Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.04.04.
Szerdai cikkünkben azt vetettük fel: vagy hibázott a KSH, vagy tudatosan manipulálta a szegénységi adatokat éveken át. A KSH tegnapi válaszában ugyan elismerte a kiugró adatok meglétét, de ezt két jelenséggel magyarázta: 1. módszertani váltással, 2018-tól ugyanis az adóhatóságtól és a kincstártól kapott adatokat is használnak az adatfelvételnél, 2. a kiugró értékeket szerintük a minimálbér, a közfoglalkoztatási bér, valamint a garantált bérminimum okozza, amiben nagyon sokan részesülnek.
A szerdai cikkünk szakmai hátterét adó kutatók viszonválaszukban most visszautasítják az áltudományos jelzőt, és úgy vélik, ha a kutatói jelzéseket nem veszik komolyan, az megbonthatja a KSH iránti bizalmat. Nem fogadják el a KSH magyarázatát sem: például, mert a Válasz Online-on megjelent tudományos cikkben jelzett legproblémásabb év helyett a KSH egy másik esztendő adataival védekezik. Másrészt pedig, ha a minimálbér, a közfoglalkoztatási bér, valamint a garantált bérminimum okozná a torlódásokat, azoknak minden egyes évben meg kellene jelenniük, ám ez nincs így. Ráadásul ezeknek a külföldi adatokban is jelen kellene lenniük, hiszen ott is van minimálbér. Csakhogy ott is hiányoznak. Fontos oka van ennek: még a legszegényebb háztartások bevétele is sok elemből rakódik össze, és az egy főre jutó jövedelemadatoknál nagyon eltérő családmérettel kell számolni, emiatt – bár laikusként azt várnánk – a minimálbér vagy a közmunkásbér összegénél a legtöbb évben egyáltalán nem jelentős a halmozódás. A kutatók emellett ábrán is megmutatják, hogy a KSH által állított torlódások, kiugró értékek nem a minimálbér és a közmunkásbérnél jelentkeznek.
E rövid tartalmi összefoglaló után – jelezve, hogy a Válasz Online fenntartja korábbi megállapításait – az alábbiakban változtatás nélkül közöljük Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatójának válaszát.
Válasz a KSH által 2025.04.03-án kiadott közleményére
2025. április 2-án a Válasz Online felületén két írás jelent meg. Az egyik, az EU-SILC magyarországi jövedelemadataival kapcsolatos adatproblémák mögötti statisztikai elemeket részletesebben kibontó, szakértői szöveg Kutatói aggodalmak az EU-SILC magyarországi jövedelmi adataival kapcsolatban címmel, melynek szerzői Tátrai Annamária és Gábos András. Ezzel egyidőben Élő Anita tollából megjelent egy másik cikk Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival címmel, mely az adatok megbízhatóságával kapcsolatos felvetéseket kontexusában és újságírói eszközökkel a széles nyilvánosság számára is érhetővé tette a történetet.
A KSH 2025.04.03-án ezekre válaszként közleményben fogalmazta meg saját álláspontját. A közlemény hangvétele alapján úgy látjuk, hogy a Hivatal nem fogta fel a Válasz Online felületén közzétett adatminőségi problémák súlyát, és nem érti, mekkora károkat okoz, ha a szakértői jelzéseket – azokat „áltudományosnak” minősítve – figyelmen kívül hagyják, és ennek következtében megrendül a bizalom a hivatalos statisztika iránt. Válaszunkban összegezzük szakmai álláspontunkat, reagálva a KSH közleményének releváns pontjaira. Írásunk végén javaslatot teszünk a szakmai párbeszédre.
A Válasz Online felületén közzétett írások az EU-SILC adataival kapcsolatban három fő problémát vetettek fel.
1. 2018-tól kezdődően olyan kiugró értékeket, csoportosulásokat figyeltünk meg a jövedelemeloszlásban, amelyek jellemzően a szegénységi küszöb körül, egyes években közvetlenül felette koncentrálódnak. Ilyen jelenség nem figyelhető meg más uniós tagállamok adataiban, és statisztikailag valószínűtlen, hogy természetes módon alakuljon ki.
2. Elemzésünk eredményei arra utalnak, hogy ezek a torlódások az adattisztítás, a hiányzó adatok pótlása (imputálás) munkafázisában keletkezhettek, és ezek nyomán több évben is nagy valószínűséggel a valósnál alacsonyabbra becsülték a magyarországi szegénységi arányszámot. A hiányzó adatok pótlásának folyamata során olyan anomáliák is megjelentek, mint például az azonos jövedelmi értékek magas aránya: 2020-ban 322 egyfős háztartás esetében az euróban kifejezett jövedelmek hét tizedesjegy pontossággal megegyeztek, ami statisztikailag rendkívül valószínűtlen.
3. Mindezek alapján az adatproblémákat olyan mértékűnek láttuk, hogy a hazai és külföldi kutatói közösség bizalma megrendülhet az egyetlen olyan adatforrásban, amely alapján jövedelmi egyenlőtlenségeket és szegénységet lehet kutatni Magyarországon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.