Mit ajánlanak a pártok a fiataloknak és milyen programot várnának tőlük valójában? Miért érzik magukat elárulva, szeretnének-e tökéletes kakaóscsigát, és miért köteleződnek el nehezen politikailag? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ szerda este az Ingában. A POLIP Egyesület és a Tudatos Ifjúságért Alapítvány szervezte kerekasztal-beszélgetésen jártunk, ahol a Tisza és a Fidesz nélkül, a bejutási küszöbért egymással harcoló pártok képviselői csaptak össze az ifjúságpolitika témájában.
Gyorsan megkaphatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal azokat a kiterjesztett jogköröket, amelyeket tavaly még többszöri kérésre sem volt hajlandó megadni neki a kormány – értesült fideszes forrásból a Szabad Európa. A kormánypárt a következő két nap tartja kihelyezett frakcióülését, a médiát érintő új szabályok is napirendre kerülhetnek.
„Nem új törvényeket tervezünk, hanem meglévők módosítását. Egy új törvény elfogadása hetekbe telhet, több bizottságban is meg kell tárgyalni, több fordulóban vitázni róla a parlamentben; egy törvénymódosítás azonnal megvan” – mondta a Szabad Európának egy kodifikációban jártas Fidesz-képviselő többek között annak kapcsán, hogy szerinte a Fidesz kedden kezdődő, kétnapos balatonfüredi frakcióülésének egyik kiemelt témája lesz a „Soros-hálózat kisöprése” Magyarországról – ahogy a miniszterelnök mostanában emlegeti az egyes civil szervezetekkel és független szerkesztőségekkel szemben tervezett kormányzati fellépést.
Mint megtudtuk, az egyik fő csapásirány a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jogköreinek kiterjesztése lehet, akár hatósági jogosultságokkal is felruházhatják. Pedig nem így indult a történet. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy hivatal vezetője sosem elégedett a jogköreivel, mindig újabbakat akar. Itt jelentősebb lépés az lehetne, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatósági jogköröket kapna, de ebben és más területen sem tervezünk semmilyen változtatást” – ezt mondta még tavaly júliusban Tusnádfürdőn több kormányzati szereplő a Szabad Európának. Az apropót az adta, hogy egy pódiumbeszélgetésen Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke több jogkört kért...
Kinek és mit üzent évértékelő beszédében Magyar Péter? És mit üzentek azok, akik kiálltak a Tisza színpadára? Merre repül Rogán Antal magángépe? Egy éve robbant be a politikába Magyar Péter, hétvégén pedig már évértékelő rendezvényen mutatta meg a Tisza Párt az erejét. De miért pont Magyar Péter állhatott a kormányváltó hangulat élére, kiket és hogyan számoltathat el, ha lesz kormányváltás – és engedheti-e ezt Orbán Viktor? E kérdésekről is kérdezte Somogyi Zoltán szociológust Litván Dániel újságíró a Klasszis Podcast legfrissebb adásában.
FRIDERIKUSZ MOST / ARCHÍV Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR 2025.02.15.
Tapasztalatból tudjuk, hogy hazugságok és ellenhazugságok jellemzik a politika világát. A választók megtévesztésének megszámlálhatatlan változata létezik. És politikai hazugságokra nem lehet kormányzást építeni, mert az aláássa egy ország jövőjét, tönkreteszi a gazdaságát és megrengeti a demokrácia alapjait. Mindezt a Fidesz hangoztatta egy 2006-os kiáltványában, nem sokkal az akkori önkormányzati választások előtt.
(Aztán láthatjuk, mi történik napjainkban, amikor már 15. éve őrködik Magyarország felett a Fidesz-kormány!)
Heller Ágnes filozófus ebben a beszélgetésben is kérlelhetetlenül leleplezi az igazságot.
A kormánypártok sunyisága, hogy még mindig nem rendezték az ügynökakták kérdését, a katolikus egyház botránya pedig az, hogy nem a Vatikánból, hanem a Karmelitából irányítják. Mindszenty Józsefet személyes felelősség terheli a magyarországi zsidóüldözések miatt, azokat pedig nagy nyilvánosság előtt kellene felelősségre vonni, akik a mai Brüsszelt a szovjet Moszkvához hasonlítják. A Most jövök legújabb adásának vendége Ungváry Krisztián történész.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2025.02.18.
Mindent megpróbál eltakarni a hatalom, az igazság a mai napig nem derült ki. Nem tudjuk, hogy mi történt pontosan a kegyelmi botrány körül - mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Muhari Judit a Népszava újságírója.
