Szerző: SZAVON.HU
2025.02.13.
Törley Kata: “Bele kellett látni, bele kellett tanulni és megérteni azt, hogy ebben a jogi eljárásban nem csupán a mi lánglelkünk kerül terítékre…”
Tóth Balázs: “…erkölcsileg motivált tettet teszünk mérlegre. A kérdés az, hogy a jog képes-e ezt kezelni. Ha nem képes ezt kezelni és nem képes befogadni, akkor képtelen erkölcsileg lényeges kérdésekre reagálni. Ott valami nagy probléma van, vagy az írott joggal vagy a bírói gyakorlattal. Tehát ez ennek a tesztje.”
Tóth Balázzsal, a Magyar Helsinki Bizottság jogászával és Törley Katalinnal a Tanítanék Mozgalom alapítójával Kiss Bea beszélgetett annak kapcsán, hogy 2024 decemberében első fokon pert nyertek a Kölcsey Gimnáziumból kirúgott tanárok.
RIPORTER: Jelen pillanatban, nyertes pozícióban, a legpozitívabb ponton tekintsünk vissza, hogy mi volt a folyamat. Meséljétek el kinek, hogyan kezdődött?
TÓTH BALÁZS: Én 2004-ben csatlakoztam a Helsinki Bizottsághoz – válaszol nevetve, majd komolyan folytatja. Azt hiszem, hogy érdemben úgy kezdődött, hogy amikor megjelent a hír, hogy a Kölcseyből kirúgták a tanárokat, akkor a Helsinki Bizottságnak volt egy olyan programja, illetve van egy olyan alprogramja, hogy „hétköznapi hősök” vagy „a hétköznapok hősei”. Nem tudom, hogy éppen melyik brand alatt megy most tulajdonképpen. Olyan embereknek ajánl fel, illetve biztosít ingyenes jogi tanácsot és/vagy jogi képviseletet, akik valamilyen alapjogok gyakorlásával összefüggésben szenvednek sérelmet az állam valamelyik szerve részéről. És evidensen, ugye tekintettel arra, hogy a tanártüntetések alapjog gyakorlásnak minősülnek, a polgári engedetlenség is, mint szólásszabadsághoz való jog, alapjog gyakorlás. Ekkor felmerült, hogy ezzel nekünk lenne valami dolgunk. Azt nem tudom, talán Kata tudja pontosítani, hogy mi kerestük meg őket, és jeleztük, hogy van egy ilyen lehetőség, vagy Katáék jutottak el a Helsinki-hez valakin keresztül, az biztos, hogy gyorsan kellett megoldást találni, mert 30 nap van a kereset benyújtására és ez egy elég vaskos anyag volt, tehát szerintem egy-két napon belül fel kellett, hogy vegyük a kapcsolatot.
TÖRLEY KATA: Én pontosan emlékszem, számomra nem is azzal kezdődött, hogy kirúgtak, hanem hogy valószínű volt, hogy ki vagyok rúgva, mert én nem vettem át azonnal az elbocsátó „szép üzenetet”, de biztosra vehettem, hogy meg fogom kapni. Balázst és a Helsinki-t már ismertem régebbről. A többiek, akik már kézhez kapták a felmondólevelüket, ők kezdtek el keresgélni jogi képviselőt, mert nem volt kérdés, hogy pert indítunk. Akkor volt egy nagyon komoly szolidaritási hullám és viszonylag sokan megkerestek minket, hogy vállalnák az ügyünket, így a Magyar Helsinki Bizottság is. Valójában a többiek döntöttek mellettük, amivel én nagyon is egyetértettem. Külön öröm volt, amikor megtudtam, hogy Balázs lesz az ügyvédünk. Nekem már előtte is adott jogi tanácsokat, ismertük egymást. És valóban, nagyon gyors volt, emlékszem, hogy szeptember 30-dika péntek volt és hétfőn már dolgoztak velünk.
