2025. január 25., szombat

RÁKOSRENDEZŐ MEGROPPANTHATJA A KORMÁNYT

HETI EGYENLEG / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2025.01.25.



Most, hogy Trump hatalomra került, Orbánnak bizonyítania kell, hogy az eddigi tárgyalásai sikeresek voltak. Ha nem jönnek az eredmények rövid időn belül, akkor lesz egy csalódottság, hogy ez sem sikerült a magyar külpolitikának – mondta Somogyi Zoltán, szociológus a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Csillag István, korábbi miniszter hozzátette, Trump adott egy tockost Elon Musknak azzal, hogy megvonta az elektromos autók vásárlása után járó kedvezményt, a WHO-ból, valamint a klímaegyezményből való kilépéssel pedig minden hazai beruházást megfojtott az elmúlt évekből.

Somogyi Zoltán szerint értelmezhetetlen és ijesztő kommunikáció zajlik Rákosrendezőről, ha ugyanis a fővárosnak elővásárlási joga van, akkor addig nem lehetett volna eladni az araboknak. Csillag István úgy gondolja mostanra a kormány egy tollvonással húz át olyan jogszabályokat, amelyek nem tetszenek nekik. „Régóta tudjuk, hogy árusítják a hazát, de már nincs semmi gátlás bennük, ha mégis, akkor Lázár Jánossal vitetik el a balhét.” Ha az ellenzék nem engedi el Rákosrendező ügyét, az megroppanthatja a kormányt.

ÍGY ZSIGERELI KI A MAGYAR ADÓSOKAT A VÉGREHAJTÓI MAFFIA

JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2025.01.24.



A végrehajtói rendszer mai működése egy kór, ami belülről betegíti meg a társadalmunkat. A profit helyett az adósságok rendezését kellene szolgálnia az államnak, de a bírói rendszer ezen részét 30 évvel ezelőtt privatizálták. 

A Fidesznek 670 ezer ember élete csak az üzletről szól. Mi azonban addig nem állunk meg, amíg igazságot nem szolgáltattunk a végrehajtás áldozatainak! Tarts velünk ebben a küzdelemben! 

Ebben a videóban elmondom miért és hogyan küzdök a végrehajtási rendszer megjavításáért.

Hogy ne maradj le a hírekről, iratkozz fel a hírlevelemre! https://www.jamborandras.hu/hirlevel

"SOKAN VANNAK, AKIK ŐSZINTÉN SZERETNÉNEK JAVÍTANI AZON, AHOGY EZ AZ ORSZÁG MŰKÖDIK"– LÉDERER SÁNDOR

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: HORN GABRIELLA
2025.01.24.



"Lehet kormányokat leváltani, de ha ugyanúgy működünk tovább, mert egy rossz működéshez vagyunk szokva, akkor csak a székekbe ülnek be más, rossz politikusok, de az ország nem fog máshogy működni" – mondta a Szabad Európa podcast beszélgetésében a K-Monitor alapító-igazgatója, Léderer Sándor.

BIDF - BUDAPEST INTERNATIONAL DOCUMENTARY FESTIVAL (2025.01.25-02.02.)

BIDF.HU
Szerző: BIDF
2025.01.


Díszkatalógus (online)



“Benned is rejlik egy film”
– a fesztivál idei mottója.

És hogy miért éppen az ország egyik leghíresebb színészi nagysága, Cserhalmi
György “üzeni” ezt mosolyogva a plakátokról nekünk? Egyáltalán mi köze egy színésznek egy dokumentumfilm fesztiválhoz?

11 éve, amióta a BIDF-et 2014-ben megalapítottuk, igyekszünk megmagyarázni
a médiának és a társadalom kreatív dokumentumfilmeket nem ismerő rétegének,
hogy egy dokumentumfilm főhőse bármelyikünk lehet. A mi történeteink inspirálják
a dokumentumfilm készítőket világszerte. Egy színész pedig, nem színészi minősé-
gében, hanem „esendő emberként” éppen ugyanúgy lehet egy dokumentumfilm
hőse, mint bármelyikünk, ha sorsát, történetét a filmkészítő meg szeretné örökíteni.

