2025. február 3., hétfő

MAGYAR ORVOSI KAMARA: A MAGYAROK EGÉSZSÉGE TÖBBET ÉRDEMEL - A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY JELENLEGI ÁLLAPOTA A TÖBB ÉVTIZEDES ELHANYAGOLÁS KÖVETKEZMÉNYE

MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK
2025.02.03.


A magyar egészségügy jelenlegi állapota a több évtizedes elhanyagolás következménye.

Eljött az idő, hogy ezen változtassunk!

Ezért a Magyar Orvosi Kamara a lakosság bevonásával társadalmi kampányt indít az egészségügy finanszírozásának javításáért. Ismerje meg az okokat és csatlakozzon a MOK-hoz, mert a magyarok egészsége többet érdemel!

Miért fontos egy jól működő egészségügy?

01 – Feleannyit költünk a betegeinkre - VIDEÓ

02 – Miért kell a TB mellé még pluszba fizetni? - VIDEÓ

03 – Miért nincs 1 millió embernek háziorvosa? - VIDEÓ

04 – 60.000 fő – évente ennyi embert menthetnénk meg - VIDEÓ

05 – Gyakrabban belehalunk a rákba, mint mások - VIDEÓ

06 – 10 férfiből 4 nem éri meg a nyugdíjkorhatárt - VIDEÓ

07 – Ezt javasolja a Magyar Orvosi Kamara!





ORBÁN URALMA ÉS AZ ELVESZETT GENERÁCIÓ MIATT NINCS REMÉNY MAGYARORSZÁGON KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ SZERINT

HVG
Szerző: HVG
2025.02.02.


A demokrácia törékeny, különösen a jogokkal felvértezett iskolázatlan tömegekkel szemben, az pedig több mint nevetséges, ahogy Orbánék dicsőséges magyar történelemről beszélnek. Az író egy svéd lapnak adott interjút regénye, a Herscht 07769 stockholmi elismerésével kapcsolatban
.


A Svenska Dagbladet svéd lapnak adott interjút Krasznahorkai László író, aki a Kulturhuset Stadsteatern nemzetközi irodalmi díját elnyerő regénye a Herscht 07769 díjátadója alkalmából járt Stockholmban. Az interjú szerzője által világcsavargóként jellemzett író maró kritikával illette a magyarországi helyzetet.

Orbán és társai most dicsőséges történelemünkről beszélnek. Ez több mint nevetséges. A magyar történelem csak vereségekből áll.

– állapítja meg Krasznahorkai, aki beszél arról is, Berlin után miért inkább a monarchia városaiban – Bécsben Budapesten és főként Triesztben – szeret már élni. Trieszt például mindig multikulturális és nemzetközi volt szerinte, “nem úgy mint

Magyarország, amely az elmúlt évtizedben egyre jobban eltávolodott a Nyugattól, Orbán Viktor nemzeti konzervatív uralma alatt”.

Szóba kerül a trianoni trauma is, amiből szerinte Orbán tőkét igyekszik kovácsolni, és egy “Vissza Trianont!” feliratú plakát nyomán megállapítja, hogy mennyire tanulatlanok lettek mára az emberek, hiszen Trianon csak egy kastély Franciaországban.

Nincs remény Magyarországon, és nem az Orbán-rezsim miatt, de az ilyen emberek miatt is. A probléma nem csak politikai, de társadalmi is. Ez egy elveszett generáció – idézi a lap az írót, aki azt is mondja:

A demokrácia nagyon törékeny. Iskolázatlan tömegek jogokkal felvértezve, és olyan sok a seggfej. Egy tömött vasúti kocsiban egyetlen neonáci is elég, csak egy...


MI, EMBEREK, TELJESEN ŐRÜLTEK VAGYUNK, MARKOLÓVAL ÁSSUK A SAJÁT SÍRGÖDRÜNKET

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2025.02.02.



A természet egyre kisebb, szigetszerű foltokra húzódik vissza, ahogy az emberiség zabolázatlanul terjeszkedik és teljesen átalakítja a környezetét. A nagyvárosoknál ez a jelenség még szembetűnőbb, de aki nyitott szemmel jár, még felfedezhet néhány menedékként is felfogható területet, ahol az élővilág őrzi utolsó sáncait. A vizes élőhelyek világnapján, február 2-án egy ilyet mutatunk be. Kriska György és Szendőfi Balázs Megsebzett táj – Észak-Pest természeti értékei, veszteségei című filmje először látható online.

„Mi emberek teljesen őrültek vagyunk, markolóval ássuk saját sírgödrünket és gépekkel járjuk haláltáncunkat” – hangzik el a filmben, ami archív felvételeken is bemutatja, hogy a terjeszkedő Budapest és az épülő M0-s, hogyan tarolta le az egykori értékes és változatos élőhelyeket, szántott be gyepeket, tüntetett el ligeterdőket. Amik megmaradtak, mint a Dunakeszi-láp, az erdőkertesi homokpuszta vagy az újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület sincs teljesen biztonságban, néha szinte úgy tűnik, jegyzik meg az alkotók, mintha a jövő nemzedékét természetkárosításra tanítanánk, és azokat területeket, amelyeket nem áldoztak fel gazdasági okokból, azt szórakozásból teszik tönkre.

