TRUMP AZT MONDTA, A MEXIKÓI-ÖBLÖT ÁTNEVEZIK AMERIKAI-ÖBÖLRE, A PANAMA-CSATORNÁT PEDIG VISSZAVESZIK...

TELEX
Szerző: Telex
2025.01.20.

- Magyar idő szerint hétfőn este hatkor Donald Trump letette az elnöki esküt, ő az Egyesült Államok 47. elnöke.

- A beiktatást a hideg időjárás miatt 1985 óta először beltéren, a Capitolium Rotundájában tartják.

- Trump a St John's templomban járt egy reggeli istentiszteleten, ami után Melania Trumppal együtt a Fehér Házba ment, ahol a leköszönő Joe Bidennel és Jill Bidennel teáztak.

- Utána megérkeztek a Capitoliumba, ahol a volt elnökök, techmilliárdosok és külföldi vendégek is részt vesznek a beiktatáson.

- Trump beiktatási beszédében azt mondta: Amerika aranykora elkezdődött. Arról is beszélt az ellene elkövetett merényletre utalva, hogy azért mentette meg Isten, hogy újra naggyá tegye Amerikát.

- Azt is kijelentette, hogy vészhelyzetet hirdet a déli határon, és a mexikói kartelleket külföldi terrorszervezeteknek minősítik. Azt mondta, a Mexikói-öblöt átnevezik Amerikai-öbölre, a Panama-csatornát pedig visszaveszik.

- Nagy ovációt aratott, különösen Elon Musk arcán volt látható az öröm, amikor Trump arról beszélt, hogy amerikai űrhajósok az amerikai lobogót elviszik a Marsra, vagyis meghirdette az űrverseny új állomását.

- Trump az eskütétel és a beiktatási beszéde után akár száz elnöki rendelettel is készül első napjára.

Kövesse velünk az eseményeket percről percre!

ITT OLVASHATÓ

MAJKA MIATT CSURRAN, CSEPPEN „NÉHÁNY” SZAVAZAT A TISZÁNAK

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2025.01.20.

Majka Csurran, cseppen című daláról tettem ki videót nemrég, valamint arról, hogy Majka miért kritizálja a rendszert. Most viszont arról is beszélek ebben a videóban, hogy milyen hatása lehet ennek a klipnek a magyar politikára.

ITT NÉZHETŐ MEG

ELJUTHATUNK-E MAGYAR PÉTERREL A NEGYEDIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSÉIG?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: DEME ZOLTÁN
2025.01.20.

Nem szívesen látnám őt a következő autokrataként, de nincs kifogásom ellene, hogy egy ideig a Negyedik Magyar Köztársaság miniszterelnöke legyen – fogalmaz Magyar Péterrel kapcsolatban Deme Zoltán. Visszatérő vendégszerzőnk nemrég indított vitasorozatunk eddigi legátfogóbb írásában vázolja nemcsak azt, amiben ma élünk, s ahogyan idáig eljutottunk, de a kitörés lehetőségeit is számba veszi. Fontos írás.

Úgy látszik, Magyarország nem lesz az USA ötvenvalahányadik tagállama – legalábbis egyelőre Trump még csak Grönlandra, Kanadára és Panamára jelentette be az igényét –, úgyhogy továbbra is ott tartunk, hogy önerőből leszünk kénytelenek kimászni ebből a csapdából, amelyben 2010 óta vergődünk. Stumpf András évindító írásában arra hív, hogy értelmezzük „a helyzetet, s vitassuk meg, milyen forgatókönyvek állnak Magyarország előtt politikailag, gazdaságilag, hogy valóban van-e még útja a változásnak, s ha igen, abból mi következik”.

A helyzetet én úgy értelmezem, hogy

2010 óta egy patronális autokráciában élünk, amely az elmúlt 15 év során konszolidálódott.

Autokrácia, mivel a főhatalmat egyetlen személy – Orbán Viktor – gyakorolja. Patronális, mivel a hatalom gyakorlása kegyúri módon történik: a patrónus autokrata emel fel és ejt a porba mindent és mindenkit, így minden hatalom és pozíció forrása az ő – formális, de leginkább informális – jóváhagyása.

Konszolidáltnak pedig azért tekinthető, mivel egyrészt a köztársasági elnöktől a közmunkásig mindenki be van kötve a rendszerbe, másrészt pedig a rendszer gondosan kiépített és szükség szerint újrahangolt intézményei biztosítják, hogy a választások lebonyolításától kezdve a vákuumos elven működő kényszeráramoltatású szennyvízelvezető hálózatok létesítésének engedélyezéséig minden, de tényleg minden a patrónus és politikai családja kénye-kedve szerint történik Magyarországon.

Mindez a demokratikus kulisszák megtartásával folyik, mivel ma már nem komilfó nem demokráciának öltözni: még Oroszországban is rendszeres választásokat tartanak. Így aztán Magyarországon is egy egész bolhacirkusz mímeli a demokráciát évente ezermilliárdokból: van itt minden, Alkotmánybíróságtól kezdve a legfőbb ügyészig. Csak Patyomkin az egész, mint a biodóm...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR INFÓ 16. RÉSZ

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER
2025.01.20.

Magyar Infó 16. rész.

ITT NÉZHETŐ MEG

A TRUMP-BARÁTSÁG ORBÁNNAK HASZNOS, NEM A MAGYAROKNAK | INTERJÚ OBAMA VOLT TANÁCSADÓJÁVAL

PARTIZÁN
Szerző: GULYÁS MÁRTON
2025.01.20.

