Szerző: FLEGAUF BENCE
2025.03.28.
Vészabónak vállalnia kellene a döntéssel járó konfrontációt, mert így szabadulhatna meg igazán. A díj visszaadásával nem a saját fészkébe piszkítana, hanem éppen ellenkezőleg: tisztítaná azt - ezt lenne jó értenie. Meg azt, hogy a magyar kultúrtörténetben mindenképpen írnak majd róla egy bekezdést – és most az ő kezében van a döntés, hogy milyen jelzőkkel.
Lásd még:
L. Ritók Nóra Facebook bejegyzése:
De azt hiszem, a díjazott nem fogja belátni. Ha ez benne lenne az attitűdjében, sosem jutott volna el idáig.
És még két gondolat:
1. Mi a gyerekeket mindig arra buzdítjuk, hogy önállóan alkossanak...ne a rajzfilmfigurák másolásával fejezzék ki magukat, hanem a saját világukkal...
2. Nem az a baj, hogy fest. Sokan festünk, zenélünk, sportolunk, írunk különböző szinten. Mindig azt szoktam mondani, hogy ebben a megzavarodott világban mindenki gyorsan találhat öt olyan embert, aki azt mondja, ő a legjobb...és öt olyat is, aki azt mondja, gyalázatos a teljesítménye. Belül kell érezni, tudni, elhelyezni magunkat. Reálisan. Ehhez viszont tudás kell, sok-sok olvasás, hogy a viszonyítási alapot létrehozhassuk magunkban. Ja, és ahhoz is, hogy megértsük: a képzőművészetben (is) a gondolat, az üzenet a legfontosabb. A többi üres fecsegés.
Lásd még:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.