MAGYAR PÉTER: MINISZTERELNÖKI AMBÍCIÓIM NINCSENEK, DE HOGYHA EZ A FELKÉRÉS, KÉSZEN ÁLLOK RÁ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán

2025.02.11.

Közös érdekünk, hogy a kormányzati szereplők is vállalják a felelősséget, vállalják a számadást Magyarország legnagyobb közfinanszírozott csatornáján! 2010 előtt, ellenzékben, még nekik is hasonló követeléseik voltak - helyesen. Az ország és a társadalom érdeke az, hogy ennek 15 év után végre ők is eleget tegyenek! Veled együtt a Partizánnak több mint félmillió követője van. Közösen elérhetjük, hogy az hatalmon levők ne bújhassanak ki a nyilvános felelősség alól.

Írd alá a petíciót, és követeljük együtt, hogy a miniszterek a Partizánban is válaszoljanak a kérdésekre! https://csapat.partizanmedia.hu/forms...

Magyar Péter politikai karrierje pontosan egy éve indult, amikor nyíltan bírálni kezdte a rezsimet. Ez az ötödik Partizán-interjúja, viszont az első azóta, hogy a Tisza párt népszerűsége az utolérte, majd egyes kutatások szerint meg is előzte a Fideszét. Új politikai helyzet állt elő, ezért Magyar Pétert, szembesítjük jópár eddigi kijelentéseivel, megvizsgáljuk, mennyire reálisak a fontosabb ígéretei, és arról is lesz szó, hogy Orbán Viktor eddigi legesélyesebb kihívójaként mihez kezdene a kormányzati hatalommal, milyen Magyarországot szeretne látni Orbán után.

Helyesbítés: az interjú szerkesztésében Rádi Antónia is részt vett.

0:00 - Visszaszámláló 

4:33 - Felkonf 

6:43 - Magyar Péter az interjúról 

10:34 - Mi lesz a NER-vagyonokkal? 

28:50 - A Tisza párt épülése 

1:08:04 - Hogyan lehet tiszta a kampányfinanszírozás? 

1:19:27 - Néhány szakpolitikai kérdés 

1:39:00 - Milyen hely legyen Magyarország? 

1:55:36 - Adjanak interjút kormánytagok is! 

1:57:35 - Stáblista

ITT NÉZHETŐ MEG

TRANSPARENCY INTERNATIONAL: A KORRUPCIÓ ÉRZÉKELÉSI INDEX 2024-ES EREDMÉNYEI ÉS A KORRUPCIÓS HELYZET MAGYARORSZÁGON

TRANSPARENCY INTERNATIONAL
Szerző: TRANSPARENCY INTERNATIONAL HUNGARY
2025.02.06.

A Transparency International Magyarországjelentése...

ITT OLVASHATÓ, INNEN LETÖLTHETŐ PDF-BEN

REPÜLŐRAJTOT ITT MÉG CSAK AZ INFLÁCIÓ VETT, 2025 JANUÁRJÁBAN 5,5 SZÁZALÉKKAL NŐTTEK AZ ÁRAK - NEM IGAZ, HOGY AZ ORBÁN-KORMÁNY LEGYŐZTE AZ INFLÁCIÓT.

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.02.11.

2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Az infláció 2024 szeptemberében még 3 százalék volt, innen katapultált a januári 5,5 százalékra. Magas az inflációs nyomás a gazdaságban, ezt jelzi, hogy az úgynevezettet maginfláció 5,8 százalékra emelkedett.

2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15,0, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9,0, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatás 7,2 százalékkal.

Tavaly januárhoz képest a szeszes italok, dohányáruk ára 4,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal. A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,9, a járműüzemanyagok 11,8 százalékkal drágultak.

Nagyon erőteljes voltak az áremelkedés egy hónap alatt, 2024 decemberéhez képest 1,5 százalékkal nőttek az árak. Az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3,0, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal többe került. A szolgáltatások ára átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,5 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal nőtt. a postai szolgáltatások 6,0, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek. A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,7, a palackos gázért 1,7 százalékkal. A szezonvégi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek...

ITT OLVASHATÓ

MÁR HARMADIK ÉVE MAGYARORSZÁG VEZETI A KORRUPCIÓS LISTÁT AZ EU-BAN

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2025.02.11.

...„Nem túl előkelő helyen vagyunk. Burkina Faso, a Dél-afrikai Köztársaság, Tanzánia, Kuba, illetve Trinidad és Tobago szintjén állunk” – mondta kedden Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezetője a tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón.

Rendszerszintű korrupció

A TI Magyarország szerint az elmúlt esztendőben sem sikerült érdemi módon orvosolni a jogállamisági problémákat és visszaszorítani a rendszerszintű korrupciót. Hazánk ebből fakadóan – a hatályos európai uniós feltételességi mechanizmus keretében – végleg elveszített 1,04 milliárd eurót az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási keretből, ami így 20,7 milliárd euróra csökkent.

A szervezet szerint jelentős a forrásvesztés kockázata a Covid–19-járvány után létrehozott, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) néven ismert uniós gazdaságélénkítő alapnál is, amelyből Magyarországnak 10,4 milliárd euró jár. Ha nem teljesíti az RRF-források lehívásához szükséges mind a 27 intézkedést, vagy a magyar RRF-tervben nevesített projektek forráshiány miatt nem készülnek el 2026 végéig, az ország elveszítheti a teljes RRF-keretet.

Martin József Péter szerint nem állunk jól az intézkedések végrehajtásában, emiatt a következő időszakban további forrásvesztés várható...

ITT OLVASHATÓ

HADHÁZY: HA EGY AUTORITER HATALOM FÉL, CSAVAR EGYET A DEMOKRÁCIÁN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2025.02.11.

Az autoriter rendszerek sajátja, hogy folyamatosan, napi rendszerességgel szondázzák a választók hangulatát, és amikor azt tapasztalják, hogy a választók elégedetlenek a hatalommal szemben, csavarnak egyet a demokrácián – véli Hadházy Ákos.

Idén 30. alkalommal készítette el az államokat a közszektort érintő korrupcióval szembeni védettségük szerint rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) a Transparency International Berlinben működő központja, amely szerint immár harmadik éve Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama.

