COMEDY CENTRAL Szerző: BÖDŐCS TIBOR 2025.01.10. 21ÓRA
Bödőcs Tibor Barbárglamour című új estjében a gyerekkori élmények mellett nemzeti sorskérdéseket és globális katasztrófákat is (kíméletlenül) sorra vesz, valamint mindent, amit nem tud nem érinteni.
ELEMZŐ / SZABAD EURÓPA Műsorvezető: BENYÓ RITA 2025.01.10.
Nem csak Magyar Péterben van igény az előrehozott választásra, egyre több választóban is – véli Lakner Zoltán politológus. Szerinte Sulyok Tamás-beszédekkel és Menczer Tamás-videókkal nem lehet kezelni azt a szituációt, hogy van ellenzéki vezető, akinek vannak önálló politikai kezdeményezései.
HETI EGYENLEG / KLIKKTV Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS 2025.01.09.
Amerikában régóta figyelik a letelepedési kötvények bizniszét, aminek a végén ott van Rogán Antal. És ez csak egy dolog, de tudnak az V. kerületi ingatlanügyekről, vagy a kormányzati kommunikációra felhasznált százmilliárdokról is. Így reagált a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában Kuncze Gábor korábbi belügyminiszter arra a hírre, hogy Rogán Antal szankciós listára került Amerikában. Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese hozzátette, példa nélküli, hogy egy NATO ország miniszterét feltesznek egy ilyen listára.
Kuncze Gábor elmondta, azért „lőtték ki Rogánt”, mert így mutatják be, hogy ez a rendszer maga. „Ez kemény üzenet Orbánnak és másoknak is.” Ez nem David Pressman, leköszönő nagykövet bosszúja, Amerikában ez több hivatalon, szervezeten megy keresztül, és ha arra számítanak, hogy majd Trump elsikálja, az sem lesz könnyű, mert ott nem Polt Péter a legfőbb ügyész. „Amerikában nem úgy működik, hogy odaszólnak a hivatalba, hogy itt van ez a Tóni gyerek, csinálj már valamit.” Horváth Gábor szerint, ha Rogán el is éri, hogy levegyék a listáról, az már örökre fennmarad, hogy egyszer rákerült. „Rogán Antal esete egy olyan akna, amit Bidenék tettek le Trump elé.”
Keserű cikket írt a napokban a Sportal.hu a szombathelyi futball aktuális állapotáról. Rejtett utalás, vagy véletlen, de a cikk így fogalmaz a vezetők bűneiről: „Amit műveltek, homlokegyenest szembe ment azokkal az értékekkel, amelyek Magyarország egyik legismertebb futballegyletét korábban jellemezték.”
Homlok Zsolt szombathelyi vállalkozó 2013-ban lett a Haladás VSE elnöke, ez is abba a mintába illeszkedett, hogy a miniszterelnök hobbiját szintén fontosnak tartó potentátok szívesen karolták fel a focit országszerte. Ekkor még nagyon futott vele a szekér, mindenre jutott pénz és energia, a focira is, bár úgy hallottuk, az üzletember igazán soha nem kedvelte a csapat jelentette feneketlen pénznyelőt, ami kissé átláthatatlan is maradt számára. Szombathely futballja azóta az NB III.-ig zuhant és a Haladás súlyos adótartozást halmozott fel,
lefelé ívelő pályája pedig jól párhuzamba állítható azzal, ami az azóta az elnöki posztjától már lemondott Homlok Zsolttal történik a NER-ben.
Az állami vasútépítési projektek egykori csillaga és Mészáros Lőrinc volt veje ugyanis csúnyán megbukott, persona non grata lett a rendszerben. Ez 2024 utolsó napjaiban ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatalmas bírságot szabott ki Homlok cégeire, de a folyamat már régebb óta tart. Ebben a cikkben háttérbeszélgetésekre alapozva bemutatjuk, mi volt a kartellügy, amelyben elkaszálták a vállalkozót, milyen kérdések vethetők fel ezzel kapcsolatban, és mi lehet egy cégcsoport sorsa a NER-ben, ha kiesik a kegyeltek közül.
Tündöklés és bukás
A nyugat-magyarországi vasútépítő és más építőipari vállalkozásairól ismert üzletember két cégénél (Homlok Zrt. és Homlok Kft.) súlyos kartellügyet azonosított a Gazdasági Versenyhivatal. A múlt év végén kiosztott 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírság és a 25 millió forintos eljárási bírság nyomán született cikkekből már mindenki értesülhetett arról, hogy az üzletembernek jókora gondjai vannak.
Homlok Zsolt korábban Mészáros Lőrinc kormányfőközeli milliárdos egyik lányának férje volt, a kartell idején Mészáros Ágnes közvetve még tulajdonos is volt a GVH által elmeszelt cégben. A családi kapcsolat miatt sokan összefüggést láttak a végül váláshoz vezető, elfajuló viszály és a Homlok Zsoltot kegyelemdöfésként érő versenyjogi ügy között. Mindezt Rigó Csaba GVH-elnök többször kikérte magának, nonszensznek nevezte, hogy bárki azt feltételezze, hogy a GVH munkáját magánéleti háttértörténetek vezetik.
