetemre, ahol a woke és a cancel culture a tudatformáló” - tolmácsolta a Magyar Nemzet Hankó válaszát.
A Magyar Nemzet cikkét az Origo „Így venné át Brüsszel a magyar egyetemek irányítását” címmel dolgozta fel, továbbá az Elemi, a Hungary Today és három Kesma-lap, a Kemma, a Szoljon és a Veol is átvette.
A Lakmusz megszerezte a levelet, amit Nela Riehl, az EP kulturális és oktatási bizottságának elnöke küldött Hankó Balázsnak február 3-án.
A dokumentumban a Magyar Nemzet által említett „kérések” egyike sem szerepel.
Nincs benne szó arról, hogy a rektorokat kizárnák az egyetemeket fenntartó alapítványokból, sem arról, hogy Brüsszelből mondanák meg, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői, vagy hogy NGO-k felügyelnék a testületi választásokat.
Nela Riehl mindössze azt kérte Hankó Balázstól, hogy a kormány hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt jogszabály-módosításokat annak érdekében, hogy az alapítványi egyetemek újra részt vehessenek az Erasmus+ programban.
Be is linkelt egy dokumentumot ezekről a javasolt változtatásokról, amik között szintén nem szerepel, hogy Brüsszel vagy NGO-k választanák ki a magyar egyetemek vezetőit. Az Európai Bizottság valójában a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi problémák megoldását szabta feltételül ahhoz, hogy az alapítványi egyetemek újra kaphassanak uniós támogatást.
Az Európai Parlament levele
A kulturális és oktatási bizottság elnökének február 3-i levele a tavaly december 3-án tartott bizottsági ülésre reagált. A jegyzőkönyv szerint ekkor mutatta be a magyar EU tanácsi elnökség az eredményeit, a felszólalók között ott volt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és Tarr Zoltán, a Tisza EP-képviselője is. A beszédek leirata nem elérhető, azonban Hankó közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint a „demográfiai és versenyképességi fordulatra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte „csak erős kulturális alapokra építve lehet sikeres, hiszen a nemzeti hagyományok és értékek adják közös kontinensünk erejét és identitását”.
A Lakmusz birtokába jutott levéllel Nela Riehl a parlamenti bizottság nevében reagált arra, amit a miniszter a december 3-i ülésen mondott a jogállami feltételességi eljárásról és a magyar alapítványi egyetemek Erasmus+ programból való kizárásáról...
NEM JÖTT BE AZ OSZTOGATÁS ORBÁNNAK, ÁLLVA TAPSOL A FIDESZ UKRAJNÁNAK, ITT A TISZA HIMNUSZ
DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2025.03.12.
A Medián felmérése szerint nem jött be az osztogatás Orbán Viktornak.
Szerző: DAVE
2025.03.12.
A Medián felmérése szerint nem jött be az osztogatás Orbán Viktornak.
A Fidesz állva tapsolta Ukrajnát az Európai Parlamentben.
Kell egy jobb ország! Itt a Tisza himnusz!
MI A KÜLÖNBSÉG BÉKE ÉS BÉKE KÖZÖTT? 🇺🇦 TAKÁCSY DORKA | RÁCZ ANDRÁS | SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
GYÖRE ZOLTÁN PODCAST
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2025.03.12.
Mi a különbség béke és béke között?
Szerző: GYÖRE ZOLTÁN
2025.03.12.
Mi a különbség béke és béke között?
A KÉTSÉGBEESETT MINISZTER, A FIDESZES ÜGYVÉD ÉS AZ ELÚSZOTT MILLIÁRDOK – ÚJABB CSAVAROKKAL FOLYTATÓDOTT AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM KORRUPCIÓS PERE
DIREKT36 / TELEX
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2025.03.13.
„Bocsánat, járatlan vagyok” – szabadkozott Nagy István agrárminiszter, mert véletlenül majdnem a vádlottak padjára ült február 25-én, amikor tanúskodni érkezett az Agrárminisztériumot érintő korrupciós ügy tárgyalására a Székesfehérvári Törvényszékre. A miniszter csak a sokadik idézésre jelent meg a bíróság előtt, ahol aztán órákon át faggatta a bíró, az ügyész és a védők.
Ez a vígjátékba illő jelenet csak egy a sok érdekes epizód közül, amely a csekély sajtóérdeklődés mellett zajló perben az elmúlt hónapokban történt. Bár a büntetőügy egy látszólag unalmas minisztérium még annál is unalmasabb bürokratikus részleteiről szól, és még a szereplőket is könnyű összekeverni a hasonló neveik miatt (legalább két Nagy vezetéknevű van köztük), valójában ez a per ritka betekintést ad a magyar kormányzat működésébe.
A bíróságon tárgyalt ügy lényege, hogy az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárát, dr. Nagy Jánost azzal vádolja az ügyészség, hogy a közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vád szerint nem végeztek ezért érdemi munkát. A pénzt még 2019-ben utalták el a megszűnés előtt álló háttércég számlájáról.
Nagy János azt vallotta, hogy maga a miniszter adott utasítást a vád szerint fiktív szerződések megkötésére. A miniszter azonban most azt állította, hogy a szerződéskötések idején semmiről nem tudott az ügy kapcsán. Azt vallotta, hogy amikor megtudta, hogy nyomozás zajlik, „kétségbe volt esve”, főleg a saját érintettsége érdekelte, például, hogy nem írt-e alá olyat a tudtán kívül, ami miatt bajba kerülhet.
A miniszter vallomása mellett más érdekes fejlemények is voltak a perben:
A 2024. decemberi tárgyaláson például olyan fideszes kötődésű vállalkozások nevei is felbukkantak, amelyekkel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat, de szintén részesülhettek a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) nevű háttércég utolsó milliárdjaiból. Egy vallomás alapján ugyanis közvetlenül a megszűnés előtt több olyan, Fideszhez köthető cég is volt, amellyel szerződött az NKP.
Köztük van olyan cég, amelyik egy volt fideszes parlamenti képviselőé, Bodó Imréé, egy másiknak pedig a korábban közismert fideszes politikus, Várhegyi Attila a vezetője. Ezekre egy iktatókönyv a bizonyíték, amelybe az utolsó hónapok szerződéseit írták be a vádirat szerint azért, hogy a valótlan szerződések jogszerűnek tűnjenek.
Az ügy furcsa részlete az is, hogy az ügyészség vádjai által érintett két ügyvédi iroda mellett van egy harmadik ügyvédi iroda is, amely szintén kapott értékes szerződést az NKP-től a megszűnése előtt.
Ez a szerződés 500 millió forintról szólt, és egy médiában is gyakran szereplő, magát fideszesnek valló ügyvéd, Berényi András irodája kapta. Berényi nem lett az ügy vádlottja. Az ügy elején viszont ő képviselte védőként a fő vádlottat, Nagy János volt helyettes államtitkárt, és az ügy más szereplői mellett is felbukkant...
Szerző: SZŐKE DÁNIEL
2025.03.13.
Ez a vígjátékba illő jelenet csak egy a sok érdekes epizód közül, amely a csekély sajtóérdeklődés mellett zajló perben az elmúlt hónapokban történt. Bár a büntetőügy egy látszólag unalmas minisztérium még annál is unalmasabb bürokratikus részleteiről szól, és még a szereplőket is könnyű összekeverni a hasonló neveik miatt (legalább két Nagy vezetéknevű van köztük), valójában ez a per ritka betekintést ad a magyar kormányzat működésébe.
A bíróságon tárgyalt ügy lényege, hogy az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkárát, dr. Nagy Jánost azzal vádolja az ügyészség, hogy a közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vád szerint nem végeztek ezért érdemi munkát. A pénzt még 2019-ben utalták el a megszűnés előtt álló háttércég számlájáról.
