Szerző: APONYI NOÉMI
2025.02.08.
2025. február 8., szombat
UTCÁRA VONULÓ ORVOSOK, MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ GYERMEKEK ÉS KÚTBA ESNI LÁTSZÓ MINI-DUBAJ RÁKOSRENDEZŐN
SZABAD EURÓPA
Tüntetést szervez a MOK a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága miatt. Az intézményrendszer képtelen tartós és tömeges segítséget adni a szegénységben élő gyerekeknek – mondja Révész Bálint, aki dokumentumfilmes stábjával tizenkét éven át követte egy mélyszegénységben élő budapesti kisfiú, Sanyi felnőtté válásának történetét. A hét legnépszerűbb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk...
"A DINASZTIA" AZ A FILM, AMIT MEG KELL NÉZNED!
MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: Mi ez az ország?!
2025.02.08.
Filmajánló...
Szerző: Mi ez az ország?!
2025.02.08.
Filmajánló...
A film itt nézhető meg:
INOTAI ANDRÁS: SEMMI ESÉLY RÁ, HOGY A MAGYAR KORMÁNY ÁTLÉPJEN AZ EU-N, ÉS AZ USA-VAL KÉTOLDALÚ KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSOKAT KÖSSÖN
NÉPSZAVA
Szerző: KARDOS ERNŐ
2025.02.08.
Ahhoz ki kellene lépni a közösségből - mondta lapunknak Inotai András, közgazdász professzor. Szerinte a kedvező elbánás helyett inkább a spekuláns tőke bejövetelére lehet számítani.
Trump elnökségének első néhány napja után nem lett béke Ukrajnában, viszont dübörög a vámháború. Ez utóbbi hogyan alakítja át a globális gazdasági kapcsolatokat?
Még nem dübörög vámháború, de a helyzet kritikus. Donald Trump nem hazudtolta meg önmagát, ahogy a korábbi elnöksége idején, vagy üzletemberként is tette: blöffölt egy jókorát, amivel tökéletesen figyelmen kívül hagyta még az USA alapvető érdekeit is. A vámok bevezetését különböző feltételekhez köti, aztán ha valamit elér, akkor visszatáncol. Vagyis fenyegetőzik, és zsarol. Ez a habitusa. A mexikói és a kanadai vámokat például azonnal be akarta vezetni, de a két ország taktikusan engedett a zsarolásnak és megerősítette a határait. Mexikó nagyszámú katonát küldött hogy megelőzze az illegális migrációt, s intézkedett a kábítószer-export ellen. Kanada helikopterekkel, csúcstechnológia alkalmazásával erősítette meg a határvédelmét. Ami a kábítószer- kereskedelmet illeti, annak egyébként nemcsak kínálati, de keresleti oldala is van, vagyis az USA-beli kábítószer-fogyasztás korlátozására drasztikus belső intézkedésekre is szükség lenne, de erről Trump hallgat.
Nem teszi komolytalanná a kibontakozó vámháborút a hátraarc, amit az amerikai elnök csinált?
Nem lennék meglepve, ha sokan komolytalannak tartanák. A helyzet azt sugallja, hogy Trump választási ígéretei, illetve elnöki döntései mögött nincs világos stratégia, csak öncélú zsarolás. Ha időben felmérte volna programjának következményeit, akkor az amerikai társadalom – a lakosság és az üzleti élet – talán nem is támogatta volna. Gondolja meg, ha végül bevezetik az elhalasztott vámokat, akkor az azonnal megjelenik a fogyasztói árakban; az importőrök és a kereskedők a drágulást kénytelenek lesznek figyelembe venni. Beindul az infláció, ami szembe megy azzal a Trump által megfogalmazott ígérettel, hogy kézben tartja az áremelkedést. Nem tudja ezt megtenni, hisz ő maga gerjeszti az inflációt, amit a lakosság azonnal megérez. Zárójelben jegyzem meg, hogy előtte Biden és csapata tiszteletre méltóan kordában tartotta az árakat. Van még egy dolog, ami érintheti az amerikai embereket: a magas vámok egyrészt más országok felé terelhetik a mexikói és kanadai árukat, másrészt áruhiányt is okozhatnak az USA-ban, ha amerikai vagy egyéb beszállítók – természetesen magasabb árakon – nem tudnák kitölteni az űrt. Ezt pedig a amerikai fogyasztók azonnal Trump számlájára írnák. További és hosszabb távú negatív következmény lenne a termelési láncok megszakadása. Csak az autóiparban 2 millió kanadai és közel másfél millió USA-beli munkahely függ közvetve vagy közvetlenül az USA és Kanada között kiépült autóipari együttműködéstől. Ha ez megszakad, a kanadai autóipari beszállítások leállása számítások szerint 3000 dollárral emelné az autóárakat az USA-ban. És ez csak egy példa, mert ezer szála van az USA-Kanada-Mexikó közötti gazdasága összefonódásnak...
