Szerző: jotunder
2025.04.02.
szervezeteire támaszkodik. A népi demokrácia rendjének védelme, a szocialista
építésben való fokozott részvétel, a kulturális nevelőmunka kiszélesítése, a nép
jogainak megvalósítása és a nemzetközi szolidaritás ápolása céljából a dolgozók
szakszervezeteket, demokratikus női és ifjúsági, valamint egyéb tömegszervezeteket
létesítenek és ezek erőit a demokratikus Népfrontban fogják össze. E szervezetekben
megvalósul az ipari, mezőgazdasági s értelmiségi dolgozók szoros együttműködése és
demokratikus egysége. A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által
irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje. (1949. évi XX. törvény a.k.a szocialista alkotmány)
Rituálisan le szoktam írni, hogy értelmiségi alatt a public intellectualt értem, nem a graduate-et, nem a professional-t. Egyáltalán nem gondolom, hogy értelmiségi vagyok, ez már gyerekkoromban eldőlt, a vincentezés kváziértelmiségi tevékenység, amit fontosnak tartok, szükségem van rá, ja, nekem van rá szükségem, nem a kedves Olvasónak. Annak a kedves Olvasónak, aki már élesíti a billentyűzetet, hogy deisvanbeszélsztehülyeséget.
A magyar értelmiség úgy nincs, hogy kicsit azért van. Bodó Viktor, Székely Kriszta, Pintér Béla, Tarnóczi Jakab, Kovács D. Dániel, Ascher, Máté, Zsótér és a többiek értelmiségiek, beleszorultak az értelmiségi szerepbe, megkereste őket az értelmiségi szerep, akár akarták, akár nem.
Majdnemértelmiségiek talán vannak, de majdnemnek lenni nem jó. Majdnemnek sem lenni pedig kifejezetten rossz.
Kormánypárti majdnemértelmiség sincs, akik teljesítmény helyett csak gazsulálnak Schmidt Marinak, Békés Mártonnak, Lánczi Andrásnak, azok nem értelmiségiek hanem. Aki meg konkrétan Schmidt Mari, Békés Márton és Lánczi András… a résen levésnek ezt a szintjét szeretem jogi képviselőnkben, az fel sem merülhet, hogy befejezzek egy ilyen mondatot.
Teljesítményfetisisztának nevezett valaki, és talán igaza volt, valóban szoktam pikírt posztokat írni a féltudású magyar elit botladozásáról és azt hiszem elvárom egy értelmiségitől, hogy. Valami komolyabbat. Valami valamit. A semminél szignifikánsan többet.
És a mérhető teljesítmény csak szükséges és messze-messze nem elégséges követelmény, tessék valami relevánsat mondani a világról, relevánsabbat, mint egy vincentposzt. Sokkal relevánsabbat. Lehetőleg nem azt, amit a kedves Olvasók elvárnak.
Elismerem, a befogadó közeg is megszűnt, szinte minden TLDR, ez az ország most nincs igazán formában. Tűpontos Matild, mint mindig! Tapsikolós mém. Matild örül. Matild a rendszerváltás óta nem tanult semmi újat, addig meg nem volt mit. Matild értelmiséginek gondolja magát, a közönsége is annak gondolja, mindenki boldog.
Matild nem olvas, mármint semmi lényegeset, jelenléte sincs, nemcsak teljesítménye. Mielőtt fontos baloldali progresszív kedves Olvasó… Matild férfi, tipikusan férfi, csak metaforikusan Matild, ha ennek egyáltalán van értelme.
Matild nem tudja, hogy amit érez az az a bizonytalanság, a közhelyei, a semmitmondásai, a szigorú arckifejezése. Matildnak fogalma sincs. Közepes képességű, aki kicsit jókor volt kicsit jó helyen, talán a rendszerváltozás idején, talán valamivel később, megszoktuk, hogy mondja.
Tegnap sétáltam az emberek között a hídon, fiatalok között, vállaltan meleg polgártársaim között, a többi sétáló között, vagy csak úgy. És már ez is helyteleníthető, mert nem illik bele a narratívába. Ja, van narratíva. Valójában nincs, de most úgy teszünk, mintha lenne, én is úgy teszek, ez még belefér. Ha lenne értelmiség, csak bajnak lenne. Szerencsére nincs.
Az én menekülési útvonalam a számtan. Azt nem lehet elrontani. Lehet nem csinálni, de elrontani lehetetlen. Akkor az nem lenne számtan. Próbálok majd olvasgatni mindenfélét, időnként beszámolni róla, vicceskedni, nem elrontani a kedves Olvasó fékevesztett jókedvét. Majd amikor először kések le egy színházat a hídfoglalások miatt, nem írom meg, járulékos veszteség lesz.
Itt most nincs igazán semmi, csak az őszinte düh, az van a legközelebb a valósághoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.