KERÉNYI GYÖRGY: A POLITIKAI SZABADSÁGJOGOK KORLÁTOZÁSÁNAK 39 LÉPÉSE MAGYARORSZÁGON 2010 ÓTA – I. RÉSZ

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2025.04.01.

Köztudott, hogy a Fidesz lényegében minden választásra új választási jogszabályokat készít. 2026-ra már a gyülekezési jogot is érdemben szűkíti, a szuverenitásvédelem pedig hatásos eszköz arra, hogy a polgárok ne a közélet terepén önszerveződjenek egyesülési jogukkal. Hogyan befolyásolta politikai szabadságjogainkat a NER tizenöt éve? Listáztunk.

A minden embert – emberi jogként – megillető politikai szabadságjogok az alapvető szabadságjogok közé tartoznak. Közülük a legfontosabb a véleménynyilvánítás joga: ebből eredeztetik a szólás- és a sajtószabadságot, és ehhez kapcsolható a gyülekezés szabadságának joga is. Az alapvető politikai szabadságjogok közé sorolják az egyesülés szabadságának jogát, amely az egyén társadalmi és politikai folyamatokban való megalapozott részvételéhez járul hozzá.

A politikai szabadságjogok másik csoportja a politikai részvételi jogoké. Ezek egyike a demokráciában a közvetett hatalomgyakorlást lehetővé tevő választójog (választási jogszabályok, párttörvény, képviselői jogállás szabályozása stb.), illetve a közvetlen részvételt biztosító jogok, amilyen a népszavazáshoz való jog.

Cikkünkben azt próbáljuk számba venni, hogy milyen változások történtek a magyar jogrendben 2010 után a politikai szabadságjogok és a politikai akaratnyilvánítás szabályozásában, és ezek segítik-e a polgárt, hogy csak a legszükségesebb korlátozásokkal élhessen a jogaival, vagy szűkítik ennek lehetőségeit. A listába bekerült néhány fontos bírósági döntés is...

ITT OLVASHATÓ