Szerző: KARDOS ERNŐ
2025.02.08.
Trump elnökségének első néhány napja után nem lett béke Ukrajnában, viszont dübörög a vámháború. Ez utóbbi hogyan alakítja át a globális gazdasági kapcsolatokat?
Még nem dübörög vámháború, de a helyzet kritikus. Donald Trump nem hazudtolta meg önmagát, ahogy a korábbi elnöksége idején, vagy üzletemberként is tette: blöffölt egy jókorát, amivel tökéletesen figyelmen kívül hagyta még az USA alapvető érdekeit is. A vámok bevezetését különböző feltételekhez köti, aztán ha valamit elér, akkor visszatáncol. Vagyis fenyegetőzik, és zsarol. Ez a habitusa. A mexikói és a kanadai vámokat például azonnal be akarta vezetni, de a két ország taktikusan engedett a zsarolásnak és megerősítette a határait. Mexikó nagyszámú katonát küldött hogy megelőzze az illegális migrációt, s intézkedett a kábítószer-export ellen. Kanada helikopterekkel, csúcstechnológia alkalmazásával erősítette meg a határvédelmét. Ami a kábítószer- kereskedelmet illeti, annak egyébként nemcsak kínálati, de keresleti oldala is van, vagyis az USA-beli kábítószer-fogyasztás korlátozására drasztikus belső intézkedésekre is szükség lenne, de erről Trump hallgat.
Nem teszi komolytalanná a kibontakozó vámháborút a hátraarc, amit az amerikai elnök csinált?
Nem lennék meglepve, ha sokan komolytalannak tartanák. A helyzet azt sugallja, hogy Trump választási ígéretei, illetve elnöki döntései mögött nincs világos stratégia, csak öncélú zsarolás. Ha időben felmérte volna programjának következményeit, akkor az amerikai társadalom – a lakosság és az üzleti élet – talán nem is támogatta volna. Gondolja meg, ha végül bevezetik az elhalasztott vámokat, akkor az azonnal megjelenik a fogyasztói árakban; az importőrök és a kereskedők a drágulást kénytelenek lesznek figyelembe venni. Beindul az infláció, ami szembe megy azzal a Trump által megfogalmazott ígérettel, hogy kézben tartja az áremelkedést. Nem tudja ezt megtenni, hisz ő maga gerjeszti az inflációt, amit a lakosság azonnal megérez. Zárójelben jegyzem meg, hogy előtte Biden és csapata tiszteletre méltóan kordában tartotta az árakat. Van még egy dolog, ami érintheti az amerikai embereket: a magas vámok egyrészt más országok felé terelhetik a mexikói és kanadai árukat, másrészt áruhiányt is okozhatnak az USA-ban, ha amerikai vagy egyéb beszállítók – természetesen magasabb árakon – nem tudnák kitölteni az űrt. Ezt pedig a amerikai fogyasztók azonnal Trump számlájára írnák. További és hosszabb távú negatív következmény lenne a termelési láncok megszakadása. Csak az autóiparban 2 millió kanadai és közel másfél millió USA-beli munkahely függ közvetve vagy közvetlenül az USA és Kanada között kiépült autóipari együttműködéstől. Ha ez megszakad, a kanadai autóipari beszállítások leállása számítások szerint 3000 dollárral emelné az autóárakat az USA-ban. És ez csak egy példa, mert ezer szála van az USA-Kanada-Mexikó közötti gazdasága összefonódásnak...
SIMONOVITS ANDRÁS: A NYUGDÍJEMELÉSRŐL
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2025.02.07.
Bár sok problémája van a magyar nyugdíjrendszernek, sokak számára a legfájóbb probléma a nyugdíjemelés. A kormány 2010 óta évről évre csak az infláció mértékében „emeli” a már megállapított nyugdíjakat, és a nyugdíjasok elégedetlenek az emeléssel. Ebben az írásban röviden áttekintem az inflációkövetés logikáját, a nyugdíjak szükségszerű lemaradását a bérektől, végül vázolom, hogyan lehetne javítani a rendszeren.
Inflációkövetés
Magyarországon 2010 óta a már megállapított nyugdíjak évről évre a fogyasztói áremelkedést követik. Például 2024-re a kormány 6 százalékos inflációt jelzett előre, ennyi lett az éves nyugdíjemelés is. A tényleges infláció 4 százalék körüli lett, tehát a nyugdíjasok körülbelül 2 százalékos reálemelkedést élvezhettek.
Az inflációkövető emelés előnyös lehet a nyugdíjasoknak, ha csökken az átlagos reálbér (utoljára ez 2023-ban fordult elő, 3,4 százalékkal). Hamarosan látni fogjuk azonban, hogy az induló nyugdíjakat adottnak véve, a nyugdíjasok általában veszítenek az árkövető indexáláson.