Bernie Sanders-nek sok mindenben igaza volt, amikor a Demokrata Pártot kritizálta - véli Ben Rhodes, Obama egykori tanácsadója. Szerinte azért nyerhetett Trump, mert a demokraták a neoliberalizmus és a technokrácia védelmezőivé váltak, miközben az amerikaiak jelentős része elutasítja ezeket. A Donald Trump második beiktatása alkalmából készült interjúnkban Rhodes arról is beszél, hogy az új elnök és Orbán Viktor látványos barátsága személyes hasznot hajthat a miniszterelnöknek, de a magyar társadalomnak kevésbé.

Az adás részei 

0:00 - Beköszönés 

1:11 - A demokrata vereség okai 

11:50 - Elhibázott Gáza-politika 

13:36 - Trump külpolitikája 

16:17 - Az ukrajnai háború 2025-ben 

20:51 - Orbán és Trump barátsága 

27:12 - Elköszönés és stáblista

ITT NÉZHETŐ MEG

KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE VALUCH TIBOR TÖRTÉNÉSZ, SZOCIOLÓGUS - KÉRI KÉRDI

KONTROLL / KÉRI KÉRDI
Műsorvezető: KÉRI LÁSZLÓ
2025.01.20.

A KÉRI KÉRDI legújabb adásának vendége Valuch Tibor történész, szociológus, aki a műsorban a legújabb könyve alapján többek közt arról beszélget Kéri László politológussal, hogy mekkorára nőtt a társadalmi szakadék Magyarországon a leggazdagabbak és a legszegényebbek között a rendszerváltás óta, és hol maradtak fent máig a tipikus válságövezetek az országban. Arról is szó esik, hogy kik tartoznak ma az elmúlt 14 év alatt felhalmozott vagyonuk alapján az úgynevezett „felső tízezerbe”, és mekkora jelenleg a felzárkózás reménye nélkül élők tömege.

ITT NÉZHETŐ MEG

A KÉRI KÉRDI KORÁBBI VIDEÓI

SZAKÉRTŐ AZ ORBÁN-FÉLE GAZDASÁGI REPÜLŐRAJTRÓL: „EGYELŐRE EZ A REPÜLŐ A KIFUTÓPÁLYÁN VESZTEGEL”

ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2025.01.20.

Orbán Viktor miniszterelnök úgy jellemezte ezt az évet, hogy: „repülőrajtot vesz a gazdaság”, „fantasztikus év lesz”. De vajon tényleg elindult a növekedés? Mi vár ránk 2025-ben? És mi a helyzet az EU-s pénzekkel? Ezekről kérdeztük az ATV Startban Baka F. Zoltán gazdasági újságírót, a Della Podcast műsorvezetőjét.

ITT NÉZHETŐ MEG

ORBÁN A RÁIVÁS FÁZISÁBAN 🥴 MIKET BESZÉL?! #43

MIKET BESZÉL?!
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2025.01.20.

Orbán visszatért Indiából, és belecsapott a lecsóba. 25 Brüsszel, 17 háború, és 15 Soros. Ezek közé szorult be a civilek kőkemény megfenyegetése náci beszéddel megfűszerezve. Talán ezzel nyer értelmet a 100 milliárdért, Mészáros nevére vásárolt mega jacht. A luxus náci nem vagonokba akarja zárni az ellenségeit, hanem hajóra tenni. Bár lehet, hogy tévedek, és az egy másik hajó lesz.

Így, és persze Rogán ölelésével indul a "fantasztikus, nagyívű aranykorszak".

ITT NÉZHETŐ MEG

HOVA TŰNT MÜLLER CECÍLIA?

TÍZ / KLIKKTV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.01.20.

Az elmúlt 30 évben teljesen átalakult a média, televíziót már alig néznek az emberek, mindenki az internetről tájékozódik – emlékeztetett Bánó András, újságíró, műsorvezető a KlikkTV Tíz című műsorában. Mint mondta, szakmailag súlyos problémák vannak több szerkesztőségben, ha a reggeli értekezleten nem hangzik el, hogy bizonyos híreknek miért nem néz utána senki. Például sokat hallunk az influenza-járványról, vagy a HPMV vírusról, de senki sem kérdezi meg, hova tűnt Müller Cecília. Megemlítette azt is, hogy régen három forrásból utána jártak egy hír tartalmának, ma már nem számít annyit a hitelesség, mint a kattintások száma.

A hírportálok, rádiók, szerkesztőségek a legtöbb esetben már nem generálnak saját híreket, csak futnak a hírek után. Például naponta többször megnézik Magyar Péter Facebook oldalát, ahelyett, hogy lenne valaki Magyar Péter stábjában, aki informálja őket. Bánó András szerint az újságírónak nem dolga, hogy véleményt formáljon, az interjúalannyal kell kimondatni a véleményt.

ITT NÉZHETŐ MEG

JÓÁRASÍTVA VETT, ÉS SZÁLLODÁVÁ ALAKÍT EGY BELVÁROSI MŰEMLÉK INGATLANT A TIBORCZ-KÖZELI MAGÁNTŐKEALAP PROJEKTCÉGE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2025.01.15.

A Fővám téri Vásárcsarnokkal szemben, a Szabadság hídtól csupán pár perc sétára található egy műemlék épület, amely 1952-től az állam tulajdona volt, 2009 óta a TIG Nkft.-n keresztül. A TIG azonban hatalmas veszteségeket termelt, ezért végelszámolással megszüntették, a Vámház körúti ingatlant pedig eladták. Most egy olyan cég alakítja át 36 szobás szállodává, amelynek a tulajdonosa egy Tiborcz-közeli magántőkealap.

