2025. január 16., csütörtök

EURÓPA SZENVED, KELET-KÖZÉP-EURÓPA HASÍT, MAGYARORSZÁG MEGREKEDT

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.01.16.


Sokféle területi fókusszal nézhetünk a gazdaságunkra. Nézhetjük magunkat az Európai Unió tagjaként, azon belül a kelet-közép-európai (CEE) régió részeként, végül egyetlen országként, azaz Magyarországként. Ha ezeken a szinteken végigmegyünk, ambivalens kép rajzolódik ki: az európai gazdaság összességében szenved, a régió sokkal ígéretesebb, a magyar növekedés viszont elakadt.



Kolbász és kerítés

Természetesen mindig vannak éltanulók,

- a fejlettek közül Észtország, amely innovatív, digitális, gyorsan nő;

- a fejlődők közül Horvátország, ahol évek óta nagyon erősek a fogyasztási, béremelkedési, növekedési számok, illetve az állam nagyon sikeres az uniós források felhasználásában;

- a fejletlenek közül Észak-Macedónia, ahol Gordana Dimitrieska Kocoska pénzügyminiszter elmondása szerint bőven van most közös cél, legyen az autópálya Szkopje és Szófia között, vagy autópálya Szkopje és a déli üdülővidék, Ohrid között. Ilyen a korrupció, a maffia, a csempészek elleni harc is.

Ugyanakkor az egyáltalán nem igaz, hogy máshol kolbászból lenne a kerítés. Egy rakás országban politikai beakadás, fontos választás jön, Lengyelországban fajsúlyos elnökválasztás, Romániában megismételt elnökválasztás, Bulgáriában sokadik kísérlet a kormányalakításra. Többen annyira félnek Donald Trumptól, hogy már óvintézkedéseket tettek a tartalékképzésre, például az év elején gyorsan kimentek a devizapiacra pénzért (például a lengyelek, a törökök és a magyarok), vagy puffereket hoztak létre.

Vannak országok, ahol a hiányszámok nagyok (Románia), máshol nincs igazán tere a kamatcsökkentésnek és az élénkítésnek (Románia, Magyarország, Lengyelország). Magyarországon és Lengyelországban veszély a további devizagyengülés is, nekünk sajnos az uniós források is csak igen korlátozottan állnak rendelkezésre. Ráadásul Magyarország egyre gyakrabban érezheti, hogy politikai jellegű, de gazdasági megjelenésű karanténba került, legyen szó spanyol vasútcégről, vagy éppen román energiacégről – úgy tűnik, hogy befektetőként sem látják szívesen. Probléma a régióban a németeknek való kitettség is (Csehországban ez a magyar szintnél is nagyobb), a szlovákok, románok, lengyelek viszont az Egyesült Államoktól függenek jobban. A mostani helyzetben egyik sem ideális.

Se Európa, se Magyarország nincs az éllovasok között

Na de induljunk a nagyobb egység felől! Robert Holzmann, az Osztrák Nemzeti Bank (Österreichische Nationalbank) kormányzója szerint 2025-ben Európa növekedése lesz a legalacsonyabb a nagy gazdasági régiók közül. Miközben

- Kína 4,7 százalékkal növekedhet,

- az Egyesült Államok 2,4 százalékkal,

- de még a mostanában inkább csak bukdácsoló Egyesült Királyság is 1,7 százalékkal,

- Japán 1,5 százalékkal,

- addig az euróövezet csak 1,3 százalékkal.

Jó hír, hogy a 2026-os előrejelzések szerint már jobban állunk, nem lesz Európa úgy lemaradva, és az inflációs kilátásokat tekintve is belesimulunk a világátlagba (2 százalék körüli átlagos inflációval).

Kelet-Közép-Európa, vagyis a CEE-régió legtöbb országa eleve sokkal jobban hasít, mint az uniós átlag, 2–3 százalék közötti növekedést érhet el 2025-ben, ami érdemben meghaladja a nyugat-európai növekedési rátákat

– vélte Gökçe Çelik, az UniCredit Group vezető közgazdásza.