Az indexálással kapcsolatban több félreértést kell tisztáznunk: a) a legtöbb ember nem hiszi el, hogy a KSH-árindexek jók, és képtelenek megérteni, hogy mit is jelent a fogyasztói árindex. Például elfelejtik, hogy gyakran olyan tartós fogyasztási cikket is vesznek, amelynek az ára az utóbbi időszakban alig emelkedett, netán csökkent, s akkor azon éppen mennyit nyertek. b) A legtöbb nyugdíjas azt hiszi, hogy csak élelmet és energiát vesz, és meglepődik, ha emlékeztetik, hogy közülük sokan néha benzint is vásárolnak, külföldre utaznak stb. c) A legtöbben elhitetik magukkal, hogy a nyugdíjak százalékos emelése miatt növekednek a nyugdíjkülönbségek, holott az inflációs indexszel osztva a különbség reálértéke változatlan marad. (Például a 100 és a 200 ezer Ft-os nyugdíj nominális értéke 6 százalékos emelés után 106, illetve 212 ezer Ft lesz, a különbség 100 ezer Ft-ról valóban 106 ezer Ft-ra nő, de ez reálértékben változatlanul 100 ezer Ft.)
Lemaradás a bérektől
Mivel a reálbérek általában növekednek, ezért az árkövető nyugdíjak szükségképpen lemaradnak a bérektől. Például 2009-ben hazánkban az átlagnyugdíj és az átlagos nettó bér hányadosa, a helyettesítési arány még 69,1 százalék volt, ez 2020-ra 51,3 százalékra süllyedt. (Más kérdés, hogy a nettóbér-mutató statisztikailag fölülértékelt, emiatt a helyettesítési arány alulértékelt, erről Oblath Gáborral írtunk az ÉS hasábjain: Nyugdíjak, bérek és statisztikák, ÉS, 2023/31., aug. 4.)
A legtöbb fejlett országban a nyugdíjakat az árakkal indexálják, de vannak olyan országok, ahol vegyes indexálás működik, és egy-két országban (például Németországban) bérkövető indexálás érvényesül. (Németországban azonban egy fenntarthatósági tényező korlátozza az emelkedést.) Egyébként Magyarországon 1999-ig bérkövető indexálás volt érvényben, s 1996-ban az 5 százalékos reálbércsökkenés egy trükk miatt a nyugdíjak reálértékét 8 százalékkal csökkentette...
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2025.02.07.
Inflációkövetés
Magyarországon 2010 óta a már megállapított nyugdíjak évről évre a fogyasztói áremelkedést követik. Például 2024-re a kormány 6 százalékos inflációt jelzett előre, ennyi lett az éves nyugdíjemelés is. A tényleges infláció 4 százalék körüli lett, tehát a nyugdíjasok körülbelül 2 százalékos reálemelkedést élvezhettek.
Az inflációkövető emelés előnyös lehet a nyugdíjasoknak, ha csökken az átlagos reálbér (utoljára ez 2023-ban fordult elő, 3,4 százalékkal). Hamarosan látni fogjuk azonban, hogy az induló nyugdíjakat adottnak véve, a nyugdíjasok általában veszítenek az árkövető indexáláson.
Az indexálással kapcsolatban több félreértést kell tisztáznunk: a) a legtöbb ember nem hiszi el, hogy a KSH-árindexek jók, és képtelenek megérteni, hogy mit is jelent a fogyasztói árindex. Például elfelejtik, hogy gyakran olyan tartós fogyasztási cikket is vesznek, amelynek az ára az utóbbi időszakban alig emelkedett, netán csökkent, s akkor azon éppen mennyit nyertek. b) A legtöbb nyugdíjas azt hiszi, hogy csak élelmet és energiát vesz, és meglepődik, ha emlékeztetik, hogy közülük sokan néha benzint is vásárolnak, külföldre utaznak stb. c) A legtöbben elhitetik magukkal, hogy a nyugdíjak százalékos emelése miatt növekednek a nyugdíjkülönbségek, holott az inflációs indexszel osztva a különbség reálértéke változatlan marad. (Például a 100 és a 200 ezer Ft-os nyugdíj nominális értéke 6 százalékos emelés után 106, illetve 212 ezer Ft lesz, a különbség 100 ezer Ft-ról valóban 106 ezer Ft-ra nő, de ez reálértékben változatlanul 100 ezer Ft.)
Lemaradás a bérektől
Mivel a reálbérek általában növekednek, ezért az árkövető nyugdíjak szükségképpen lemaradnak a bérektől. Például 2009-ben hazánkban az átlagnyugdíj és az átlagos nettó bér hányadosa, a helyettesítési arány még 69,1 százalék volt, ez 2020-ra 51,3 százalékra süllyedt. (Más kérdés, hogy a nettóbér-mutató statisztikailag fölülértékelt, emiatt a helyettesítési arány alulértékelt, erről Oblath Gáborral írtunk az ÉS hasábjain: Nyugdíjak, bérek és statisztikák, ÉS, 2023/31., aug. 4.)