A projekttábla szerint 2024 októberében kezdte meg a munkálatokat az Estoril Property Kft., amely a Central European Ingatlanalapé, az pedig több szálon köthető Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. Lázár János kezdeményezésére 2024 augusztusától az elektronikus építéshatósági rendszer már nem nyilvános, ezért az átalakítás részletei és tervrajzai nem megismerhetők.

Októberben tervezik befejezni

Az V. kerületi ingatlannak három címe is van a nyilvántartásban: Vámház körút 2., Fővám tér 6. és Só utca 1., mivel egy közlekedési csomópontban fekszik. Vele szemben a „Nagycsarnok” (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok), közvetlenül mellette a Fővám tér, azon túl pedig a Szabadság híd pesti hídfője van. A híd túloldalán, a Duna budai oldalán pedig a Szent Gellért tér és az 1918-ban épült, szecessziós stílusú Gellért Gyógyfürdő található (és amellett a Gellért Szálló, amit 2022-ben vett meg Tiborcz István egyik cége).

Ha esetleg nem a híd felé, hanem ellenkező irányba indulunk el a Vámház krt. 2. számtól, akkor a Kálvin térre juthatunk el percek alatt, de a Deák és Vörösmarty tér, az Országház és más népszerű belvárosi helyszínek is 10-20 perc alatt elérhetők gyalog vagy tömegközlekedéssel. Idegenforgalmi szempontból tehát kiváló az ingatlan elhelyezkedése. Az ingatlan kapujára kihelyezett projekttábla szerint

a Vámház krt. 2. szám alatti ingatlant felújítja és 36 szobás szállodává alakítja az Estoril Property Kft.,

amelynek tulajdonosa a Tiborczhoz köthető Central European Ingatlanalap...

ITT OLVASHATÓ

LEHET-E AZ ISKOLA A TÁRSADALMI IGAZSÁGTALANSÁGOK ELLENSZERE? | MI A TEENDŐ? #30

MI A TEENDŐ? / PARTIZÁN PODCAST
Szerző: PARTIZÁN
2025.01.19.

Nagyon sok ideál kapcsolódik az oktatáshoz és az iskolához: társadalmi előrejutás, tudás és képességek megszerzése és így tovább. De a valóság az, hogy a kortárs iskola inkább újratermeli a fennálló társadalmi viszonyokat, mintsem megváltoztatja azt. Mészáros György oktatáskutató friss könyvében két iskola példáján keresztül mutatja be ezt a folyamatot, de egyúttal azt is állítja, hogy már ennek a valóságnak a felismerése is felszabadítóan hathat. 

A kötet ingyenesen letölthető innen: https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/...

ITT HALLGATHATÓ MEG

TAJVANT FOLYAMATOSAN LÉTÉBEN FENYEGETIK - SZÉL BERNADETT I DOKK

BIDF OFFICIAL / DOKK PODCAST
Szerző: DOKK PODCAST
2025.01.20.

Amikor egy olimpiai bajnok nem örömében sír a dobogón, hanem azért, mert országának himnuszát nem énekelheti… Tajvan. Egy ország, amelyet Kína nyomására számos állam a mai napig nem ismer el. A magyar kormány sem. Egy nép, amely óriási küzdelmet folytat, hogy megőrizze nehezen kivívott demokráciáját és a szabadságot. Egyetemi diákok, akik csakúgy, mint Hong – Kongban, elszántan képviselik országuk valódi érdekeit. Egy film, amelynek főhőse Tajvan első női elnöke, a hazája iránti szenvedéllyel kormányzó Tsai Ing-wen, aki kötélen táncolva egyensúlyoz az Egyesült Államok és Kína kolosszális geopolitikai erői között. „A Láthatatlan Nemzet” megmutatja magát.

Tartalom: 

00:00 - Intró 

03:00 - Első benyomások 

04:54 - A tajvani ember 

07:18 - Filmrészlet 

14:38 - Tajvani belügyek 

18:07 - Tajvan és Magyarország közti párhuzamok és ellentétek 

23:45 - Filmrészlet 

24:37 - A sötét múltal való szembenézés és az ügynökakták 

30:46 - Kínai tőke Magyarországon 

40:42 - Filmrészlet 

49:58 - Minél nagyobb a nyomás, annál nagyobb az összetartás (Kínai fenyegetettség) 

59:23 - Filmrészlet

ITT NÉZHETŐ MEG

A DOKK PODCAST TOVÁBBI VIDEÓI

UNGVÁRY KRISZTIÁN: EGY MÉLTATLANUL ELFELEDETT DÁTUM: AZ 1945. JANUÁR 20-ÁN ALÁÍRT FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNY

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2025.01.20.

Ez az adás a Magyarország és a Szövetséges Hatalmak közötti fegyverszüneti egyezményről szól, aminek köszönhetően megalakulhatott az új magyar honvédség.

A fegyverszüneti egyezmény szövege: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?doci...

ITT NÉZHETŐ MEG

TOVÁBBI VIDEÓK UNGVÁRY KRISZTIÁNTÓL

A HURRÁOPTIMIZMUS NEM SEGÍT, A MAGYAR INFLÁCIÓ TOVÁBBRA IS A SEREGHAJTÓK KÖZÖTT VAN AZ EU-BAN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2025.01.20.