Kriska Györgyék végigkövették a megnyomorított, betonvályúba kényszerített Csömöri-patakot is, ahol már az is élőhelyfejlesztésnek számít hogy valakik teledobálják a medrét kövekkel. A kövek a betonfelszínt megtörve máris egy csomó apró élőlénynek adtak otthont.

Szerencsére a film nemcsak a pusztításról tud beszámolni, hanem sikeres élőhely-rehabilitációról és előremutató környezeti nevelőprogramokról is. A David Attenborough-t és Gerald Durrellt idéző ismeretterjesztés sem marad el, beleláthatunk a vízi gerinctelenek sokszínű világába, ami legtöbbször rejtve maradnak előttünk. Megtudjuk, hogy a világ legelfoglaltabb lényei a bolharákok, azt, hogy a lápon siralmas a közbiztonság, könyörtelenül felfalják egymást a lakói. Láthatjuk a szitakötők rapid randiját, közelről megnézhetjük, ahogy egy imádkozó sáska tömi a fejét más sáskákkal, de találkozhatunk zsákmány szerző vízi skorpiókkal és búvárpókokkal is, mintha csak egy akciófilm és egy mese keverékében lennénk.

A film tételmondata rámutat az emberi abszurditásra. Valahogy úgy gondolkodunk, hogy a természet helye valahol a városokon kívül van, de alig van már ott is természet, ami nincs szem előtt, ott még nagyobb a pusztítás. Éppen ezért fontosak azok a természetszigetek, amelyek a településeinken vannak, azokat talán jobban meg is tudjuk becsülni.

Kriska György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Természettudományi Karának Biológia Intézetének docense és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója a kutatásai mellett mindig nagy figyelmet szentelt a tudomány népszerűsítésének könnyed hangvételű filmjeiben. Korábban a Telexen is írtunk a vízi rovarok ökológiai csapdáit bemutató Poláros világ című filmjéről, de Kriskát a dunavirágzás kutatójaként is ismerhetjük, és ebben a témában is készített már filmet. Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes néhány nappal ezelőtt mutatta be a WWF-fel közösen készített Eltékozolt vizeink című kisfilmjét, de rendszeresen forgat a Ráckevei-Soroksári-Dunán, és nagy sikere volt a Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom című filmjének is, amelynek alapján tavaly a Tudományünnepen tartott egy előadást a duzzasztógátak káros hatásairól.

„MEGBOCSÁTANI SOSEM FOGOM” – ÍGY REMÉLNEK VÁLTOZÁST A KERESZTÉNYEK SZÍRIÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: THORPE DÁNIEL
2025.02.01.


Múlt hét óta új elnöke van Szíriának. Az egykori az al-Kaida helyi szárnyát irányító Ahmed as-Saráa uralmától sokan a szír keresztényeket féltik a legjobban, hiszen közmondásosan az ancien régime támogatói voltak – jobb híján. Hogy a valóság kissé bonyolultabb, kiderül Thorpe Dániel írásából. Az Isztambulban élő újságíró a Válasz Online számára küldött cikkéhez szíriai keresztény kolostorokat járt végig. Olyan környéken, ahol a polgárháború első éveiben épp as-Sara dzsihádistái pusztítottak, és egy olasz jezsuitának is nyoma veszett. A derűlátóbb helyiek most azt remélik: az új vezető és köre végigmegy a damaszkuszi úton – és nem csak fegyverekkel. Exkluzív riport...

„MAGYAR PÉTER SZERBIÁBÓL NÉZVE AZÉRT ÉRDEKES, MERT A FIDESZ-VILÁG RÉSZE VOLT” – VUJO ILIĆ A SZERB–MAGYAR PÁRHUZAMOKRÓL

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.02.03.



A gyenge ellenzék helyett egy botrányt követő társadalmi felháborodás rendítette meg a sziklaszilárd rendszert – a leírás nem az egy évvel ezelőtt a kegyelmi üggyel megváltozott Magyarországról, hanem Szerbiáról szól. Vujo Ilić, a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének igazgatóhelyettese szerint az Orbán Viktorral szövetséges Aleksandar Vučić elnök eddigi legnagyobb kihívásával szembesül az újvidéki pályaudvaron bekövetkezett tragédia miatt indult tüntetésekkel. A magyarországi politikát is követő elemzőtől megkérdezzük: mi a közös a szlovák, a magyar és a szerb illiberális rendszerek elleni lázadásban? Lesz-e szerb Magyar Péter? Mit indított el arab befektetők belgrádi mini-Dubaja? Miért beszél Aleksandar Vučić egyre többet politikai örökségéről? Nagyinterjú Szerbiáról, meglepően sok magyar áthallással.

Három hónapja zajlanak tüntetések az újvidéki pályaudvaron történt katasztrófa után. Hétvégén többezer egyetemista és más tüntető gyalogolt el Belgrádból Újvidékre, ahol mindhárom hidat lezárták. A demonstráció a konkrét ügyről szól vagy Aleksandar Vučić elnök ellen irányul?