Hogy a 2025-ben megrendezett BIDF versenyszekcióira utaljunk:
60 fesztiválfilmünk mesél emberi sorsokról, hasonlóak a mi történeteinkhez, akik
magunk is a saját életünk hétköznapi hősei vagyunk, a magunk hétköznapi küzdelmeivel hétköznapi vágyaink magvalósulásáért, a magunk hétköznapi családjaiban, a mindig jelenlévő hétköznapi félelmeink fogságában.

Társadalmi összefogás nélkül nem lehetne BIDF:


A magyar társadalom sok ezer forrásból származó adományának köszönhetően
2025 januárjában Budapesten kívül 11 városban: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr,
Jászberény, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém rendezzük meg a 11. BIDF-et, az ország legnépszerűbb nemzetközi filmfesztiválját.

Az adományozókon kívül számos kulturális intézet és nagykövetség, a filmek 70
Civil Nagykövete, 30 középiskolás Diák Civil Nagykövet, a 28 fős Nemzetközi Zsűri,
önkéntesek és moderátorok tucatjai és támogatók teszik lehetővé, hogy Magyar-
országon művészi erővel elmesélt igaz történetek kerülhessenek a közönség elé,
amelyeket a meghívott alkotók maguk személyesen is képviselnek.

Az idei év életműdíjasa:

Magyarország, ha hagyják az alkotókat alkotni, úttörő abban a dokumentumfilmes
műfajban is, amelyet a fesztiválunk képvisel. Buglya Sándor, fesztiválunk életműdíjasa, jóval megelőzve korát azzal a módszerrel készítette filmjeit, amely szereplőit aprólékosan, alázattal és szorgalommal „figyeli”, és amely a leghaladóbb filmes műfaj a világon.

A független BIDF kitart, mindent túlél, a minőségét minden nehézsége ellenére
emeli – teszi ezt azért is, mert az egyre nagyobb számú közönség szeretete és
tisztelete övezi a munkáját. Márpedig ez mosolyt csal mindegyikünk arcára.

Csapatunk szeretettel várja 2025-ben is kedves közönségét!
Köszönjük! Szeretettel,
Sós Ági és a BIDF csapata


VÉGIGNÉZZÜK, AHOGY DOSZTOJEVSZKIJBŐL PAPÍRHULLADÉKOT CSINÁL A HÁBORÚ

LAKMUSZ
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2025.01.25.



A BIDF kínálatából ajánljuk az Ukrán Filmakadémiáról kizárt, de ezzel együtt fesztiválkedvenc Szergej Loznica új alkotását. A háború sújtotta Ukrajna hétköznapjairól szóló Invázió eszköztelenségében is megrázó, érzékeny dokumentumfilm.


Fiatal katonák koporsója fölött éneklő ortodox papok, az orosz irodalom nagyjainak platóra hajigálása, terepmintás nadrágra vett Mikulás-jelmez, óvóhelyen berendezett iskolapadokban a nemzeti hősök gyarapodó sírjairól tanuló kisiskolások, puskakezelést gyakorló fiatal nők, újszülött fia szemébe óvatosan orvosságot csepegtető katona.

A 2024-es Invázió című dokumentumfilm ilyen töredékeken keresztül mutatja meg a megtámadott Ukrajna hétköznapjait – azt, ahogyan a légvédelmi szirénák, a távoli robbanások, a halál, a veszteség, a szomorúság, a harag, a reménytelenség és a közöny a mindennapok részévé válik, mint egy csésze kávé. Azt akarja megragadni, ahogy a háború néhány hosszú másodpercre beleíródik egy távolba emelt tekintetbe egy gyászmeneten, ételosztáson, lőgyakorlaton, vagy csak simán az utcán, és arcvonássá mélyül.

