TELEXSzerző: MIZSUR ANDRÁS2025.02.15.
- Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint idén jelentősen csökkentik az államilag finanszírozott férőhelyeket a felsőoktatásban. Főleg az ELTE bukik sokat, miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több mint 260 pluszhelyet kapott.
- A kormány ugyanakkor azt állítja: nem lesz csökkenés, csak közelebb igazították az egyetemi és a munkaerőpiaci igényekhez a számokat. Végleges számokat a felvételi pontok kihirdetése után látunk majd, mert az egyetemek nem mindig tudják feltölteni a kapacitásokat.
- Az állami helyek átcsoportosításával jelentősen átalakítják, hogy milyen képzéseket finanszíroz az állam. Elsősorban a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a jogi képzésektől vettek el férőhelyeket, cserébe többen tanulhatnak majd ingyen informatikán és tanárképzésen.
- Polónyi István oktatáskutató átláthatatlannak nevezte, hogy mi alapján osztják újra az egyetemek között az állami férőhelyeket. Sok múlhat a lobbizáson.
- Horn Dániel kutató, a Corvinus docense szerint a mostani férőhelycsökkenés tovább növelheti a felsőoktatásban tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségeket. Egyébként is probléma, hogy az állam nem a nagyobb társadalmi haszonnal járó képzéseket támogatja.
Nagy port kavart az Akadémiai Dolgozók Fórumának összesítése, ami szerint több egyetemen csökkentették az államilag finanszírozott férőhelyek számát 2025-re. Ennek az ország legnépszerűbb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnagyobb vesztese, mert tavalyhoz képest 19 százalékkal (!) kevesebb állami helyet kap idén, de a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) is 14 százalékkal, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 10 százalékkal csökkent az állami ösztöndíjas helyek száma, amelyeken tehát a hallgatónak nem kell fizetnie a tanulmányokért.
De hogy ez mit jelent pontos számokban:
- Az ELTE 2024-ben még 10 820 állami helyet kapott, idén csak 8758-at.
- A BGE-nek 4892 tandíjmentes helye volt tavaly, idén már csak 4202 lesz.
- A Károlinak 2850 állami helye volt, idén 2552 lesz.
Eközben az erős kormányzati hátszéllel bíró Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 10 százalékkal több állami hellyel számolhatnak idén.
A hallgatók jelentős része érthető okokból azokat az egyetemeket és szakokat veszi célba, ahol van esélye tandíj nélkül tanulni. A dolog tétje tehát most az, hogy ahol csökkennek ezek az állami keretszámok, oda várhatóan kevesebben jelentkeznek majd, és a hallgatók oda áramlanak át, ahol nagyobb esélyük van állami képzésre.
Máshol is volt férőhelycsökkenés, csak nem olyan mértékű, mint a Károlin, az ELTE-n és a BGE-n. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (-6 százalék), a Budapesti Műszaki Egyetemen (-7 százalék), a Debreceni Egyetemen (-9 százalék), a Pécsi Tudományegyetemen (-9 százalék) és a Szegedi Tudományegyetemen (-8 százalék) is csökkent az állami helyek száma. Ahogy a felsorolásból látszik, a férőhelycsökkenés a modellváltó egyetemeket is ugyanúgy érinti.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen viszont a tavalyi 2475 helyett idén már 2740 állami hely lesz, ami 10 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A Semmelweis Egyetemen is több állami hely lesz, mert 2800-ról 2876-ra nőtt az állami helyek száma (+3 százalék).
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma átgondolatlannak és szakmaiatlannak nevezte az intézkedést. Szerintük az állami férőhelyek számának csökkentésével sok fiatal fog kiszorulni a felsőoktatásból, egyetemi képzések szűnhetnek meg és oktatókat küldhetnek el. „A 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket. (…) A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írták...
• „Dani, fogd már be!” – Óriási vita a ... 