„Nagyon könnyű olyan ügyeket bemutatni, amelyekbe korábban belebukott volna a kormány” – mondta a stúdióban a keddi Reggeli gyors vendége, Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint az autoriter rendszerek sajátja, hogy folyamatosan, napi rendszerességgel szondázzák a választók hangulatát, és amikor azt tapasztalják, hogy a választók elégedetlenek a hatalommal szemben, csavarnak egyet a demokrácián. Példaként emelte ki a Klubrádió esetét, amelytől „mondvacsinált indokok alapján” vették elé a frekvenciát, amelyet egy nem független, a hatalommal függő viszonyban lévő médium „kannibalizálta”.

A Transparency jelentésével teljes mértékben egyetért a politikus. Azzal kapcsolatban, hogy a jelentés aligha segíti hozzá Magyarországot, hogy folyósítsák a felfüggesztett uniós támogatásokat, kifejtette: „Orbánnak azért is szüksége lenne az uniós forrásokra, mert több tízezer, vagy inkább több százezer embert kell megvásárolnia, korrumpálnia.” Elngedhetetlen, hogy hűséges kiszolgálói kört tartson fenn a hatalom Az Fideszhez köthető oligarchák, mint Mészáros Lőrinc vagyonosodása hatalmas összeg, de a stabilitáshoz kellenek a párt számára kulcsfontosságú települések polgármestereinek támogatása. Ilyen értelemben a jobb esetnek azt tartja, ha zsarolással kényszerítik engedelmességre az érintetteket, a rosszabb, ha sikerül megvásárolni őket.

A műsor további részében a korrupció magyarországi sajátosságait mutatta be példákon keresztül.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

EXKLUZÍV LUXUSKLUBJA SZOMSZÉDSÁGÁBA KÖLTÖZÖTT TIBORCZ ISTVÁN

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.02.10.

Megváltozott a miniszterelnök vejének a címe. Tiborcz István az Orbán család gazdagodását bemutató Direkt36 filmben is megjelenő luxusklub szomszédságába költözött. Mindez birodalma legfontosabb vállalatának cégbírósági irataiból derül ki.

Előzmények: a Válasz Online tavaly nyáron közölt cikket arról, hogy a XII. kerület azóta távozott fideszes vezetése a kerületi építési szabályzat módosításával biztosította, hogy Tiborcz István cége építési engedélyt szerezzen egy irodaházra a Mártonhegyi úti volt gyermekkórház telkén.

- Irodák azonban csak a terület egyik felén épülnek. A telket ugyanis 2024 tavaszán kettéosztották, a másik felén egy felújított egy villa áll. A cégbírósági adatok alapján ide költözött most Tiborcz István.

- A változás abból a szempontból nem meglepő, hogy a Válasz Online fent idézett cikkében már tavaly azt írta, hogy a „Tiborcz-Orbán házaspár birodalmának céges és magánközpontja születik meg éppen a Svábhegy oldalában”.

Számokban: maga az ingatlan egyébként nem közvetlenül Tiborcz István, hanem a milliárdos egy cégének tulajdonában áll. A vállalat legutóbbi beszámolója szerint 2023 végéig 2,55 milliárd forint értékben szerzett ingatlanokat, amelyeken 710 milliónyi beruházást valósított meg.

- A vállalat ezt nagyrészt hitelből valósította meg. A több mint 2,8 milliárd forintos kölcsönt azonban a tulajdonostól, azaz közvetve a kormányfő vejétől kapta*.

Felülnézet: a luxusvilla közvetlenül a Botaniq Budai Klub exkluzív rendezvényközpont szomszédságában áll, amely szintén Tiborcz István érdekeltsége, és amely építéséhez az ingatlan körül letarolták a Svábhegyet.

- Az exkluzív klub feltűnik a Direkt36 múlt pénteken közzétett, az Orbán család gazdasági birodalmáról szóló dokumentumfilmjében is, amely már 1,9 millió megtekintésnél jár. A portálnak sikerült bejutnia a rendezvényközpontba, ahol rejtett kamerás felvételt is készítettek...

ITT OLVASHATÓ

NER DINASZTIÁK 👑🏰 MILLIÁRDOS ROKONOK

JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2025.02.11.

A Dinasztia nem egy, hanem sok. Remélem láttad már a Direkt36 filmjét! Ez a videó kedvcsináló a többi klánhoz, amelyek fogságban tartják a hazánkat. A legfőbb nyilván a szúk család, azonban vannak még alcsaládok, ahogy az egy rendes hűbéri rendszerben szokás és szükséges. Ismerd meg velem a Mészáros, a Rogán, a Lázár, a Matolcsy, a Szijjártó klánt, és a clownt is, Kósa Lajost, a NER bohócát az örökséggel együtt. 

----------- 

00:08 NER dinasztiák 

01:36 Támogasd a független sajtót! 

06:34 Mészáros dinasztia 

11:08 Rogán dinasztia 

16:08 Szalay-Bobrovniczky dinasztia 

18:48 Lázár dinasztia 

21:12 Szijjártó dinasztia 

21:49 Matolcsy dinasztia 

24:44 Kósa dinasztia 

26:58 Elköszönés

ITT NÉZHETŐ MEG

A videóban ajánlott cikkek: Itt a lista: mutatjuk az Orbán–Tiborcz-kör 36+4 luxusingatlan-projektjét (galériával) https://www.valaszonline.hu/2023/08/0... Orbán Győző legsikeresebb cége kenterbe ver mindenkit a piacon https://444.hu/2024/10/29/orban-gyozo... 19 milliárdos vagyonnal a leggazdagabb magyarok között a helye Szalay-Bobrovniczky Kristófnak https://24.hu/fn/gazdasag/2023/12/11/... Újabb felcsúti milliárdos: Mészáros Lőrinc öccse, János - RTL https://rtl.hu/belfold/2024/07/11/egy... Csak az első 427 milliárdot ne firtassa senki! – itt a Tiborcz-kör teljes vagyonleltára https://www.valaszonline.hu/2023/10/1... Kicsoda ROGÁN Antal? – PartizánINFO 1. rész    • Kicsoda Rogán Antal? – 1. rész | Part...   2. rész    • Kicsoda Rogán Antal? – 2. rész | Part...   A MATOLCSY-crew felemelkedése, 444.hu    • A megvalósult magyar álom: A Matolcsy...   Kicsoda LÁZÁR JÁNOS? - Partizán    • Kicsoda Lázár János?  