És akkor sikerült! A magyar gazdaságpolitikai mindenható urainak ismét sikerül a sereghajtók között tartani az országot, ezúttal – és még mindig – az inflációban. 2024-ben az éves átlagos inflációt tekintve, ugyanis csak egyetlen ország teljesített rosszabbul nálunk. Csekély vigasz, hogy egy éve még rosszabb volt a helyzetünk: akkor az utolsók lettünk, még magasabb rátával. Ahhoz képest, hogy sikerült legyőzni a fogyasztói árak drágulását...

„Az infláció összeomlott és lent is maradt” – kürtölte világgá a rég elmúlt átkos rendszer legjobb hagyományait követve Nagy Márton tavaly. Még azt is állította a Portfolio Budapest Economic Fórumán, hogy „Az inflációt legyőztük, lefeküdt, ott is maradt. Én már régóta elengedtem azt, az inflációtól már nem kell félni”. Majd az év vége tájám a gazdasági miniszter úgy fogalmazott, hogy „az infláció a múlt, legyőztük és lent is maradt”.

Nos, nagyon örülünk annak, hogy a gazdasági kormányzatnak – a nagyfőnök, Orbán utáni – első embere ennyire szépnek és jónak látja a helyzetet. Meg annak is, hogy ő személy szerint nem fél a drágulástól – sajnos vagyunk pár millióan, akik vele szemben azért félünk. Mondjuk, némi kellő szerénységet és visszafogottságot azért mégiscsak elvárnánk tőle, hiszen messze nincs mire olyan büszkének lenni. Mert ugyan 2024-ben valóban jelentősen visszaszorult a magyar kormány által váltig háborúsnak nevezett és a külső hatásokra kent (hosszú-hosszú hónapokig egyenesen Európa-rekorder) infláció, ám érdekes módon, még így is a második legrosszabb adatot sikerült produkálnunk tavaly az uniós országok között, rosszabbul teljesítve a háborúban inkább érintett országoknál is...

ITT OLVASHATÓ

KARSAI GÁBOR: AZ „ÚJ GAZDASÁGPOLITIKA” VALÓJÁBAN A PERSPEKTÍVÁTLAN RÉGI FOLYTATÁSA

G7.HU
Szerző: KARSAI GÁBOR
2025.01.18.

(A szerző közgazdász, a GKI Gazdaságkutató korábbi vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az új gazdaságpolitika központi gondolata a gazdasági semlegesség, ami valóban új kifejezés. Valójában azonban a már a tízes évek elején deklarált „keleti nyitás,” és a gyakorlatban mindinkább folytatott „nyugati zárás” – az IMF „kiebrudalásától” az európai jogi normákkal való szembehelyezkedésen át az EU és a NATO egységének tudatos bomlasztásáig – tartalmilag már eddig is megfelelt a gazdasági semlegesség fogalmának. Miként a szuverenitás – valójában nem az ország, hanem a kormány, gyakorlatilag a miniszterelnök szuverenitásának – középpontba állítása is az EU intézményeitől való maximális távolságtartást jelentette, miközben nem látott jelentős kockázatot az Oroszországtól való energetikai vagy a Kínától való pénzügyi függésben.

E folyamat látványos következménye egyrészt jelentős összegű EU-források – részben már végleges – elvesztése, másrészt ennek részleges pótlása drága, gyakran felettébb kétes megtérülésű projektekbe fektetett hitelekkel és államilag támogatott működőtőke-importtal. Nincs jele annak, hogy a magyar kormány – a szidalmazáson és zsarolási próbálkozásokon kívül – érdemi lépéseket tenne az EU-transzferek megszerzése érdekében. Sőt, például a bírói fizetésemelés és az igazságügyi reform összekapcsolása az EU által már felszabadított összeget is veszélybe sodorhatja, az egykori akadémiai kutatóintézetek átalakításáról szóló törvény pedig az alapítványi egyetemekhez hasonlóan ezeket a kutatóintézeteket is kizárhatja az EU-forrásokból...

ITT OLVASHATÓ

A TRUMP-KORMÁNY OLIGARCHÁINAK VAGYONA A MAGYAR GDP HÁROMSZOROSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2025.01.20.

A kabinet legjelesebb tagjaink összvagyona 410 milliárd font van. Magyarország GDP-je 173 milliárd. Joe Biden hasonló csapatának mindössze 96 millió GBP jött össze, ami kevesebb volt még Trump vagyonánál is, amit a jelen pillanatban 4.1 milliárd fontra taksálják a szakértők.

Feltehetően sikerül Orbán Viktornak az energia világpiaci árát felverni azzal, hogy Belgrádban – találkozva Aleksandar Vucic államfővel – kijelentette, hogy Ukrajna és Joe Biden kormánya okolható a most kialakult helyzetért, amelyben hazánk számára egyre nehezebb az olcsó földgáz és kőolaj beszerzése. Ezzel mintegy sugallhatta akár azt is, hogy vége lesz a rezsicsökkentésnek, merthogy erre is hivatkozott – amiről még az iráni gazdasági lap, a Shargh Daily is beszámolt. Legfőképp azt a mondatát emelték ki, hogy a két szóban forgó politikus miatt energiaválság alakulhat ki a világban. Ráadásul Ukrajna szerinte drónokkal támadta a Török Áramlatba áramló egyik orosz gázelosztó pontját is. Azt azonban nem közölte a kormányfő - amivel nyilván tisztában volt - hogy az orosz agresszor meggyengítése céljából az EU határidőt szabott az orosz gázszállítások befejezéséhez, s csúsztatásokkal Zelenszkij elnököt állítja be agresszornak az oroszok helyett. És azt is elfelejtette hozzátenni, hogy dacolva az uniós állásponttal, továbbra is orosz gáz érkezik Magyarországra Szerbiából, amelyik ugyebár még nem uniós tagország, igaz, elég közel áll hozzá. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője merte azt állítani, hogy Zelenszkij elnök „energia terrorizmust” épít ki. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov pedig azt állította, hogy szinte biztos az ukránok szabotázsakciójában az amerikaiak részvétele, közreműködése.

A CBC oregoni lokális tv csatornája – sok- sok egyéb médiummal egyetemben – lehozta az AP tudósítását arról, hogy Trump mai beiktatásának, azaz Trump 2. elnökségének jelentős befolyása lesz Európában azzal, hogy egykori ellenfelei, illetve inkább kritikusai – lásd Angela Merkelt és Olaf Scholz, Justin Trudeau - vagy visszaszorultak/ visszaadták mandátumukat vagy pedig leléptek a politika porondjáról – értve ezen republikánus párttársait a kongresszusban. S így egyre erősebb szélsőjobboldali tengely alakul ki, ami idővel még tovább is erősödhet. S ehelyt az amerikai hírügynökség megemlíti Orbán Viktort, Georgia Melonit olasz kormányfőt, de az amerikai kontinensen még az argentin Javier Melei is idesorolható. Másrészről egyre inkább szimpatizál Trump az autoriter vezetőkkel, mint Putyin és Hszi Csin-ping és az észak-koreai diktátorral, Kim Dzsongunnal.

A Wall Street Journal után a The Moscow Times is megírta már, hogy elnöksége első 100 napjában a kínai elnökkel akar találkozni Trump, legalábbis tanácsadóinak erről beszélt. Feltehetően ő hívja meg a távol-keleti vezetőt hazájába. Hisz tisztázni kell olyan aktuális dolgokat, mint a TikTok, az illegális Fentanyl-szállítmányok (2023-ban 75 ezren haltak meg emiatt, s tavalyi szám még nagyobb lesz), de említhetjük a belengetett 60%-os bűntetővámot is. Arról még mindig nem találtunk megbízható hírforrást, amit a Blikk is megszellőztetett itthon –-, hogy Trump Budapestre jönne találkozni Putyin elnökkel.

Érdekes számításokat végzett a brit bulvárlap, a Daily Express arról, hogy a világon ilyen gazdag oligarcha-kormány még nem állt fel, mint amilyen hamarosan létrejön a washingtoni Fehér Házban. A kabinet legjelesebb tagjaink összvagyona 410 milliárd font , s mellbevágó ez az szám akkor, ha például Magyarország GDP-je 173 milliárd forintot tesz ki, vagy Görögországé 195-öt. Joe Biden hasonló csapatának mindössze 96 millió font jött össze, ami kevesebb volt még Trump vagyonánál is, amit a jelen pillanatban 4.1 milliárd fontra taksálják a szakértők. S tegyük hozzám Elon Musk, a világ leggazdagabb emberének a vagyonát, ami 400 milliárd dollár fölött jár. A nemzetközi birkózás iparából megtollasodott Linda McMahon feltehetően az oktatási miniszter lesz. A Cantor Fitzgerald pénzügyi vállalkozásáról ismert Howard Lutnick kereskedelmi miniszterré lép elő. Trump vejének apja, Charles Kushner ingatlanmágnás szintén a legvagyonosabbak közé tartozik leendő francia nagykövetként, nem mellesleg börtönben is ült adócsalás miatt. A szintén mesés vagyonnal rendelkező arkansas-i Warren Stephens pedig brit nagykövetté avanzsál.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

TRUMP MA ÚJRA ÁTVESZI A HATALMAT, ÉS RENDELETEK SORÁVAL KÉSZÜL AZ AMERIKAI POLITIKA FELFORGATÁSÁRA

TELEX
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2025.01.20.

Hétfőn, magyar idő szerint este hat órakor hivatalosan is Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, miután a washingtoni kongresszus épületében leteszi a hivatali esküjét, és elbúcsúztatja a távozó elnököt, Joe Bident. Az amerikai fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedések mellett készülnek a republikánus politikus második beiktatására, amin az amerikai politikai élet fontos tagjai mellett részt fog venni az összes még élő amerikai elnök, valamint több nagyvállalat vezetői, külföldi állam- és kormányfők és több százezer nézelődő.

A nap azonban nem csak a beiktatásról fog szólni. Donald Trump az első elnöki idejéhez képest sokkal felkészültebben, és egy, a választási programját teljes mellszélességgel támogató, hozzá hű csapattal vág neki második elnöki ciklusának, és hamar munkába is áll. Pár órával beiktatása után várhatóan már közel száz elnöki rendeletet fog aláírni, hogy megkezdje elképzelései végrehajtását.

A beiktatást általában a kongresszus épületének a hatalmas National Mall park felé néző oldalán külön erre az alkalomra felépített pódiumon tartják, amire az eseményt szervező kongresszusi bizottság korlátozott számú ingyenjegyet biztosít, amit a képviselőkön keresztül lehet igényelni.

Ez idén végül nem így lesz. Donald Trump kérésére

a beiktatási ceremóniát áthelyezték a Capitolium épületébe, ahol a híres Rotunda teremben teszi majd le az elnöki esküt.

A lépést a Washingtonban hétfőn várható rendkívüli hideggel indokolták. Az előrejelzések szerint napközben mindössze –4 Celsius-fok körül lesz a hőmérséklet, ami estére –10-re süllyed. A beiktatást az épületen belül csak a meghívott vendégek nézhetik végig. A kongresszus épületének azon kinti részeit, amit a jeggyel részt vevő nézők számára kerítettek el, lezárták előlük.

