MIÉRT CSAK EGY GYEREKET VÁLLALNAK A NŐK, HA KORÁBBAN MÉG KETTŐRE VÁGYTAK?

TELEX
Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2025.03.24.

Az idei központi középiskolai felvételin a diákoknak többek között arról kellett érvelniük, hogy testvérrel vagy egykeként jobb-e felnőni. A tanulók akkor még nem sejthették, hogy Orbán Viktor hamarosan előbb a két- és többgyerekes anyák személyi jövedelemadójának eltörlését ígéri meg, majd mielőtt az egy gyereket nevelők jogosan méltatlankodni kezdhettek volna, az ő szja-juk eltörlését is belengette a miniszterelnök, legalábbis a 30 év alattiak esetében.

Az elmúlt húsz évben a téma szempontjából két női demográfiai csoport aránya nőtt látványosabban:

a gyermekteleneké és az egygyerekeseké, míg ezzel párhuzamosan a kétgyerekeseké csökkent.

Egy szociológussal és egy demográfussal kerestük a választ arra, milyen okai lehetnek annak, ha valaki megáll az egy gyerek vállalásánál.

Egy fiú, egy lány – ideális magyar családmodell

„A kérdőíves kutatások azt mutatják, hogy az emberek döntő része szerint az ideális gyerekszám a kettő. Ez évtizedek óta jellemző a magyar társadalomban, és annak ellenére sem változik, hogy közben változik a családszerkezet és a termékenységi mutató is”, kezdi Szalma Ivett szociológus. Ugyanezt erősíti meg Kapitány Balázs demográfus is: „A magyarok fejében annyira a kétgyerekes modell él (és lehetőleg egy fiú, egy lány), hogy ha megkérdezik a fiatal nőket, hány gyereket szeretnének, a nagy többségük azt fogja válaszolni, kettőt, és többen válaszolják majd, hogy hármat, mint azt, hogy egyet. Az egy gyerek nagyon ritkán vágyott cél, ehhez képest mégis egyre többen maradnak meg az egynél.

A ténylegesen megszületett gyerekek száma pedig szinte mindig alatta marad annak, mint ahányat valaki fiatalkorában elképzelt magának.”

A KSH népszámlálási adatai alapján a kiskorú gyereket nevelő nők között 2001-ben még 31,6 százalék volt az egygyerekesek aránya, 2022-re az arányuk 37,1 százalékra nőtt. Ezzel szemben míg a kétgyerekesek aránya 2001-ben 45 százalék volt, 2022-re ez 38,9-re csökkent.

Ha a rendszerváltás idejére, 1990-ig megyünk vissza, azt látjuk, hogy ekkor a negyvenes éveinek elején, a gyermekvállalási kor végéhez közeledve a nők 22 százaléka volt egy-, és 50 százaléka kétgyerekes, a gyermektelenek aránya pedig csak 8 százalék volt. A gyermektelenek aránya jelenleg ugyanebben a korcsoportban már 18 százalék, és az évtized végére elérheti a 20-25 százalékot. Ezzel együtt a második gyerek vállalásának esélye is csökkent: korábban az egygyerekes nők 80 százaléka vállalt második gyereket, ez az arány mára mérséklődött körülbelül 66 százalékra.

Vagyis egyfelől többen maradnak gyermektelenek, másfelől a gyerekeseknek is már csak körülbelül kétharmada lép tovább a második gyerekre, és egyharmaduk marad egy gyereknél...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN