A Klauzál tér egyszerre volt a gettó főtere és egyik tömegsírja, múltjára azonban a helyszínen mindeddig semmi nem emlékeztetett. Felszabadításának 80. évfordulójára a Hetedik Műterem tervei szerint készült emlékmű a megújult téren, sőt a gettó egykori határait is megjelölték. A történelmi emlékművek nehéz műfajában példaértékű megoldás született: nem tolakodó, viszont mélyen átgondolt és érzékeny emlékjelhálózat. Belesimul a városrész mindennapi életébe, az odafigyelni kész látogatót azonban megállítja, és belegondolásra készteti.
Holnap lesz nyolcvan éve, hogy a Vörös Hadsereg katonái ledöntötték a budapesti nagy gettó palánkjait, és kiszabadították az ott összezsúfolt közel 70 ezer embert. Azoknak a magyar állampolgároknak, akik Belső-Erzsébetváros zsidók számára kijelölt városrészében élték túl a holokausztot, ezen a napon ért véget a vészkorszak. Bár a budapesti gettó a történelmi emlékezetben kiemelt szerepet játszik, és mélyen beleégett a kollektív tudatba, de valójában nem állt fenn nagyon sokáig: kevesebb mint hét hétig.
Ebbe a másfél hónapba azonban annyi szenvedés, fájdalom, kín, gyilkosság, éhezés, betegség zsúfolódott össze, hogy az szinte felfoghatatlan és elmesélhetetlen. A palánkok nemcsak bezárták a zsidónak minősített embereket, börtönné változtatva Budapest egy darabját, de el is takarták a rettenetet a főváros többi lakója elől. Amikor azonban a deszkakapuk és -falak ledőltek, a budapestiek láthatták a valóságot: a gettó közterületein temetetlenül feküdt a rengeteg halott. Január 18-án azonban még zajlott a főváros ostroma, Budapest újkori történelmének legnagyobb tragédiája, és halottak hevertek más utcákon is. De messze nem olyan tömegben, mint a gettóban, ahol a becslések szerint három helyszínen közel 3000 temetetlen holttest feküdt: azok, akik az előző két hétben az éhezés, a betegségek és a gyilkosságok áldozatai lettek. Többségében idős emberek és gyerekek, hiszen a gettó lakosai e két korosztályból kerültek ki főként – a legöregebbekből és a legfiatalabbakból.
Belső-Erzsébetváros olyan hely, ahol nyolcvan évvel ezelőtt fahasábszerűen rakták egymásra az utcákon, udvarokon a jéggé fagyott hullákat.
Ma pedig ugyanezeken az utcákon és – a rengeteg bontás ellenére – még mindig nagyrészt ugyanazon házak között zajlik a mindennapi élet: a legénybúcsús angolok és a kocsmázó magyar fiatalok, a zsinagógák előtt sorban álló turisták, a Klauzál téri csarnok Spar áruházában bevásárló helyi lakosok és a Kéthly Anna tér kis parkjában ücsörgő nyugdíjasok nyilván nem gondolnak – nem is gondolhatnak – folyamatosan arra, hogy a hétköznapoknak ez a nagyon is átlagos kerete az egyre távolabbi múltban néhány hétig maga volt a földi pokol. De nem is szabad ezt teljesen elfelejteni...
VÉTÓ / PARTIZÁN Műsorvezető: VIDA KAMILLA 2025.01.16.
Magyar Péter beszédet mond, Rogán Antalt kitiltják, Orbán Viktor Indiában pihen, a Fidesz megnyeri az időközit - így foglalható össze 2025 első két hete a magyar belpolitikában, de az év első Vétójában újrakezdésről, politikusi tiszta lapokról is szó esett.
„2020-ban ha nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök, és akkor nincs ukrán-orosz háború” – kezdte Orbán Viktor az idei első Kossuth rádiós interjúját, miután hazajött indiai szabadságáról. Rogán Antal szerinte kiválóan végzi a munkáját, az amerikaiak a szankciós listával csak megerősítették a pozícióját a magyar kormányban.
Orbán Viktort először a magyar-amerikai kapcsolatokról kérdezték: szerinte minden meg fog változni, miután Donald Trump hivatalba lép fel. „Keddtől egy más nap kel fel a nyugati világ fölött” – mondta. Szerinte négy éve kicsalták Donald Trump kezéből a kormányzást, majd jött egy demokrata kormányzás, ami más mint a republikánus.
Elmondta, hogy szerinte a demokraták globalisták, mögöttük egy nagy hálózat van, aminek az egyik fő embere Soros György. „Ők ilyen hálózatokon keresztül érvényesítik érdekeiket.” Szerinte ez a hálózat azt akarja „ráerőszakolni” a világra, amit a demokraták Washingtonban jónak gondolnak. „Ilyenkor a világot elönti a migrációs káosz, ilyenkor a gender őrület elszabadul, Pride lesz, szivárványos lobogó meg transgender, meg nemváltó műtétek” – mondta a miniszterelnök.
David Pressman távozó amerikai nagykövetről azt mondta, hogy egy „verőlegény”, akinek az lett volna a dolga, hogy „belepréselje” Magyarországot a globalista, liberális, demokrata „kánonba”, ami kész háborúval terjeszteni az igét. „De Magyarország nem ilyen ország, nekünk van egy saját küldetésünk, egy ok amiért van Magyarország.” Szerinte ebbe nem fér bele egy verőlegény Amerikából, aki megmondja, hogy engedjük be a migránsokat és adjuk át a földjeinket.
„Az, hogy idejönnek emberek, aztán majd jól ellakják tőletek, amiért küzdöttetek 1100 évet, az nem fér bele a magyar ember gondolkodásába” – mondta. Hozzátette: nem véletlen, hogy egyszer sem találkozott Pressmannel, mivel az elejétől egyértelmű volt, hogy miért küldték ide. Szerinte kódolható volt, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok mélypontra jutnak, „ahol tudtak ártottak nekünk”. Elmondta, hogy ennek az „utolsó, kicsi története”, hogy az egyik miniszterét a kormánynak, Rogán Antalt szankciós listára tették.
„Rogán Antal pozícióját soha nem látott mértékben megerősítették a magyar politikában és a magyar kormányban. Én ebből annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát.”
Szerinte Rogán az „első számú őre a magyar szuverenitásnak, ”ezért ha egy nagyhatalom őt bünteti, azt azt jelenti, hogy jól végzi a munkáját„. Orbán azt mondta, hogy van egy megállapodása Trumppal, hogy egy ”fantasztikus, nagyívű aranykorszakot„ kezdenek a magyar-amerikai kapcsolatokban. Ennek szerinte a magyarok pénztárcájára is hatása lesz...
• BIDF2025 - Ellenméreg (non-official t... 