„Mi a társadalompolitika? Amivel a Karmelitában nem kívánnak foglalkozni” – ezzel a felütéssel kezdte előadását Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, a Tisza-könyv szerzője a Tisza Párt szombati kongresszusán.
Bódis, aki társadalompolitikai szaktanácsadóként segíti a párt munkáját azt mondta, hogy tavaly bebizonyosodott, eljött a cselekvés ideje, a magyar emberek felébredtek és így megnyílt a lehetőség a változásra. Bódis szerint ma Magyarországon az állampolgárok alapvető életkörülményei nincsenek biztosítva, és a társadalompolitikának az lenne a feladata, hogy garantálja a társadalmi jólétet. „Mi mindannyian egyszerűen csak nyugalomban szeretnénk élni” – fogalmazott.
Előadásában sokszor ismételgette az „alkotó-cselekvő” kifejezést, buzdítva arra mindenkit, hogy a társadalom egészének is tennie kell most azért, hogy változás legyen. Szerinte nem a mesterséges intelligenciától kell félni, hanem azoktól a „hatalmasoktól, akik megpróbálnak minket kívülről irányíthatóvá tenni”, hozzátette, hogy a magyarok a kreativitásukról híresek, nem szabad hagyni, hogy irányítsanak minket.
Bódis beszédében kitért az oktatás helyzetére is, úgy fogalmazott, hogy ma már nemcsak a szegények nem férnek hozzá minőségi oktatáshoz. Véleménye szerint a jóléti társadalompolitika a legjobb befektetés, az oktatásban pedig mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy képességeihez mérten a lehető legtöbbet hozza ki magából.
„Az állam szerepe nem az, hogy minden területen irányítson, hanem olyan területen avatkozzon be, ahol a piac nem tudja biztosítani az egyensúlyt” – mondta, hozzátéve, hogy az oktatási, egészségügyi és szociális intézményeknek nem lenne szabad, hogy egyházak és civil szervezetek fenntartásában legyenek, mert ezekért a területekért az államnak kell felelnie.
Bódis beszélt arról is, hogy milyen heroikus munkát végeznek a Tisza szakpolitikai munkacsoportjai, ám gyakran szembesülnek azzal, hogy nem férnek hozzá alapvető adatokhoz, információkhoz. „A Tisza akkor tud felkészülni a legtisztességesebben a kormányzásra, ha a programja rugalmas és fejlődőképes. Az állam működését a valóságnak kell irányítania, nem ideológiai tévhiteknek” – fogalmazott. A Tisza programjáról azt mondta, hogy az már most sem statikus, hanem organikus. „Adatalapú kormányzás a célravezető, minden szakpolitikai döntésnek a lehető legfrissebb adatokon kell alapulna” – tette hozzá.
„Ne engedjük, hogy az elnyomók kívülről mondják meg, hogy mi a jó és a rossz” – mondta Bódis, aki szerint a magyaroknak meg kell szabadulniuk az ideológiai béklyóktól. Egy ponton pedig a rendszerváltásról kezdett beszélni, szerinte helyre kell hozni azt a hibát, amit az 1989-es rendszerváltásnál elkövettünk. Szerinte itt a lehetőség, hogy leváltásra kerüljön egy korrupt, bántalmazó, feudális rendszer.
Bódis beszéde vége felé utalt egy kutatásra, amely szerint a magyarok szorongó alkatúak. Szerinte ezzel az állam vissza is él, „ha nem maradunk csendben, büntetést kapunk, ha csendben maradunk, akkor talán jutalmat adnak” – fogalmazott.
Beszédét azzal zárta, hogy a felelős kormányzás nemcsak rövidtávú politikai célokat tűz ki maga elé. Szerinte hosszú távon kell biztosítani a társadalmi jólétet és kell lennie egy olyan közös társadalompolitikai víziónak, ami nem változhat meg kormányváltásokkal sem.
MINDENSÉGIT! / PODCAST Műsorvezetők: Pázmándi Gergely, Varga Tóth Róbert 2025.02.16.