A jeggyel rendelkező embereket a húszezer férőhelyes Capital One Arena nevű sportcsarnokba várják, ahol később majd Trump is meg fog jelenni személyesen. Jegyet viszont 250 ezer ember kapott, így sokak jegyei az ABC News cikke szerint most már csak „emléktárgyaknak” számítanak.

A Capitolium mellett lévő National Mallból bárki külön jegy beszerzése nélkül nézheti az elnöki beiktatásokat, és azt most sem fogják lezárni a látogatók elől. Ott általában óriáskivetítőkön követhetik a megjelentek az eseményeket, de azokat a hétvégén elkezdték leszerelni. A tömegrendezvényein megjelenő emberek létszámára nagyon kényes Trumpnak feltehetően még körülmények ellenére is fontos kérdés lesz, hogy mekkora tömeg gyűlik majd ott össze. Főleg, miután az első beiktatásakor az ott készült fényképek azt mutatták, jóval kevesebben voltak rá kíváncsiak, mint Barack Obamára...

ITT OLVASHATÓ

AZ USA ÉS EURÓPA ÜTKÖZÉSE NEKÜNK, MAGYAROKNAK FÁJHAT IGAZÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.01.20.

Az Európai Központi Bank egyik vezetője szerint az EU kereskedelmi háborúra készülhet a Amerikával, mert a ma beiktatandó elnök feltett szándéka megvámolni az Európából exportált termékeket. Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.

Donald Trump második elnöki beiktatásán valami olyasmi történik, ami nagyon rég fordult elő. Utoljára Ronald Reagan második hivatalba lépésekor, 1985-ben történt meg, hogy a nagy hideg miatt zárt térben tartották meg a ceremóniát. A Washingtonban várható sarkvidéki hideg miatt most is ez történik, az Egyesült Államok 45. és 47. elnöke a Capitolium rotundájában teszi majd le az esküt. Rendhagyó az alkalom abból a szempontból is, hogy soha ennyi magasrangú külföldi politikus nem tette még tiszteletét amerikai elnök beiktatásán. Ott lesz Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Javier Milei argentin államfő, Han Cseng kínai alelnök, az indiai és a japán külügyminiszter. Rajtuk kívül tiszteletét teszi több európai jobboldali radikális politikus, így a francia Éric Zemmour, az angol Nigel Farage és a holland Geert Wilders is. A Politico értesülései szerint kapott meghívást Orbán Viktor miniszterelnök is, ő azonban távol marad Washingtontól. (Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő viszont hevesen tagadta a meghívás tényét.)

Különlegesek lesznek tehát az elnöki eskü körülményei – és a hatásai is. Európában mindenki azt találgatja, mit hoz a kontinensnek Donald Trump második ciklusa. Igaz, azt már mindenki megtanulta, hogy a politikusnak a kiszámíthatatlanság az egyik védjegye. Még ingatlanfejlesztőként írta Trump Az üzletkötés művészete című könyvében: „Vannak idők, amikor agresszívnak kell lenni, máskor viszont a legjobb stratégia a hátradőlés.” A politikus-üzletember szerint keményen kell nyitni az alkufolyamatot – hogy aztán kiválaszthassuk a megállapodáshoz a legmegfelelőbb pillanatot.

Trump tehát a választási kampányban és az azóta eltelt időszakban Európával kapcsolatban az agresszív nyitás stratégiáját követte.

Bejelentette igényét például az EU-tag Dániához tartozó, az amerikai stratégiai érdekek szempontjából fontos Grönlandra is. (A globális felmelegedés miatt egyre inkább hozzáférhető ásványkincsek és energiahordozók hatalmas tartaléka rejtőzik a sziget alatt.) Mindezt olyan hévvel, hogy az ironikusabb megfigyelők szerint míg korábban az volt a kérdés, egy orosz invázió ellen megvédené-e Trump az európai szövetségeseket, ma már a dilemma inkább úgy hangzik: vajon megtámadja-e őket?

Grönland persze elsősorban a grönlandiak, a fókák meg a dánok ügye, és az elnök aligha jut el a fegyveres annektálásig. Az már jóval többeket érint Európában, hogy Trump Soros Györgye, Elon Musk techvállalkozó egyszemélyes külpolitikai hadjáratot folytat a hivatalban lévő brit és német kormány ellen. Előbbieknél a rendőrség és politika rasszizmusvádtól való félelme miatt sokáig elhallgatott nemierőszak-hullám miatt, amelynek áldozatai áldozatok jellemzően kiskorú fehér lányok, az elkövetők pedig pakisztáni férfiak voltak. Musk a korábban legfőbb ügyész Keir Starmer miniszterelnök lemondását követeli az ügy miatt. Németországban viszont a radikális jobboldali AfD-t támogatja a február végére kiírt választás előtti kampányban. Még interjút is készített Alice Weidel AfD-elnökkel, illetve cikket írt a Die Weltben – a választásokon kiderül, milyen hatással...

ITT OLVASHATÓ

AMERIKA LELKÉÉRT KÜZDÖTT: JOE BIDEN EREDMÉNYEI ÉS KESERŰ ÖRÖKSÉGE

TELEX
Szerző: FERENCI ÁRMIN
2025.01.20.

