Rogán Antal mielőbbi büntetőjogi felelősségre vonása nem külföldi hatalmak feladata, hanem a magyar igazságszolgáltatás felelőssége. Ami késik, nem múlik.
Eddig is látszott, hogy a magyar állam nem működik, szétesnek a közszolgáltatások és folyamatos politikai nyomás alatt áll a magyar igazságszolgáltatás.
Az utóbbi években példátlanul rossz kormányzást, ipari mértékű korrupciót és súlyos pusztítást láthattunk hazánkban.
Előrehozott választásokra van szükség, hogy mielőbb lezárhassuk az Orbán-Gyurcsány-Rogán korszakot.
Ilyen még nem volt: nemrég érkezett a hír, hogy Rogán Antal az Egyesült Államok szankcióslistájára került. Stúdiónkban már itt ül Magyari Péter és Ruff Bálint, tartsatok velünk!
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2025.01.05.
Szeretnénk előre bocsátani, hogy a felszínen értékelhetik némelyek úgy, hogy Gyurcsány Ferenc és pártja taktikailag ügyesen repült rá az „előrehozott választás” című gumicsontra, kihasználva azt a helyzetet, hogy a parlament feloszlatását csak parlamenti párt kérheti, s Magyar Péter egyszemélyes pártja egyelőre nem az, a hamis messiás őszinte bánatára.
Arra a szintre már nem süllyednénk, ahol azok tanyáznak, akik komolyan veszik Magyar előrehozott választásról szóló ócska blöffjét, mert annak komolyan vételéhez borzasztóan tájékozatlannak kell lenni (hogy ne hülyézzünk le senkit). Ezért nem tudjuk pozitívan látni a DK akcióját, amelyben az „előrehozott választás” követeléséhez csatlakozott.
Az igazság első rétegében elakadók valóban gondolhatják azt, hogy Gyurcsány ügyeset húzott azzal, hogy Magyar kezéből átvette a kezdeményezést, és okozhat olcsó örömöt az esztelen tombolás, amit ez a húzás kiváltott a magyar közélet legmocskosabb emberéből, de ez akkor is olcsó öröm, ha Magyarnál jobban senkit nem lehet utálni.
Mert Gyurcsánytól és a pártjától ennél több korrektséget várnánk, ha továbbra is arra a címre tart igényt, hogy az ő pártja képviseli a demokratikus, jogállami normákat, az emberi jogokat és főleg a józan észt és a tisztességet, vagy annak emlékét. Gyurcsánynak ugyanis meg kellett volna mondania, hogy Magyar újévi ötlete egy szélhámos, bullshit mocsokság.
Szebb szavakkal nem lehet illetni ezt a kamu kezdeményezést, mert a célja tisztességtelen: az Orbán-ellenes emberek hiszterizálása, megvezetése és becsapása, kizárólag azért, hogy Magyar bármi áron a figyelem középpontjában tartsa magát. Ezt pedig Gyurcsánynak tudni kell, ahogy azzal is tisztában kell lennie, hogy ebből az egészből nem lesz semmi.
Ezt az őszinteséget és korrektséget hiányoljuk, még akkor is, ha a magyarista söpredék ezt félremagyarázza, mert az ő véleményük a legkisebb mértékben sem számít, miután ezek az emberek már elveszítettek mindent abból, ami az embert emberré teszi. Ha az értékek védelme a valóban demokraták közös célja, akkor Gyurcsány akciója is hazug és hamis.
Még akkor is, ha a DK már Magyar előtt felvetette az előrehozott választás gondolatát, mert annak akkor volt alapja. Az a feltételezés, hogy Orbán vereséget szenvedhet az EP-választáson, amely bizalmi válságot jelentett volna, de ez nem következett be. Most erre hivatkozni nem korrekt, éppen azért, mert az nem szélhámosság volt, mint Magyar ötlete.
