Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2025.03.31.
Sulyok Tamás úgy tett, mint aki nem érti a miniszterelnök nemzeti ünnepi poloskázását (és lehet, hogy tényleg nem értette, mint ahogy azt sem értette, hogy aki 1944-ben „zsidóbútorokra” utazott, annak nem zsidómentő hérosz a neve, hanem áldozatokból nyerészkedni próbáló hullarabló), s arról kezdett magyarázni, hogy kontextusból kiragadott mondatokkal nem érdemes foglalkozni. Majd rögtön kontextusból ténylegesen kiragadott, illegálisan lehallgatott mondatokat hozott fel példának, egyebek mellett azt is, hogy „én egy szatyor fing vagyok”, efféle köztársasági elnöki emelkedettséggel, akkor ez egyrészt performatív ellentmondás (jelentéktelennek nevez valamit, majd maga is él vele, ezzel implicite elismerve jelentőségét); double standard (kettős mérce, attól függ, ki mondja); straw man (szalmabáb-érvelés, torzított állítás könnyed cáfolata), valamint retorikai manipuláció (valamit lekicsinyel, majd átkeretezve ugyanazt használja).
Sulyok Tamás a gondolattalanság és az értelmetlenség Mont Everestjének csúcsára hágott, s a politikai beszéd Mariana-árokának mélységébe süllyedt.
P.S. És ha a fenti idézetet egy külföldi államfőnek kívánja önmagáról megvallani Sulyok Tamás, segítek neki: I am a bag of farts (angolul); Ich bin ein Furzbeutel (németül); Je suis un sac de pets (franciául); Sono un sacchetto di scoregge (olaszul); Я мешок с пердежом (oroszul – ám ez utóbbi bejelentést jobb, ha Szijjártó Péterre bízzuk.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.