2025. január 21., kedd

15 ROSSZ DÖNTÉS, AMIK MIATT CSÓRÓ MARADSZ!

BANKMONITOR
Szerző: BANKMONITOR
2025.01.18.



Miért maradunk csórók, és milyen hibák akadályoznak minket a pénzügyi sikerben? A videóban a Reddit "Kiszámoló" aloldalán felvetett legérdekesebb hozzászólásokból szemezgetünk, és megvizsgáljuk, mennyi igazság rejlik a közösség véleményében. Beszélünk a pénzügyi tudatosságról, káros szokásokról, impulzusvásárlásokról, és még sok másról. Csatlakozz hozzánk, ha szeretnéd jobban érteni, hogyan kerülheted el ezeket a gyakori hibákat!

Bevezetés 
- 00:00
Nem tudsz félretenni, inkább elköltöd- 00:45 
Egészségtelen függőségek - 03:43 
Luxuscikkek vásárlása feleslegesen - 05:40 
Felelőtlen hitelfelvétel- 11:38
YOLO életmód - 12:37 
Rosszkor vett autó vagy ingatlan- 16:40 
Rossz párkapcsolati döntések- 19:47 
Átgondolatlan gyermekvállalás - 22:14 
Olcsó, gagyi termékek vásárlása a minőség helyett - 25:29 
"A hitel az ördög műve!" hozzáállás - 27:29 
Nagy ház vagy nyaraló vásárlása indokolatlanul - 30:03 
Egészségre nem költesz, csak ha már baj van- 32:13
Nem invesztálsz a tudásod fejlesztésébe - 33:49 
"Úgysem lesz jobb, inkább elköltöm" mentalitás - 37:55 
A szociális hálóból való kiesés - 40:45 
Összegzés, zárás - 42:58

LÁSZLÓ RÓBERT A FÜLKÉBEN: EGY ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁS A GYENGESÉG BEISMERÉSE VOLNA A FIDESZNEK

FÜLKE PODCAST / HVG VIDEÓ
Szerző: HVG FÜLKE PODCAST
2025.01.21.



Eltörölhetik az egyéni választókerületeket, játszhatnak a listaállítási feltételekkel, vagy akár a bejutási küszöbbel is – László Róbert, a Political Capital választási szakértője illúziónak tartja, hogy a kormánypárt ne nyúlhatna egy évvel a 2026-os országgyűlési választások előtt a törvényhez. Kacskovics Mihály Béla a szakértőt a Fülke legújabb adásában kérdezte a félprezidenciális rendszerről szóló pletykákról és a tolnai időközi választásról is.

Tartalom: 
00:00 Intro 
01:20 Tolna 2: Volt tétje? Ha igen, mi? 
08:56 Előrehozott választások: kijön 14 milliárdból? Mi szüksége erre a Fidesznek? Miért állt bele Magyar Péter? 
17:24 Rutinszerű törvénypiszkálás: hol és miért nyúlhat bele ismét a kormány a választási törvénybe? – Bővebben az egyéni választókerületek eltörléséről 
22:12 Bővebben a győzteskompenzációról 
28:23 Bővebben az egyéni választókerületek átszabásáról – ismét 
35:45 Bővebben a listaállítás feltételeiről és a választási küszöbről 
43:03 Az orbáni hatalommegosztás paradoxona: a félprezidenciális rendszer

TÚLÉLHETI-E AZ EURÓPAI UNIÓ A TRUMPIZMUS JÁRVÁNYÁT? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.01.21.


A hírekben tegnap már szerepelt, de talán érdemes bővebben is beszámolni arról, hogy Szájer Józsefnek a közéletbe való visszatéréséről közöl terjedelmes cikket a Politico, és kiemeli, hogy Orbán követője, szoros szövetségese - saját állítása szerint – ezzel meg akarja mutatni, hogy ő több, mint az a karikatúrafigura, aminek beállították.


A négy évvel ezelőtt történtekről azt mondta a portálnak: a botrány elkerülésére a legjobb módszernek az ablakon át történő menekülés látszott arról a helyszínről, amelyet a belga sajtó meztelen férfiaknak a járványügyi összejöveteli tilalom idején tartott kábítószeres orgiájaként jellemzett. Hangsúlyozta, hogy a partin semmilyen bűncselekmény nem történt, és hogy felmentették őt a kábítószer birtoklásának gyanúja alól, így csupán 250 euró bírságot kellett fizetnie a COVID-rendezvénytilalom megsértése miatt.