Nagy János azt vallotta, hogy maga a miniszter adott utasítást a vád szerint fiktív szerződések megkötésére. A miniszter azonban most azt állította, hogy a szerződéskötések idején semmiről nem tudott az ügy kapcsán. Azt vallotta, hogy amikor megtudta, hogy nyomozás zajlik, „kétségbe volt esve”, főleg a saját érintettsége érdekelte, például, hogy nem írt-e alá olyat a tudtán kívül, ami miatt bajba kerülhet.
A miniszter vallomása mellett más érdekes fejlemények is voltak a perben:
A 2024. decemberi tárgyaláson például olyan fideszes kötődésű vállalkozások nevei is felbukkantak, amelyekkel kapcsolatban az ügyészség nem emelt vádat, de szintén részesülhettek a Nemzeti Kataszteri Program (NKP) nevű háttércég utolsó milliárdjaiból. Egy vallomás alapján ugyanis közvetlenül a megszűnés előtt több olyan, Fideszhez köthető cég is volt, amellyel szerződött az NKP.
Köztük van olyan cég, amelyik egy volt fideszes parlamenti képviselőé, Bodó Imréé, egy másiknak pedig a korábban közismert fideszes politikus, Várhegyi Attila a vezetője. Ezekre egy iktatókönyv a bizonyíték, amelybe az utolsó hónapok szerződéseit írták be a vádirat szerint azért, hogy a valótlan szerződések jogszerűnek tűnjenek.
Az ügy furcsa részlete az is, hogy az ügyészség vádjai által érintett két ügyvédi iroda mellett van egy harmadik ügyvédi iroda is, amely szintén kapott értékes szerződést az NKP-től a megszűnése előtt.
Ez a szerződés 500 millió forintról szólt, és egy médiában is gyakran szereplő, magát fideszesnek valló ügyvéd, Berényi András irodája kapta. Berényi nem lett az ügy vádlottja. Az ügy elején viszont ő képviselte védőként a fő vádlottat, Nagy János volt helyettes államtitkárt, és az ügy más szereplői mellett is felbukkant...
VITÉZY: AZ AUTÓZÁS JOBBAN SZÉTVERTE AZ AMERIKAI VÁROSOKAT, MINT A II. VILÁGHÁBORÚ AZ EURÓPAIAKAT
1JÖVŐ PODCAST / PARTIZÁN
Műsorvezető: BORBÉLY EDE
2025.03.12.
Miért jár kéz a kézben az autóközpontú város és a magas épületkibocsátás? Az 1jövő következő epizódjában Borbély Ede Vitézy Dáviddal, Budapest Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési bizottságának elnökével beszélget a városaink kibocsátásának csökkentéséről, és Budapest helyzetéről. Az epizódból kiderül, hogyan helyezi előtérbe a jelenlegi szabályozási környezet az autósok érdekeit, és hogy miért fizetik meg a nem autóval közlekedő budapesti lakók a kötelező parkolóhelyek építésének költségeit. Szóba kerül az is, miért fontos, hogy a városi közlekedés alapja a gyalogos infrastruktúra legyen, és hogy hogyan lehetetleníti el a mai napig a gyalogos közlekedés fejlesztését az évtizedek óta sok városban uralkodó, autócentrikus amerikai várostervezési koncepció. Végül arról is szó esik, miért sokkal fontosabb a városi szétterülés megfékezése a kibocsátások csökkentése érdekében, mint a kertesházak passzívházzá tétele. Ahhoz, hogy a városaink fenntarthatóbbá váljanak, nem csak jó kezdeményezések és környezettudatos egyéni döntések szükségesek, hanem a városokról való gondolkodásunk és a szabályozási környezet átalakítása is - ebben pedig nem csak a külföldi példák, de Budapest öröksége is útmutatóul szolgálhat.
Műsorvezető: BORBÉLY EDE
2025.03.12.
