Szerző: MAGYARI PÉTER
20258.01.24.
Donald Trump stratégiáját követni sosem volt könnyű, de ezekben a napokban különösen nehéz helyzetbe került a magyar kormány, amely egyszerre akar megfelelni az új amerikai elnök igényeinek, és próbálja közben segíteni Oroszországot is, hogy megszabaduljon az EU-s szankcióktól. Ideig-óráig úgy tűnt, hogy a békepárti narratíva a két megfelelési kényszer közé hidat ver. A helyzet azonban sokkal bonyolultabb, és nem segít, hogy Orbán Viktor szerint az angolszász dominanciának a világpolitikában vége van. Trump szerint viszont csak most kezdődik igazán.
Kezdjük a legfrissebb, csütörtöki fejleményekkel. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a délelőtti kormányinfón azt mondta: egyáltalán nem biztos, hogy a magyar kormány megszavazza az EU-ban az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Ez elég komoly fenyegetés, hamar tele is volt vele a világsajtó.
Az EU már 2014 óta sorra hoz újabb és újabb szankciókat Oroszország ellen az ukrajnai agressziója miatt, a 2022 februári eszkaláció óta különösen súlyosakat. Többek között befagyasztották az orosz jegybank mintegy 200 milliárd dollárnyi vagyonát, megtiltották az olaj és a szén importját (az olaj esetében Magyarország és Szlovákia kivételt kapott), több mint ezer cég és személy van még a szankciós listán, stb. Ez technikailag egy darab, tíz éve egyre több paragrafussal bővülő rendelet. Amit hathavonta meg kell hosszabbítani, különben hatályát veszti – többek között éppen Magyarország akadályozta meg, hogy hosszabb távra szóljon, hiába követelte ezt az EU-tól a Biden-kormány. Budapest büszkén jelezte, hogy Európa ügyeit nem lehet Washingtonból diktálni. Amennyiben akár csak egyetlen tagállam vétózza a szankció hosszabbítását, azok érvényüket vesztik. Legközelebb január 31-én, azaz jövő pénteken jár le a szankciós rendelet hatálya, és a terv szerint jövő hétfőn, 27-én szavaznak róla a külügyminiszterek Brüsszelben. Nincs már sok idő alkudozni.
Gulyás azt mondta, hogy a szankciók meghosszabbítása már nem tekinthető automatikusnak, mert békepárti kormánya lett Amerikának.
„Egyelőre az az igényünk, hogy az európai szövetségeseinkkel, az Európai Unióval vitassuk meg a kérdést az új helyzetre tekintettel”
– mondta az ATV kérdésére a kormányinfón.
Szijjártó Péter néhány órával később már kicsit alakított a magyar kormány álláspontján, és az ATV-nek a vétózást firtató kérdésére azt mondta, hogy: „Hosszú idő van még hétfőig, akkor kell az EU-s külügyminisztereknek döntést hozni. Addig is konzultálunk az amerikai partnereinkkel”. Vagyis Gulyással szemben ő az európai szankciók eldöntését már nem egy belső vitától várta, hanem egy külső hatalom, az amerikai kormány véleményétől tette függővé. A szuverenitására oly’ kényes kormány esetében ez mindenképpen izgalmas fejlemény. Mindezek után azonban a magyar külügyminiszter nem Washington felé tapogatózott, legalábbis a nyilvánosságra hozott programja alapján, hanem felhívta telefonon Alekszander Novakot, az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettest, akivel megállapodtak, hogy az orosz energiaimportot mindenképpen fenn kell tartani...