A Fidesz társalapítója a skandalum nyomán eltűnt a reflektorfényből, most azonban visszatért. A politikai pályafutásáról szóló könyv nemrég jelent meg, ő pedig új szerepben mutatkozik, a Szabad Európáért Intézet elnevezésű elemző műhely – think tank – vezetőjeként. Az intézetet a Politico úgy minősíti, mint Orbán jobboldali, puha hatalmi intézményhálózatának a részét.

Szájer – írja a portál – elismerte, hogy léteznek homofób érzelmek saját politikai közösségében, de leszögezte, hogy mindenki a saját szavaiért felelős. Azt is hozzátette, hogy sok ponton nem ért egyet a Fidesszel, de a kulcskérdésekben, mint például az ukrajnai háború magyar megítélésében, vagy az Európai Néppárttal történt szakítást illetően ma is Orbán mögött áll. Ugyanez a helyzet az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel, amit a bírálók LMBTQ+-ellenesnek tartanak, mert korlátozza az átfogó szexuális nevelést, az LMBT-életformát a pedofíliával azonosítja, akadályozza az LMBTQ+-párok általi örökbefogadást, és korlátozza a média-, illetve reklámtartalmakat.

Szájer több ízben leszögezte, hogy személyes érintettsége okán nem kommentál LMBTQ+-ügyeket, a Politicónak azonban azt mondta: Magyarországon senkinek a magánéleti szabadságát nem korlátozza semmilyen jogszabály. „Ha a sajtószabadságra nézve az a legnagyobb gond, hogy befóliáznak könyveket, vagy hogy csak este 10 óra után lehet vetíteni olyan filmet, amelyekben melegek csókja látható, akkor egészen jól állunk” – vélekedett.

Szájer a négy év hallgatás alatt is tanácsokkal látta el politikai közösségét, és megőrizte jó viszonyát a Fidesz vezetőivel. Miután előzőleg három évtizeden át reflektorfényben volt, a kényszerű szünetet elmondása szerint „purgatóriumként” élte meg. Most, hogy Orbán szívesen látja a visszatérését, az a terve, hogy felvázolja Európa autonómián alapuló koncepcióját, kidolgozza az EU-országok átfogó szuverenitásindexét, és megfogalmazza a nemzetek jogainak a chartáját. „A föderalisták nem sajátíthatják ki maguknak az Európa-pártiságot” – mondja. Szerinte ma a brüsszeli fősodorban a föderalizmus az egyetlen álláspont, holott lehet új Európát teremteni a nemzetekre alapozva is, és ők részesei kívánnak lenni az ezzel kapcsolatos intellektuális pezsgésnek.

Túlélheti-e az Európai Unió a trumpizmus járványát? – teszi fel a drámai hangütésű kérdést a brüsszeli Bruegel Intézet honlapján közölt közös írásában Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry, a neves elemző műhely két vezető kutatója. Meglátásuk szerint a trumpizmus létében áshatja alá az európai integrációt, ha az EU-országok kormányai nem mutatnak szilárdságot, és nem védik meg az unió jogra alapozott rendszerét. Felhívják a figyelmet arra, hogy Trump szövetségese, Elon Musk az általa tulajdonolt X platform – korábban nevén: Twitter – algoritmusa segítségével nyíltan igyekszik befolyásolni az európai választások kimenetelét, hogy Trump megváltoztatja a nemzetközi kapcsolatok normáit, amikor Grönland és a Panama-csatorna amerikai kézbe vételéről beszél, hogy a most hivatalba lépett amerikai elnök gyengíteni próbálja a globális intézményeket – a párizsi klímaegyezményből való kihátrálással, a szabályokon alapuló kereskedelmet aláásó vámok kivetésével -, valamint hogy megváltoztatja az elvárható nagyvállalati magatartás normáit – amikor a Meta vagy az Amazon Trump-híveket nevez ki igazgató tanácsába.