Dosztojevszkijből papírhulladék

A hátország hétköznapjainak fragmentumait hosszan, a természetesnél mindig egy kicsivel távolabbról látjuk, az alkotók a szemlélődésnek, kontemplációnak rendelik alá filmes eszközeiket. Az emberi sorsok, a hétköznapi tragédiák és össztársadalmi traumák épületromok fagyosan üressé dermedt látképeiből és hétköznapi emberek meglesett gesztusaiból bomlanak ki a néző számára, ha hajlandó elfogadni a film távolságtartó, mégis empatikus megfigyelésre hívó ajánlatát.

Az Invázióban senki nem beszél a kamerának, nincs újságíró vagy dokumentumfilmes, aki bárminek a végére akarna járni, nincs semmilyen akció vagy fordulat, nem derül ki semmi, és bár az orosz invázióról szól, egyetlen pillanatot sem látunk magából a háborúból. Pontosabban a fegyveres konfliktusból nem látunk semmit, hiszen épp az Szergej Loznica rendező alapvetése, hogy a háború ugyanúgy megnyilvánul az arcvonásokban, mint a frontvonalon. Sőt.

A háború ábrázolhatatlan abszurditását, alapvető emberellenességét éppen az rajzolja körbe, ahogy az ukránok igyekeznek fenntartani a normális élet látszatát. Ahogy a hétköznapi életet továbbra is olyan jeles események keretezik, mint az esküvő, születés, temetés, Mikulás-ünnep és rajzóra.

Az igazi tragédia, a botrány – és az emberi nagyság – pedig éppen abban rejlik, hogy az életet valóban tovább lehet élni.

Légiriadó és bombázások közepette is lehet házasságot kötni. Lehet együtt élni a gyásszal, ki lehet biciklizni a lebombázott hídra, és kurjongatni, ha a durranásból ítélve a fronton célba ért egy ukrán rakéta. Lehet kedvesen hülye poénokat elsütni egy konditerem-szerű rehabilitációs központban, ahol izmos-körszakállas férfiak gyakorolják a lebotladozást egy 10 fokos lejtőn – műlábon. Lehet szerelmesen várni egy fogolycserét, és közben készülni rá, hogy a hazaérkezéssel a megpróbáltatások nem befejeződnek, hanem bizonyos értelemben elkezdődnek...

500 MILLIÓ FORINT ÖSSZÉRTÉK, 58 VÁDLOTT, 30 BEISMERŐ VALLOMÁS: A MOZAIK UTCAI VIZSGAÁLLOMÁS KORRUPCIÓS ÜGYE VISSZALÖKTE A RENDSZERT A MÚLTBA

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2025.01.25.


Könyörtelenül szállingózik a januári hó a legnagyobb magyarországi hatósági műszakivizsga-állomás udvarára a Mozaik utcában, ahol ezen a reggelen tíz autó és kisteherautó várakozik, hogy bejussanak a csarnokba a forgalomba helyezéshez szükséges szemlére. Bárki joggal érezheti, hogy megütötte a főnyereményt, aki előtt felnyitotta a sorompót az őr a Budapest Főváros Kormányhivatalának felügyelete alatt álló telephely bejáratánál, mert hetekig, néha hónapokig kell várni a vizsgaidőpontra. Mivel sok használtautó-kereskedő és ügyintéző rendszeresen jár ide, a helyi alapműveltség része, hogy az ügymenetet egyszerre lassítja a 2020-ban kirobbant korrupciós botrány, az 2023-ban országszerte bevezetett internetes vizsgajelentkezés sajátosságai, illetve a létszámhiány.

Sokan az alapos műszaki vizsgából és dokumentum-ellenőrzésből álló, személyautók esetében 22 800 forintos, február elejétől 30 600 forintra dráguló egyedi forgalomba helyezési eljárásra várnak. Vagy a legalább egy hónapig érvényes külföldi műszaki vizsgával igénybe vehető 8 ezer forintos, februártól 11 ezer forintra dráguló honosítási eljárásra szeretnének bejelenteni más országból származó autókat. Őket és a taxik, oktatóautók, mezőgazdasági gépek gazdáit, és az egyéb okból várakozókat egyaránt a Központi Időpontfoglaló Alkalmazás használatára kárhoztatják a jelenlegi szabályok. Sem telefonon, sem emailben, sem személyesen nem lehet vizsgára jelentkezni a Mozaikban, legalábbis ezt mondta az egyik ügyintéző, amikor személyesen kérdeztünk rá erre.