A legtöbb fejlett országban a nyugdíjakat az árakkal indexálják, de vannak olyan országok, ahol vegyes indexálás működik, és egy-két országban (például Németországban) bérkövető indexálás érvényesül. (Németországban azonban egy fenntarthatósági tényező korlátozza az emelkedést.) Egyébként Magyarországon 1999-ig bérkövető indexálás volt érvényben, s 1996-ban az 5 százalékos reálbércsökkenés egy trükk miatt a nyugdíjak reálértékét 8 százalékkal csökkentette...
MOST A GYURCSÁNY-KORSZAKBAN ELHÍRESÜLT SUKORÓI TÓPARTOT ÉPÍTENÉ BE A NER
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.02.07.
Nagyberuházások egész sorának csinálna helyet a kormány azon a sukorói partszakaszon, ahol 2009-ben a Gyurcsány-korszak egyik legnagyobb politikai-korrupciós botránya lejátszódott. Újra egyértelműen magánérdekek szolgálatába állították az állami szerveket: ezúttal Ruszlan Rahimkulov és üzlettársai építenének valamilyen létesítményt a Velence-tó partjára, valamint az EFOTT-ot szervező cégnek húzna fel rendezvényközpontot az állam. Hogy teljes legyen a hasonlóság: kiemelt projekt minősítéssel, a tiltakozó helyi civilek ellenében.
A parton nem sok változott tizenöt év alatt. Ma már szabadstrand, ami néhány mólót, telefonfülkéből kialakított öltözőkabint és a vízbe jutást megkönnyítő lépcsőt jelent. Annak idején még ezek sem voltak itt, fürdeni nem lehetett. Viszont a nádtetős kis kiszolgálóépületet feltörték, a vizes blokkokat vandál kezek megrongálták. De egyébként minden ugyanaz: a tágas tér, a tóra nyíló kilátás, a végtelen gyep, a kiépített kőpart, a kis csónakkikötő, az építési potenciál. Úgy látszik, ennyi idő kellett, hogy utóbbi újra elég csábítóvá váljon ahhoz, hogy építkezni akarjanak a 2000-es évek egyik legnagyobb politikai-korrupciós botrányának helyszínén.
A mai választókorúak általános iskolás gyerekek voltak még 2009 tavaszán, amikor a sukorói telekcsere ügye kirobbant. Nekik szinte természetes lesz, amiről szó van: a NER beépítené a Velencei-tó egyik utolsó szabad partszakaszát, kiemelt projektet és valamilyen túlméretezett magánberuházást telepítenének a vízhez, és ennek rengeteg zöldfelület esne áldozatul. Környezetüket féltő helyi civilek tiltakoznak a tervek ellen, de alig van bármilyen eszközük az állam ellenében. Közismert képlet: Balatonaligától a Fertő partjáig ugyanez megy mindenhol a természetes vizek közelében.
Ahhoz azonban kell valami lenyűgöző arcátlanság, hogy pont Sukorót találják meg. Hiszen a sukorói telekcsere ügye kiemelt szerepet játszott a Fidesz mitológiájában: ez volt az az eset, amikor nyilvánvalóvá vált a Gyurcsány-kormány alkalmatlansága, s az állami szervek tapinthatóan magánérdekek kiszolgálóiként lepleződtek le. Sukoró nagyot robbant, és az egyik fő tünete volt annak a súlyos politikai válságnak, amely megalapozta a NER-t, és 2010 után a hagyományos baloldal teljes összeomlását okozta...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.02.07.
A parton nem sok változott tizenöt év alatt. Ma már szabadstrand, ami néhány mólót, telefonfülkéből kialakított öltözőkabint és a vízbe jutást megkönnyítő lépcsőt jelent. Annak idején még ezek sem voltak itt, fürdeni nem lehetett. Viszont a nádtetős kis kiszolgálóépületet feltörték, a vizes blokkokat vandál kezek megrongálták. De egyébként minden ugyanaz: a tágas tér, a tóra nyíló kilátás, a végtelen gyep, a kiépített kőpart, a kis csónakkikötő, az építési potenciál. Úgy látszik, ennyi idő kellett, hogy utóbbi újra elég csábítóvá váljon ahhoz, hogy építkezni akarjanak a 2000-es évek egyik legnagyobb politikai-korrupciós botrányának helyszínén.