Mindez kihívást jelent a fékeken és ellensúlyokon, a politika és az üzlet szétválasztásán, a jogállamiságon alapuló európai demokráciák számára, de egyben létében fenyegeti magát az Európai Uniót is – írják a Bruegel kutatói. Kiemelik, hogy az Orbán-rendszer az elmúlt másfél évtizedben nem csupán a jogállamiságot és a végrehajtói hatalom fölötti ellenőrzés lehetőségét erodálta, hanem Trump úgynevezett tranzakció-szemléletét is alkalmazta az EU-ban: nevezetesen vétójogával élve akadályozta megállapodások létrejöttét, például Ukrajna támogatása tekintetében. Ha ez a magatartás elterjed az európai mini-Trumpok körében, akkor az egy bizonyos ponton meg fogja bénítani az EU döntéshozatalát – figyelmeztet Heather Grabbe és Jean Pisani-Ferry. Mint hozzáteszik, Orbán már eddig is több különalkut kötött Oroszországgal és Kínával, ami aláásta az EU egységét. Trump további kétoldalú alkukat kezdeményezhet majd, hogy mintegy lehámozza az unióról az egyes EU-tagállamokat.

Hogyan védekezhet az EU? A Bruegel kutatói szerint a legfontosabb a jogállam melletti kiállás. A védelmi költségvetés Trump által követelt emelését pedig úgy lehetne megvalósítani, hogy a tagországok olyan kormányközi megállapodást kötnének a védelmi beszerzések ügyében, amelyből kihagyják Magyarországot – az esetleges vétó kizárása végett -, ugyanakkor bevonják az Egyesült Királyságot és Norvégiát.

LISTÁK, 🐛LÁRVÁK,🐛KIRGIZEK - ORBÁNNAK IGAZA VAN | ZSALUS ELEMEZ

CSILLAGBRIGÁD
Szerző: CSILLAG DÁVID
2025.01.21.



🏷️Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma pénteken jelentette be, hogy szankciókkal sújtja a boszniai Szerb Köztársaság „destabilizáló szereplőit és pénzügyi támogatóit”, köztük Milorad Dodik elnököt, Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesét. 

🏷️A magyar állam 34 millió dollárral emeli meg a Magyar–Kirgiz Alapot -írja a hvg 

🏷️Megvan a kormány válasza az uniós gigabírságra és a fizetési felszólításra -közli a szebb napokat látott Világgazdaság 

🏷️Lárvák és kukacok vannak az ivóvízben


SZÁGULD AZ INGATLANPIAC, TE MEG SZÍVATOD MAGAD 🫣 (AKÁR ELADÓ, AKÁR VEVŐ VAGY)

MLINÁRIK MÁRTON
Szerző: MLINÁRIK MÁRTON
2025.01.06.



2025, száguldó ingatlanárak... Legalábbis mindenki erre számít.

A vevők nyilván nem nagyon újongnak a hír hallatán... De ha most van itt az ideje vásárolni, akkor nincs mit tenni, fel kell venni a versenyt a befektetőkkel, spekulánsokkal, nepperekkel és a kínai aranyvízumos, jüan-nal kitömött zsebű vásárlókkal. És bizony sokszor nincs idő megfelelően átgondolni a dolgokat, ezért sok a hibalehetőség.

Az eladók pedig azt hiszik, hogy legalábbis aranyból vagy gyémántból épült a ház alapja, és olyan árat írnak ki, hogy minden józan vevő leesik a székről, mikor meglátja. De pont ez a túlárazás lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy végül mégis ár alatt kényszerülnek eladni az ingatlant.

Ebben a videóban végig vesszük, hogy mik azok a hibák, amiket egy száguldó ingatlanpiacon elkövetnek az eladók és a vevők.


GONOSZ HÁTTÉRHATALOM, TÖKÖS SZABADSÁG-SZOBOR ÉS KUNG FU PANDA: BEIKTATTÁK TRUMPOT

444.HU
Szerző: 444.HU
2025.01.21.



Megnéztük hogy néz ki a magyar Trump-váró buli, ahol többek között fellépett Bayer Zsolt, Szilágyi Ákos és Huth Gergely is, aki nem csak annak örült, hogy végre lubickolhat a liberális könnyekben, de a háttérhatalom létezéséről is beszélt.

DURVUL A BELÜGYMINISZTÉRIUM ÉS A MAGYAR ORVOSI KAMARA VITÁJA

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2025.01.21.