Az időpontfoglalás egyszerre üzlet és szerencsejáték

A Mozaikban szinte pontosan ugyanazokat az autós ügyeket lehet elintézni, mint az országban működő további 25 hatósági műszakivizsga-állomáson, de a budapesti állomás jelentősége azért óriási, mert az új és használt autós cégek többsége a fővárosban működik. Szintén az állami internetes felületen hirdetik ki más hatósági vizsgahelyek is a következő időszak vizsgaidőpontjait. Ezeket az autósok, illetve többségükben használtautó-kereskedők az adásvételi szerződés, illetve számla, valamint a kinti forgalmi engedély feltöltésével, és az alvázszám megadásával foglalhatják le.

Országos problémát okoz viszont, hogy a vizsgaidőpontokhoz tartozó előjegyzéseket csupán írásos kérelem alapján lehet töröltetni, egyszerűen, az előjegyzési felületen nem lehet ezt megtenni. Azért szűnt meg a törlési és módosítási lehetőség, mert felmerült, hogy akár fiktív adatokkal is le lehet foglalni az időpontokat, majd át lehetett adni ezeket egy másik járműnek, ami kijátszhatóvá tette a rendszert.

További bonyolítja a helyzetet, hogy bár a hatósági vizsgaállomások a kormányhivatalokhoz tartoznak, azok pedig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz (KTM), ugyanakkor a joggazda az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). További érdekesség, hogy a novemberi ÉKM-es körlevélben foglaltak mégis utasításnak tekinthetők, amelynek végrehajtását ugyanakkor a KTM-nek kell felügyelnie.

Pontosan ennek a kaotikus működésnek a következménye, hogy bizonyos megyékben lehetővé tették a személyes időpontfoglalást, máshol csak a naptáras módszer működik. Így viszont előfordul, hogy akár egyszerre két helyen is kap időpontot egy-egy autó a vizsgára. Sokan továbbra is a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) küldik melegebb éghajlatra, amikor elakadnak ebben a rendszerben, pedig az 2016-ban megszűnt, azóta ilyen széttagolt a rendszer, ami teljesen elhibázottnak tűnik.

A fölöslegesen lefoglalt vizsgaidőpontokon nem megjelenő autók helyett nem vizsgáztatnak másikat, így a külső szemlélőknek úgy tűnhet, hogy a vizsgabiztosok lazsálnak. Ezt a hatást erősíti az is, hogy a vizsgákhoz normaidő tartozik, ami attól függően, hogy egyszerre egy vagy két vizsgabiztos ellenőrzi-e egy autó állapotát, lehet 30 vagy akár több mint 40 perc is...

AMIKOR JÖN A GYEREK ÉS BELÉD RÚG, AKKOR NEM AZ AZ ELSŐ GONDOLATOD, HOGY EZ A GYEREK BAJBAN VAN

G7.HU
Szerző: HOLTZER PÉTER
2025.01.25.


„A gyerekeink bajban vannak: annyira megváltozott, felgyorsult körülöttünk a világ, hogy elveszítettük azokat a struktúrákat, amik azt tették lehetővé, hogy a gyerekek normál ütemben fejlődjenek, és minél stabilabb idegrendszerrel tudjanak az iskolába kerülni” – mondja a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában Gruber Andrea, a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány vezetője.


Ma a gyerekek 20-25 százalékának van valamilyen mentális kihívása. Gruber Andrea szerint nem az a válasz, hogy ezeket a gyerekeket – vagy legalábbis jelentős részüket – kell valahogy „másképp tanítani”, hanem a gyerekekkel általában kell másképp foglalkozni, és van az intézményrendszernek felelőssége, feladata abban, hogy megtalálja a válaszokat.