A mai választókorúak általános iskolás gyerekek voltak még 2009 tavaszán, amikor a sukorói telekcsere ügye kirobbant. Nekik szinte természetes lesz, amiről szó van: a NER beépítené a Velencei-tó egyik utolsó szabad partszakaszát, kiemelt projektet és valamilyen túlméretezett magánberuházást telepítenének a vízhez, és ennek rengeteg zöldfelület esne áldozatul. Környezetüket féltő helyi civilek tiltakoznak a tervek ellen, de alig van bármilyen eszközük az állam ellenében. Közismert képlet: Balatonaligától a Fertő partjáig ugyanez megy mindenhol a természetes vizek közelében.
Ahhoz azonban kell valami lenyűgöző arcátlanság, hogy pont Sukorót találják meg. Hiszen a sukorói telekcsere ügye kiemelt szerepet játszott a Fidesz mitológiájában: ez volt az az eset, amikor nyilvánvalóvá vált a Gyurcsány-kormány alkalmatlansága, s az állami szervek tapinthatóan magánérdekek kiszolgálóiként lepleződtek le. Sukoró nagyot robbant, és az egyik fő tünete volt annak a súlyos politikai válságnak, amely megalapozta a NER-t, és 2010 után a hagyományos baloldal teljes összeomlását okozta...
SIMICSKA 10, MAGYAR PÉTER 1 – HASONLÓ DÜHVEL INDÍTOTTAK, NAGYON MÁSFELE MENTEK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2025.02.06.
Kilenc év és hat nap választja el egymástól a NER eddigi két legnagyobb kihívásának szimbolikus kezdetét. Az egyiknek éppen ma van a tizedik évfordulója, a másiknak pedig első születésnapja közeleg. 2015 február hatodikán erőltette rá Simicska Lajos a magyar közbeszédre a G-betűs szót, amellyel egykori szövetségesét, Orbán Viktort illette. 11-én pedig egy éve lesz annak, hogy Magyar Péter a Partizán stúdiójában közölte: az Orbán-kormány, és különösen Rogán Antal, borzasztó dolgokat művel. A két jeles nap között vannak hasonlóságok, de ami belőlük következett, az már másféle történetnek látszik...
TÉNYLEG MEGSZŰNT MAGYARORSZÁGON A SZEGÉNYSÉG? | 24.HU
HÁROMHARMAD
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2025.02.07.
Három hrivernyák ült be a mai Háromharmadba: Jankovics Márton, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József. Először Kocsis Máté kijelentése került terítékre, miszerint „a magát függetlennek mondó sajtó egy része most már ukrán pénzért is hajlandó árulni a hazát”. Aztán egy MCC-s gondolatkísérlet következett: „Ma Magyarországon jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok… egyértelműen kijelenthető, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg.”
00:00:00 Hrivnyák hömpölyögnek magyar újságírózsebbe?
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2025.02.07.
Három hrivernyák ült be a mai Háromharmadba: Jankovics Márton, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József. Először Kocsis Máté kijelentése került terítékre, miszerint „a magát függetlennek mondó sajtó egy része most már ukrán pénzért is hajlandó árulni a hazát”. Aztán egy MCC-s gondolatkísérlet következett: „Ma Magyarországon jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok… egyértelműen kijelenthető, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg.”
00:00:00 Hrivnyák hömpölyögnek magyar újságírózsebbe?
00:22:30 Ma jobban élnek a szegények, mint 2010-ben a gazdagok?
00:56:30 Rózsaszín Farok: pink Rákosrendező; Narancs Farok és Filéző; Simicska gatyója és kabátját levető pestimrei úriember.
VISSZAJÁTSZÁS: ORBÁN VIKTOR AZ ECHO TV TABUK NÉLKÜL C. MŰSORÁBAN (2007. FEBRUÁR 28.)
TABUK NÉLKÜL
Műsorvezető: ECHO TV
2011.04.22..
Az Echo TV Tabuk nélkül c. műsorának vendége Orbán Viktor. (2007. február 28.)
Műsorvezető: ECHO TV
2011.04.22..
Az Echo TV Tabuk nélkül c. műsorának vendége Orbán Viktor. (2007. február 28.)
ALSÓGATYÁBAN CSAPTA RÁNK AZ AJTÓT A POLITIKAI GENGSZTERIZMUS ATYJA
444.HU
Szerző: 444.HU
2025.02.06.
Tíz éve kezdődött el a fideszes belháború, aminek a végén Orbán legyűrte legszorosabb szövetségesét, Simicska Lajost. Ekkor született meg az egyközpontú rendszer, amiben ma élünk. A G-nap évfordulóján felkerestük az ország utolsó valódi oligarcháját.
Lásd még:
Szerző: 444.HU
2025.02.06.
Tíz éve kezdődött el a fideszes belháború, aminek a végén Orbán legyűrte legszorosabb szövetségesét, Simicska Lajost. Ekkor született meg az egyközpontú rendszer, amiben ma élünk. A G-nap évfordulóján felkerestük az ország utolsó valódi oligarcháját.
MEGNÉZTÜK, MI LETT SIMICSKA BIRODALMÁVAL TÍZ ÉVVEL A G-NAP UTÁN
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.02.06.
Ön szerint ki áll az ön hátbatámadása mögött?
Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött. Ez így elég önnek? De mennem kell, ki kell basznom embereket…
Bayer Zsoltra ön azt mondta, hogy geci. Mondjon már egy jelzőt Orbán Viktorra is.
Az is geci.
Orbán is?
Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja.
Éppen tíz éve hangzott el ez a párbeszéd Nagy József, a 24.hu újságírója és Simicska Lajos, a Fidesz addigi legfontosabb gazdasági háttérembere között. Ekkor már hónapok óta hallani lehetett róla, hogy Simicska és Orbán kapcsolata megromlott, de a pártpénztárnok 2015. február 6-i telefonos ámokfutása így is mindenkit megdöbbentett. A következő években a két egykori kollégiumi szobatárs konfliktusa nyílt politikai háborúvá vált, ami a 2018-as választásokat követően Simicska teljes kapitulációjával zárult. A néhány évvel korábban még felfoghatatlan gazdasági hatalommal rendelkező milliárdos szinte minden céges érdekeltségétől megvált, és azóta is visszavonultan él. Megnéztük mi maradt a Simicska-birodalomból tíz évvel a G-nap után, és, hogy kikhez került a kétség kívül tízmilliárdokat érő céges vagyon.
Régi harcostárs
Orbán és Simicska kapcsolata már 2010-ben is több évtizedes múltra tekintett vissza. Középiskolás koruktól ismerték egymást, később szobatársak voltak a Bibó István Szakkolégiumban, a Fidesz keltetőjében. Bár Simicska hivatalosan nem volt alapító, valójában Orbánnal együtt gründolták a pártot: míg Orbán a Fideszt, Simicska a Fidesz gazdasági holdudvarát építette. Az első Orbán-kormány idején, 1998-ban az adóhatóság elnökének nevezték ki, és már akkor is előkerült a neve zavaros ügyekben.
A Orbán–Simicska-feladatmegosztás, és a barátságuk a baloldali kormányok alatt is megmaradt. Orbán Viktor 2007-ben maga mondta egy interjúban, hogy jó kapcsolatot ápol a vállalkozóval, és utalt arra, hogy családjaik is összejárnak. Érdekes módon ez a Fidesz 2010-es újbóli hatalomra kerülését követően kezdett el megváltozni. Nem függetlenül attól, hogy Simicska ekkorra a néhány vállalat birtoklásán messze túlmutató gazdasági hatalomra tett szert. Ahogy a 444 öt éve egy cikkében fogalmazott:
Simicska nem csak működtette az állammal összefonódott pénztermelő birodalmat, és felügyelte a javakat, hanem az államigazgatás és az állami vállalatok jelentős részét is irányította. Ő valódi oligarcha volt, vagyis olyan üzletember, aki a politikát is befolyásolta.
A milliárdosnak nagyon erős ráhatása volt a fontos ügyeket ellenőrző fejlesztési minisztériumra. Az akkori pletykák szerint rendszeresen padoztatott minisztereket birodalma Radóc utcai székházában, de az ő emberének tartották a NAV-vezér Vida Ildikót is. Hatalma sokak szerint Orbán Viktoréhoz volt mérhető, és végül ez vezetett a bukásához is. A miniszterelnöknek ugyanis nagyon nem tetszett, hogy a sajátja mellett egy párhuzamos erőközpont is kiépült, kockázatot látott Simicska hatalmában – mint később kiderült, nem alaptalanul.
Kettőjük viszonya már a 2010 utáni első ciklusban elkezdett elhidegülni, de ez igazán látványossá a 2014-es választások után vált. A Direkt36 oknyomozása szerint Simicska ekkor megpróbálta eladni cégbirodalmát Orbánnak, és amikor ez nem sikerült, akkor döntött úgy, hogy beleáll a miniszterelnökkel szembeni küzdelembe. Először erre csak olyan dolgok utaltak, mint a sajtójában megjelenő kormánykritikus hangok vagy éppen az elmaradó focitámogatások. A G-napon azonban végleg egyértelművé vált, hogy lezárult egy korszak a Fideszben...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2025.02.06.
Orbán Viktor áll a hátbatámadás mögött. Ez így elég önnek? De mennem kell, ki kell basznom embereket…
Bayer Zsoltra ön azt mondta, hogy geci. Mondjon már egy jelzőt Orbán Viktorra is.
Az is geci.
Orbán is?
Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja.