Sajnos azonban a legtöbb független elemzés szerint Magyarország növekedés tekintetében nincs az éllovasok között. Bizonyos hiánymutatókban talán fegyelmezettebbek vagyunk, az infláció, a munkanélküliség nálunk az alacsonyabbak közé tartozik, de amíg a többi országban érdemi uniós forrás segíti a közösségi beruházásokat, nálunk ilyen nincs. Kívülről nézve Magyarország leggyengébb pontja az elegendő uniós finanszírozás hiánya, amit itthon a kormányzati politikusok általában nem tartanak olyan fajsúlyos kérdésnek, úgy tesznek, mintha azt az ázsiai működőtőke helyettesíthetné...

KALIFORNIAI TŰZVÉSZ- KATASZTRÓFA REALITY, KÉRDŐJELEKKEL. JAMBRIK RUDOLF, INFORÁDIÓ, ARÉNA

INFORÁDIÓ / ARÉNA PODCAST
Műsorvezető: HERCZEG ZSOLT
2025.01.15.



Miért nem bírnak a tűzoltók a Kaliforniában tomboló lángokkal? Miért gyakoribbak az erdőtüzek a tengerparti területeken? Hogyan terjed egy tűzvihar? Milyen erdők a leggyúlékonyabbak? Hogyan lehet kialakítani egy erdőt úgy, hogy a tűz lassabban terjedjen benne? Miért égtek porig az épületek? Milyen egy tűzálló épület? Tűzbiztonsági szempontból mekkora kockázatot jelent az akkumulátoros napelemek és elektromos autók elterjedése? Hogyan lehet ezeket eloltani, ha kigyulladnak? Milyen módszerek és eszközök vannak egy erdőtűz megfékezésére a földfelszínről és a levegőből? Miért fogyott el a tűzivíz Los Angelesben? Tengervízzel lehet tüzet oltani? Miért színes az oltásra használt víz? Az épülettüzek oltásánál mi okozza a legtöbb nehézséget a tűzoltóknak? Tűz ellen ellentűzzel is lehet védekezni? Milyen módszerekkel lehet megállapítani egy tűz keletkezésének helyszínét és okát? A műholdas képrögzítés hogyan segíti a tűzvizsgálatot? Mennyire fontos az, hogy a villanyvezetékek körül rendszeresen visszametsszék a fákat? Mennyire gyakori, hogy gyújtogatás okozza az erdőtüzeket? Minden nagy tűz kicsi tűzből keletkezik? Szóba jöhet az öngyulladás? Magyarországon mennyire gyakoriak az erdőtüzek és jellemzően mi okozza azokat? A klímaváltozás miatt egyre több erdőtűz lesz? Mennyire van felkészülve ezek oltására a tűzoltóság? Mit tegyen egy civil, ha erdőtüzet lát, azon kívül, hogy azonnal értesíti a tűzoltóságot? Budapest és Magyarország számára milyen tanulságokkal szolgálnak a kaliforniai, spanyol, görög, horvát tűzvészek? Milyen lesz a jövő tűzoltása? Vannak új típusú járművek, felszerelések, oltási anyagok, technológiák és robotok?

Jambrik Rudolf, nyugalmazott tűzoltó ezredes az InfoRádió Aréna című műsorában 2025.01.15-én. Podcast.


Lásd még:

California Fire Live | Los Angeles Fire Live | Strong Winds Spark New Fires | Palisades Fire | US
























CSŐD NEM LESZ, DE A HELYZET INGATAG – GAZDASÁGELEMZŐI CSÚCS MADÁR ISTVÁNNAL ÉS ZSIDAY VIKTORRAL

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.01.16.



A múlt heti külpolitikai után ezúttal belgazdasági évadnyitót tartottunk a HetiVálaszban. Mekkora a baj a magyar gazdasággal? Mit kéne változtatni, és lehet-e? Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága? Milyen jegybankelnök lesz Varga Mihályból? Hogy árthat Magyarországnak Donald Trump? Akik válaszolnak: Madár István, a Portfolio vezető elemzője és Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere. A műsorvezető Vörös Szabolcs.


Részletek a műsorból:

Mekkora a baj?