A pedagógusok, nevelők kevéssé vannak felkészülve a „problémás”, viselkedészavaros, adott esetben akár agresszív gyerekek kezelésére, és nagyon kevés segítséget is kapnak, hogy ezeket a helyzeteket kezelni tudják. Így érhető, hogy próbálnak szabadulni ettől. Gyakran a fegyelmi vétségre alapozott eltanácsolás lesz a „megoldás”.

A viselkedészavar sok esetben látszik (verekedés, vagy teljes passzivitás és „megbújás” az órán). Amikor legalább feltűnik, azt sem nagyon tudják kezelni, és ilyenkor történnek próbálkozások szakértői bizottsághoz küldéssel, vagy pszichológus, pszichiáter keresésével, de az utóbbiakból is óriási hiány van. Nagyjából ezer vagy még több gyermekre jut egy iskolapszichológus, és a gyerekpszichiátriai ágyak száma is minimális. Van azonban olyan befelé forduló, folyamatosan szorongó, önmarcangoló magatartás is, amely legalább ennyire veszélyes, de erre sokszor fel sem figyelnek az iskolában.

A NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány Bruce Perry amerikai pszichiáter neuroszekvenciális modelljét követi. Eszerint a különböző viselkedészavarok alapvetően valamilyen kora gyerekkorban elszenvedett trauma tünetei, ahol traumán nem feltétlenül egyszeri nagy negatív hatást kell érteni, hanem a folyamatos stressznek való kitettséget.

Amint Gruber Andrea elmondja, „az ember mint faj úgy van összerakva, hogy 30-40 fős klánokban tudjunk jól működni”. Ezek az idők során felbomlottak, és ezzel eltűnt az a biztos támogató közeg, ami segítette az ott növekedő gyerekek stabil felnőtté válását. Valójában ma is sok nyugodt felnőtt kell, kellene a gyermek fejlődési környezetében ahhoz, hogy a felnőtté válás útján megfelelő támogatást kapjon...

ELEMZŐ: MEGKEZDŐDÖTT AZ ORBÁN-KORMÁNY VARÁZSTALANODÁSA

ELEMZŐ PODCAST / SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2025.01.24.



Az eddig bevált receptek Stumpf Péter politológus szerint, egyre döcögősebben működnek. Az elmúlt 14 évben a Fidesz támogatottság annyival nagyobb volt, mint bármelyik ellenfélé, hogy hatékonyan tudott elsősorban a saját táborhoz beszélni, és a többieket csak provokálni kellett.

SZALAY-BERZEVICZY ATTILA: HA A NYUGAT AKARJA, KÉT VÁLLRA TUDJA FEKTETNI PUTYIN BANKRENDSZERÉ

MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2025.01.24.



Nem igaz, hogy nem működnek az Oroszország elleni szankciók. Azok működnek, de az eddig bevezetett intézkedések csak arra jók, hogy gyengítsék Oroszország gazdasági hátterét, és nem arra, hogy az ország rövid idő alatt letérdeljen – jelentette ki Kompország című műsorunkban Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója. A közgazdász leszögezte: sok, igazán komoly szankciót még nem vetett be a Nyugat. Tény, hogy ha Oroszország bankrendszerét rövid idő alatt két vállra akarnák fektetni, akkor azt képesek lennének megtenni, eddig azonban mégsem tették.

Szalay-Berzeviczy Attila beszélt arról is, hogy: 
- Bevetne-e nyers katonai erőt Trump?
- Kit tekint első számú ellenfelének az amerikai elnök? 
- Oroszország nagyhatalom vagy csatlós? 
- Van-e reális esélye annak, hogy Oroszország atomfegyvert vet be? 
- Hibázott-e a Nyugat, amikor azt gondolta, hogy a Szovjetunió felbomlásával vége az orosz fenyegetésnek? 
- Lehetnek-e még nagyhatalmi ambíciói Európának? 
- Mekkora csapással érne fel a magyarok számára, ha hazánk kilépne az Európai Unióból? 
- Miért akarja Trump megszerezni Grönlandot?