Miért jár kéz a kézben az autóközpontú város és a magas épületkibocsátás? Az 1jövő következő epizódjában Borbély Ede Vitézy Dáviddal, Budapest Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési bizottságának elnökével beszélget a városaink kibocsátásának csökkentéséről, és Budapest helyzetéről. Az epizódból kiderül, hogyan helyezi előtérbe a jelenlegi szabályozási környezet az autósok érdekeit, és hogy miért fizetik meg a nem autóval közlekedő budapesti lakók a kötelező parkolóhelyek építésének költségeit. Szóba kerül az is, miért fontos, hogy a városi közlekedés alapja a gyalogos infrastruktúra legyen, és hogy hogyan lehetetleníti el a mai napig a gyalogos közlekedés fejlesztését az évtizedek óta sok városban uralkodó, autócentrikus amerikai várostervezési koncepció. Végül arról is szó esik, miért sokkal fontosabb a városi szétterülés megfékezése a kibocsátások csökkentése érdekében, mint a kertesházak passzívházzá tétele. Ahhoz, hogy a városaink fenntarthatóbbá váljanak, nem csak jó kezdeményezések és környezettudatos egyéni döntések szükségesek, hanem a városokról való gondolkodásunk és a szabályozási környezet átalakítása is - ebben pedig nem csak a külföldi példák, de Budapest öröksége is útmutatóul szolgálhat.
Az adás elkészítésében közreműködött Kiszely Anna.
MÁSRÉSZRŐL | A MEZŐGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE, ÉS AZ ÁREMELKEDÉSEK OKAI
MÁSRÉSZRŐL / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.03.06.
Vendégek: Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője Siska Zsolt civil politikus.
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2025.03.06.
Vendégek: Héjja Csaba, a MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág stratégiai elemzője Siska Zsolt civil politikus.
ORBÁN ÉRTÉKELTE A GAZDASÁGOT - MUTATJUK MIBEN TÉVEDETT ÉS MIÉRT NEM IGAZ, AMIT MONDOTT
TOPIK POSCAST
Szerző: topik.media
2025.03.13.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján évet értékelt Orbán Viktor és elmondta, mi a Fidesz terve a választásokig. Egy biztos: a magyar vállalkozások semmi jóra nem számíthatnak.
Szerző: topik.media
2025.03.13.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján évet értékelt Orbán Viktor és elmondta, mi a Fidesz terve a választásokig. Egy biztos: a magyar vállalkozások semmi jóra nem számíthatnak.
HIVATALOS: MINDENKI HIBÁZOTT – FEJLEMÉNY A VÁLASZ ÁLTAL FELTÁRT HALÁLESET ÜGYÉBEN
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.03.12.
Mi történik a beteggel, ha stroke-ja van, de öngyilkosság gyanúja miatt kezelik? Meghal. Így kezdtük „A célom, hogy más ne járjon úgy, mint az apám” – az öngyilkosságnak nézett stroke története című riportunkat három hete. Most friss fejleményekkel jelentkezünk: lezárult a panaszeljárás, Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint egyértelmű mulasztás történt, és valamennyi egészségügyi szolgáltató követett el szakmai hibát. Sőt, maga a tisztifőorvos is: az ombudsman szerint a késedelmes eljárás sértette a jogbiztonság elvét.
Három hete megírtuk: olvasónk édesapja tavaly húsvétkor, nagyszombat reggel nem ébredt fel, ezért mentőt hívtak az idős férfihez. A mentős a beteg ágya melletti csaknem üres altatós fiola miatt azt közölte velük, az idős férfi vélhetően öngyilkos lett. Tiltakoztak, szerintük csak elfogyott a gyógyszere. A család ennek tulajdonította, hogy az idős férfit nem a stroke-központba, hanem az agyi infarktus ellátására nem felkészített közeli kis kórházba szállították. Onnan csak másnap reggel vitték át a megyei kórházba, addigra állapota tovább súlyosbodott, már nem tudtak segíteni rajta. Két nappal később elhunyt – stroke-ban.