RICHARD GERE RECIBE EL GOYA INTERNACIONAL | PREMIOS GOYA 2025

RTVE
Szerző: RICHARD GERE
2025.02.08.

Richard Gere beszéde A Goya 2025  díjátadón.

ITT NÉZHETŐ MEG

EGY JOBB GYERMEKVÉDELMI RENDSZER NEMCSAK ÉLETEKET MENTENE, HANEM MILLIÁRDOKAT IS MEGSPÓROLNA

QUBIT
Szerző: SZABÓ ATTILA
2025.02.10.

A születések csökkenő száma ellenére egyre többen kiskorú van gyermekvédelmi ellátásban Magyarországon. 2005-ben még csak 17 500 gyerek volt az állam gondozásában, míg 2023 végén már majdnem 21 500. Közben a kiskorúak száma ugyanebben az időszakban legalább százezerrel csökkent, tehát a növekedés az arányokat tekintve még a számok által jelzettnél is radikálisabb mértékű. Történik mindez úgy, hogy maga a szakellátás, a nevelőszülői hálózat és a gyermek

A leterhelt és elhanyagolt gyermekvédelmi rendszer nagyban hozzájárul a hajléktalanság újratermeléséhez, hiszen a biztonság nélkül felnövő és életet kezdő gyerekek gyakran az utcára kerülnek, ami együtt jár egészségi állapotuk romlásával és természetesen a munkavállalási nehézségekkel is.

Balogh Karolina, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpontjának (TK) kutatója doktori értekezésében egy másik szempontból vizsgálta a gyermekvédelmi rendszert: azt vizsgálta. hogy a jól működő ellátás segítheti-e a bűnmegelőzést. Az általunk is ismertetett okok miatt Balogh arra jut, hogy elméletileg igen, de a gyermekvédelmi rendszer prevenciós működése jelenleg rendszerszintű hiányosságokat mutat. Mint írja, „a problémák mindegyik esetben elsősorban az anyagi és ezzel összefüggésben a humánerőforrás deficitjét jelzik. Mindegyik kutatás megerősítette, hogy a szakmai és anyagi megbecsültség hiánya miatt a szakemberek gyorsan kiégnek, ezért óriási fluktuáció jellemzi a gyermekvédelem területét. Összességében az látható, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszer jelenlegi működésében a bűnmegelőzési potenciál csak korlátok között, véletlenszerűen tud érvényesülni.”

A rosszul működő gyermekvédelmi rendszerrel tehát nemcsak az a baj, hogy embertelenül bánik a benne lévő gyerekekkel, hanem az is, hogy hajléktalanságot, munkanélküliséget és bűnözést termel. Balogh a TK Véleményeken túl című podcastjában arról is beszélt, hogy a számok alapján valószínűleg a gyermekotthonokban lenne a legnagyobb potenciál a bűnmegelőzésre, hiszen ezekből az intézményekből több gyerek válik bűnelkövetővé, mint a nevelőszülőknél nevelkedők közül.

A gyerekek életébe történő segítő beavatkozás akkor tud igazán eredményes lenni, ha minél korábban megtörténik – mondta kérdésünkre Balogh, aki szerint a mindenkinek járó, univerzális szolgáltatások és támogatások, mint például a jól működő bölcsődei vagy gyermekjóléti szolgáltatások nagyon fontosak, de az olyan felzárkóztató, jellegű támogató programok vezethetnek valódi eredményre, mint a példaként említett Biztos Kezdet gyerekházak. Szerinte a legfontosabb, hogy az állami beavatkozást ne bűnmegelőzésként keretezzék, mert az megbélyegzi a családokat és a gyerekeket, márpedig az ő sorsuk szempontjából nagyon fontos ennek a bélyegnek az elkerülése.

Arra a kérdésre, hogy mennyivel nagyobb arányban válnak bűnelkövetővé a gyermekvédelmi ellátásban lévő gyerekek, Balogh azt mondja, hogy nagyon nehéz egységes statisztikai elemzést készíteni, de a javítóintézeti adatok arra utalnak, hogy az oda kerülők nagyjából fele gyermekotthonból érkezik, miközben az azonos korú népességen belül csak 1,2% az arányuk. Azaz, ha valaki gyermekotthonban van, akkor majdnem ötvenszeres esélye van a bűnelkövetésre ahhoz képest, mintha családban nevelkedne...

ITT OLVASHATÓ

UNGVÁRY KRISZTIÁN: NEM VOLT OLYAN KAPUALJ, AHOL NE FEKÜDT VOLNA EGY ELESETT KATONAHULLA – A KITÖRÉS ÉS AZ OSTROM VÉGE BUDAPESTEN

TELEX
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.02.11.

Egy múlttal kapcsolatos esemény szerepeltetése a jelen kor publicisztikai irodalmában soha sem véletlen. Ellenkezőleg, élő bizonyítéka annak az állításnak, amely szerint a múlt csak akkor múlik el igazán, amikor már nem a máról szól. Ennek tükrében a kitörés a szó szoros értelmében velünk élő történelem, hiszen nem nehéz felfedezni azokat az okokat, amelyek egy nyolcvan évvel ezelőtti eseményt a mába helyeznek. Így gondolhatta ezt Cseh Tamás és Bereményi Géza is, amikor 1997-ben az eseményről zeneművet alkottak. A Telex újságíróinak korábbi oldalán 2016-ban, és 2017-ben, a 24.hu oldalán 2019-ben is írtam a kitörésről, amiről nem mellesleg több tanulmányt és önálló kötetet is publikáltam már. Ez az írás arra vállalkozik, hogy naplójegyzetekből és interjúkból rekonstruálja azt a rettenetes eseménysorozatot, amit a kitörés három napja jelentett Budapest lakosságának.