– A megértéshez kicsit távolabbról kell indítanom. A tömegdemonstrációk megszokottak Szerbiában, 2016 óta az emberek szinte minden évben tiltakoznak valamilyen ügy miatt. Kilenc éve a fővárosi Waterfront ingatlanprojekt miatt mentek ki a belgrádiak az utcára, ez az esemény nyitotta meg a tiltakozások sorát. A titokban letárgyalt, a városfejlesztési szabályokat megszegő óriásberuházás ahhoz a Mohamed Alabbarhoz köthető, aki most Budapesten tervez valami hasonlót. Demonstráltak az emberek 2023-ban két iskolai tömegmészárlás után, tavaly pedig nyáron egy hatalmas lítiumbánya ellen tüntettek. A megmozdulások jelezték demokratikus intézményrendszerünk működésképtelenségét, kiüresedését; a parlament például képtelen becsatornázni a különféle társadalmi konfliktusokat, és megoldásokat kínálni rájuk. Ebben a politikai környezetben történt az újvidéki pályaudvar egész országot megrázó katasztrófája, amikor is tizenöten lelték halálukat a nemrégen felújított állomásépület leszakadt beton tetőszerkezete alatt. Az emberek tudni akarták, hogy milyen gondatlanság, korrupció áll a propagandaokokból kétszer is felavatott állomás tragédiája mögött. Az általános politikai környezet, az újvidéki eset súlyossága mellett még egy harmadik tényező kellett a demonstrációk kiszélesedéséhez. A Színművészeti Főiskola tiltakozó hallgatóit november 22-én megtámadták a kormányzó Szerb Haladó Párthoz (SNS) köthető személyek. Ez olaj volt a tűzre, a diákok országszerte utcára vonultak. Ha nincs a támadás, aligha válhatott volna a mozgalom ilyen kiterjedtté, s nem kapott volna még erőteljesebb politikai színezetet...

ORBÁN ÉS PUTYIN KÖZTI TITKOS MEMORANDUMOT SEJT A NYUGALMAZOTT UKRÁN TITOKSZOLGA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2025.02.03.


A magyar kormány meg akar állapodni Trumpékkal az oroszellenes szankciók meghosszabbításáról és csak Washington egyetértése mellett adja áldását az uniós határozatra – címmel hívja fel figyelmünket az Euractiv az újabb háttéregyeztetésekre, amelyekről Bóka János EU-s miniszter beszélt a Die Weltnek.


Azt jelezte Amerikának és Brüsszelnek is, hogy addig semmi esély az újabb lejáró (félévente kell ezeket folyamatosan meghosszabbítani) szankciók további kiterjesztésére, amíg nem köt alkut erről a washingtoni vezetéssel. Ő egyébként csak megismételte Szijjártó szavait, aki pár napja már bejelentette a magyar kormány álláspontját a Brüsszellel való újabb konfliktus felvállalásával. A brüsszeli újság viszont diplomatikusan arra hívja fel a figyelmet, hogy egyrészt Trumpnak a jelen pillanatban kisebb gondja – mondjuk Grönland vagy a Panama csatorna megszerzése – is nagyobb annál, minthogy a magyarokkal alkudozzon. Nem beszélve a hétvégén berobbantott újabb intézkedésről, Trump súlyos vámtarifákat vetett ki Kanadára, Mexikóra és Kínára. Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy Trump nagyhatalmi területszerzési fenyegetései épp abba az irányba mutatnak, mint amit Putyin Ukrajnában már elkezdett.

Szintén erről adott hírt a New Voice of Ukraine portál, amely viszont kitért arra is, hogy brüsszeli vezetésnek is szót kellene értenie ez ügyben Donald Trumppal, mielőtt újabb hosszabbítást kezdeményezne.

A magyar kormány nem a kárpátaljaiak védelmében, hanem feltehetően az oroszokkal kötött paktum miatt vonultatta fel katonáikat az ukrán határ mentén az orosz invázió előtt 2022-ben – ezt állította az ukrán titkosszolgálat nyugalmazott vezérőrnagya, Viktor Yagun, amiről a magát pártatlannak hirdető, orosz székhellyel alapított, angol és orosz nyelvű a EurAsia Daily számolt be. A cikknek nincs szerzője, de ellenőriztem, általában nem is szokott lenni. Azt írják, hogy Magyarország és Oroszország fel akarta egymás közt osztani Ukrajnát, amennyiben az orosz csapatok elfoglalják esetleg Kijevet. Yagun azt állítja, erre bizonyítékaik is vannak … egyedüli hadsereg volt a magyar, amelyik nem a saját államát akarta megvédeni, hanem az ukrán határ felé lett tartott. Idézem a vezérőrnagyot: „Nem zárom ki, hogy Orbán aláírt egy memorandumot Ukrajna bizonyos területének elfoglalásáról Putyinnal, ami hatályba lépett volna, ha mondjuk Kijevet elfoglalják.” És ő nem hisz Orbánék erre vonatkozó, ezt cáfoló magyarázatára. Yagun törekvése, hogy hiteltelenítse Orbánt, nem véletlen és a lap találgatásokba kezd, miszerint csak a kárpátaljai magyarokat akarták védeni. Orbán feltétel nélküli vagy mindenáron történő békekövetelése is erre utaló jel, akárcsak az Ukrajna megsegítését célzó brüsszeli intézkedések vagy kijevi törekvések folytonos gáncsolása. Sőt még utalnak Orbánnak a Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozataira, például az általa megszabott három feltételre, amelyek teljesülése esetén tudja a magyar kormányfő támogatni az Oroszország elleni szankciókat. Úgyis mint: Ukrajnának vissza kell állítani az orosz gáztranzitot, nem intézhetnek katonai támadást a Török Áramlat ellen és továbbra is biztosítani kell az orosz olajszállításokat Európába. Mint ismeretes, január végén a magyar kormány belement a szankciók további hosszabbításába, azonban fenyegetőzött, amennyiben Brüsszel nem teljesíti az általa szabott feltételeket, akkor újabb hosszabbítást kizárt Orbán részéről. Yagun erről nyilatkozott is, amit a Telegramra tettek fel.