A legszomorúbb, hogy ez az akció szervesen illeszkedik Gyurcsány Ferenc és pártja eddigi látszatpolitizálásába, amellyel részt vesznek a csaló parlamenti választásokon, majd annak nyomán beülnek a díszletparlamentbe, amivel legitimálják a diktatúrát, kizárólag az állami pártfinanszírozás (magyarul: a pénz) érdekében.
Ez pedig tény, amiről már egy évtizede írunk, attól a majomparádétól függetlenül, amit Magyar (akkor még a Fidesz ocsmány élősködője) előad, aki éppen olyan mocsok alak, mint közülük bármelyik. Ezért az ő szövege semmit nem jelent, amikor a demokratikus ellenzéket azért kárhoztatja, mert nem vonul ki a parlamentből, ahova ő most készül.
Az előrehozott választás érdekében benyújtott kezdeményezés, amelyben a parlament feloszlatását kérik, minden valóságos alapot nélkülöz, sőt még annál is rosszabb, mert az egyetlen alapja egy fideszes szélhámos bohóc mocsoksága, amivel bolondokházát csinál az egyébként is a béka feneke alá süllyesztett magyar közéletből.
Ez éppen olyan hazugság, mint a csaló választáson való részvétel, a díszletparlamentben való asszisztálás a diktatúrához. Ebben pedig az a szomorú, hogy Gyurcsány képtelen a teljes megsemmisülés küszöbén is elismerni, hogy ez vezetett idáig, hogy a szélhámosság is vonzóbb, mint a demokratikus ellenzék maradéka.
2024 azt bizonyította be, hogy képtelen a DK és a párt vezére megújulni, semmi nem elég ahhoz, hogy a Demokratikus Koalícióból valóban demokratikus koalíciót csináljanak, nyitott baloldali és demokraikus pártot, amely befogadja és egyesíti a demokrácia híveit, legyenek azok bárkik. A DK marad vezérelvű párt, szektás közösség, ezt bizonyítja ez az akció is.
Pedig lassan már semmi veszíteni való nem marad, leszámítva az állami párttámogatást, amihez be kell jutni a parlamentbe. Ezzel olyan helyzet elé állítja demokratikus érzelmű embereket, akik nem akarják két Fideszre és két fasisztoid pártra redukálni a közéletet, a pluralizmus híveit, hogy Magyar ellen a DK-ra szavazzanak, miközben nem érdemli meg.
Ennek oka pedig nem az, hogy nem tudnak megújulni, hanem az, hogy nem is akarnak. Megelégednek azzal, hogy rajtuk kívül már nem maradt senki, aki még emlékeztet olyan demokratikus elvekre és normákra, amelyeket maguk is elhagytak. Ez a legszomorúbb, hogy Orbán és Magyar mellett ez az egyetlen szervezett „erő” maradt.
Mivel megújulásra számítani nem lehet, vagy valaki létrehoz egy valóban demokratikus „koalíciót”, vagy az önmagukat el nem áruló, fel nem adó demokraták hazátlanok lesznek, nincs közösség, ahova csatlakozhatnának. De azért nem fognak eltűnni. Kívülről nézik ezt a borzalmat, és alig várják, hogy Orbán mielőbb elverje Magyart, mint szódás a lovát.
Akkor térhet vissza a magyar demokratikus közösség oda, hogy Orbán fasiszta állama ellen egy demokratikus és humanista alternatívát kínálva megszervezze önmagát, s visszatérjen azokhoz az elvekhez, amelyeket a baloldal hivatalos képviselői 2010 után elhagytak, sunyi szavazóikkal együtt, amikor letagadták a diktatúrát és demokráciának hazudták a NER-t.
Erre pedig nem azért van szükség, mintha osztanánk Magyar Péter fideszes karaktergyilkos hazugságát az „Orbán-Gyurcsány” korszakról vagy rendszerről, mert ilyen korszak és ilyen rendszer soha nem volt. Gyurcsányt nem lehet Orbánhoz hasonlítani, ahogy Orbán fasiszta rendszerét sem lehet Gyurcsány kormányzásával azonosítani. Ez hazug, aljas mocsokság...
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2025.01.06.