Pedig a kormányzat saját hivatalai is rendre igazolják, hogy vannak finanszírozási nehézségek a közfinanszírozott egészségügyben.


Politikai hangulatkeltéssel vádolta meg közleményében a Belügyminisztérium a Magyar Orvosi Kamarát (MOK), miután a köztestület saját honlapján terjedelmes írásban részletezte hogyan lehetetleníti el a betegellátást a finanszírozás szűkössége. A MOK válaszul honlapján bejelentette: kampányt indít az egészségügyi ellátás jobbításáért. Mint írták:

a költségek töredékét sem fedező finanszírozás következménye a súlyos eladósodás és a betegek ellátatlansága.

A tárca szerint viszont valótlan, hogy az orvosok a kórházi adósságok miatt nem tudják ellátni a betegeket. Állítják: „Ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul.” A Belügyminisztérium azt is írta: nincs finanszírozási akadálya a műtétek elvégzésének, a várólista-csökkentési program keretében évről évre biztosított többletforrások kihasználatlansága is éppen ezt bizonyítja.

Lapunk hétfőn egyebek mellett arról érdeklődött a tárcától: Vizsgálták-e, hogy a várólista programokra biztosított többletpénz miért maradt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) "pénztárcájában”? Mi volt az oka annak, hogy az intézmények nem éltek a többlet műtétek lehetőségével? Hogyan győződtek meg arról, hogy "ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul"? A válaszra még várunk...

AZ ORVOSOK KIÉGÉSÉNEK MAI VALÓSÁGA MAGYARORSZÁGON

ORVOSOK LAPJA / MOK
Szerzők: Dr. Balog Beatrice, Dr. Palotai Gabriella, Dr. Szijjártó László, Dr. Ádám Szilvia
2025.01.08.


Munkacsoportunkról


A MOK Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetében 2021-ben Burnout Munkacsoportot alakítottunk azzal a céllal, hogy felmérjük a vármegye orvosainak körében a kiégést, informáljuk őketaz eredményekről és a prevenciós lehetőségekről, valamint az adatok ismeretében felhívjuk a kollégák és az egészségügyi ágazat döntéshozóinak figyelmét a magyar egészségügyben egyre növekvő kiégésre, annak káros hatásaira, ezzel ösztönözve egy komplex burnoutstratégia kidolgozását. A team erőssége, hogy bár mindannyian az egészségügyi szektorban tevékenykedünk, a kiégést más-más szakmai oldalról közelítjük meg.

Burnout az orvosok körében

Freudenberger a kiégést a deperszonalizáció, az emocionális kimerültség és a teljesítménycsökkenés triászával írta le. A kiégés rizikófaktorai többek közt az ügyeleti munkavégzés; a magas munkaóraszám; a hektikus munkakörnyezet; a kontrollvesztés érzése; a magas munkahelyi elvárás; a szakmai vezető, felettes támogató attitűdjének hiánya; az egyéni és munkahelyi értékrend ütközése; a társas támogatás hiánya; az akut helyzetek, érzelmileg megterhelő szituációk miatt tartós stressz.

Az orvosok kiégésének aktualitása ma megkérdőjelezhetetlen és növekvő problémát jelent világszerte, amit a Covid19-pandémia akcelerált. A nemzetközi adatok az orvosok körében 43–80 százalék kiégésprevalenciát írnak le, a rezidensek körében 40–80 százalék, vagyis már fiatal orvosok körében (sőt orvostanhallgatók közt) is jelentős a probléma.

A hétköznapokban azonban mégis keveset beszélünk a kiégésről. Beszél a kiégés helyettünk: insomnia, fásultság, PPI a táskában, hypertonia már fiatal korban, agresszív mondatok betegek, kollégák felé, csökkent empátiakészség, a szakmai fejlődés megrekedése, munkahelyváltások, magánéleti problémák, a beteg compliance-csökkenése, alacsonyabb betegelégedettség, műhibák, pályaelhagyás stb...


ORBÁN ÉS TRUMP KAPCSOLATA EGY OLYAN FEKETE DOBOZ, AMIBE HAMAROSAN BELENÉZHETÜNK

TELEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2025.01.21.