1945. február 11. vasárnapra esett. Az ostrom ötvenkettedik napján a német csapatok már csak a Naphegyen és a Várhegyen, valamint a Margit-körúttól délre eső területen tartották magukat. Magyar katonák ekkor már alig vettek részt a harcokban. Messze túlnyomó többségük tisztjeikkel együtt igyekezett pincében meghúzni magát a házak óvóhelyein. Az ostrom utolsó két hetében ráadásul már egyre több magyar katona vállalkozott arra, hogy harcoljon a szovjetek oldalán. Erre az teremtett jogi lehetőséget, hogy 1945. január 20-tól az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszünetet kötött a szövetséges hatalmakkal, és ettől kezdve lehetővé vált egy új honvédség szervezése is.

A szovjet frontpropaganda Vörös János honvédelmi miniszter aláírásával már 1944 decemberétől olyan röplapokat terjesztett a magyar csapatok között, amelyek átállásra buzdították a honvédeket. Antifasiszta harcra elvileg lett volna jelentkező, mivel a magyar katonák messze túlnyomó többsége semmi értelmét nem látta a további harcnak német oldalon – viszont hadifogoly sem akart lenni a Szovjetunióban. A szovjet hadműveleti iratokból kiolvasható tendenciák szerint a saját veszteségeket egy idő után magyar katonák felhasználásával próbálták pótolni.

Jelenlegi ismereteink szerint az ostrom végéig mintegy 2500 magyar katona jelentkezett szolgálatra Budapesten a szovjet csapatok oldalán. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy

az ostrom végére már több magyar katona harcolt a szovjetek mellett, mint a német oldalon.

Mindez azért is fontos kérdés, mert az utóbbi évek emlékezetpolitikai harcaiban épp ez a körülmény az, amit teljes hallgatás övez azok részéről, akik a budapesti csatát a „nyugat védelme” címszóval igyekeznek népszerűsíteni.

Amikor a budapesti ostrom eseményeit eleveníti fel a mikrotörténetírás, akkor valójában emberi sorsok eseményeire emlékeztet végzetes körülmények között. Civilekére és katonákéra egyaránt. Előfordulhattak mind hősies, mind hitvány esetek is. Mindegyikben közös a háborúnak kitett emberi kiszolgáltatottság. A történetek megismerése, a nyomorúság, a szenvedés, a túlélés és a belepusztulás megérinti az utókor emberét, és valamiféle rejtett figyelmeztetés, tanulság maradhat meg az olvasó emlékezetében. Egy biztos: nem a parancsra végrehajtott katonai tettek felmagasztosításáról van szó, netán bármiféle politikailag értelmezett hősiességről, még ha lehettek olyanok, akiket annak idején ez vezérelt. Ők egyben saját maguk áldozatai is...

ITT OLVASHATÓ

„A TÖRTÉNETÍRÁS NEM LESZ MÁS, MINT POLITIZÁLÁS” – HOLLAND SZTÁRTÖRTÉNÉSZ CSALÁDI BŰNÖKRŐL ÉS HALLGATÁSRÓL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: BÉRCZES TIBOR
2025.02.10.

Hans Blom fiával együtt kezdte kutatni saját családja elhallgatott múltját. Ellenálló édesapja mellett a nácizmussal kollaboráló nagyapára és nagynénikre bukkantak. Ha eszünkbe jutnak Pokorni Zoltán, Bayer Zsolt vagy Sulyok Tamás tévesen ismert vagy esetleg tudatosan kreált családtörténetei, itthon sem olyan nehéz elképzelnünk, hogy a múlt teljes feltárása még 80 évvel a háború után is sérthet érzékenységeket, feltéphet sebeket, sőt adott esetben akár identitásválságot is okozhat a tettesek és áldozatok leszármazottaiban. Vendégszerzőnk az egyik legtekintélyesebb holland történészt kérdezte a témáról.

Hollandiában úgy tervezték, hogy 2025-ben felkerülnek az internetre és bárki számára hozzáférhetővé válnak a második világháború után kollaborálással gyanúsított vagy elítélt személyek aktái. Az utolsó pillanatban aztán az a döntés született, hogy ugyan bárki számára hozzáférhetőek lesznek a dokumentumok, csak nem az interneten, hanem a levéltárakban. Az akták nyomán felvetődő kérdések személyesen is érintették az egyik legismertebb holland történészt, Hans Blomot (82), akinek fő kutatási területe a második világháború hollandiai története.

Blom a nyolcvanas években az elsők egyikeként kérdőjelezte meg azt a háborúval kapcsolatban addig dívó fekete-fehér megközelítést, amely szinte kizárólag hősökben és árulókban gondolkodott, és erősen mitizálta a közemlékezetben mindmáig legelevenebben élő és – például a bevándorlással kapcsolatban – a közgondolkodásra mindmáig meghatározó hatást gyakorló háborús korszakot. A történészi távolságtartást hangsúlyozó álláspontja sokakban megbotránkozást keltett.

Blom 1996-tól több mint tíz éven át vezette a Háborús Dokumentációs Központot (NIOD), amely nagy valószínűséggel a legismertebb történeti kutatóintézet Hollandiában. 2002-ben részletes jelentésben dolgozta fel a holland békefenntartók szerepét a srebrenicai mészárlásban, ami a holland kormány lemondásához vezetett. Blom személyét az teszi külön is érdekessé, hogy a háborús kollaboránsokra vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala személyesen is érinti, mert apja kivételével, aki az ellenállás aktív résztvevője volt, a nagyszülei és minden nagybátyja és nagynénje – összesen kilencen – tagjai voltak a holland náci pártnak (NSB) és az utolsó pillanatig lojálisak maradtak a párt által hirdetett eszmékhez. Blom fia, Onno 2023-ban televíziós sorozatban és könyvben dolgozta fel a család történetét. Ebben apja, Hans is segítségére volt.

ITT OLVASHATÓ

BOZÓTHARC ÁRÁN SIKERÜLT MEGSZEREZNI AZ ORSZÁGOS MENTŐSZOLGÁLAT KIÉRKEZÉSI STATISZTIKÁJÁT, A SZÁMOKTÓL NEM LESZ BOLDOG SENKI

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2025.02.10.

