Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2025.04.01.
Az egyik következmény az, hogy a kormány – nyilván a pénztárgépes adatokra alapozva – közismertté tette, hogy melyik az a 30 termékkör, amely a magyar vásárlások gerincét adja. Ezeket vonták be az árrésstopba, a zöldségek és a gyümölcsök talán azért maradtak ki, mert azokat elég lehet a nyugdíjasok számára áfamentessé tenni, várhatóan ősztől.
A másik következmény, hogy most már közvetve látunk egy olyan információt is, amely eddig szigorúan üzleti titok volt. Ha bemegyünk egy nagy boltláncba, akkor a 30 árrésstopos termékkörben csupa olyan terméket látunk, amelynek árrése legfeljebb 10 százalék lehet. Mivel az árrésstoppon az üzletek összességében elég nagyot buknak (ez az intézkedés lényege), az is valószínű, hogy ezeknek a termékeknek az árrése alapesetben maximumon van, azaz 10 százalék.
Csekély, de persze nem nulla tévedési aránnyal így elég könnyen ki tudjuk számolni, hogy a diszkont, a szuper- vagy hipermarket mennyiért szerezte be az adott terméket.
Ebből kiindulva megnéztük, hogy a hat nagy boltláncban a 30 árrésstoppos terméket mennyiért lehet legolcsóbban megvenni, és az adatokat összehasonlítottuk az egyik legfontosabb nagykereskedő, a Metro áraival.
Miért tettük ezt, mi ennek az értelme? Azt szerettük volna felmérni,
hogy az árrésstop bevezetése után egy sarki kisboltosnak milyen esélyei vannak arra, hogy versenyezzen a vevőkért.
Nézzünk egy egyszerű, konkrét példát, a napraforgó-étolaj esetét. A legolcsóbb egyliteres kiszerelésű étolajat a kisboltos az adatfelvételünk napján, azaz március 24-én nettó 613,39 forintért vásárolhatta meg a Metro nagykerben. Ha erre rátesz 10 százalék árrést, ami egyébként nagyon kevés a boldoguláshoz, akkor nettó 674,73 forintnál jár, vagyis ezek után az áfával együtt, kerekítve bruttó 857 forintért tudja kirakni a polcra az olajat.
Csakhogy ugyanezen a napon az Árfigyelő adatai szerint a nagy boltláncokban bruttó 599 forintért is lehetett étolajat venni. A különbség óriási, a kisboltosnak legalább 43 százalékkal kell drágábbnak lennie, de vélhetően még többel, mert csak 10 százalékos árréssel számoltunk (hiszen azt feltételeztük, hogy a boltláncban is ekkora volt annak mértéke).
Jól látszik, hogy már a kisboltos számára elérhető nettó nagyker ár (613 forint) is magasabb, mint a nagybolti bruttó kisker ár (599). Ez már önmagában is sok kérdést vet fel a piac működéséről, de mi most csak arra koncentrálunk, hogy ha a kisboltos nem a nagykerbe, hanem a nagyboltba megy beszerző körútra, akkor jobban jár, hiszen akkor nettó 472 forintért jut hozzá az olajhoz, és ha erre rárakja a 10 százalékos árrését plusz az áfát, akkor 660 forintért tudja kirakni a polcra.
A fenti számolással azonban nem csak az a probléma, hogy még így sem igazán versenyképes a kisbolti ár, és 10 százalékos árrésből megélni aligha lehet, hanem újabban már az is, hogy a Lidl egyenesen megszüntette, a Tesco és a Spar pedig erősen korlátozta a közületi vevők kiszolgálását (az Aldiban eleve nem lehetett háztartási mennyiségnél többet vásárolni). A fentiek figyelembe vételével azonban ez az árrésstopra adott logikus válasz volt (bár az Auchan és a Penny azt jelezte, hogy egyelőre nem változtatott a szabályain az árrésstop miatt).
Az étolaj példája egyáltalán nem kivételes, a 30 árrésstoppos termékből az adatfelvételünk időpontjában csak kettő volt (a 2,8-as UHT tej és a sertésoldalas), amelynél a kisboltos árban alá tudott kínálni a nagy láncoknak. A többinél nem tud versenyezni, méghozzá többnyire nagyon nem. Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy a fenti módszerrel számolva, 10 százalékos kisbolti árrést feltételezve mekkora lenne a (hipotetikus, nem valóságos) különbség a bruttó fogyasztói árakban a nagy láncokhoz képest ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.