Új év, új helyszín, új adás és a rég’ megszokott fíling – ez vár most rátok. Meg a bizonyosság, hogy léteznek angyalok. De legalábbis élő szentek. Merthogy eljött hozzánk L. Ritók Nóra, aki nélkül kevesebb lenne a Föld, kevesebb lenne Magyarország, de Hajdú-Bihar biztosan. Nóra több mint 25 éve hozta létre az Igazgyöngy Alapítványt, amely a térség hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű embereinek életén igyekszik változtatni, dacolva olykor társadalmi, politikai, gazdasági nehézségekkel. Több mint 1200 család mondhatna neki és csapatának köszönetet, amiért mindent megtesznek, hogy a kilátástalanságba valami reményt csempésszenek, hogy az állam által gyakorlatilag magukra hagyott tömegeket segítsék, edukálják, hogy a generációkon átívelő mélyszegénység végre valamely kisgyerek által talán megszakadjon. Szociológusok mondanak Nórinak köszönetet, amiért érzékenyít, amiért általa mind többen tudják meg: a leszakadó rétegeket egyáltalán nem csak a romák alkotják. Csillogó szemmel mesélt nekünk a munkájáról, mi pedig ott elmulasztottuk, de itt írásban köszönetet mondunk neki a több évtizedes jótéteményért, emberségért.
Semmi akadálya annak, hogy az orvosokat és betegeket segítő javaslatainkat a kormánypártok nevükre vegyék - jegyezte meg lapunknak adott interjújában az ellenzéki politizálással megvádolt Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás.
Miért menekülnek annak kimondásától, hogy a kamara politizálna? Miért gondolják, hogy a minap bejelentett kampányuk, illetve az utcai demonstrációjuk nem a közügyeket intéző politika?
Nem gondoljuk, de aki ma a szigorúan vett pártokon kívül bármilyen közügyeket érintő kérdésben megnyilvánul, arra azonnal ráhúzzák, hogy az egyik vagy a másik oldal táborát képviseli. Ezzel igyekeznek hitelteleníteni a mondandóját. Ugyanakkor magam is úgy tudom: a politika szó eredeti értelmében közügyekkel való foglalkozást jelent. A kamarai törvény egyébként pontosan leírja, hogy mi a feladata a Magyar Orvosi Kamarának, ebben például ott van az is, hogy az egészségüggyel kapcsolatos közügyekben kutya kötelessége megszólalni. Magyarul ez nem egyszerűen egy lehetőség, hanem törvényi kötelezettségünk. A kamara most éppen él ezzel a jogával. A baj inkább az, hogy a politizálás Magyarországon egy szitokszó lett és némiképp ki is lett sajátítva. A kamara csak azt utasítja el határozottan, hogy pártpolitizálna. Nem állunk ki oldalak mellett, és nem írjuk meg pártok egészségügyi programját. Nem mintha ez a tevékenység egyébként ab ovo ördögtől való lenne. Tőlünk nyugatabbra, ahol a kamarát elfogadják semleges szakmai testületnek, ott írhat ilyen programot, és megkérdezheti, ki kéri, ki óhajtja azt a zászlajára tűzni. Az osztrák kamara most írt egy listát arról, mit vár a kormányprogramban. Magyarországon ez a jelenlegi teljesen széttagolt társadalomban, egyszerűen nem lehetséges. Pedig a kamara, mint köztestület, az összes orvosé, és mint ilyen, képviseli az egészségügy, az orvosok és a társadalom érdekeit. Ezt fogadják el tőle!
Amikor Donald Trump beiktatásán a nemrég még liberális Szilícium-völgyi elit is „felesküdött” az új elnökre, sokan adtak hangot félelmüknek, hogy Washingtonban techoligarchia kerül uralomra. Az amerikai gazdaság túl nagy sokszínű ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, de az egymásra találás így is nagy jelentőséggel bír. Hogy mekkorával, azt JD Vance alelnök tette világossá múlt heti müncheni és párizsi beszédeiben. Üzenetének lényege az volt, hogy Európa ne csuklóztassa többé bénító szabályozással az amerikai techóriásokat, különösen a szólásszabadság korlátázásával – és eszébe se jusson kínai technológiával kacérkodni, különösen a mesterséges intelligencia terén. Háttér.
Amikor nyolc éve Donald Trumpot először iktatták be, Mark Zuckerberg saját és felesége felmenőit emlegetve fejezte ki szolidaritását a bevándorlókkal, majd négy évre rá száműzte a politikust a Facebookról a Kapitólium ostromára való felbujtás miatt. Jeff Bezos 2016-ban a demokrácia erodálódása miatt aggódott, a tulajdonában álló Washington Post pedig Trump ádáz kritikusa lett. A Google társalapítója és vezérigazgatója, Sergey Brin és Sundar Pichar 2017-ben alkalmazottaikkal együtt tüntettek Trump muszlim beutazási tilalma ellen. Elon Musk ugyanebben az évben lemondott a Fehér Ház tanácsadó testületéből, tiltakozva az ellen, hogy Trump kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Most januárban mindannyian ott ültek az első sorban Trump beiktatásán, kiegészülve Tim Cookkal, az Apple első emberével. Cégeik több millió dollárt adakoztak is a beiktatási ünnepségsorozatot lebonyolító bizottságnak, és az előző hetekben lerótták tiszteletüket Mar-a-Lagóban, Trump floridai főhadiszállásán is.