Teljesen megtévesztő a Mentőszolgálat kommunikációja a kiérkezési időkkel kapcsolatban, ez derül ki azokból az adatokból, amit sikerült megszerezni és olvashatóvá tenni.

Meglehetősen zavaros volt az utóbbi időben az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációja arról, hogy hogyan is értelmezi a mentés egyik legfontosabb minőségi mutatóját, a kiérkezési időt.

2020-ban írtam arról, hogy meglehetősen unortodox módon kezdte el mérni ezt a minőségi mutatót az OMSZ. Nem a világon szinte mindenhol alkalmazott módszerrel mérik, azaz a segélykérés beérkezése körüli időponttól, hanem attól a pillanattól, amikor találtak a feladathoz megfelelő mentőegységet. Ez lehet 5 másodperc, 5 perc, 5 óra is. A sztorit annak idején a Népszava ásta ki, mert feltűnt számukra, hogy jelentősen javult 2019-ben a kiérkezési idő az megelőző évekhez képest.

A kiérkezési idő idő már hungarikumnak tekinthető mérése ebben a formában azt jelenti, hogy fogalmunk sincs, hogy ténylegesen mennyi idő telik el a segélyhívástól a mentő megérkezéséig.

Ezt akkor Győrfi Pál szóvivő így magyarázta: „A hívás beérkezésének pillanatától az információk kinyerése eltérő hosszúságú beszélgetéseket eredményez, ami legtöbbször a hívó fél lelkiállapotától, válaszadási képességétől függ. Emiatt innen számolva eleve különböző időkben tudnák indítani a mentőt. A hívás befejezésének pillanata sem lehet mérvadó, mert a legsürgősebb esetekben a mentésirányító egészen a mentő megérkezéséig folyamatos telefonkapcsolatban marad a bejelentővel, instrukciókat, támogatást ad.”

Úgy tűnik, hogy más nyugat-európai országok még nem értesültek erről a problémakörről, és továbbra is az ezt figyelmen kívül hagyó, elavult módon a segélyhívás beérkezésétől számított 0-3 perctől mérik az időt.

Csakhogy az OMSZ honlapján és a sajtóban is megjelentek olyan közlemények, amelyek alapján felmerült a lehetősége annak, hogy megváltoztatták a kiérkezési idő eddig mérését, legalábbis a legfontosabb kategóriákban. Hiszen itt azt írják, hogy tavaly az „újraélesztés esetén hazánkban ez az átlagérték a hívástól a kiérkezésig jelenleg 12,4 perc” volt. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultam a Mentőszolgálathoz, hogy legalább azt tisztázhassuk a számháborúban, hogy három-, négy- vagy ötjegyű számokat írnak-e fel a homlokukra.

Adatigénylésemben többek között szerettem volna megismerni, hogy milyen metodika szerint mérik a kiérkezési időket, ebben esetleg van-e az OMSZ által felállított sürgősségi kategóriákon belül (P1-P5) differencia, valamint kértem öt évre visszamenőleg a kiérkezési idők adatait, mind Budapest, mind országos tekintetben. Itt kértem külön átlagot és a mediánt (azt az időt, amire igaz az, hogy ennyi alatt az esetek feléhez kiérnek, illetve az esetek másik feléhez való kiérkezés több időt igényel ennél. Valamint kértem azon adatokat is, hogy mennyi idő alatt érnek ki az esetek 75 és 90 százalékához. Azaz csupa olyan adatot kértem, amelyek például az angol NHS rendszerében folyamatosan frissülő, bárki számára könnyen, havi bontásban elérhetőek.

A jó hír az, hogy ezen adatok az OMSZ rendszerében megvannak, és ha nem is mindenre, de válaszoltak.

Ugyanakkor éppen a legfontosabb kérdésekre nem kaptam értékelhető választ, ez pedig maga a módszertan, amely szerint mérik a kiérkezési időt

(az unortodox mentő feladathoz való szignálásától vagy a segélyhívástól). Szintén nem kaptam választ a 75 és 90 százalékos kiérkezési idők kérdésére, ami azért is különösen furcsa, mert az átlag és a medián kiérkezési időt meg tudták adni, így az ehhez szükséges információval is rendelkeznek. (Ezekkel a kérdésekkel a NAIH-hoz fordulok, hiszen ezek ki nem adott közérdekű adatok.) Azonban az így kiherélt, és némi bozótharc után szolgáltatott - természetesen feldolgozásra alkalmatlan formátumban megküldött - adatokkal is lehet valamit kezdeni. Annak ellenére, hogy a táblázatokat először kinyomtatták, majd kimondottan rossz minőségben beszkennelték, végül képfájlként küldték el nekem.

A Mentőszolgálat - a válaszlevele szerint - gyakorlatilag 5 kategóriába sorolja sürgősség szerint a hívásokat, illetve az öt kategória tulajdonképpen hat, a legsürgősebb hívások, mint a fenyegető légzés-keringésleállás, instabil beteg, polytrauma a P1, ezen belül is van már Kiemelt P1, mint például újraélesztés...

ITT OLVASHATÓ

MEGÁGYAZNAK A PARTFOGLALÁSNAK, A BERUHÁZÓKNAK KEDVEZHET A BALATON VÍZPARTJAINAK FELHASZNÁLÁSÁRÓL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET TERVEZETE

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2025.02.11.

Visszaélések előtt nyithat utat civilek szerint a tóparti területek felhasználásáról szóló rendelettervezet. Szerintük szándékosan alkottak sokféleképpen értelmezhető előírást. Kritikáikat eljuttatták a szaktárcának, amely hallgat az ügyben.

Ezer sebből vérzik, pontatlan, homályos, és komoly jövőbeli visszaélésekre ad lehetőséget civil szervezetek szerint a jelenleg kormány- és tárcaközi egyeztetés alatt álló, a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet-tervezet (BATÉK), illetve az annak mellékletét adó Vízparti Terv (VT). Pedig elvileg a kormány tavaly nyárra a Balaton természeti és épített örökségének védelme érdekében dolgozta ki az új építésügyi keretrendszert: a hivatalos indoklás szerint a korábbinál nagyobb területen lesz tilos a beépítés, emellett az új szabályozás megvédi a strandokat és a zöldterületeket, valamint természetes partszakaszok kijelölésével elősegíti a növényzettel borított területek ökológiai állapotának fenntartását. A növekedést valójában azonban úgy érik el, hogy a tervvel érintett területet némely településen kiterjesztették a vasút és a közút közötti területre – derül ki a vonatkozó térképekből.