A szintén orosz híreket tálaló Peporter oldalán is megtalálható a hír, szintén a nyugalmazott vezérezredes ukrán tv-s nyilatkozata alapján. Majd megtaláltam a tv-s nyilatkozatot is: Az ESPRESO ukrán tv oldalán (ez internetes tv-portál, amely 2013-ban azzal vált ismertté, hogy lehetővé tette az Eurimaidan tüntetések közvetítését világszerte). Ezen a portálon viszont már névvel ellátott cikk adott hírt Yagun véleményéről, beágyazva a nyugalmazott vezérezredes tv-s interjúját. A kétnyelvű Espreso oldalán még angolul is fenn van az írás, és mindezt egy fél mondattal még meg is toldanánk, mert azt is állítják, hogy Orbán a Trumppal lezajlott floridai találkozóját követően felhívta Putyint.

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KITALÁLT EGY NEM LÉTEZŐ EGYETEMI CÍMET AZ INDULÓ TANÁRKÉPZÉSHEZ

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2025.02.03.


2025. szeptember elsején fog elindulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) osztatlan tanárképzése gyakorlatilag a semmiből, ez pedig néhol már most meg is látszik a képzésen. Az újonnan életre hívott tanárképző ellen már hónapokkal ezelőtt tiltakoztak az oktatói szervezetek, akik szerint a Közszolgálati Egyetem induló tanárképzése mögött politikai-ideológiai-gazdasági stratégia húzódik meg.

Bár a közszolgálati egyetem az állami egyetemekéhez képest sokkal nagyobb fizetésekkel próbálja magához csábítani az egyetemi oktatókat, ez nem minden tanszéken látszik úgy, hogy maradéktalanul sikerülne. Eredetileg arról volt szó, hogy első körben csak magyar-, történelem-, angol- és némettanár-képzéseket indítanak, később pedig többek között földrajztanárokat és integrált természettudományos tanárokat is képeznek majd, a felvi.hu szerint mégis most szeptembertől elindulnak ezek a szakok. Lesz:

- osztatlan tanári [földrajztanár; történelemtanár] és

- természettudomány-környezettan szakos tanár képzés.

Ehhez pedig az NKE honlapja szerint már megalakult az NKE tanárképző karán a Földrajz és Természettudomány Tanszék. Azonban a tanszék munkatársai menüpontban sok érdekességet találhatunk. Egyrészt csak földrajzszakos oktatók vannak feltüntetve, pedig a természettudományos tárgyak körébe tartozik a fizika, a kémia és a biológia is, így kérdés, hogy ezeket ki fogja oktatni a természettudomány-környezettan szakos tanárjelölteknek. Kérdeztük erről az NKE-t, de megkeresésünkre nem reagáltak.

A másik furcsaság a néhány oktató neve mellett feltüntetett titulus: közszolgálati docens. Bár viszonylag sok felsőoktatással kapcsolatos cikket írtam már, sosem találkoztam még ezzel a kifejezéssel: docenssel igen, főiskolai docenssel igen, egyetemi docenssel igen, sőt még habilitált egyetemi docenssel is, de közszolgálati docenssel nem. Első keresésre semmit nem találtam a közszolgálati docensekről, a Google-nak és a Wikipédiának is ismeretlen volt a megnevezés. Az NKE 2020-as működési szabályzatában sem létezik ilyen titulus, noha a többi felsőoktatási titulust megnevezik benne: tanársegéd, adjunktus, egyetemi docens, egyetemi tanár, stb.

A 2024-es új szabályzatba viszont már bekerült, igaz nem olyan pőrén, ahogy a tanszéki honlapon szerepel: közszolgálati docens, hanem közszolgálati egyetemi docens. A leírás szerint:

a szenátus az óraadó oktatónak, ha b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár címet adományozhat.

Ez azt jelenti, hogy az egyetem szenátusa dönthet úgy, hogy egy óraadó oktatónak címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár címet ad, amennyiben az illető szakmai elismertsége nem csupán helyi, hanem országosan is elismert.