Éppen tíz éve hangzott el ez a párbeszéd Nagy József, a 24.hu újságírója és Simicska Lajos, a Fidesz addigi legfontosabb gazdasági háttérembere között. Ekkor már hónapok óta hallani lehetett róla, hogy Simicska és Orbán kapcsolata megromlott, de a pártpénztárnok 2015. február 6-i telefonos ámokfutása így is mindenkit megdöbbentett. A következő években a két egykori kollégiumi szobatárs konfliktusa nyílt politikai háborúvá vált, ami a 2018-as választásokat követően Simicska teljes kapitulációjával zárult. A néhány évvel korábban még felfoghatatlan gazdasági hatalommal rendelkező milliárdos szinte minden céges érdekeltségétől megvált, és azóta is visszavonultan él. Megnéztük mi maradt a Simicska-birodalomból tíz évvel a G-nap után, és, hogy kikhez került a kétség kívül tízmilliárdokat érő céges vagyon.
Régi harcostárs
Orbán és Simicska kapcsolata már 2010-ben is több évtizedes múltra tekintett vissza. Középiskolás koruktól ismerték egymást, később szobatársak voltak a Bibó István Szakkolégiumban, a Fidesz keltetőjében. Bár Simicska hivatalosan nem volt alapító, valójában Orbánnal együtt gründolták a pártot: míg Orbán a Fideszt, Simicska a Fidesz gazdasági holdudvarát építette. Az első Orbán-kormány idején, 1998-ban az adóhatóság elnökének nevezték ki, és már akkor is előkerült a neve zavaros ügyekben.
A Orbán–Simicska-feladatmegosztás, és a barátságuk a baloldali kormányok alatt is megmaradt. Orbán Viktor 2007-ben maga mondta egy interjúban, hogy jó kapcsolatot ápol a vállalkozóval, és utalt arra, hogy családjaik is összejárnak. Érdekes módon ez a Fidesz 2010-es újbóli hatalomra kerülését követően kezdett el megváltozni. Nem függetlenül attól, hogy Simicska ekkorra a néhány vállalat birtoklásán messze túlmutató gazdasági hatalomra tett szert. Ahogy a 444 öt éve egy cikkében fogalmazott:
Simicska nem csak működtette az állammal összefonódott pénztermelő birodalmat, és felügyelte a javakat, hanem az államigazgatás és az állami vállalatok jelentős részét is irányította. Ő valódi oligarcha volt, vagyis olyan üzletember, aki a politikát is befolyásolta.
A milliárdosnak nagyon erős ráhatása volt a fontos ügyeket ellenőrző fejlesztési minisztériumra. Az akkori pletykák szerint rendszeresen padoztatott minisztereket birodalma Radóc utcai székházában, de az ő emberének tartották a NAV-vezér Vida Ildikót is. Hatalma sokak szerint Orbán Viktoréhoz volt mérhető, és végül ez vezetett a bukásához is. A miniszterelnöknek ugyanis nagyon nem tetszett, hogy a sajátja mellett egy párhuzamos erőközpont is kiépült, kockázatot látott Simicska hatalmában – mint később kiderült, nem alaptalanul.
Kettőjük viszonya már a 2010 utáni első ciklusban elkezdett elhidegülni, de ez igazán látványossá a 2014-es választások után vált. A Direkt36 oknyomozása szerint Simicska ekkor megpróbálta eladni cégbirodalmát Orbánnak, és amikor ez nem sikerült, akkor döntött úgy, hogy beleáll a miniszterelnökkel szembeni küzdelembe. Először erre csak olyan dolgok utaltak, mint a sajtójában megjelenő kormánykritikus hangok vagy éppen az elmaradó focitámogatások. A G-napon azonban végleg egyértelművé vált, hogy lezárult egy korszak a Fideszben...
EZ AZ ORSZÁG, VALAMIKOR A MAGÁNVAGYONOK KÖZVAGYONNÁ TÉTELÉVEL KEZDETT EL TALPRA ÁLLNI. MOST A KÖZVAGYONOK MAGÁNOSÍTÁSÁVAL RÁNTJA A RENDSZER A MOCSÁRBA
FACEBOOK
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2025.02.08.
Van a Direkt36 Orbán-dinasztiáról szóló filmjének egy olyan pillanata, amelyben váratlan módon kétszáz évnyi magyar történelem integet vissza, és szégyeníti meg a történelemhamisító, rongyrázó, dzsentrigőgjétől szédült rezsimet.
Tiborcz István obszesszív szálloda és ingatlanvásárlási rohamai közepette nyitott egy elitklubot, Botaniq Budai Klub néven. Belépés csak nagyon válogatott rendszerbarát vendégeknek, külön felvételi után. Jelige: falakon belül mindent szabad, teljes diszkréció.
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2025.02.08.
Tiborcz István obszesszív szálloda és ingatlanvásárlási rohamai közepette nyitott egy elitklubot, Botaniq Budai Klub néven. Belépés csak nagyon válogatott rendszerbarát vendégeknek, külön felvételi után. Jelige: falakon belül mindent szabad, teljes diszkréció.