A férfi lánya panaszeljárást indított a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, azután pedig az ombudsmannál bepanaszolta a panaszeljárást is, mert négy hónappal a törvényes határidő lejárta után sem kapott választ arra, hibázott-e valaki és ha igen, miben. Riportunk megjelenését követően Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala lezárta az ügyet, és megállapította, hogy
a beteg ellátása során „egyértelmű szakmai mulasztás” történt...
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.03.12.
Három hete megírtuk: olvasónk édesapja tavaly húsvétkor, nagyszombat reggel nem ébredt fel, ezért mentőt hívtak az idős férfihez. A mentős a beteg ágya melletti csaknem üres altatós fiola miatt azt közölte velük, az idős férfi vélhetően öngyilkos lett. Tiltakoztak, szerintük csak elfogyott a gyógyszere. A család ennek tulajdonította, hogy az idős férfit nem a stroke-központba, hanem az agyi infarktus ellátására nem felkészített közeli kis kórházba szállították. Onnan csak másnap reggel vitték át a megyei kórházba, addigra állapota tovább súlyosbodott, már nem tudtak segíteni rajta. Két nappal később elhunyt – stroke-ban.
A férfi lánya panaszeljárást indított a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál, azután pedig az ombudsmannál bepanaszolta a panaszeljárást is, mert négy hónappal a törvényes határidő lejárta után sem kapott választ arra, hibázott-e valaki és ha igen, miben. Riportunk megjelenését követően Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala lezárta az ügyet, és megállapította, hogy
a beteg ellátása során „egyértelmű szakmai mulasztás” történt...
AZ OROSZOK HATALOMBAN AKARJÁK TARTANI A FIDESZT 2026-BAN IS – KULTÚRTÁJ TAKÁCSY DORKÁVAL
KULTÚRTÁJ PODCAST
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.03.12.
Magyarország szerepe a háború kitörése óta felértékelődött Moszkvában, hiszen Vlagyimir Putyin érdeke a gyenge Európa, és a magyar kormány sokat tesz az EU meggyengítéséért – mondta a Kultúrtájban Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, aki szerint ezért is akarja majd az orosz vezetés hatalomban tartani a Fideszt 2026-ban. Műsorvezető: Ficsor Benedek
Erről is szó volt az interjúban:
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2025.03.12.
Magyarország szerepe a háború kitörése óta felértékelődött Moszkvában, hiszen Vlagyimir Putyin érdeke a gyenge Európa, és a magyar kormány sokat tesz az EU meggyengítéséért – mondta a Kultúrtájban Takácsy Dorka Oroszország-szakértő, aki szerint ezért is akarja majd az orosz vezetés hatalomban tartani a Fideszt 2026-ban. Műsorvezető: Ficsor Benedek
Erről is szó volt az interjúban:
- Hogyan tekintenek Orbán Viktorra Moszkvában?
- Mit keres az orosz propaganda Magyarországon?
- Mivel befolyásolja Oroszország Donald Trump amerikai elnököt?
- Miért szereti a Kreml a magyar kormány nyilatkozatait?
- Európa miért nem lépett fel keményebben Putyin ellen?
- Hogyan működik az orosz dezinformációs hadviselés?
- Milyen nyoma van a háborúnak az orosz mindennapokban?
ROBERT FROLICH ÉS GÁBOR GYÖRGY KÖZÖS KOMMENTJE
FACEBOOK
“Az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi vagy nő lehet” – írja a pihekönnyű szilárdságú Alaptörvény gránitszilárdságúan tudatlan jogalkotója.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.03.12.
Az Alaptörvény újabb átdolgozója a Bibliára, Mózes első könyve második fejezetének 23.