„Rogán Antal pozícióját soha nem látott mértékben megerősítették a magyar politikában és a magyar kormányban. Én ebből annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát” – így értékelte legutóbbi rádióinterjújában Orbán Viktor azt, hogy az egyik legfontosabb miniszterét Washington szankciós listára tette. A kormányfő minderről néhány nappal azelőtt beszélt, hogy Joe Bident Donald Trump váltja az elnöki székben.

Orbán politikájára jellemző, hogy a kívülről érkező támadások esetén nem lecseréli, hanem megvédi az embereit. Így volt ez Orbán Balázs esetében is, akinek 1956-ról tett kijelentését a miniszterelnök is hibának tartotta, mégsem nyúlt a politikai igazgatójához. Igaz, ő éppen most, a Trump-adminisztráció felállásával bizonyíthatja majd a fontosságát, miután az elmúlt években ő is szerepet játszott a Fidesz amerikai kapcsolatépítéseiben.

Bár Rogán ügyét nem kapta fel érdemben az ellenzék és még a rendszer kritikusai közül is sokan megkésett, adott esetben politikailag kontraproduktív lépésnek tartották, van annak nemzetbiztonsági-diplomáciai vetülete, hogy az egyik legerősebb kormánytag az amerikaiak feketelistáján szerepel. Ezért nagyon is számít, hogy az új washingtoni adminisztráció hogyan áll majd a kérdéshez, ahogy az is, mennyire gyorsan kerül pont az ügy végére.


Amíg fent van a listán, még jobban felbátorodhatnak azok az államok, amelyek vezetői nem értenek egyet Orbán oroszpolitikájával, sőt veszélyesnek tartják. A régióban ez leginkább Románia és Lengyelország.

Az amerikai szankcionálást ezek az államok akár dekódolhatják úgy is, hogy kilövési engedély van érvényben a magyar politikai vezetés ellen. Ennek már érzékelhető jelei is vannak: a parlament nemzetbiztonsági bizottságának legutóbbi ülésén elhangzottak olyan információk, amelyek arra utalnak, hogy a régió néhány szereplője Trump és Orbán közeledésének akadályozásában érdekelt, és ehhez titkosszolgálati eszközöket is bevetnek. Ha ez tényleg így van, és nem csak valamiféle paranoia szüleménye, az súlyos próbatétel elé állíthatja a kormányt 14 hónappal az országgyűlési választás előtt.

Ha figyelmesen követtük Orbán politikai igazgatója, Orbán Balázs megnyilvánulásait, akkor láthattuk: a kormányzat azt reméli, Trumppal új és a kormány számára jobb időszak következik. Mégpedig azért, mert szerintük az új amerikai adminisztráció egyszerűen el fogja fogadni Magyarország különutas politikáját, azt, hogy Orbánék egyenlő távolságot szeretnének tartani a nagyhatalmaktól, legyen szó az Oroszországhoz vagy éppen a Kínához fűződő kapcsolatokról...


KÉRI LÁSZLÓ ELŐADÁSA UTÁN A POMÁZ ONLINE A DERA - TISZA SZIGET - POMÁZ KAPCSOLATTARTÓJÁT KÉRDEZTE.

POMÁZ ONLINE 
Szerző: DERA - TISZA SZIGET - POMÁZ
2025.01.20.




Forrás: Pomáz online

AZ ORBÁN SZTORI MAJKA MÓDRA: NEM CSURRAN, CSEPPEN HANEM ÖMLIK | MIT SZÓL EHHEZ TÓNI PROPAGANDÁJA?

L1
Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi
2025.01.21.



Bindzsisztán miniszterelnöke igazságszérumot kapott. A “Csurran, cseppen” videó farvizén ha ha. A főbb szerepekben: Azahriah, Magyar Péter, Gyurcsány, Trump, Tom Cruise.

TRUMP BELEKEZDETT - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2025.01.21.


Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Aligha akadhat ma fontosabb hír, minthogy magyar idő szerint hétfő délután-este beiktatták Donald Trumpot az Egyesült Államok 47. elnökének, és amíg itt éjszaka volt, meg is születtek az első rendeletei. Mindjárt végig is megyünk mindenen, ami történt, de előbb egy emlékeztető: többféle hírlevelünk is akad, itt lehet közöttük válogatni...

ELADTÁK RÁKOSRENDEZŐT AZ ARABOKNAK, 500 MÉTER MAGAS FELHŐKARCOLÓ JÖHET

VALASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2025.01.20.