Magyarán ahhoz, hogy valaki közszolgálati egyetemi docens lehessen, nem kell előtte egyetemi docensnek lennie. Vagyis ha valaki nem rendelkezik hivatalos egyetemi docensi pozícióval, de elismert szakember a szakterületén (akár más egyetemeken, intézményekben, vagy kutatási körökben), akkor is kaphat közszolgálati egyetemi docensi címet...

BREAKOUT ROOM: A GAZDAGSÁGRÓL

WMN MAGAZIN
Műsorvezető: D. TÓTH KRISZTA
2025.02.02.



Bojár Gábor 75 éves vállalkozó, Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas fizikus, a Graphisoft tervezőszoftver fejlesztő vállalat alapítója. Stabil helye van a leggazdagabb magyarok százas listáján. Sikereit a nyolcvanas években alapozta meg. Orvos feleségével két gyereket neveltek fel. A közéletben is aktív, ellenzéki érzelmeit nyíltan vállalja. A Breakout Room második évadában hozzá érkezett a legtöbb olvasói-nézői kérdés.

A Ki vele! közösségi talkshow-hoz kapcsolódóan elindul a WMN új beszélgetéssorozata is, amelyben D. Tóth Kriszta vendégei olyan emberek, akik valamilyen szempontból – életmódjuk, identitásuk, döntéseik vagy adottságaik miatt – eltérnek a társadalmi többségtől. A cél nem az egyetértés, hanem a megismerés, annak elismerése, hogy nagyon különbözőek vagyunk, de mindannyian itt élünk, ebben az országban, ebben a társadalomban. Ennek eszköze egy beszélgetés, amelyben a felvetések egy részét az internet népe írta, előre összegyűjtött hozzászólások, kérdések formájában. Aranyszabály: a Breakout Roomban mindenki biztonságban van, akkor is, ha mást képviselünk. A sorozat minden beszélgetésének egy-egy pár perces részletét bemutatjuk, és megbeszéljük a Viasat3 csatornán futó Ki vele! talkshow-ban, a WMN YouTube-csatornáján pedig a teljes interjút mutatjuk meg nektek. Ez itt a második évad második része, amelyben D. Tóth Kriszta Bojár Gábor milliárdos vállalkozóval, a Graphisoft alapítójával beszélget. A Ki vele! következő epizódját hétfőn 19 órakor láthatjátok a VIASAT3 műsorán!

00:00 Intro 
00:53 A gazdag listákon szereplő embereket érdekli a gazdag lista? 
02:13 Az első épület, amit az ő szoftverükkel terveztek 
03:08 A siker és a kudarc megélése 
05:09 Az elmúlt 10 évben meggazdagodottak 
05:43 „Vörös Báró” név, politikai támogatások 
11:15 Miért nem vállal politikai szerepet 
13:44 Cégvezetői pályaíve, milyen a jó vezető? 
19:06 Kapcsolata a magyar valósággal 
23:15 Lehet milliárdossá válni erkölcsösen? 
23:48 Közös kassza házasságban, pénzköltési szokások 
25:21 Párkapcsolat és pénzügyi egyenlőtlenségek 
28:01 Családi cégépítés? 
30:06 Mennyire volt jelen apaként? 
33:41 Viszonya a tágabb családdal 
34:11 Mennyi pénzre van szüksége a nyugodt élethez? 
37:58 Vagyonféltés 
41:10 Kapcsolódása a valósággal 
46:26 Megváltozott-e, amióta vagyonos? 
50:22 Társadalmi felelősségvállalás 
55:19 Elmenni az országból


Lásd még:


HA NINCS ORBÁN VIKTOR, AKKOR NINCS, AKI VIGYE A BOLTOT

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2025.02.03.


Míg Orbán Viktor Indiában tuktukozott, dzsungeltúrázott és Vasco da Gama nyomába eredt a családdal, addig Magyarországon nem állt le az élet. Megint meglódult az infláció, tavalyhoz képest több mint tíz százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak, közben pedig meglepő csapás érte a miniszterelnök legfontosabb emberét: az Egyesült Államok korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette Rogán Antalt, aki az amerikaiak szerint „a magyarországi korrupció rendszerének középpontjában áll”.

Ez azonnal egy olyan ügy volt az év elején, amiben a kormány és a Fidesz magyarázkodásra kényszerült. Rögtön ki is kiáltották azt „politikai provokációnak”, „pitiáner bosszúnak”, de maga Orbán Viktor egészen addig nem reagált erre, míg haza nem érkezett a nyaralásából. (És akkor is csak annyit mondott, hogy Rogán Antal pozíciója ettől még inkább megerősödött.)

Aztán január végén közel háromszáz oktatási intézmény kapott fenyegető levelet az országban, a bombariadó sok ezer ember napját írhatta át. Orbán Viktor ebben a helyzetben is meglepően a háttérben maradt, egy Facebook-bejegyzésben mindössze annyit reagált, hogy „forródrótón van a belügyminiszterrel”. Az eligazítások, helyszínre látogatások helyett egy zárt körű uniós konferencián járt, este pedig templomba ment.