A Babilóniai Talmud Bráchot 61a lapján olvashatjuk Rabbi Jirmija ben Elázár véleményét, aki szerint a teremtéskor Isten az embert דו פרצופין, du párcufin, kétarcúnak teremtette. E talmudi vélemény implicit kijelenti, hogy a férfi és a nő teremtése nem sorrend kérdése, lényegtelen, melyik nem teremtetett először. A lényeg az isteni képmás hordozása. E tényről az ember teremtéséről szóló tórai passzus (Mózes I. 1/27) tudósít bennünket.
versére utal, ahol az olvasható, hogy a már megteremtett férfi oldalcsontjából az Örökkévaló megalkotja az asszonyt. Vagyis előbb a férfit, utóbb az asszonyt.
Annyi mindenesetre bizonyosnak mondható, hogy a keresztény nemzeti jogalkotó szelektíven olvassa a Bibliát. Ugyanis biblikus olvasmányélményéből - fájdalom – kimaradt Mózes első könyve első fejezetének 27. verse, ahol viszont nem sorrendben, nem egymást követően, hanem egyszerre, egy azonos pillanatban teremti meg az Örökkévaló az embert: ויברא אלהים את־האדם בצלמו בצלם אלהים ברא אתו זכר ונקבה ברא אתם vagyis “És megteremté Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt; férfiúvá és asszonnyá teremté őket.”
Következésképp két egymást követő bibliai teremtéselbeszélés olvasható a Szentírásban, amelyeket a biblikus tudomány is elkülönít, az egyiket papi forrásnak (P), a másikat jahvista forrásnak (J) nevezve.
A keresztény magyar államhatalom jogalkotója ezt nem tudja.
Viszont akkor azt sem tudja, hogy – a két eltérő teremtéstörténet közötti exegetikai feszültséget feloldandó (s ide tartozik, hogy például az elsőben a növények a 3. napon teremtődtek, az ember - férfi és nő – a hatodikon, míg a második elbeszélésben a növények még nem voltak, amikor az ember lett) – az elsőre, amely a teremtés hatnapos beosztását írja le, s ahol tehát a férfi és a nő egyszerre, egyazon időpontban teremtetett, a zsidó és a keresztény hagyomány egyaránt a teremtés kozmikus eseményeként szokott hivatkozni, míg a másodikat, amelyre jogalkotónk az Alaptörvényben utal, már kevésbé a teremtés eseményeként, sokkal inkább a bűnbeesés történeteként idézi meg a hagyomány.
A jogalkotó jól láthatóan semmivel sincs tisztában, hiszen ugyan a teremtés sorrendjére hivatkozik, ám a Babilóniai Talmud Pszáchim traktátus 6b oldalán olvassuk: אין מוקדם ומאוחר בתורה, én mukdám umeuchár báTorá, azaz nincs időrendiség a Tórában. Következésképp nem mondhatjuk, hogy valamely esemény biztosan megelőzött egy másikat, hacsak nem következnek egymásból. Egy mondaton belül pedig a felsorolt elemek sorrendjében – ha azok egyenrangúak – nehéz lenne ideológiát találni. Így vagyunk a teremtéstörténet katarzisával, az ember teremtésével. A Tóra – mint láttuk – kétszer is elbeszéli, kicsit másként, hogyan is történt. Mivel érzékeny a téma, a rabbinikus hagyomány (mely vallási szempontból egyenrangú a Tórával, és zsinórmértékként áll előttünk) sokat foglalkozik vele. E helyütt csupán a “teremtés sorrendje” tévedésre kívánunk rávilágítani zsidó részről néhány rabbinikus forrás felidézésével.
A Babilóniai Talmud Bráchot 61a lapján olvashatjuk Rabbi Jirmija ben Elázár véleményét, aki szerint a teremtéskor Isten az embert דו פרצופין, du párcufin, kétarcúnak teremtette. E talmudi vélemény implicit kijelenti, hogy a férfi és a nő teremtése nem sorrend kérdése, lényegtelen, melyik nem teremtetett először. A lényeg az isteni képmás hordozása. E tényről az ember teremtéséről szóló tórai passzus (Mózes I. 1/27) tudósít bennünket.