„Ez egy csata Amerika lelkéért” – ezekkel a szavakkal indította el Joe Biden az elnökjelölti kampányát 2019-ben. A csatát megnyerte 2020-ban, amikor legyőzte Donald Trump republikánus elnököt, és 78 évesen az addigi valaha volt legidősebb amerikai elnökként beköltözött a Fehér Házba. A demokraták 2024-es veresége és Trump visszatérése viszont zárójelbe teheti az eredményeit, és felmerül a kérdés, vajon nem vesztette-e el Biden az Amerika lelkéért vívott háborút.

Miközben a régi-új elnök demokráciaszkeptikus iparmágnásokkal, hivatásos összeesküvés-elmélet hívőkkel körülvéve veszi újra birtokba hétfőn az elnöki rezidenciát, és rendeletek egész sorával készül már az első napokban, Biden több esetben erősen megkérdőjelezhető elnöki kegyelmeket osztogatva hagyja ott az Egyesült Államok vezetését. Annak ellenére, hogy saját bevallása szerint Trumpot és mozgalmát egzisztenciális veszélynek tekinti az ország demokráciájára nézve, a leköszönő elnök egy késői beszédet leszámítva nem vitte túlzásba az amerikai nép felkészítését az esetleges nehézségekre.

A politikus Barack Obama korábbi demokrata elnök népszerű alelnökeként nyerte el az elnöki széket, aki az első Trump-ciklus káosza és a koronavírus-járvány bizonytalansága közepette stabilitást és a normákhoz való visszatérést ígért az amerikai népnek. Elnökségének első felében számtalan sikerként elkönyvelhető eredménye volt: a demokrata irányítású törvényhozással karöltve olyan fontos belföldi reformok fűződnek a nevéhez, mint

- a járványból való kilábalást elősegítő American Rescue Plan;

- a sok évtized óta nem látott infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó Bipartisan Infrastructure Act;

- a jóléti államot és a szociális hálót jelentősen kiterjesztő Inflation Reduction Act;

- és a Kínával való geopolitikai versengés ipari hátországát megteremteni kívánó CHIPS Act.

Külpolitikai téren pedig Biden először a nyilvánosság elé tárta Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanását előkészítő manővereit, majd az invázió első hónapjaiban összekovácsolta az agresszorral szemben fellépő nyugati egységet. Finnország, majd később Svédország NATO-csatlakozásával a Nyugat katonai szövetségi rendszere tovább erősödött. A 2022-es félidős választásokat súlyosabb veszteségek nélkül átvészelve pedig úgy tűnt, Biden sikerrel veszi a kihívásokat, és az idős államférfi szerepében át tudja adni a stafétabotot egy fiatalabb demokratának.

Biden azonban némi meglepetésre nem lépett hátra, hanem elindult egy második mandátumért. Korábban belső köréből olyan információk szivárogtak a sajtó felé, miszerint a politikus csak egy ciklusra tervez, és maga Biden is többször tett könnyen félreérthető utalásokat, például amikor arról beszélt, saját magát egy generációkat összekötő hídként látja.

Azonban az évtizedes rekordokat döntögető infláció aláásta az emberek bizalmát az elnökben, akit idős kora sem segített abban, hogy eladja vízióját az amerikai népnek. Biden népszerűsége 40 százalék alá zuhant, ilyen mélységekből pedig a modern amerikai történelem során senkinek nem sikerült újraválasztatni magát. Biden hiába kampányolt a reálbérek emelkedésével és a rekordalacsony munkanélküliséggel, és tért vissza az infláció is a 3 százalék körüli szintre, az amerikai választók rendre negatívan értékelték az elnök Bidenomicsnak keresztelt gazdasági intézkedéseit. Szintén komoly támadási felületté vált a bevándorlás kérdése, ahol Biden túl későn ismerte fel, mennyire veszélyes számára a déli határon uralkodó helyzet.

A belföldi nehézségek mellett Bident a világpolitikai helyzet is egyre csak tornyosuló kihívások elé állította. Még ciklusa elején ugyan nagy nehezen lezárta az afganisztáni háborút, – amelyet egyébként annak idején mindkét elődje megígért, mégsem tette meg –, de aztán ráégett a kaotikus jelenetekbe torkolló kivonulás. A frontvonalak befagyásával pedig alábbhagyott az ukránokat támogató lelkesedés is. A legnagyobb csapásnak azonban a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása bizonyult, amely után Biden szorosan Izrael mellé állt, de a gázai háborúban csak elnöksége utolsó teljes napján lépett életbe az általa régóta szorgalmazott tűzszünet, és ehhez Trump is kellett.

Bár a demokraták előválasztását annak rendje és módja szerint megnyerte, de a felmérések szerint még saját pártjának szavazói sem voltak meggyőződve arról, hogy a következő négy évben is a 82 éves Bidennek kéne vezetnie az országot. A döcögős kampány végül 2024 júniusában siklott ki teljesen, amikor a Trumppal szembeni első elnökjelölti vitán képtelen volt gördülékenyen kifejezni a gondolatait. A vita után elfogyott körülötte a levegő, és a pártelit nyomására visszalépett a demokraták elnökjelöltségétől.

A visszalépése után Kamala Harris alelnök lett a demokraták elnökjelöltje, aki azonban a biztatónak tűnő indulása ellenére simán kikapott Trumptól. Biden örökségének mindenképpen része lesz ez az újabb elnökjelölti próbálkozása: sokan úgy vélik, túlságosan későn lépett vissza, és el sem szabadott volna indulnia a második ciklusáért, míg ő maga egy január 8-i interjúban azt mondta, szerinte legyőzhette volna Trumpot, ha a ringben marad. Igaz, azt hozzátette, abban nem biztos, hogy képes lett volna kitölteni a teljes ciklust.