A Rogán-féle botrány és a bombariadók újra rámutattak valami fontosra: arra, hogy Orbán Viktor távollétében nincs a Fidesznek olyan vezéregyénisége, aki képes lenne menedzselni az ilyen helyzeteket. Hogy amikor a miniszterelnök nincs az országban vagy láthatóan a világpolitikai magaslatokkal van elfoglalva a hazai történések helyett, nincs más, aki irányt mutasson a tábornak. Hogy amikor baj van, akkor nincs olyan, aki Orbán helyett a cselekvő vezető képét mutassa, aki átvegye a kormányrudat.

Magyarán: Orbán Viktornak láthatóan nincs utódja. Nincs második ember a Fideszben. Nincs, aki vigye a boltot.

Orbán Viktor érzékelhetően nagyon ragaszkodik a miniszterelnöki székhez. 2022-ben elárulta, ő milyen matematikát használ: tizenhat évig volt ellenzékben, és neki az lenne a „kielégítő”, ha ennél jóval tovább lenne hatalmon. A következő évben Kötcsén arról beszélt, hogy 2034-ig tervezi a saját kormányzását, amit azzal indokolt, hogy a háború és a koronavírus-járvány elvett tőlük négy évet. Ez nála összesen 28 évet jelentene a kormányon. Tavaly a tusványosi fesztiválon aztán már 2050-ig szóló terveket vázolt fel, igaz, itt már elismerte, hogy ezeket a terveket valószínűleg már nem ő fogja megvalósítani, hanem a fiatalabb korosztály.

Mégis, Orbán Viktor az elmúlt években fokozatosan eltávolodott a napi belpolitikától, láthatóan jobban érzi magát az európai- és a világpolitikában, legalábbis szeretné magát Brüsszel megmentőjeként láttatni, meg azon kevesek egyikeként, aki mindig két, de inkább három lépéssel a többi európai politikus előtt járva pontosan eligazodik a világpolitika keszekusza útvesztőiben. Közben békegalambként repdes Oroszország, Kína és az Egyesült Államok között, hogy besegítsen az orosz–ukrán háború megállításában. Próbálja magát egy szintre pozicionálni Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal, de eközben érdemes ezt a küldetést olyan szemmel is nézni, hogy mindeközben mennyire válik az orosz elnök eszközévé egy veszélyes világpolitikai játszmában...


MÉLY CSAPDÁKAT REJT A RÁKOSRENDEZŐRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ ÜGYLET INGATLANFEJLESZTÉSNEK ÁLCÁZOTT PÉNZMOSÁSKÉNT IS ÉRTELMEZHETŐ

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2025.02.03.


Egészen más megfejtése is lehet a 85 hektáros telekügyletnek, mint az emírségekbeli arab befektetők helyzetbe hozása. A szerződés passzusai különös részleteket rejtenek, amelyekkel csak a magyar állam és a magyar adófizetők járhatnak rosszul.


A rákosrendezői 85 hektáros telek­ügylet egyfajta ingatlanfejlesztésnek álcázott pénzmosásként is értelmezhető. A Népszavához eljutott információk szerint a szerződéses konstrukcióból, a kialkudott feltételekből és a háttérként szolgáló nemzetközi egyezményből könnyen arra a következtetésre juthatunk: az ügylet annyira feltűnően előnyös a végső befektetőnek – akiről könnyen kiderülhet, hogy nem is emírségekbeli –, hogy érdemes volt nagyon sok pénzt áldoznia arra, hogy nyélbe üsse.

Az Orbán-kormány tavaly márciusban írta alá a gazdasági együttműködési megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel (EAE). A szerződésben egyetlen projektet, Rákosrendező fejlesztését nevesítették. Mindez több szempontból is furcsa. Ahhoz, hogy egy külföldi, akár emírségekbeli üzletember befektessen Magyarországon, nem kell államközi szerződést kötni. Még akkor sem, ha a befektetés nagy területet érint. Gondoljunk csak a Magyarországon korábban hatalmas területeket felvásárló spanyol Fadesa ingatlanfejlesztőre, Adnan Polat török üzletemberre vagy az orosz Rahimkulov családra. Egy ilyen nemzetközi megállapodásra akkor lehet szükség, ha a befektetők protekcionista előnyöket keresnek. Magyar befektetők például a versenyjogi szabályok és az állam gazdasági semlegessége okán legálisan nem juthatnak ilyen előnyökhöz, mint például a közbeszerzés megkerülése vagy nekik kedvező jogszabály-módosítások. Ez megkerülhető egy külföldi cég beiktatásával.

A megállapodás az Emírségekre bízta a fejlesztő kijelölését. Jelen esetben ez a befektető, Mohammad Alabbar már 2023 februárjában létrehozta az Eagle Hills nevű céget Budapesten 5 darab, egymillió forintos, szabadon értékesíthető részvénnyel. A cég még irodát sem bérelt, ügyvédje, aki egyben Garancsi István ügyvédje is, biztosított neki székhelyet saját irodájában. Idén januárban Alabbar hirtelen az 50,9 milliárdos ingatlan-adásvételi ügylet egyik főszereplője lett.