A Berésit Rábbá midrásgyűjtemény 8:1 része továbbmegy, s egy meghökkentő kommentárt tár elénk: Amikor Isten megalkotja az embert, אנדרוגינוס בראו, ándroginusz böráo, androgünosznak, azaz kétneműnek alkotja. Hol vagyunk még a genderkérdések korától, az apa férfi, az anya nő fekete-fehér kinyilatkoztatásától? Nem csupán a két nem dogmáját kérdőjelezi meg a midrás, de kifejezi, hogy Isten képmása és hasonlatossága nem osztható fel nemekre, és nem mondható, hogy valamelyik megelőzné a másikat.
De a jogalkotó a keresztény értelmezéseket sem ismeri. A számtalan példa közül legyen elég Szent Ágostonra hivatkozni, aki a De Genesi ad litteram c. munkájában az első teremtéstörténet hat napját egyszeri, egy pillanat alatti, azonnali teremtő aktusnak tekinti, amelyet a temporalitásban gondolkodó ember számára vált szükségessé hat szakaszban megjeleníteni. Ugyanakkor Isten - így Szent Ágoston - aki tehát mindent egy pillanat alatt teremtett, a második teremtéstörténet elbeszélésében az időben kibontakozó, azaz időben kifejlődő világ metaforikus képét nyújtotta.
A jogalkotóra viszont komoly hatással lehettek azok a kreacionista nézetek, amelyeket elsősorban a Trump megválasztásáért síkra szálló USA-beli evangelikál gyülekezetek vallanak, s amelyek a világ keletkezését a bibliai teremtéstörténet szó szerinti (fundamentalista) olvasatával magyarázzák, ideológiai alapon utasítva el a fizikai és geológiai elméleteket vagy épp az evolúciós tanítást, s hangsúlyozva például a világ mindösszesen 6-7000 éves létét, elutasítva a makroevolúciót, s állítva, hogy a genetikai változások nem okoznak komplexitásnövekedést stb.
Ha ezt a jogalkotó így látja, s mindez részévé válik az Alaptörvénynek, javaslandó, hogy a “teremtés sorrendjével egyezően” a magyar kormány az amúgy is egyre inkább elkanászosodó MTA számára írjon elő egy kutatási hierarchiát, amelyen belül elsősorban a világosság és a sötétség kutatandó, minthogy az első napon ezeket teremtette meg az Örökkévaló, sorrendben második helyen az alsó és felső vizek (2. nap), aztán a szárazföld és a növények (3. nap), ezt követően az égitestek (4. nap), majd a vízi és égi állatok (5. nap), végül a szárazföldi állatok és az ember (6. nap) tanulmányozását, s ha a kutató nem pihen el, nyugodtan vizsgálhatja a hetedik napon a pihenőnapot, vagyis a sabbatot. S persze ennek megfelelően kell átírni a Nemzeti Alaptantervet. Viszont aminek megteremtéséről a Biblia nem számolt be (tudomány, kultúra, művészetek stb.), azt mostantól kizárólag az állampolgárságtól való megfosztás terhe mellett lehet tanulmányozni.
Írásunkat zárjuk a Berésit Rábbá 8:8-ban olvasható tanítással: Amikor Mózes írja a Tórát, és odaér a szövegben, hogy “teremtsünk embert”, megkérdezi Istent, aki diktálja a textust: Világ Ura, nem lesz ez muníció a hitehagyottaknak? Isten így szól: Te csak írd, s הרוצה לטעות יטעה, hároce litot, jite, aki tévedni akar, hadd tévedjen.
A fenti rabbinikus hagyomány szerint is tehát hülyének lenni állampolgári jog.
REJTETT MÓDOSÍTÁS AZ ALAPTÖRVÉNYBEN: AKÁR KISEBBSÉGI KORMÁNYKÉNT IS FENNTARTHATJA A FIDESZ A VESZÉLYHELYZETET ÉS A RENDELETI KORMÁNYZÁST
HVG
Szerző: HVG
2025.03.12.
A kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem. Az Orbánék számára kényelmes rendeleti kormányzást is könnyítik az Alaptörvény módosításával, bár a Fidesz-frakció szerint ami könnyítésnek látszik, valójában szigorítás.
Szerző: HVG
2025.03.12.
Egyfajta bürokráciacsökkentő lépésként is felfogható a kedd éjjel az Országgyűlésnek benyújtott újabb, sorrendben már a tizenötödik Alaptörvény-módosítás egyik előre be nem jelentett pontja. Ennek lényege, hogy
ráadásul már saját kétharmados többségét, a 135 képviselőt is kiiktatja a döntéshozatalból és a jogi kontrollból. Nehéz másképp értelmezni a benyújtott módosítónak a veszélyhelyzet kihirdetésére és fenntartására vonatkozó alaptörvényi cikkely – más változtatásokkal szemben előre nem kommunikált – átírását. Eszerint az 51. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
Érdekes, hogy a javasolt fenti módosítás szóról szóra megegyezik a jelenleg hatályos Alaptörvény 51. cikkelyének első bekezdésével. Viszont a szövegnek van további három bekezdése, amely a módosítás elfogadásával „eltűnik”, kikerül az Alaptörvényből.
Márpedig a rövidített új cikkellyel éppen ezek, a veszélyhelyzet fenntartásának részletszabályait leíró és a különleges jogrend törvényhozási kontrollját biztosító további pontok veszítik hatályukat – a módosító javaslat szerint 2026. január 1-től.
Furcsa, figyelemelterelő megoldás, hogy a benyújtott módosítás nem a kiiktatásra javasolt pontokat törli – a valódi szándékot tükrözően –, hanem az amúgy meghagyott rész változatlan fenntartását javasolja, és mintegy mellékesen törli a többi bekezdést...
a kormánypárt akár örökké fenntarthatja a számára kényelmes rendeleti kormányzást valamilyen veszélyhelyzetre hivatkozva,
ráadásul már saját kétharmados többségét, a 135 képviselőt is kiiktatja a döntéshozatalból és a jogi kontrollból. Nehéz másképp értelmezni a benyújtott módosítónak a veszélyhelyzet kihirdetésére és fenntartására vonatkozó alaptörvényi cikkely – más változtatásokkal szemben előre nem kommunikált – átírását. Eszerint az 51. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.
Érdekes, hogy a javasolt fenti módosítás szóról szóra megegyezik a jelenleg hatályos Alaptörvény 51. cikkelyének első bekezdésével. Viszont a szövegnek van további három bekezdése, amely a módosítás elfogadásával „eltűnik”, kikerül az Alaptörvényből.
Márpedig a rövidített új cikkellyel éppen ezek, a veszélyhelyzet fenntartásának részletszabályait leíró és a különleges jogrend törvényhozási kontrollját biztosító további pontok veszítik hatályukat – a módosító javaslat szerint 2026. január 1-től.
Furcsa, figyelemelterelő megoldás, hogy a benyújtott módosítás nem a kiiktatásra javasolt pontokat törli – a valódi szándékot tükrözően –, hanem az amúgy meghagyott rész változatlan fenntartását javasolja, és mintegy mellékesen törli a többi bekezdést...
A TEREMTÉS SORRENDJE, KELET-EURÓPA AMERIKÁJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.03.13.
A kormány értelmetlen kérdéseket tesz fel, az értelmes kérdéseket politikai hangulatkeltésnek tartja, a lakosokat pedig elfelejti megkérdezni, ha róluk van szó. Ez itt a 444 napindító hírlevele.
Jó reggelt, esni fog! Ez itt a 444 napindító – de nem az egyetlen! – hírlevele, kezdésnek négy nagyobb anyaggal:
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.03.13.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)