A nagyon zárt, nagyon elit klub ajtaján számtalan lakat, védi az ide látogatókat a rezsimparanoia. Egy valakit mégis be tud küldeni a Direkt36 rejtett kamerás felvételeket készíteni: egy huszonéves kajla fiatalt, jól szituált amerikai-magyar leszármazottat. Ránézésre nem hajtja más, mint a hámból való féktelen kirúgási vágy és a dorbézolás, valamint az elvárás, hogy mindezt kezeljék nagyon diszkréten. What happens in Tiborcz-land!
A klub munkatársa gyanakvás nélkül szélesre tárja a kapukat a fiatalnak, és rögtön be is számol neki mindenről, amiről a külvilágnak nem kell tudnia: illegális szerencsejáték folyik odabent, rendszeres buli. A nagyon válogatott vendégek maffiásat , hidegháborúsat játszanak és közben természetesen - vodkát isznak, mi mást?
Miért ilyen közlékenyek Tiborcz emberei az őket lebuktatóval? Mi ez a messziről jött kajla fiatallal szembeni lelkes bizalom? Miért nyílnak ki a zárt kapuk neki?
Mi másért, a mi kis dzsentri világunkban, mint a neve miatt. A fiatalembert, aki előtt a rendszer így leleplezi magát, és akkorát esik pofára, mint a nagykabát - úgy hívják, hogy Bence-Xavier Szechenyi. Széchenyi István leszármazottja.
A rezsim kufárjaiban fel sem merül, hogy az elsíbolt kastélyokkal nem vették meg a magyar arisztokrácia leszármazottjait - hetedíziglen. Hogy az odaérkezőt valójában nem a rongyrázás, nem a rangkórság viszi Tiborcz klubjába az útját, hanem a szakma. Bence Xavier Szechenyi ugyanis fiatal újságíró. Az egyre kiválóbb huszon-harmincéves kollégákat felvonultató újgeneráció tagja.
Szép ez a momentum, már csak ezért is érdemes megnézni a filmet. A cserbenhagyott, elárult magyar reformkor megrázta magát egy pillanatra, és az öreg Széchenyi szelleme egy elegáns mozdulat erejéig beint a rezsimnek.
Ez az ország, valamikor a magánvagyonok közvagyonná tételével kezdett el talpra állni. Most a közvagyonok magánosításával rántja a rendszer a mocsárba.
A NER-ben most már generációk nőttek fel úgy, hogy el kell elmesélni a valamikori székház mutyit (György Péter legendás tetemrehívásával), mint egy nagyon távoli, ködös legendát. Az Elios ügy a Varjúdombi mesék szintjén kíván új történetmondót. Újságírók, lapok mentek tönkre az elmúlt évtizedekben. A társadalmi felejtés becsontosodott, megjegecesedett.
Ha nincs például a HVG filmje Hatvanpusztáról, én magam sem fogom fel, miféle megalomániával állunk szembe.
Ha nincs például a HVG filmje Hatvanpusztáról, én magam sem fogom fel, miféle megalomániával állunk szembe.
Ha nincs ez a Dinasztia-film, és az ehhez hasonló oktató-anyagok valószínűleg nemzedékek nem értik, hogyan jutottunk ebbe a baromi egyszerű és baromi sötét helyzetbe.
Na de, jó hír a katasztrófák között, hogy a legkilátástalanabb pillanatban felbukkannak a kajla, ártatlanul mosolygó újoncok, és felteszik a legpontosabb kérdéseket, amelyeket fel kell tenniük. Sok gazemberséget elkövetettek a rendszerváltó évtizedek generációi a saját gyerekeik és unokáik ellen. De - quod erat demonstrandum - eljön az elszámoltatás pillanata.
HATVANPUSZTA - AZ ORBÁN URADALOM KÖZPONTJA (RÉSZLETEK)
HVG VIDEÓ
Szerző: HVG
2021.07.08.
A teljes dokumentumfilm megtalálható az alábbi linken: https://hvg.hu/360/20210625_orban_csa...
Lásd még:
- Orbán: „Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba”...
Szerző: HVG
2021.07.08.
A teljes dokumentumfilm megtalálható az alábbi linken: https://hvg.hu/360/20210625_orban_csa...
Lásd még:
- Orbán: „Nálunk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba”...
SZUVERENITÁSVÉDELMI RÁKOSRENDEZŐ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.02.08.
A MOME válsága beszédes, Elon Musk tempója követhetetlen, a kormányszóvivő asszociációi lenyűgözők, a szuverenitás védelme mindenekelőtt, a 444 hírlevele napindító.
Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító – de nem az egyetlen – hírlevele a pénteki nap híreivel. Kezdjünk négy nagyobb anyaggal:
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.02.08.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)