A BATÉK-ot és a VT-t a nyár végén bocsájtotta egyeztetésre az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Gombos Márk, a tárca területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkárának szeptemberi tájékoztatása alapján cirka kétszáz véleményező – önkormányzatok, civil és szakmai szervezetek, cégek sokasága – élt a lehetőséggel, s összesen közel ezer észrevétel érkezett a két tervezettel kapcsolatban. Kérdés, milyen eredménnyel. Korábban ugyanis rengeteg példa akadt arra, hogy a kormány nem vette figyelembe a civilek és a szakemberek problémákra rámutató javaslatait. Információink szerint ebben az esetben sincs másképpen:

kormányközeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a civilek és a szakma észrevételei süket fülekre találtak, párbeszéd sem alakult ki.

Az ÉKM pedig nem válaszolt, elfogadta-e a javaslatokat, vagy mivel indokolja, ha elutasította azokat, így marad a legtöbb esetben homályos megfogalmazás, mely aztán a jövőben aktuális érdekek szerint lesz magyarázható.

– Arra hivatkozva születik a kormányrendelet, hogy elavult a szabályozás a Balatonnál – állította egy dél-balatoni civil szervezet neve elhallgatását kérő vezetője. – Ez valóban így volt, ám ha megvalósul a mostani rendelet általunk ismert verziója, végleg gajra vághatja a tavat és környékét. Az anyag ezer sebtől vérzik, hogy csak egy konkrét példát mondjak: noha a Kúria és az Alkotmánybíróság is kimondta, nem épülhet kikötő egy strandon, a balatonföldvári Nyugati-strandon épült kikötő mólóit közlekedő sávként jelölték a térképen. Vagyis egyszerűen utólag legalizálnak törvénysértéseket.

– Mint arról megannyi tanulmány beszámolt, a hatvanas évektől az ezredfordulóig a feltöltések, építkezések miatt valóban megváltozott a Balaton ökoszisztémája – mondta lapunknak Tarróné Gyarmathy Andrea, a BATÉK-ot elemző balatoni civil szervezet, a Lovas Kikötő Táj-Érték-Közösség tagja. – Erre született meg a Balaton Törvény, valamint készült egy vízpart-rehabilitációs terv, melyet elvileg folyamatosan felül kellett volna vizsgálni, ám erre azóta sem került sor, a törvényt pedig 2018-ban hatályon kívül helyezték, s azóta a kiemelt térségek területrendezési törvénye vonatkozik rá, melyet félévente módosítgatnak. Pedig a terv jó volt, a köz számára is megfelelő zöldterületeket akart megőrizni, illetve növelni a tó körül, persze ehhez komoly állami szerepvállalás szükségeltetett volna. Ez elmaradt, ellenben az a minisztérium, amelyhez a Balaton építési, területszabályozási ügyei éppen tartoztak, tartoznak, vagyis jelen esetben az ÉKM, különféle ad hoc rendeletekkel folyamatosan változtatott a szabályozáson. A mostani BATÉK-tervezet például elvileg összeilleszti a területrendezési és építési szabályozásokat, ám azzal, hogy legalább három-négy jogszabályt kell egyszerre értelmezni, lehetőséget ad eltérő véleményekre. Egyben alapjaiban átrajzolja a tópartot és környékét, ráadásul már most tudni lehet, hiszen a tárca egyik prominense elismerte egy fórumon, hogy nincs is rá pénz.

A tóparti településeken az építési szabályozást korábban úgy változtatták meg, hogy átírták az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket (OTÉK).

Például a hajdani Siotour-kempingekbe eredendően csak kereskedelmi szálláshelyeket lehetett volna építeni, ám 2010 után átírták az OTÉK-ot, s megkezdődhetett az apartmanépítési boom.

– A mostani tervezet ráadásul pontatlan, s nemcsak a területek, de a jelöléseik is – folytatta Tarróné Gyarmathy Andrea. – A kikötőket például ugyanúgy jelölik, függetlenül attól, hogy közforgalmi, yacht- vagy csónakkikötőről van szó. S egyből felmerül az emberben, talán csak nem azért, hogy később aztán egy gyors változtatással át lehessen minősíteni őket. Rengeteg területet átminősítettek, persze úgy, hogy nőhet a beépítettségük, pedig a tóparton már így túlzsúfolt, az elmúlt években dőlt a beton a Balatonra, tűnnek el a természetes partszakaszok, egyre nagyobb a víz szennyezettsége. Az elmúlt években több, mint tízezer új ingatlan épült, köztük rengeteg társasház-jellegű apartmanház...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY EGY MOZDULATTAL MEGROPPANTHATJA A SZÍNHÁZAK ÉS BUDAPEST GERINCÉT

VÁLASZ ONLINE

Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA

2025.02.11.

A fővárosi színházak úgy hirdették meg tavaszi műsorukat, hogy azokra egyelőre nincs fedezet. Ha nem sikerül időben dűlőre jutni a kormánnyal, a főváros kénytelen lesz belépni a finanszírozásba. Arra azonban nincs forrása. A kulisszák mögé néztünk, ahol sokan attól tartanak: a nyomás alatt megkötendő új megállapodásban a színházak autonómiája, a művészi szabadság is csorbát szenvedhet. Megkérdeztük a minisztériumot is, amely nyugtatni igyekszik mindenkit. A Kolibri-botrány után mérsékelt sikerrel. Nagy színházi háttér.