Madár István: „A laikusoknak a baj az, hogy lesz-e államcsőd meg árfolyamválság. Ahhoz, hogy ez a kettő kialakuljon, két nagyon fontos dolog kell: valami külső óriási sokkhatás meg belső gazdaságpolitikai hibák. Mind a kettőből volt és van terítéken minden, de érzésem szerint nagyon messze vagyunk attól, hogy bekövetkezhessen bármelyik is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a költségvetés helyzete ingatag, a magyar gazdaságnak nagyon rosszat tesz, hogy nem jön be az az európai uniós forrás, amire előtte másfél évtizedig rá voltunk gyógyulva, és vannak növekedési kihívásaink, amik részben a kipukkadt beruházási lufiból és a külső, permakrízisnek nevezett, most már többéves jelenségnek köszönhető: lényegében a Covid óta nem volt igazán rendes, tartós, legalább két évig tartó konjunktúra, amire rá tudtunk volna kapaszkodni. Ezek mind-mind rávilágítanak arra, hogy itt a belső folyamatok sem voltak olyan kedvezőek. A gazdaságpolitika prociklikussá vált – amikor nem kellett volna, akkor durván kiköltekezett –, most meg, amikor kellene élénkíteni a gazdaságot, nincsen rá pénz. E folyamatok kulminálása miatt van ez a felmérések szerint nagyon negatív gazdasági hangulat Magyarországon – mind az üzleti szereplők, mind a lakosság körében.”

Zsiday Viktor: „Nézhetjük úgy, hogy az elmúlt 20 évben, amióta az Európai Unióhoz csatlakoztunk, az sikertörténet a régiónak is meg nekünk is, mert nagyon sokat közeledtünk az Európai Unió átlagához, meg mondhatjuk azt is, hogy ennek ellenére az elmúlt 10-15 évben Magyarországon a növekedés üteme elmarad attól, mint ami ahhoz lenne szükséges, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a fejlett országokhoz. És azt is lehet mondani, hogy az elmúlt két év meg nagyon rosszul sikerült, bár volt egy csomó szembeszél. Magyarországon komoly strukturális problémák vannak, amit hogyha nem gyógyítunk meg, akkor nem tudunk fölzárkózni Ausztriához a következő évtizedekben sem. Viszont az, amit elértünk, az egyébként – globálisan nézve – nem egy nagyon rossz szint.”

Mik a legfőbb strukturális problémák?


Zsiday Viktor: „Vannak komoly gazdaságpolitikai hibák. Részben a – túlárazott – beruházás vezérelte növekedés, illetve nagyon jelentős szerepet játszott a járadékvadászat – hogy szépen fogalmazzunk. Egyre több cégnek és iparágnak nem feltétlenül valódi versenyben kell helytállnia, hanem mondjuk lobbizásban, pályázatírásban, helyezkedésben. Ez nem segíti elő a termelékenységnövekedést, mert akkor nem arra összpontosítanak. Ha csak egy mondatot kéne mondanom: Magyarországon nincs elég verseny.”

Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága?

Madár István: „Nem látok olyan nagy háttérkutató intézményeket, amelyek gazdaságpolitikai döntéseket alapoznának vagy a gazdaság szerkezetében az apró, de szükséges változtatásokat elintéznék. A 200 évvel ezelőtti gazdaság a négyökrös szekér volt: meg kellett nézni, milyen erősek az ökrök, meg hogy a kerekek azok hogy mennek. Aztán lettek kétütemű motorjaink, de a modern gazdaságok már Forma-1-es versenymotorok – történelmi léptékben még a magyar is az –, amiken már tizedmillimétereket kell reszelgetni, vagy valami olyat beletenni, amitől még kisajtolhatók plusz lóerők. Ez az, amihez olyan szisztematikus, jól felépített kormányzati, gazdaságpolitikai munka kell, ami nagyon sok kapacitást visz el, és nem egy vagy tíz embernek az ötleteléséből áll, hanem valami ennél sokkal komplexebb és szisztematikusabb feladatmegoldás lenne. Ezért tartok inkább kicsit ezektől a csúcsminisztériumoktól.”

SOKAT INNI VESZÉLYES, DE VAJON GYURCSÁNY TÉNYLEG EGYENLŐ ORBÁNNAL? - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: BÓDOG BÁLINT
2025.01.16.


Trumphoz fűzött gazdasági remények, utolsó pillanatos pánik az Ügyfélkapuban, egyre kevesebb állami hely az egyetemeken, az elmúlt 24 óra hírei a 444 napindító hírlevelében.