Szerző: SZABÓ ATTILA
2025.03.20.
Hogy lehet az, hogy egyre több a szegény azok között, akik dolgoznak? Miért defektes a magyar elit? Hogyan polgárosodnak a munkások, és hogyan csúsznak le a diplomások? A Kovách Imre szociológus vezetésével végzett gazdag és egyedülálló kutatás elgondolkodtató képet fest a mai magyar társadalomról.
Folytatódik az a Kovách Imre szociológus által 2015 óta vezetett kutatás, amelynek eredményei legutóbb 2021-ben jelentek meg kötetbe rendezve. Az 5000 fő megkérdezésével zajló, a magyar társadalom integrációs mechanizmusait megrajzolni kívánó, gazdag és egyedülálló munka, amelynek címe Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás, újabb, 2021-es adatokat dolgoz fel. Az eredményeket összefoglaló, a jelen magyar társadalmi állapotokba páratlan betekintést nyújtó kétkötetes művet március 13-án mutatták be a szerzők a HUN-REN TK Szociológia Intézetében.
Míg az első kötet a magyar társadalom működési mechanizmusait mutatta be, a második keresztmetszetet ad a különböző társadalmi csoportokról, az elitektől a szegregátumokban élőkig. Ezért ebben a cikkben kitérünk arra, hogy
Az elit önérdeke és a közérdek rendre elválik egymástól
Kristóf Luca, a magyar elit elismert kutatója már korábban is beszélt arról a Qubitnek, hogy a magyar politikai elit leuralja a gazdasági és a kulturális szférákat is. A kötetben szereplő tanulmányának egyik legfontosabb megállapítása, hogy az uralkodó politikai elit egyszerre integrálja és a polarizáción keresztül dezintegrálja a magyar társadalmat. Ezt mindannyian tapasztalhatjuk a hétköznapokban is. A kiélezett kommunikáció, a jogalkotásban is megvalósuló ellenségkép-képzés, az ellenfél kirekesztése mind-mind a polarizációt szolgálja. A társadalmi csoportok egymástól való elszigetelése, a közös terek, a politikai oldalakon átívelő beszélgetések megszüntetése pedig dezintegrálja, azaz darabjaira szakítja azt a társadalmi szövetet, ami nem tagozódik be az uralkodó politikai elit alá.
Mindez azért történik nagyon durván Kristóf szerint, mert a mai magyar politikai elit cselekvési képessége a korábbi időszakhoz képest mélyrehatóbb és kevésbé kiegyensúlyozott: hiányzik a rivális elitcsoportok közötti egyensúly mind a politikai eliten belül, mind a gazdaságban, a kultúrában, a civil társadalomban.
A 2021-es adatok felvételekor egy elit volt, és annak kifejezett érdekében állt a társadalmi viszonyok, a polarizáció és a szétszakítottság konzerválása. A kutató szerint hasonlóan kiegyensúlyozatlan volt a helyzet a lokális, helyi, települési szintű elitek esetében is. Ez alól csak Budapestet és néhány nagyváros jelentett kivételt.
Kristóf szerint az elit a vezéreken keresztül éri el ezeket a hatásokat: a vezető és követői közötti érzelmi azonosulás mellett a vezető ellenségképet is felmutat az integráláshoz. A legjelentősebb vezető természetesen Orbán Viktor, aki pozitív és negatív azonosulást is kivált a politikai közösségen belül, és azt 2021-ig biztosan sikerült elérnie, hogy ez csak a Fidesz szavazótáborára hasson integratív módon, miközben az ellenpólust szétesett állapotban tartotta...
Míg az első kötet a magyar társadalom működési mechanizmusait mutatta be, a második keresztmetszetet ad a különböző társadalmi csoportokról, az elitektől a szegregátumokban élőkig. Ezért ebben a cikkben kitérünk arra, hogy
- miért defektes a magyar elit;
- hogyan állunk a polgárosodással;
- hogyan működnek a kisvárosi, falusi integrátorok, akik politikailag szervezik; integrálják a körülöttük lévőket;
- egyre inkább elmosódik a város és a vidék közötti határvonal;
- a dolgozók között is egyre több a szegény;
- a leszakadt társadalmi csoportokban működő klinetúrahálózatok sokaknak kínálnak mikromobilitást.
Az elit önérdeke és a közérdek rendre elválik egymástól
Kristóf Luca, a magyar elit elismert kutatója már korábban is beszélt arról a Qubitnek, hogy a magyar politikai elit leuralja a gazdasági és a kulturális szférákat is. A kötetben szereplő tanulmányának egyik legfontosabb megállapítása, hogy az uralkodó politikai elit egyszerre integrálja és a polarizáción keresztül dezintegrálja a magyar társadalmat. Ezt mindannyian tapasztalhatjuk a hétköznapokban is. A kiélezett kommunikáció, a jogalkotásban is megvalósuló ellenségkép-képzés, az ellenfél kirekesztése mind-mind a polarizációt szolgálja. A társadalmi csoportok egymástól való elszigetelése, a közös terek, a politikai oldalakon átívelő beszélgetések megszüntetése pedig dezintegrálja, azaz darabjaira szakítja azt a társadalmi szövetet, ami nem tagozódik be az uralkodó politikai elit alá.
Mindez azért történik nagyon durván Kristóf szerint, mert a mai magyar politikai elit cselekvési képessége a korábbi időszakhoz képest mélyrehatóbb és kevésbé kiegyensúlyozott: hiányzik a rivális elitcsoportok közötti egyensúly mind a politikai eliten belül, mind a gazdaságban, a kultúrában, a civil társadalomban.
A 2021-es adatok felvételekor egy elit volt, és annak kifejezett érdekében állt a társadalmi viszonyok, a polarizáció és a szétszakítottság konzerválása. A kutató szerint hasonlóan kiegyensúlyozatlan volt a helyzet a lokális, helyi, települési szintű elitek esetében is. Ez alól csak Budapestet és néhány nagyváros jelentett kivételt.
Kristóf szerint az elit a vezéreken keresztül éri el ezeket a hatásokat: a vezető és követői közötti érzelmi azonosulás mellett a vezető ellenségképet is felmutat az integráláshoz. A legjelentősebb vezető természetesen Orbán Viktor, aki pozitív és negatív azonosulást is kivált a politikai közösségen belül, és azt 2021-ig biztosan sikerült elérnie, hogy ez csak a Fidesz szavazótáborára hasson integratív módon, miközben az ellenpólust szétesett állapotban tartotta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.