Vajon a Kolibri-botrány már a többi fővárosi színház jövőjét, sanyarú sorsát vetíti előre? A kormány épp zsarolja Budapestet, hogy aztán sorban saját kádereit ültesse a színházigazgatói székekbe? A teátrumi kulisszák mögött nem ritkák ma ezek a félelmek Budapesten. S hogy mi táplálja őket? Nos, egyrészt Zalán János hatalmas felháborodást kiváltó kinevezése a Kolibri élére (ennek részleteiről kicsit később), másrészt a puszta tény, hogy lassan február közepe van, de még mindig nincs megállapodás a főváros és a kormány között a közös fenntartású intézmények finanszírozásáról. Még mindig nem tudni tehát, hogy a Vígszínház, a Kolibri, a József Attila, az Újszínház, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a Bábszínház működésére lesz-e pénz áprilistól. Márpedig ugyan miért nem hosszabbította meg egyszerűen a kormány a fővárossal a 2024. december 31-én lejárt színházügyi megegyezést újabb négy évvel, ha nem azért, mert trükközni akar a művészi szabadság rovására? – a Válasz Online a művészeti élet több pontjáról is ezzel a félelem motiválta kérdéssel szembesült.

Ami tény: a kormány és a főváros közötti megállapodást az egyik utolsó decemberi közgyűlésen sebtiben, csupán három hónapra hosszabbítottak meg, s a feleknek azóta sem sikerült dűlőre jutniuk az intézmények sorsát illetően. Folynak az egyeztetések mind a színházak, mind pedig az önkormányzatok vezetőivel, ám az idő előrehaladtával a tulajdonos főváros játéktere egyre szűkül, így félő, hogy a minisztérium végül kedvezőtlen alkuba szoríthatja bele utóbbit. Milyenbe?

Akik épp nem attól tartanak, hogy a kormány pénzért cserébe nagyobb teret követel majd magának a személyi döntések terén, azok mondjuk attól félnek, hogy a Vígszínház felújításra érett épülete cserélhet gazdát.

A Válasz Online most annak jár utána, mennyi alapja van ezeknek a félelmeknek, s hogy egyáltalán miért alakult ki a mai, bizonytalan helyzet.

Hogy mindezt megértsük, érdemes tudni: a 2020-as kormány–főváros-megállapodás értelmében a már említett színházak működését, bár azok fővárosi tulajdonban vannak, az állam fizette. A szerződés garantálta az intézmények művészeti autonómiáját – nemcsak gyenge, általános nyilatkozatként, de a struktúrát tekintve is. A színházi felügyelőbizottságokban ugyanis, bár ülnek ott is állami delegáltak, fővárosi többség van. (A munkáltatói jogokat a Vígszínháznál a két fél közösen, a többinél a minisztérium gyakorolja.) Az öt évvel ezelőtti megegyezésben rendezték a Budapesti Fesztiválzenekar finanszírozását is: ha a főváros kifizet 240 milliót az együttesnek, akkor az állam azt minimum 2 milliárd forinttal kiegészíti. Mindez stabilitást, kiszámíthatóságot hozott a rendszerbe 2024. december 31-ig.

Ezt a megállapodást tavaly év végén kizárólag a színházak számára hosszabbították meg, s csupán idén március 31-ig. „Amennyiben nem születik sürgősen újabb megállapodás, áprilisban összeroppanhat a magyar színházi élet gerince, hiszen a kérdés a legnagyobb budapesti színházakat is érinti. A több mint 300 ezer nézőt kiszolgáló Vígszínházat és az évi 220 ezer embernek műsort adó Madách Színházat” – fogalmaz lapunknak Merker Dávid, a Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom kultúráért felelős szakértője. „Úgy tudom, a főváros részéről volt ambíció ennek a megállapodásnak a rendezésére. Az időt inkább a minisztérium húzta” – ezt pedig már Nagy Ervin mondja lapunknak, aki a Tisza Párt képviseletében, az Emberi Erőforrások Bizottságának tagjaként tartja rajta a szemét a Fővárosi Közgyűlésben a színházak ügyén. „A kultúrbizottsági meghallgatáson igyekeztünk elérni, hogy a főváros harcolja ki a minisztériumnál: ne csak március 31-ig, hanem 2026-ig, de legalábbis az évad végéig biztosítsa a színházak finanszírozását. Nem jártunk sikerrel” – teszi hozzá a színész, aki úgy véli, ha Budapest magára maradna a nevezett intézmények finanszírozásával, abban összecsuklana...

ITT OLVASHATÓ

FONTOS, HOGY AZ ORBÁN-BIRODALOM GAZDAGODÁSÁRÓL SZÓLÓ DINASZTIA KÖZÉRTHETŐ LEGYEN | REGGELI SZEMÉLY

KLUBRÁDIÓ REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2025.02.10.

A Reggeli személy 2025. február 10-i adásában Szénási Sándor Marton Kamillával, a Direkt36 munkatársával, valamint Ranschburg Zoltánnal, a Republikon Intézet vezető elemzőjével beszélgetett.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

AZ ÁTLAGJÖVEDELEM A BELÉPŐ A MAGYAR TÁRSADALOM FELSŐ HARMADÁBA

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2025.02.11.

Ha Magyarország összes lakosát sorba állítjuk a háztartásában rá eső jövedelem alapján, akkor a legszegényebbek felől a magasabb keresetűek felé haladva nagyjából a rangsor kétharmadától következnek azok, akik jobban élnek az országos átlagnál. Körülbelül tehát egyharmad az aránya azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akik háztartásában az egy főre jutó (nem kizárólag a munkabérekből, hanem például a tőkejövedelmekből is álló) bevételek összege meghaladja az átlagot.

Ez az arány lényegében változatlan a kétezres évek óta, vagyis a közbeszédben sokszor hivatkozott átlagos életszínvonal viszonylag stabil választóvonal, noha a háztartások egy főre jutó jövedelmének átlaga a 2005 és 2023 közötti időszakban – amire vonatkozóan az adatok a rendelkezésünkre állnak – jócskán megemelkedett.

Itt persze érdemes feleleveníteni, hogy az átlagjövedelmet viszonylag kevés magas kereset is felhúzhatja, ezért válhat el érdemben a mediántól, amely azt mutatja meg, hogy mennyi pénzhez jut az, akinél ugyanannyian visznek haza többet, mint amennyien kevesebbet tesznek zsebre.

Az átlagos szint tehát bebetonozottnak tűnik, ráadásul a mediánhoz viszonyított jövedelmi rétegek aránya is lényegében változatlanul alakult, ám az átlag és a medián alakulása mellett érdemes a jövedelmek szóródását is megfigyelni, mert a szegényebb és a gazdagabb rétegek közötti különbségek más mutatók alapján mégis mélyültek.