Muskról tudjuk, hogy tanulságos politikai pályát bejárva az elnök bizalmasa lett. Zuckerberg már tavaly nyáron elkezdett kanosszát járni, amikor elismerte, hogy a Biden-kormány nyomást gyakorolt platformjára úgynevezett álhírek cenzúrázása érdekében, és ennek eleget is tett, amit megbánt – majd Trump győzelme után látványos gesztusokkal sorolt át a MAGA-táborba. Bezos streamingplatformja, az Amazon Prime Video pedig nemcsak a beiktatást közvetítette, hanem Melania Trump életéről is berendelt egy dokumentumfilmet.
„Első ciklusomban mindenki harcolt ellenem. Most mindenki a barátom akar lenni” – állapította meg Trump.
Egykori ideológusa, Steve Bannon szerint volt főnöke zsákmányként gyűjtötte maga köré a „kockafejeket”. „Azért engedi oda ezeket az arcokat, hogy megmutassa: szétrúgta a seggüket. (…) Olyanok, mint Teddy Roosevelt vadászházában a trófeák” – fogalmazott Bannon...
Radikálisan keresztény-jobboldali, autoriter kormányt akar létrehozni, egy diktátorszintű hatalommal felruházott elnökkel, ami egyenesen az amerikai demokrácia végét jelentené. Kritikusai így jellemezték a konzervatív Heritage alapítvány Project 2025 nevű programját, amit Donald Trump második elnöki idejére készítettek. Készítői szerint viszont egyenesen az Egyesült Államok megmentése a cél a baloldali „woke” és „marxista kultúrával” átitatott állami gépezet elnyomása alól, amit „fegyverként használnak az amerikai polgárok és konzervatív értékek ellen”.
A demokraták Joe Biden, majd visszalépése után Kamala Harris elnökválasztási kampányának egyik központi elemévé tették a Project 2025-öt, felhívva a figyelmet az abban szereplő, radikálisként jellemzett elképzelésekre. Igyekeztek minél jobban Trumphoz kötni a nem hivatalos jobboldali kormányprogramként is emlegetett tervet, remélve, hogy ez elijeszti az amerikai választók többségét.
Ezt látszólag a Trump-kampány is nagy veszélynek értékelte, és mindent megtettek, hogy minél inkább távol tartsák magukat a tervtől. Trump többször is kijelentette, hogy semmit sem tud róla, és nincsen semmi köze hozzá, pedig annak elkészítésében több mint száz olyan ember dolgozott, akik az első elnöksége alatt kormányzati pozíciókat (köztük miniszteri posztokat) töltöttek be, vagy dolgoztak a kampányán és a hatalomátvételt irányító csapatában.
Még Orbán Viktor magyar miniszterelnök is arról beszélt az M1-nek márciusban adott interjújában, hogy a Project 2025 Trump programja lesz, úgy jellemezve a Heritage alapítványt, hogy „ez az az intézet, amelyik írja Trump elnök programját, tehát a részletes szakmai programot, ez az alapítvány készíti el az elnök számára, ő toborozza a leendő amerikai adminisztrációnak az embereit is”.
Trump győzelme után egyes konzervatívok azonban már jelezték is, hogy elnöksége alatt a Project 2025 végrehajtása lesz a cél. Matt Walsh konzervatív megmondóember a közösségi oldalán azt írta: „most, hogy a választás véget ért, azt hiszem, végre kimondhatjuk, hogy igen, valójában a Project 2025 van napirenden. Lol”. Bo French, a Republikánus Párt egyik texasi megyei elnöke pedig azt kérdezte, hogy „akkor most már elismerhetjük, hogy végre fogjuk hajtani a Project 2025-öt”.
Megnéztük, hogy Trump az első heteiben mennyit valósított meg a tervben szereplő elképzelésekből...
Magyarország morális helytállása, Európa lesajnálása, az amerikai jogállam lebontása és 2 százaléknyi esély a pusztulásra a 444 napindító hírlevelében.
Jó reggelt a vörös kód idején! Újra itt a napindító hírlevél (ami nem az egyedüli), benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival.