A Tisza Párt elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, készen fognak állni, ha választás jön Magyarországon. 106 jelöltet indítanak, és nem fognak a többi párttal egyezkedni.
Novák Katalin egyetlen döntésével olyan változásokat indított el 2024-ben, amihez hasonlóra nagyon rég nem volt példa a magyar belpolitikában. A K. Endrének adott elnöki kegyelem utórengései totálisan átrendezték a politikai erőviszonyokat az ellenzéki oldalon, és a legyőzhetetlennek hitt Fideszt is elbizonytalanították. Idén már javarészt a felkészülésről szól majd a politika a 2026-os országgyűlési választásokra. Mind a 2010 óta korlátlan hatalommal kormányzó Fidesznek, mind pedig Orbán Viktor új kihívójának komoly kihívásokkal kell szembenéznie. És akkor még nem beszéltünk azokról az ellenzéki pártokról, akik azért küzdenek, hogy ne sodorja el őket végleg az áradó Tisza. Nézzük, milyen politikai folyamatokra kell odafigyelnünk 2025-ben.
Hogyan teljesít a gazdaság?
Orbán Viktor és a Fidesz is pontosan tudja, hogy gazdasági növekedés nélkül nehezen lesz újabb választási győzelem 2026-ban, hiszen eddig jelentős részben az általános gazdasági fellendülésnek köszönhették a sorozatos kétharmados választási győzelmeket. Amikor pedig már nem ment annyira jól a gazdaságnak, hatalmas osztogatással biztosították be magukat. Ehhez képest a magyar gazdaság egy ideje gyatrán teljesít, az euróárfolyam az egekben, az infláció is növekszik, egyszóval a választók megint úgy érezhetik, hogy egyre rosszabbul élnek – az osztogatásra fordítható uniós források pedig a jogállamisági eljárás miatt akadoznak.
Nem véletlenül sulykolja hetek óta Orbán Viktor és a kormány, hogy 2025-ben fantasztikus éve lesz a magyar gazdaságnak: nőnek a bérek és a családtámogatások, sok ezer új munkahely jön létre. A miniszterelnök főleg az akkugyárak és a BMW debreceni üzemének beindulásától várja felpörgést, erről több helyen is beszélt. Nagy Márton leendő gazdasági csúcsminiszter pedig decemberi parlamenti meghallgatásán 2025-öt a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás évének nevezte.
Ezt tükrözi a 2025-ös, úgynevezett „békeköltségvetés” is, amiben a kormány ambiciózusnak mondható 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de például Varga Mihály leköszönő pénzügyminiszter még a 6 százalékos növekedést sem tartotta elérhetetlennek. A kormány optimizmusát azonban nem mindenki osztja, az OECD például 2,1 százalékos növekedést jósolt 2025-re, és a sokat reklámozott 21 pontos gazdasági akciótervből sem igazán látszik, hogy a bejelentett új intézkedések mivel nyomnák meg jövőre azt a növekedést, amennyi alapvetően is benne van a magyar gazdaságban.
Nagy kérdés tehát, hogy 2025-ben összejön-e a kormány által remélt gazdasági növekedés, és ha igen, azt az átlagemberek is megérzik-e majd a pénztárcájukon. Az amerikai elnökválasztás a példa rá, hogy még a jól teljesítő gazdaság sem feltétlenül garancia a választási győzelemre, ha a választók közben úgy érzik, romlott az anyagi helyzetük...
Az olasz kormány már ársapkát követel Brüsszeltől, Fico megvonná a szlovák áramot Ukrajnától, a Goldman Sachs elemzői brutális európai áremelkedést jósoltak pénteken. Mintha a Gazprom ukrán tranzitjának kiesése katasztrófát okozna. Miközben van elég gáz Európában, és a következő években még több lesz.
Iparági elemzők azon csodálkoznak, hogy 2024 végére nagyon megemelkedett a gáz európai ára, miközben egyáltalán nincs hiány belőle. Mintha a piac láthatatlan kezét olyan rossz hír rángatná, amely egyáltalán nem olyan súlyos, mint az elsőre hangzik.