Trump arra készül, hogy számos intézkedését hamar kiradírozza, így viszont elképzelhető, hogy Biden hivatalban eltöltött ideje nem lesz más, mint zárójeles megjegyzés a világot alapjaiban megváltoztató Trump-ciklusok között. Ha a saját kritériumát vesszük figyelembe, akkor Biden személyes küldetése, hogy Trump megválasztását egy véletlennek, a történelem lábjegyzetének tüntesse fel, kudarcba fulladt...

ITT OLVASHATÓ

DULL SZABOLCS: A FIDESZ TAGJAI TUDATOSAN NEVEZIK BOLONDNAK ÉS ÁRULÓNAK MAGYAR PÉTERT

SZABAD EURÓPA
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2025.01.19.

Öt fontos gondolat a beszélgetésből:

(1) Dull Szabolcs politikai elemző szerint nagy figyelem irányult Orbán rádiós interjújára, mert ez volt az első ilyen típusú megszólalása idén, Rogán Antal ügyéről is beszélt. Nem lehetett várni, hogy felmenti a tisztségéből, hiszen épp azt szoktuk meg, hogy ha támadják az egyik miniszterét, megerősíti a pozícióját. A miniszterelnök kikerülte, hogy a korrupciós vádakról beszéljen. Nagy kérdés, hogy mindennek milyen hatása lesz a Fideszen belül és Rogán Antal környezetére. Míg ugyanis Rogán Antal helyzete miatt természetes, hogy Orbán bevédi és politikai munkát fektet abba, hogy lekerüljön a szankciós listáról, az is magától értetődő, hogy ezt másért nem tenné meg.

(2) Magyar Péternek nem áll érdekében, hogy napirenden tartsa Rogán ügyét. Az ő fő kommunikációja ugyanis az, hogy az állam és a közszolgáltatások nem működnek. Rogán és a korrupciós ügyek viszont a korábbi ellenzék régi témája, ezért már többször nekimentek Rogánnak. Ezért ha Magyar Péter Rogán lemondását követelné, az ugyan mozgósítaná az ellenzéki tábort, de számára nem hozna új szavazókat. Az ő célja inkább az, hogy a lehető legkevésbé illeszkedjen a Fidesznek abba a narratívájába, hogy külföldi összeesküvők és a Nyugat bábja. Azzal, hogy Orbán nem megy el Trump beiktatására, politikailag nem veszít sokat. Neki egy az egyben érdeke találkozni az amerikai elnökkel, amivel azt mutathatja, hogy mennyire különleges a kapcsolatuk.

(3) Orbán arra készül, hogy Európában ő lesz Trump képviselője és összekötője. Ezt a tervet az ronthatja el, hogy Georgia Meloni is bejelentkezett a pozícióra. A Fideszben nagyon sokat várnak Trump elnökségétől, egy olyan fordulópontot, amelyre a Fidesznek politikailag nagy szüksége van. A Fidesz célja, hogy megroppantsa a Magyar Péterbe vetett hitet és bizalmat, ha ugyanis sikerül kételyeket ébreszteni, akkor az egész ellenzék darabokra hullik. Azzal, hogy a Fidesz bolondnak nevezi őt, azt akarja láttatni, hogy nem alkalmas miniszterelnöknek, az árulózás célja pedig az, hogy brüsszeli bábnak és külföldi ügynöknek állítsák be.

(4) Magyar Péter nem védekezően reagál, hanem erőteljesen és személyeskedően visszatámad, és ezekbe az üzenetekbe beágyazza a saját mondanivalóját. A legnagyobb kihívás számára az, hogyan tudja lázban tartani a táborát. Ez most olyan, mint egy száguldó vonat, ahol nagyon kell figyelnie arra, nehogy lefékezzen, mert akkor mindenki, aki felszállt, lendületből menne tovább, majd leesne. Ezért folyamatosan tűzben kell tartania a saját táborát.

(5) A félprezidenciális rendszer esetleges bevezetésével kapcsolatban Dull Szabolcs azt mondja: teljesen átalakítaná a 2026-ig tartó politikai folyamatokat. A Fidesznek amúgy minden eszköze megvan arra, hogy bármikor átírja a politikai társasjáték szabályait. A közvetlen elnöki rendszer ügye már 2010-ben előkerült, de a Fideszben akkor úgy döntöttek, hogy a történelmi hagyományok miatt marad a parlamentáris berendezkedés. Az, hogy Magyar Péter megszavaztatta, hogy folytassa-e EP-képviselőként, tankönyvbe illő eset arra, amikor semmilyen változás nem várható, viszont három napig erről szól a közbeszéd. Azért volt rá szükség, mert a Fidesz megnyert egy időközi választást, így Magyar Péter elemi érdeke volt, hogy feltegyen a napirendre egy róla szóló témát, és elterelje a figyelmet.

ITT OLVASHATÓ ÉS NÉZHETŐ MERG

ÖRDÖG VIGYEN INNEN, ÖCSÉM, EZ NEM A VALÓ VILÁG - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2025.01.20.

Majka rendszerkritikája, Trump visszatérése, egy amerikai elemző jóslatai és a rákospalotai mukbang a 444 napindító hírlevelében

Jó reggelt kívánok mindenkinek az előreláthatólag csütörtökig tartó fagyban! Ez a 444 reggeli hírlevele, benne a hétvége fontosabb híreivel. (Vannak még hírleveleink.)

ITT OLVASHATÓ