Ez jól látszik abból, ahogy az egyes jövedelmi századok jellemző jövedelmei alakultak. Az alábbi ábrán látható pontok azonosítják a századokat – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék –, ám a rendkívül alacsony és magas jövedelmek eseteiben a statisztikák sokkal bizonytalanabbak, mint a társadalom közepét nézve, érdemes ezért a 25. és a 75. percentilisek közötti rétegekre vonatkozó téglalapok évenkénti változását nézni (az ezek közepén látható vonalak a mediánok)...

ITT OLVASHATÓ

NÉMETORSZÁG ÉS AUSZTRIA, AHOL LEDŐLNEK A FALAK A SZÉLSŐJOBB ELŐTT

PARTIZÁN
Műsorvezető: FELEDY BOTOND
2025.02.07.

A bevándorlásellenességre építő, radikális jobboldali párthoz fordulnak az elégedetlen tömegek – Feledy Botond Kováts Esztert, Pogonyi Szabolcsot és Techet Pétert kérdezi, miért játszódik le ez újra és újra a szemünk előtt. Egyáltalán mennyire ugyanaz, vagy mennyire különböző, ami a két országban zajlik?

ITT NÉZHETŐ MEG

AMERIKAI NÉPSZAVA: MUSK DOGE SZERVEZETE KORMÁNYZATI BELSŐ RENDŐRSÉGRE EMLÉKEZTET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2025.02.08.

Az amerikai közéletet vélhetően tartósan lázban tartja Elon Musk és az általa vezetett kormányzati szervezet, a DOGE, a Department of Government Efficiency (Kormányzati Hatékonysági Minisztérium) tevékenysége, amely nem hivatalos minisztérium és nem a kormányzat része, Musk nem miniszter és kormánytag, mert ahhoz kongresszusi jóváhagyás szükséges. Ezért a szervezet létének törvényessége is megkérdőjelezhető.

Ez a köztes, az amerikai közvélemény jelentős része szerint törvényen kívüli állapot, megnyilvánul a tevékenységben is, amely ráadásul nem azonos azzal, amire létrehozták. A korábban nem létezett, és Trump elnöki rendeletével létrehozott DOGE hivatalosan azért jött létre, hogy a szövetségi kormány technológiai eszközeivel segítse a kormányzat hatékonyságának növelését, csökkentse az állami pazarlást.

Ennek leple alatt zajlik a szövetségi alkalmazottak tömeges elbocsátása, mintha azzal az állami kiadásokat akarnák csökkenteni, ezzel szemben valójában politikai „tisztogatás” zajlik, méghozzá válogatás nélkül, hogy a kormányzati adminisztráció kizárólag Trumphoz hűséges emberekből álljon, akik készek Trump demokráciaellenes programját végrehajtani, akár a törvényekkel és az Alkotmánnyal szemben is, hiszen a cél éppen azok leépítése.

A „hatékonyság” jelszava alatt a Project 2025 nevű 900 oldalas kormányzati menetrend végrehajtása zajlik, amelynek lényege az amerikai demokrácia és az alkotmányosság lebontása, elnöki diktatúra bevezetése és kiépítése. Musk DOGE nevű szervezete egyfajta belső kormányzati rendőrség, amely lecseréli a szakmailag képzett, a törvényes működést biztosító alkalmazottakat, s kivégez minden programot, amely emberi jogokat támogat.

Az ideológiát (amely halálra ítél mindent, ami a demokráciával, a sajtószabadsággal, az egyéni jogokkal, emberi méltósággal és méltányossággal, kisebbségi jogokkal kapcsolatos), fasiszta ideológiának és programnak tekinthetjük, s Musk nem hivatalos „hatékonysági minisztériuma” valóban hatékonyan dolgozik, amire Trump nélküle soha nem lett volna képes. Jelenleg 2 millió szövetségi alkalmazott lecserélése zajlik.

Ezzel párhuzamosan Musk az általa toborzott huszonéves számítógépes gyerekekkel már behatolt a szövetségi állam adataiba, hozzáfér minden amerikai érzékeny adataihoz, még az adóbevallásokat is beleértve, amely nemcsak személyiségi jogokat sért, hanem súlyos nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Emellett feltérképezik, hogy a miniszériumok milyen kifizetéseket, támogatásokat nyújtanak, milyen programokat valósítanak meg...

ITT OLVASHATÓ

A RÁKOS BETEGEN IS NYERÉSZKEDNEK!

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG
2025.02.09.

00:00-00:19 INTRO 

00:20-04:31 "JÓ HÍREK" HELYETT A VALÓSÁG 

04:32-09:16 MÉG A RÁKON IS NYERÉSZKEDNEK 

09:17-11:15 SENKI NEM VESZI EL A 13. HAVI NYUGDÍJAT 

11:16-14:35 MUTYI GYANÚS ÜGYEK 

14:36-16:57 MAGYAR PÉTER VS FIDESZ 

16:58- 17:57 KÖSZÖNET

ITT NÉZHETŐ MEG

ELŐBÁNYÁSZOTT POLITIKAI KARRIEREK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.02.11.

Magyar Péter egyéves megjelenése, Bróker Marcsi filmre vitele, a román elnök lemondása és taglozó erejű sáskarákok a 444 napindító hírlevelében.

Jó reggelt mindenkinek, különösen hírlevelünk olvasóinak! A többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni, a mostanit rögtön el is kezdjük négy nagyobb anyaggal:

- Tervezel fellépni a politikai porondra?” „Szerintem ez viccnek is rossz”

- A fideszes alpolgármester és az éretlen nyolcvannyolcas

- Semmiből feltűnt román és lengyel befektető, 30 milliárdos forgalom egy szempillantás alatt, cégek ezrei egyetlen házban – így működött a tízmilliárdokat elcsaló gázmaffia

- A Viszkis saját magából csinált népmesei hőst, Bróker Marcsiból pedig az RTL csinál sztárt Geszti Péter és Herendi Gábor asszisztálásával

ITT OLVASHATÓ