Hazaárulásként kommentálta Karácsony Gergely főpolgármester a hírt, hogy az állam január 16-án aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emiratusi üzletember Eagle Hills nevű cégével. A 85 hektáros volt vasúti területen minden jel szerint Budapest léptékétől, hagyományaitól teljesen idegen, dubaji típusú városrész épülhet.


Nem jó érzés, hogy igazunk lett: amikor pont egy évvel ezelőtt először írtunk részletesen a Rákos-Dubajnak nevezett óriásberuházás tervéről, volt két állításunk:

- a projekt kormányzati kommunikációja világosan hordozza azt az üzenetet, hogy ez a beruházás megállíthatatlan; bármiféle ígéret érdemi társadalmi vitáról, a fővárossal és a kerületekkel folytatott egyeztetésről csak puszta szemfényvesztés lehet;

- az akkori hírekben szereplő 220-240 méteres toronynál nagyobb, Európa-rekorder 460 méter magas felhőkarcoló, óriáspláza és 50 ezer lakást tartalmazó tömbök építésében bízik a kormány.

Mindkét állításunk igaznak bizonyult, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleménye alapján január 16-án a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő Eagle Hills nevű cégével. A közleményből kiderül néhány lényeges információ:

▸ Rákosrendező területéből az állam végül 85 hektár vasútüzemhez nem szükséges területet adott el az arab fejlesztőnek.

▸ A vételár nem túl magas, nettó 50,9 milliárd forint, és ezt is három részletben, 2039-ig kell az Eagle Hills-nek megfizetnie. Cserébe a környezeti kármentesítés és a hulladékok elszállításának a gondját rátolták az ingatlanfejlesztőre, noha korábban volt szó arról, hogy ezt a MÁV végzi el.

▸ A minisztérium közleménye szerint a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők; vagyis a főváros tiltakozása ellenére Budapest léptékétől, hagyományos beépítésétől teljesen idegen, dubaji jellegű fejlesztés várható.

▸ Korábban a főváros „csak” 240 méter magas tornyokra készített látványvizsgálatot, de a Hősök tere látképét már ezek is döntően befolyásolnák. Összehasonlításként: a Mol Campus 143 méter magas.

▸ Az új városrészt hivatalosan nem Rákos-Dubajnak fogják hívni, hanem Grand Budapestnek.

▸ Az emirátusi fejlesztő a második vételárrészletet akkor utalja át, ha az állam minden jogi akadályt eltakarított a projekt útjából, vagyis megtörtént az építési szabályozás átírása és a kiemelt projektté nyilvánítás.

▸ A harmadik részletet pedig akkor fizeti ki, ha az állam végrehajtja a fejlesztéshez szükséges közcélú beruházásokat, vagyis egy új közúti felüljáró építését a Szegedi útnál, a vasúti infrastruktúra felújítását, az M1 metróvonal meghosszabbítását és a sínek befedését annak érdekében, hogy azokra parkot építsenek...


Lásd még:

G7.HU: Csak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre

VITÉZY DÁVID: MEGTÖRTÉNT, AMITŐL TARTOTTUNK: A MAGYAR ÁLLAM RÁKOSRENDEZŐ TELJES TERÜLETÉT ÁTADTA AZ EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK URALKODÓJA ÁLTAL KIJELÖLT BEFEKTETŐNEK

FACEBOOK
Szerző: VITÉZY DÁVID
2025.01.20.


Megtörtént, amitől tartottunk: a magyar állam Rákosrendező teljes területét átadta az Egyesült Arab Emírségek uralkodója által kijelölt befektetőnek.

Így kerül bármiféle közérdekű előírás és városfejlesztési garancia nélkül magánkézbe a főváros fejlesztésének aranytartaléka. Budapest végkiárusítását felpörgette a kormány: Rákosrendező eladva, következnek a pályaudvarok és a fejlesztési területeik.

Verseny nincs, a vételár nem ismert, kármentesítés és takarítás Lázár János sokszori ígérete ellenére végül eddig nem volt. De ami ennél is nagyobb baj: a beruházó azt épít a területre, amit akar, hisz a Parlament által elfogadott törvény egyből nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá is nyilvánította a területet. Gyakorlatilag egy fél kerület mostantól egy másik ország irányítása és felügyelete alatt áll Budapesten - ennyit a sokat emlegetett szuverenitásról.