„NAGYON ÚGY NÉZ KI, EZ A MÉRÉS ÚGY VAN BEÁLLÍTVA, HOGY A SZAKKÉPZÉS FELÉ TERELJE A TANULÓKAT”

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2025.01.25.


Gyakran nem a diákok érdeklődésének megfelelő továbbtanulási irányokat ajánl az Oktatási Hivatal online pályaorientációs kérdőíve, amit a nyolcadikosoknak minden évben kötelezően ki kell tölteniük – erről számoltak be többen a Szülői Hang Közösségnek.

Volt, aki arról írt, hogy a kérdőív kitöltése után gyermekének bányaipari szakképzést ajánlott első helyen a rendszer, ami “nem is állhatna tőle messzebb”. Volt olyan tanuló, akit egészségügyi pályára irányítana a rendszer, miközben nem szereti a természettudományos tantárgyakat. Egy másik szülő úgy fogalmazott: gyermeke a kérdőív eredménye szerint “katona vagy asztalos lehet” - végül gimnáziumban tanul tovább.

A többi visszajelzés is lényegében arról szól, hogy egyáltalán nem olyan területeket, továbbtanulási irányokat ajánlott a rendszer,

amelyek az érintett gyerekeket érdekelnék, és sok esetben a szakképzést ajánlotta a gimnáziumi továbbtanulás helyett.

A 2020-ban bevezetett pályaorientációs vizsgálatot a 2024/2025-ös tanévre vonatkozóan tavaly szeptember 17-e és október 9-e között kellett megszervezniük az iskoláknak. A diákoknak egy 86 tételből álló online kérdőívet kell kitölteniük, amelyek a tanulók érdeklődésére, képességeire, kompetenciáira fókuszálnak. A rendszer ezeket elemezve ajánl különböző továbbtanulási irányokat...

HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK TRUMP ELSŐ HETÉRŐL ÉS AZ ELSŐ HUMOROS POSZT-HOLOKAUSZTFILMRŐL - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.25.


Halottlátók a rendőrségen, szerzetesek az alkotmánybíróságon, pereskedés minidubai körül és a bravúros építészeti megoldásokban a Körszállón belül a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadásában.


Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi változata a hét nagyobb anyagaival, fontosabb tudnivalóival. (Vannak másfajta hírleveleink is.)

A második ciklus

Hétfőn iktatták be Donald Trumpot, aki korábban azt ígérte, csak az első napján lesz diktátor, ami eddig tulajdonképpen egész jól sikerült is neki. Beszédében új aranykort ígért, miközben vészhelyzeteket hirdetett, és egy rakás nagy hatású elnöki rendeletet írt alá. Például:



elhagyta a párizsi klímaegyezményt, hogy amerikai olajjal áraszthassa el a világot;


kegyelmet adott a capitoliumi zavargások közel 1600 résztvevőjének;



- és megpróbálta terrorszervezetnek minősíteni a mexikói drogkartelleket, folytatva korábban megkezdett háborúját a drogok ellen.


Barack Obama 2016-ban még egy tál bún cha felett arról beszélt Vietnámban, hogy minden rendben lesz. Trump győzelme kellett ahhoz, hogy egyre többen kezdjenek el azon spekulálni, hogy talán véget ért a minden rendben kora, és igazából az a mémkutya vagyunk a lángoló házban, aki debil vigyorral az arcán győzködi magát: This is fine. Trump „Amerika Első” külpolitikája Tábor Áron szerint ezúttal tényleg elhozhatja a liberális világrend végét – az pedig rajta múlik, hogy mi jön utána.