A megállapodás kifejezetten segíti, hogy a vevőnek kijelölt cégbe új részvényesek érkezzenek, a 3. cikkely szerint az EAE által „ösztönzött” 5 milliárd euró összegű beruházás „magában foglalhat saját forrásokat, banki vagy társult féltől vagy részvényesektől származó kölcsönöket, eladásokat, harmadik féltől származó előzetes befektetési bevételeket stb.”.

Kevés olyan nemzetközi szerződés van, amely ilyen direkt módon ad lehetőséget arra, hogy megkerüljék.

Ellenőrizhetetlen, hogy az ­Eagle Hills mai részvénytulajdonosát formálisan vagy ténylegesen ki váltja majd a cégben. A részvényjátszmákat bemutató példáért nem kell messze menni: a területen a fővárosi önkormányzat cége mellett szintén elővásárlási joggal rendelkező Stockton Zrt.-t néhány nappal a rákosrendezői adásvétel előtt vásárolta fel a Habony Árpád érdekkörébe tartozó ECEquity Zrt. (Tehát nem egy telket, hanem a telek egyik tulajdonosát vették meg.) A cég részvényeinek csaknem felét újabb néhány nap múlva Garancsi István Market-vezér vette meg, így közvetve fele­részben övé az elővásárlási jog. Az Eagle Hills-részvények átruházását az adásvételi szerződés nem tiltja, vagyis bárki, akár egy magyar befektetői kör is bármikor bevásárolhatja magát. Így haszonélvezője lenne mindazon előnyöknek, amelyekből magyar ingatlanfejlesztőként nem részesülhetne.

A részvények eladásával az eredeti tulajdonos gazdagodik, a vevője pedig legalizálhatja az esetleg feketén szerzett vagyont. A nemzetköziség lehet egyszerű csomagolóanyag, amellyel a magyar befektetői köröket lehetett helyzetbe hozni. Mindebbe erősen belerondít a főváros aktivizálódása, az elővásárlási jog gyakorlása...

SZOROSABB FICO–ORBÁN-SZÖVETSÉG; A TŰZZEL JÁTSZIK A MAGYAR KORMÁNY; HAZAI POLITIKUSOK LUXUSUTAZÁSAI - CIKKVÁLOGATÁS

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2025.02.02.


Szorosabb Fico–Orbán-szövetség, ingadozó szlovák kormánykoalíció: marad-e a pragmatikus szlovák EU-politika? A magyar kormány a transzatlanti kapcsolatokat is veszélyezteti az állandó vétózásával. Magyar politikusok luxusnyaralásai, egzotikus munkahelyi útjai. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.


Szorosabb Fico–Orbán-szövetség, ingadozó szlovák kormánykoalíció: marad-e a pragmatikus szlovák EU-politika?

Miután az ukrán elnök hétvégén végül beleegyezett az Európába irányuló gáztranzitba, hétfőn a szlovák és a magyar külügyminiszter is megszavazta az Oroszország elleni szankciók folytatását. Mégis – miközben a szerb Aleksandar Vučić, Orbán Viktor és Robert Fico hasonló lépéseket tesz (vagy készül tenni) civil aktivistákkal szemben, és a két szláv országban komoly kormányellenes tüntetések vannak – lehetséges, hogy Fico távolodik korábbi pragmatikus uniós politikájától, és beáll Orbán mellé botnak az Európai Unió kerekeinek küllői közé. Szlovákiának közben nem gáz-, hanem koalíciós gondjai vannak.

A magyar kormány a transzatlanti kapcsolatokat veszélyezteti az állandó vétózással

A tűzzel játszott Orbán Viktor, amikor ismét elment a falig az Oroszország elleni szankciók hat hónapos meghosszabbításának megszavazásával. Ha ezt az Európai Unió január 31-ig nem tudta volna megoldani, akkor automatikusan megszűntek volna, veszélyeztetve az eddig elért eredményeket.

Külön cikkben számoltunk be arról, hogy Orbán Viktor ígéretekért cserébe félreállt a szankciók útjából. A határozatot utolsóként lebegtető Magyarország jóváhagyásáért cserébe kapott egy, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője által jegyzett nyilatkozatot, amely igyekszik eloszlatni a hazánk földgáz- és kőolajellátás-biztonságára vonatkozó kormányzati aggodalmakat.

Magyar politikusok luxusnyaralásai, egzotikus munkahelyi útjai


Akkor válnak érdekessé a politikusok nyaralásai, ha el akarják titkolni, mekkora luxusban pihennek, és pláne akkor, ha más fizeti a luxust. Összeszedtük a leghíresebbeket az elmúlt évek hazai eseteiből.

Gyengén teljesít a gazdaság, de legalább túl van a recesszión


A kormány négyszázalékos bővülést tervezett, 0,6 százalék lett belőle. Az idei évre is nagyon optimista előrejelzést adott a kabinet, szerintük három százalék felett nőhet a gazdaság, az elemzők ugyanakkor pesszimistábbak. Legfontosabb exportpiacunkon, Németországban éppen a héten jelentették be, hogy 1,1 helyett csak 0,3 százalékos GDP-növekedést várnak.