Volt rá ígéret, hogy se nemzetközi megállapodás, végképp értékesítés nem lesz, amíg a tervek nem ismertek és az önkormányzatokkal a szükséges egyeztetések nem történtek meg. 

Természetesen Lázár János ebben sem mondott igazat.

Ha valakit érdekel részletesebben, mi a baj ezzel, nézze meg a vitát a decemberi közgyűlésről - link kommentben.

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELIK: ÉRTELMETLEN STRESSZ, ÉLETRE SZÓLÓ SIKER VAGY KUDARC

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.01.21.


Szombaton eddigi életük legnagyobb feladatával kellett megbirkózniuk azoknak a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulóknak, akik valamelyik gimnáziumban szeretnének ősztől továbbtanulni. Az Oktatási Hivatal központi írásbeli vizsgát rendelt el magyarból és matematikából, 10–10 feladatot kellett megoldani a jelentkezőknek 45–45 perc alatt, közte néhány perces szünettel, hogy fejben „át tudjanak kapcsolni” a következő tesztre. Mindkét tárgyból 50-50 pontot lehetett szerezni, de tavaly a három korosztály átlaga egyik tárgyból sem érte el a 40 pontot. „Semmi meglepetés nincsen abban, hogy a magyar diákok tanulási teljesítménye ilyen eredményeket mutat. A 2012-ben elfogadott Nemzeti alaptanterv, de egyik rendszerátalakító intézkedés sem a megoldás jó működés, a minőség felé vezető úton, ráadásul a diákok és a pedagógusok is túl vannak terhelve” – állapította meg a Hírklikknek Ercse Kriszta, oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.


Véleménye szerint okos dolog egy ilyen stressznek kitenni a 10-14 éves gyerekeket?

Ezt a kérdést minden esztendőben feltesszük. Minden évben megkérdezzük a szülőket, néha a diákokat is, de hiába írjuk le szinte valamennyien – oktatási szakértők, gyerekpszichológusok –, hogy ez egy teljesen felesleges vizsga, ráadásul egy káros traumának is kitesszük a gyerekeket. Magam sem tudom, hogy mi szól mellette, erre még nem sikerült rájönnöm. Nem tudok mit kezdeni azokkal az érvekkel sem, amelyeket a kormányzati szervek felsorolnak. „Valahogy mérni kell, hogy a legjobbak kerüljenek be”, mondják, de ez cseppet sem szakmai érv, semmi köze a pedagógia és neveléstudomány által elérhető korszerű gondolkodási keretekhez.

Egy-egy iskolatípus váltásakor nem tartja szükségesnek a jelentkezők felkészültségének felmérését?

Azt elfogadom, hogy valamilyen módon meg kell mérni, jó, ha képet kapunk a gyerekek tudásszintjéről, már csak azért is, hogy a középiskolában nagyjából közel azonos tudásszinttel kerüljenek egy-egy osztályba a diákok. De a dolog ennél összetettebb. Semmi értelme egy ilyen stresszes vizsgának, csak néhány napos fejfájást okoz a családokban. Akik különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hová, melyik iskolába menjen tovább a csemetéjük, azoknál komoly traumát kiválthat a gyerekekben is, a szülőkben is a felkészülés egész folyamata. Magam is ismerek olyan szülőket, akiknek a gyerek felvételije hetekig tartó pánikbetegséget okozott. Mi szükség van erre? Ráadásul a kutatások igazolják, pontosan tudjuk, hogy egy mérés nem mérés, semmit nem árul el a gyerek valódi tudásáról, készségeiről, képességeiről. Számos külső és belső körülmény befolyásolhatja a gyermek aznapi teljesítményét, amelyekre nincs ráhatásunk. Nahalka István több tanulmányában megpróbálta már érthető módon leírni, hogy ennek a korai felvételi eljárásnak nincs értelme, annyira megbízhatatlan a végeredmény, cserébe óriási a tét, legalábbis ott és akkor annak látszik. Azon az egy vizsgán életre szólóan eldőlhet valakinek a sorsa, ha a gyereknek éppen rossz napja van, de számos más olyasmi is befolyásolhatja a pillanatnyi teljesítményét, ami fölött nincs kontrollunk...