Szerző: CSEKE BALÁZS
2025.04.04.
„Fontos a gyülekezés szabadsága, hiszen az a jó, ha mindenki elmondhatja a véleményét. Ha akarja, akkor erőteljes formában is, de az nem normális dolog, hogy közben emberek ezrei vagy akár tízezrei rekednek benn egy budapesti dugóban, nem tudják élni az életüket, végezni a munkájukat, azért, mert néhány száz ember úgy dönt, hogy hidat vagy hidakat zár le. Ezért ezt meg fogjuk akadályozni” – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban, majd bejelentette, hogy törvénymódosítással védenék meg a nem tüntető emberek jogait.
A miniszterelnök már második alkalommal beszélt arról a közrádióban, hogy szerinte nem normális a hidak lezárása, és a nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét.
„Ugye milyen rossz, ha korlátozzák a szabadságunkat?! Amint visszavonják a törvényt, nem lesznek lezárások sem, megszűnnek a dugók, és mindenki szabadon mehet, ahova akar” – reagált Hadházy Ákos, aki szerint a kormány válasza azt mutatja: zavarja őket ez a tüntetés, és ezért folytatni kell a tiltakozást.
Hadházy volt az egyik főszervezője a Momentum mellett az elmúlt három hétben tartott tüntetéseknek. Kedden az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi és Margit híd forgalmát is órákra blokkolták a tüntetők, csakúgy, mint egy héttel korábban. A gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen tiltakoztak, miután a Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői törvényben tiltották be azokat a gyűléseket, amelyek a nemváltoztatást és a homoszexualitást „népszerűsítik”.
Orbán most már nemcsak a Pride-ot tiltaná be, hanem minden egyes tüntetést, amely szerinte súlyosan sérti a közlekedés rendjét. Ez a kitételt már 2018-ban törvénybe foglalta a Fidesz, de a miniszterelnök a hatalmi ágak szétválasztásának demokratikus elvárására fittyet hányva kritizálta a Kúriát, hogy mégis engedélyezte a keddi tüntetést. „Ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot, mert a bíróság független. Mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel a lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten, mert itt ez történt.”
Azt még nem tudni, hogy jogilag hogy néz majd ki a szabad gyülekezés alkotmányos alapjogának újabb korlátozása, politikailag azonban legalább három célja van ezzel a miniszterelnöknek:
- új, eddig bizonytalan szavazókat szólítana meg,
- megakadályozná, hogy a következő egy évben látványos tüntetések növeljék az elégedetlenek táborát, és
- megosztaná az ellenzéki térfelet.
A tavalyi EP-választás óta alapjaiban változott meg a belpolitikai tér, és a korábbi, apró pártokra szétaprózódott ellenzék helyett valódi kihívója lett a Fidesznek 2026-ra. A közvélemény-kutatások trendjei szerint nagyjából fej-fej mellett állhat egy évvel a választás előtt a Fidesz és a Tisza Párt. Jövő áprilisig Orbánnak és Magyarnak is két feladata van: megtartani és mozgósítani a már meglévő szavazóbázisát, és új szavazókat is behúzni a győzelemhez. Ennek jegyében megindult a harc a még jellemzően fideszes nyugdíjas szavazókért, a nőkért és a vidéki kisgazdálkodókért is. Ebben a keretben érdemes értelmezni a miniszterelnök mostani szavait is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.