MILLIÁRDOK MENTEK EL FESTMÉNYEKRE, AZ ALKALMAZOTTAK ÉS ROKONAIK NYARALTATÁSÁRA AZ MNB-NÉL

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.03.31.

Március 19-én az Állami Számvevőszéknek három olyan jelentése is megjelent, ami többé vagy kevésbé kapcsolódik a Magyar Nemzeti Bankhoz. A legnagyobbat az MNB alapítványi vagyonának felhasználásáról szóló jelentés ütött, az ÁSZ ugyanis hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat azonosított, de a Számvevőszék egy külön jelentésben ellenőrizte a jegybank működésének szabályszerűségét is. A jelentés egyik megállapítása szerint rendkívül túlárazottan készült el az MNB új székháza, ráadásul az elköltött pénz több mint 80 százaléka ugyanannál az érdekkörnél landolt. A jelentés azonban ezen túl is bőven tartogat még új információt arról, hogyan működött az MNB az elmúlt években.

Az ÁSZ konklúziója az, hogy nem csak a székházfelújítással, másféle kiadásokkal sem igazán spórolt az MNB: milliárdok mentek el az alkalmazottak és rokonaik nyaraltatására, szobrokra, festményekre, és az alapítványhoz hasonlóan itt is voltak problémák az átláthatósággal.

Nem igazodott az ország pénzügyi helyzetéhez

A Magyar Nemzeti Bankról készített ÁSZ-jelentés a 2020 és 2024 közötti időszakban a jegybank alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek – a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások – pénzügyi aspektusait vizsgálta. Ahogy korábban írtunk, ez a jelentés nem kapott eddig akkora visszhangot, mint a másik két vizsgálat: érthető, hiszen hiába lehetett már régóta sejteni, az MNB-alapítvány és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyében sok tíz- és százmilliárdos összegek váltak köddé, és rengeteg az olyan kérdés, amelyekre talán évek múlva sem kapunk választ. Azonban a harmadik jelentés is nagyon erős.

Elsősorban azért, mert az ÁSZ megállapításai alapján az elmúlt években nemcsak az MNB-alapítvány nem tudott bánni a pénzzel, de sok esetben maga az MNB sem.

Az ÁSZ jelentés egyik kiindulópontja az MNB alapokmánya, amely kimondja, hogy a jegybank működését a tervszerűségnek, a jogszerűségnek, az átláthatóságnak, a hitelességnek, a szabályozottságnak és a takarékosságnak kell jellemeznie, és felelős költséggazdálkodásával példát kell mutatnia a közpénzügyek hatékonyságának javításában. A jegybank ráadásul olyan sajátosságokkal rendelkezik, ami eltér más gazdálkodó szervezetekétől, például az igénybe vehető forrásoknál nincs konkrétan meghatározható „plafon”, vagyis a tervei, céljai megvalósításához a pénzügyi források gyakorlatilag „korlátlanul” rendelkezésre állnak, emeli ki az ÁSZ.

Az ÁSZ ellenőrzése ezeket a problémákat állapította meg:

- Az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházásoknál és -felújításoknál pazarló volt, vagyis ahogy a jelentés fogalmaz, „nem teljesítette a takarékos működés követelményét”. Az ÁSZ külön kiemeli a koronavírus-járvány szerepét: a pandémia után minden gazdasági szereplő és az államháztartás is igyekezett visszafogottan gazdálkodni, az MNB viszont „nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz”.

- Sőt: az MNB a saját pénzügyi helyzetét, „a rendkívül jelentős számviteli veszteségét” se vette figyelembe a döntéseikor, a beruházások hosszú távú, veszteséget növelő hatásait nem értékelte, és elmulasztotta a takarékossági intézkedéseket.

- Mindezek mellett az MNB az ingatlanberuházások és -felújítások megvalósításakor olyan döntéseket hozott, melyek gyengítették, gátolták a gazdálkodása felett kontrollt gyakorló szervezetek tevékenységét. Az ÁSZ szerint a jegybank nem volt elég transzparens, például nem mutatta be a beruházási terveket, a pénzügyi hatásokat a kontrollt gyakorló szervezeteknek.

De nézzük a megállapításokat részletesen!

...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN