Szerző: ELŐD FRUZSINA
2025.04.01.
A tanulmány végigveszi azokat a jól összehasonlítható makrogazdasági mutatókat, amelyekből képet kaphatunk Magyarország relatív teljesítményéről a 2010-19-es és a 2019-23-as időszakokban. A szöveg egyik fontos megállapítása, hogy noha a 2010-es években rengeteg beruházás valósult meg az országban, ez a folyamat kifejezetten alacsony hatékonysággal ment végbe. A számok szintjén: az 1 százalékos beruházásnövekedést Magyarországon 0,4 százalékos GDP-növekedés kísérte, miközben az ennek megfelelő arány a visegrádi országokban és az EU27-nél 0,75, illetve 0,55 százalék volt.
A képet tovább sötétíti a munkatermelékenység változása, vagyis az, hogy mennyire tudjuk javítani a hatékonyságot a gazdaságban. Röviden: nem igazán. A szerzők megállapítása szerint miközben a hazai GDP/fő volumene a visegrádi négyek (EU4) átlagával azonos, az EU27 átlagát évi 1,9 százalékponttal meghaladó ütemben nőtt, a munkatermelékenység növekedésében az EU4-hez képest évi átlagban 1,5 százalékponttal lemaradtunk, az EU27-hez viszonyítva pedig alig változott Magyarország pozíciója.
Hasonló képet fest a folyamatokról a teljes tényező-termelékenység (TFP) alakulása. A TFP egy gazdasági hatékonyságmérésre használt mutató, amely a tőke és a munkaráfordítás együttes hatékonyságát próbálja számszerűsíteni. Az Európai Bizottság számítása szerint ebben éves átlagban az EU4-hez és az EU27-hez viszonyítva 0,9, illetve 0,2 százalékkal csúszott le az ország.
A 2010 és 2019 közötti időszakot tehát – áll a tanulmányban – a termelékenység lemaradása, a beruházások (különösen a kormányzati beruházások) aránytalan növekedése és a fogyasztás viszonylag lassú bővülése jellemezte Magyarországon. Ezek a következő négy év átlagában, tehát 2019 és 2023 között előjelet váltottak, ezt azonban súlyos makrogazdasági instabilitás és – ettől aligha függetlenül – a belföldi felhasználás növekedésének elakadása, a többi vizsgált országcsoporthoz mért visszaesése kísérte.
Ez köznapi nyelven azt jelenti, hogy a magyarországi fogyasztás és a felhalmozás is elapadt az egymást követő gazdasági sokkok hatására.
Ebben az időszakban pozitívumként értékelhető viszont, hogy nem lett még nagyobb a lemaradásunk abban, milyen hatékonyan termelünk. Az EU4-hez képest megállt a hazai munkatermelékenység és a teljes tényező-termelékenység lemaradása, az EU27-hez viszonyítva pedig a GDP/fő és a GDP/foglalkoztatott mutatók relatív növekedése közötti rész szűkült. Mindez kevésbé hangzik jól, ha azt is számításba vesszük, hogy az ok nem Magyarország megtáltosodása, hanem az, hogy miközben Európa-szerte lassult, Magyarországon a két időszak között nem változott a termelékenység csekély (1 százalékos) emelkedésének üteme...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.