A magyar kormány nem nyújt be tervet a migrációs paktum végrehajtásáról

Újabb konfliktust vetít előre az EU és Magyarország között, hogy – mint Bóka János EU-ügyi miniszter kedden lapunknak megerősítette – a kormány a lejárt határidő ellenére sem tervezi a migrációs paktum végrehajtására vonatkozó nemzeti terv benyújtását Brüsszelben.

„Ebben a rendszerben van egy szisztematikus, rendszerszerű csalás” – Kovács Ágnes alkotmányjogász a bírói függetlenségről

Kovács Ágnes alkotmányjogász elsősorban a bírósági rendszerek immunrendszeréről beszélt a Szabad Európának adott friss interjújában. Szóba került az is, hogy milyen módszerekkel támadják a jogállam alapját jelentő bírói függetlenséget az autoriter populista kormányzatok, és hogy milyen szabályozás, bírói szerepfelfogás adhat védelmet ez ellen.

Orosz gáz: Orbán csak a kötelező minimumot ígérhette Ficónak


Ha Magyarországon múlik, akkor el is fog jutni a szerződött orosz földgázmennyiség Szlovákiába, amíg a Török Áramlat működik, viszont nem ingyen – ezt ajánlhatta fel Orbán Viktor miniszterelnök magát szorult helyzetbe manőverező szlovák kollégájának. Robert Fico számára más, könnyebb út is járható lett volna.

Újdonság Magyarország történetében: a bírók tüntetést szerveznek a bíróságok függetlenségéért

A Magyar Bírói Egyesület úgy döntött, hogy tüntetni fognak. A bírók és az igazságszolgáltatás szereplői a bíróságok függetlensége védelmében vonulnának utcára. A szervezők előtt főleg az öt évvel ezelőtti lengyelországi Ezer talár menetének példája lebeg, amely hatalmas szolidaritási hullámot indított az országban hasonló cél érdekében.

Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos a Pázmány-campusról: „Az egyháznál van az a lap, amivel mindent ütni lehet”

„Egyfolytában megy a játék a jogszabályokkal” – jelentette ki Bátonyi Péter művészettörténész, volt kormányfőtanácsos egy, a Magyar Rádió egykori épületeinek bontásáról rendezett beszélgetésen. A rendezvényen a Partizán műsorában tavaly novemberben kitálaló szakember mellett Józsa Árpád építészt, helyi lakost, a Rádió VIII. kerületi, bontás alatt álló épületegyüttese miatt évek óta küzdő Civilek a Palotanegyedért Egyesület képviselőjét kérdezte Rózsa Péter a budapesti, józsefvárosi Pacsi Kulturális Központban a műemlékvédelmi ügyekről.

Most épp 1700 milliárdból fakasztanának vizet a magyar félsivatagban, ahol korábban 2,1 milliárdot is sajnáltak rá

Mintegy két évvel ezelőtt 2,1 milliárdot ígért a kormány a magyar félsivatag megmentésére, aztán nem maradt rá pénz. Most épp 1700 milliárdból vinnének vizet oda, ahonnan a hatvanas évek óta elvezetik. Ígéretek mindig voltak a Homokhátság vízpótlására, de valahogy sosem lett belőle semmi.

Visszajár-e a fővárosnak 28 milliárd forint szolidaritási adó?

A bíróság nem mondta ki, hogy visszajár a fővárosnak a 2023-ra levont szolidaritási hozzájárulás, de azt igen, hogy az állam jogellenesen vonta le, mert nem folytatta le a közigazgatási eljárást. A pénzt egy új eljárásban követelheti a főváros, ha a kincstár magától nem fizet, de közben az állam is megpróbálhatja pótolni a hiányosságokat, bár a városháza főigazgatója szerint az jogi nonszensz lenne.

Miért valószínűtlen, hogy európai csapatok mennének Ukrajnába?

Donald Trump újbóli elnöksége tektonikus elmozdulást hoz az Egyesült Államok Ukrajna-politikájában, miután az elnök kinyilvánítottan béke- vagy tűzszüneti megállapodásra törekszik, és egyértelműen véget akar vetni országa elkötelezettségének. Az európai szövetségesek így eddig elképzelhetetlen ötleteket is tanulmányoznak; felmerült az is, hogy telepítsenek európai erőket Ukrajnába, ha megszületik a békemegállapodás. Ennek azonban politikai és katonai korlátai is vannak.

Megadták az új debreceni akkugyár engedélyét, majd a kormányhivatal leszedte a hirdetményt

Az engedélyezés nem felel meg a Magyarország által is elfogadott aarhusi egyezménynek, és a hatóság eljárása miatt sérül az érintettek információszabadsághoz fűződő joga – jelentette ki a Társaság a Szabadságjogokért a tervezett kínai EVE Power üzemre vonatkozó eljárás kapcsán. A Mikepércsi Anyák szerint a kormányhivatal elvette a jogi reagálás lehetőségét a civil szervezetektől, a lakossági kérdésekre adott válaszaiknál pedig megúszásra játszottak.