2025. március 27., csütörtök

ÚJABB RÉSZLETEK AZ ÚJDÖRÖGDI TRAGIKUS HADGYAKORLATRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2025.03.26.


A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád szervezte és felügyelte hivatalosan az Adaptív Védelem nevű gyakorlatot, amelynek során a Miniszterelnökség egyik fiatal, 28 éves női munkatársa kezében robbant fel egy kézigránát – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint ugyan minden támadó kézigránát használatát megtiltották, de maga az Adaptív Védelem program folytatódhat – természetesen egyelőre éles fegyverek használata nélkül.

„A 93M NF védő és a 96M NF támadó kézigránátok alkalmazását megtiltom, bevizsgálásukra az MH Logisztikai Támogató Parancsnokság parancsnoka soron kívül intézkedik. További intézkedésig a kézigránátokat a honvédségi szervezetek az egység raktárakban elkülönítetten tárolják, és lássák el jól látható »LETILTOTT« felirattal” – ezt a Szabad Európa által megismert parancsot küldte el a Magyar Honvédség minden érintett egységének Somogyi Zoltán vezérőrnagy az újdörögdi kiképzésen történt tragédia után.

A Zalahaláphoz tartozó gyakorlótéren március 21-én, pénteken, a kormánytisztviselők számára szervezett Adaptív Védelem nevű gyakorlat közben az egyik résztvevő kezében felrobbant egy élesgránát, aminek következtében elveszítette az egyik kezét csuklóból, a másikat alkarból. Az áldozat a Szabad Európa információi szerint a Miniszterelnökség egyik 28 éves női tisztviselője. A tragikus balesetben megsérült a kiképző is, aki lágyrészsérüléseket és csonttörést szenvedett.

Kör e-mailben "toboroztak"


A Szabad Európa azóta több, az esetre rálátással bíró forrással igyekezett feltárni a tragédia hátterét. A kormány januárban hirdette meg az Adaptív Védelem kiképzőprogramot kifejezetten a kormányzati szerveknél dolgozó tisztviselők számára. Mint a 24.hu akkor beszámolt róla, a Magyar Államkincstárnál például Bugár Csaba kör-e-mailt küldött a dolgozóknak, amelyben azt írta: 18–50 év közötti férfiak jelentkezhetnek a kéthetes kiképzésre, amelyet „laktanyai körülmények között”, orvosi alkalmassági után lehet teljesíteni. A két hétre mindenki megkapja a teljes fizetését, és a kiképzés nem számít szabadságnak.

A Telex arról írt, hogy első körben kilencvenen jelentkeztek a programba, akiket Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyesen köszöntött a Bálnában. A portál a Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság Facebook-oldalán található leírást is ismertette, amelyben szerepelt az „éleslövészet gyalogsági fegyverekkel”. (A bejegyzés alatt egyébként sorjáznak a honvédelmi miniszter lemondását követelő – esetenként igen trágár – kommentek.)

Ehhez kapcsolódóan: mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?

Mindenkiben az a kérdés merül fel először, hogy ki engedélyezte az éleslövészetet, az élet kioltására alkalmas fegyverek éles használatát civileknek egy ilyen rövid kiképzés során. Kiképzést, gyakorlatot forrásaink szerint alapesetben a Magyar Honvédség vezérkarának főnöke rendel el, ezután az érintett parancsnok készít egy úgynevezett levezetési tervet – ebben határozzák meg konkrétan, milyen műveletekre kerül sor. A Honvéd Vezérkar főnöke Böröndi Gábor, így elvileg ő az engedélyező, csakhogy az Adaptív Védelem esetében speciális a helyzet – hívta fel rá a figyelmünket egy forrásunk. „Mivel ez nem katonáknak szánt kiképzés volt, hanem kormánytisztviselőknek, így a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád volt hivatalosan a szervező, felügyelő.” Szerinte – mivel a kiképzési programot eleve úgy állították össze, hogy szerepelt benne az éleslőszer használata – a vezérkari főnöknek már nem kellett külön engedélyeznie.

A levezetési tervet a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága készítette – tehát az ő feladatuk volt gondoskodni a biztonságos körülményekről. Ez egy egészen új szervezeti egység; mint a szoljon.hu beszámolt róla, február 1-jével kezdte meg a működését Szolnokon. A célja, hogy – a NATO katonai struktúrájához alkalmazkodva – „az egységes vezetés révén a rendszer gyorsabban és rugalmasabban képes reagálni a modern hadviselés kihívásaira, mint például a hibrid hadviselés, a kiberfenyegetettség, a terrorizmus vagy a modern technológiák által előidézett új típusú fenyegetések. Az átalakítás kiemelt figyelmet fordít a dróntechnológia, a digitalizáció és az innovatív megoldások alkalmazására, amelyek elengedhetetlenek a 21. századi hadviselésben.”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.