RIPORTER: Tudom, hogy volt egy csomó alkalom, ahol ti összeültetek az érintett, kirúgott tanárokkal. Neked nyilván bele kellett tanulnod ebbe az ügybe, de milyen módon, mennyiben kellett a tanároknak felkészülniük?
TÓTH BALÁZS: Azt hiszem ez a leghosszabb időt igénybe vevő kereset volt, amit valaha írtam. Talán egy versenytársa van, de nem a hossza, hanem a komplexitása miatt. Az adott tényállást és, hogy mi történt, azt mindig meg kell tanulni, pontosan rekonstruálni. Hosszú órák munkája volt már a beszélgetés is, előtte be kellett szereznünk az öt felperestől az összes iratot. Ezekből egy csomó minden nem derült ki, ami a keresetben lényeges, hogy mikortól, hol dolgoztak, milyen volt a pályafutásuk, korábban valamelyiküknek volt-e szankciója – tehát egy csomó olyan információ kellett, amit nem tudhat az ügyvéd. De ez nem egy klasszikus munkajogi kereset volt, ami arra koncentrál, hogy konkrétan mi van a munkáltatói intézkedésben, hanem volt egy kontextusa, nevezetesen, hogy mi történt a közoktatással, tehát a közoktatás helyzetével kapcsolatban. Ez közoktatás-minőségi és finanszírozási kérdés. Lényeges volt, hogy egyértelműsítsük, hogy
a tanárok itt ténylegesen egy közügyben releváns és adekvát reakciót tanúsítottak akkor, amikor tiltakoztak.
Magyarul nem csak hőzöngtek, vagy nem volt kedvük bemenni dolgozni, hanem alapjog gyakorlásról van szó. Ezt valahogy alá kellett támasztani. Tehát a közoktatás helyzetével kapcsolatban fel kellett állítani egy diagnózist, ami perbeli dokumentumként hiteles. Például a közoktatás finanszírozásában a pedagógusok helyzetével kapcsolatban a Budapest Intézettől kértünk segítséget, hogy készítsenek egy ilyen felmérést, összeszedtük az összes elérhető új OECD Európai Uniós, hazai közoktatási elemzést, ami azt támasztotta alá, amiről a Tanítanék Mozgalomnak a programpontjai vagy követelései szóltak. Emellé hozzá kellett tenni ebben a keresetben azt, hogy a polgári engedetlenség az vajon micsoda és létezik-e. Itthon, külföldön, alkotmányosan. Ez nyilván mind olyan, ami nem jelenik meg egy normál perben. Ehhez jött hozzá az összes felperes konkrét története, a legutolsó technikai részletig: mennyi volt a jövedelme, mennyi volt a felmentő távolléti díj, konkrétan a jogviszony után hány hónap felmentési idő, mennyi végkielégítés jár, melyik napon ment be, melyik nap nem, milyen órája lett volna, hogyha sztrájkként értelmeznénk a magatartást, akkor az elégséges szolgáltatáshoz hogyan viszonyul az elmaradt óra, volt-e végzősökkel órája. És majdnem elfelejtettem, hogy még egy nagy kör volt, ami a sztrájkjoggal kapcsolatos, hogy itt mégiscsak arról volt szó, hogy a sztrájkjog szűkítésére, kiüresítésére adott reakció volt a polgári engedetlenség. Így tehát kapcsolódott a sztrájkjoghoz általában és konkrétan illetve, hogy mi történt a sztrájkjog szabályozásával Magyarországon. Az ENSZ szakosított szervezetének ezzel kapcsolatos állásfoglalása is meg kellett, hogy jelenjen a keresetben. És ezt úgy kell elképzelni, hogy ebben a 30 napban nem csak ezt csináltuk, hiszen mindenkinek volt már betervezett, másik 52 egyéb feladata, tehát a 30 napos keresetindítási határidő, az kifejezetten nem felperes barát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.