Nyilván vállalhatatlan gyakorlat, ha egy országban adócsalókat vagy kartellezőket amiatt illet védelem, mert éppen az aktuális hatalom barátai, vagy éppen amiatt éri őket szigorúbb bánásmód, mert ellenséggé válnak. Más kérdés, hogy sok olyan hazai ügy van, amelyben a politikai motivációkat vagy maga az érintett, vagy a sajtó felveti. Emlékezhetünk arra, amikor a hatósági fellépések idején Bige László műtrágyakirály emlegetett politikai indokokat. Ennél is látványosabb azonban az, amikor egy korábbi tenderbajnok, így a Közgép, vagyis Simicska Lajos cége, vagy a mostani sztorinkban a Homlok-cégek, vagyis Homlok Zsolt érdekeltségei évtizedekig háborítatlanul dolgoznak a piacon, sorra nyerik az állami pályázatokat, aztán hirtelen hallani egy nagy kenyértörésről, és ezután a gazdasági érdekeltségekre is lecsap a hatóság.
Természetesen amikor jogsértés történik, akkor jó, ha a hatóságok végzik a munkájukat. De amikor ezek a szervek önérzetesen kikérik maguknak, hogy mások politikai motivációkat is sejtenek a ténykedésük hátterében, eszünkbe juthatnak olyan példák, amelyekben az elvileg független intézmények mintha nem egyenlő mércével mérnének. Az Állami Számvevőszék kivetnivalót talál abban, ahogyan egy ellenzéki párt elszámol a plakáthelyeivel, de az rendben van, hogy a kormánypárt a politikai üzeneteit adófizetői pénzen, állami hirdetéseken terítheti az országban, azt pedig simán elfogadják, hogy a CÖF és a Megafon azt mondja, nem működik együtt a Fidesszel.
A GVH-t nem zavarja, ha a megyei napilapok piacát teljesen letarolja egyetlen piaci szereplő, de ha a kritikus hangvételű Central és RTL kötne egymással megállapodást, az sérti a piac érdekeit. Hasonlóképpen az ügyészségi, rendőrségi, adóhivatali munkában is megdöbbentő, hogy kiterjedt korrupciós, számlagyáras ügyekben sikerül gondosan kifilézni, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál valóban ügyek keletkezzenek, de a kormányközeli vállalkozásoknál nem. Horváth Csabáék fővárosi parkolási ügyét nyilván fel kell tárni, de ugyanaz a számlagyár, amelynek lebukása nyomán ez a sztori kibukott, tucatnyi államközeli entitással kapcsolatban volt. Náluk is eredményes razziát tartottak a NAV-osok, de ezekről azóta nem hallunk semmit.
Gyorsan tegyük hozzá: egyrészt nem kérdés, hogy a kartellezést elkövette a Homlok-csoport, másrészt tapasztalatunk szerint a rendszer korábbi haszonélvezőit (ezt most csak Simicskára és Homlokra értjük) a bukásuk után sem nagyon sajnálja senki az iparágukban...
Pontosan 60 évvel azután, hogy egy bandába kerültek, Szörényi Levente és Bródy János még egyszer előadják együtt első slágerüket az aréna színpadán szombat este. Még egyszer – és valószínűleg utoljára. Érdemes tehát megbecsülni a pillanatot, egyúttal visszatekinteni arra az időre, amikor vasfüggöny mögé zárt magyar fiatalok képesek voltak a nyugati áramlatokon biztos kézzel hajózni úgy, hogy maguk építették a tutajt hazai alapanyagból. Az Illés történetét közvetlenül a főszereplőktől ismerő, Szörényi Leventéről portrékönyvet író kollégánk jubileumi összeállítása...
KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS 2025.01.09.
A Reggeli személy 2025 január 9-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Mihályi Péter egészségügyi közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa volt.
A lopakodó átalakítás és a kényszerköltöztetések ára már jócskán 600 milliárd felett járhat, és még koránt sincs vége.
A Gyurcsány-kormány nagy csinnadrattával jelentette be, hogy kormányzati negyedet építene, ahol a spórolás okán egymás mellé költöztetné a minisztériumokat. A projekt csúfosan megbukott. Az Orbán-kormány tanult a leckéből. Nincs se hivatalos indoklás, se átfogó-átlátható terv.
A kabinet úgy formálja saját kormányzati negyedét, hogy mindig csak egyetlen elemét látjuk a nagy képnek. De lassan összeáll a milliárdos mozaikokból kirakott makett.
Spórolásról ezúttal még szlogen szinten sem beszélhetünk.
Az Orbán-kormány 2010-es nagy visszatérése után egy évvel az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a kormány kiköltözik a Parlament épületéből, az előtte álló teret pedig az 1944 előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. A Kossuth teret és a határoló épületek javát azóta – a Fidesz sajátságos, sok esetben történelemhamisító, álságos múltidéző stílusában – rekonstruálták. Tavaly szilveszterkor megjelent két új kormányhatározat, amelyekből kiderül, hogy a törvényhozást is kiköltöztetnék az Agrárminisztérium most még átépítés alatt álló épületébe az Országház jövőbeli felújításának idejére.
A kormányzati víziók másik ikonikus helyszíne a budai Vár, amelynek soha nem létezőre való visszaépítése külön program keretében zajlik. A különféle minisztériumok és intézmények alkotta állami skanzenben még a lakások zöme is NER-prominensek kezére juthat, kiváló eszköz erre Böröcz László, I. kerületi fideszes polgármestert által átvitt önkormányzati lakáskiárusítás. Szórakozásra pedig ott vannak a NER kedvenc vendéglátósainak éttermei – az Orbán Ráhellel jó kapcsolatot ápoló Zsidai Roynak például több is van itt – és a NER reprezentatív rendezvényterei...