Szankciók

A Szabadság téren egy rakás Trump-hívő közéleti szereplő várta az új elnök hétfői beiktatását – videóriportunkban a résztvevőket kérdeztük. Orbán Viktor is várta a beiktatást, hogy végre vége legyen az orosz-ukrán háborúnak, de az első elnöki hét végéhez közeledve még mindig folynak a harcok. A magyar miniszterelnök minden eddiginél keményebben kritizálta az oroszok elleni szankciókat, vétót lebegtetett, aztán egyszer csak Trump arról posztolt, hogy ha az oroszok nem állnak le a háborúval, Amerika vámokat és szankciókat fog kiszabni rájuk.

Ezután Szijjártó közölte, hogy előbb konzultál az amerikaiakkal a szankciók megvétózásáról. A szankciók meghosszabbítására egyhangúlag kellene rábólintani, ez péntekig nem történt meg, úgyhogy a döntés biztosan csúszik a jövő hétfői külügyminiszteri találkozóig.

Bomba

Csütörtök reggel többszáz magyar iskolában maradt el az oktatás bombariadó miatt, miután ismeretlen címről köremailben fenyegették meg az intézményeket. Megírtuk, hogy a bombafenyegetésekhez használt e-mail címmel előbb az orosz Yandexre regisztráltak, aztán pornóoldalakra.

Bár többen is kifogásolták a rendőrség vizsgálati eljárását, az Országos Rendőr-főkapitányság végül 313 intézmény átkutatása után arra jutott, hogy mindenki biztonságban érezheti magát, az emailek mögött nincs valós veszély.
Momentum

„Szerintem a Momentum legnagyobb problémája nem az, hogy nem dolgozik, hanem az, hogy a DK-t nem tudta lenyomni. Emiatt lehetnek sokan a legidegesebbek ránk. Ezért vagyunk most friendzone-ban: nem utálnak minket, de másra vágynak” – mondta Tompos Márton pártelnök interjúnkban, amelyből kiderül, mit hibáztak a múltban, és hogy mik a párt céljai a jövőben

.
Rákosrendező

Napról-napra egyre érdekesebb fejleményeket hozott a rákosrendezői pályaudvar környékének, a Budapest rozsdaövezeti aranytartalékának számító 85 hektáros területnek a hasznosítása körüli háború. A Főváros bejelentkezett, hogy elővásárlási jogával élve elhappolná a területet az arab befektetők elől, ami a kormány szerint azért nem lehetséges, mert tavaly már átadták a terület feletti döntés jogát az Egyesült Arab Emírségek uralkodójának. Karácsony Gergely perre menne, de ha nyer, még Habony Árpád és Garancsi István kigáncsolhatja az utolsó pillanatban.

Körszálló

Szily László gyakran sétáltat kutyát a Körszállóból látható panorámában, szereti is az épületet, de egészen mostanáig nem volt még a belterében. Mivel nemsokára lerombolják, megragadta az alkalmat, és bejárta a bravúros építészeti-térszervezési megoldásokban gazdag hotelt.


Brutalista

Jancsó Dávidot Oscarra jelölték, összesen 10 jelölést kapott a Magyarországon forgatott, magyar témájú Brutalista, amelyről Szily László azt írta, hogy ez volt az első humoros poszt-holokausztfilm, még ha nem is feltétlenül annak szánták: „Olyan radikális szexes és zsidós poénokkal, amik némelyikét a Charlie Hebdóban sem mernék leközölni.”

Szerzetes a bíróságon

2017 őszén Pion István írt egy cikket egy azóta már megszűnt lapba, amelyben utalt rá, hogy iskolás korában egy pap zaklatta. Hosszú és kanyargós út vezetett innen az Alkotmánybíróságig, amely 2024. februári határozatában elutasította a zaklatással vádolt pap igényét, és kimondta, hogy egyházi szervnek írt bejelentésben nem lehet személyiségi jogot sérteni.


Podcast


Itt az év eleje utáni kiábrándulás, a legtöbben már visszacsúsztak a gödörbe, amiben tavaly letették a munkát. Az eheti Tyúkólban megnéztük, hogy van-e kiút.


ITT OLVASHATÓ