Egy biztos: a holland gáztőzsdén a tavalyi év első felében jellemzően 35 euró/MWh körül alakult a gáz ára, de szilveszterkor már elérte az 50 eurót. A TTF-nek nevezett holland tőzsde az egész EU-ban meghatározó ár, többek között a magyar állami MVM és az orosz állami Gazprom között érvényben lévő hosszú távú szerződésben is ehhez kötötték az árat.
Az ősszel kezdődött áremelkedésben tehát az a nagyon érdekes, hogy közvetlenül semmilyen fejlemény sem indokolta:
a kitermelésben nem voltak zavarok, Európa legnagyobb beszállítói norvég és amerikai termelők, és egyik helyen sem történt rendkívüli mértékű leállás. Az EU-s tárolókat degeszre töltötték a fűtési szezon kezdetére, a szakértői számítások szerint tavaszig akkor is kihúzná a kontinens, ha alig érkezne gáz. Az EU gázigénye egyébként csökkenőben van, egyre kevésbé használják a földgázt áramtermelésre. Amióta Európa főleg LNG-t, azaz hajóval szállítható cseppfolyós gázt vesz, azóta az ázsiai piacok árai befolyásolják az európaiakat is, de Ázsiában sincs árrobbanás, nem az ottani vevők nyomták fel az árat. Rendkívüli hideg sincs, ami pánikra adna okot.
Egy rossz hír van csak
Úgy tűnik, hogy az egyetlen rendkívüli változás az európai gázpiacon az ukrajnai háborúhoz kötődik, és az ezzel kapcsolatos hírek nyomán emelkedtek az árak. A háború gázpiaci fejleménye, hogy leállt a szállítás a Testvériség nevű vezetéken, azaz már Ukrajnán keresztül sem érkezik vezetéken földgáz az EU-ba. Lejárt ugyanis a 2019-ben kötött orosz–ukrán megállapodás a tranzitról, és a két ország állami vállalatai le sem ültek egymással, hogy a hosszabbításról tárgyaljanak. Annak idején a német és a francia közvetítéssel született megegyezés, Párizsba szerveztek csúcstalálkozót az ügyben, az a 2019 decemberi tárgyalás volt az egyetlen eset, hogy Putyin és Zelenszkij személyesen találkoztak. A megállapodás mellett bábáskodó Merkel kancellár és Macron elnök abban bíztak, hogy a gázalku segíthet elkerülni egy nagyobb háborút a két ország között. Mint kiderült, ez hiú remény volt.
1998-ban még 141 milliárd köbméter gáz ment keresztül Ukrajnán, Oroszország felől nyugati irányba. Tavaly már csak 15 milliárd.
Ukrajna sokáig a legfontosabb útvonala volt az orosz gáz exportjának, de a helyzet a múlt század utolsó éveihez képest rengeteget változott. Előbb az ukrán tranzit jelentősége csökkent, miután az oroszok új, elkerülő vezetékeket építettek ki, részben a Balti-tenger alatt közvetlenül Németországba (Északi Áramlat), részben a Balkán felől Magyarországra (Török Áramlat). 2021-ben már csak 42 milliárd köbméter volt az ukrán tranzit...
ATV MAGYARORSZÁG Műsorvezető: RÓNAI EGON 2025.01.06.
Mi vár Magyarországra 2025-ben? 2024-ben borzalmasan teljesített a magyar gazdaság, idén várható javulás? Kell-e még tartanunk az inflációtól? És vajon bírjuk-e még uniós pénzek nélkül?
Az Egyenes Beszéd vendége László Csaba, volt pénzügyminiszter.
Mit csinál Orbán Indiában? Lesz-e előrehozott választás? Mit csinál Kína Szerbiában és Manhattanben? Tényleg az EU legszegényebb országa vagyunk? Mi hoz a Balkánon a Trump-elnökség? Válaszok a 444 napindító hírlevelében.
Újra itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt nap legfőbb híreivel. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)
