Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
Elavult a magyar társadalom társadalomismerete, állítja Kovách Imre szociológus. Ezen szeretne segíteni az az általa 2015 óta vezetett kutatás, amelynek legújabb eredményét, a hazai társadalmi állapotokba páratlan betekintést nyújtó kétkötetes munkát, amelynek címe Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás, március 13-án mutatták be a szerzők a HUN-REN TK Szociológia Intézetében. A gazdag és egyedülálló anyag feldolgozásának két cikket is szentelünk; kezdésnek az első kötet tanulmányait dolgozzuk fel, amelyek azt mutatják be, hogyan működik a magyar társadalom a 2020-as évek elején. Az 5000 fő megkérdezésével zajló, a magyar társadalom integrációs mechanizmusait megrajzolni kívánó kutatás eredményei legutóbb 2021-ben jelentek meg kötetbe rendezve; a most megjelent két kötet már az akkor nem elérhető, 2021-es adatokat dolgozza fel.
Az alábbi cikkben kitérünk arra, hogy miként szakítja szét a magyar társadalmat a politika, és miként integrálja a NER maga köré a számára kritikus szavazóbázist.
- Szó lesz arról is, hogy a társadalmat emiatt nem osztály- vagy rétegalapon érdemes vizsgálni, hanem integrációs csoportonként: kik azok, akik integrálódnak ebbe a polarizált rendszerbe, és kik azok, akik nem.
- Ezeket a folyamatokat segíti, hogy Magyarországon sokkal kevésbé tapasztalható társadalmi mobilitás, mint akár a nyolcvanas években, és az is, hogy bizonyos csoportok számára a lakhatás egyre kritikusabb problémává válik.
- A társadalom értékrend szempontjából is kettészakadt.
- A társas kapcsolatok is nagyon igazságtalanul oszlanak el: a politikai integráció megvalósítása szempontjából fontos szereplőknek sok, míg a kirekesztett csoportoknak kevés a kapcsolati tőkéje.
- Mindez tükröződik az egyes csoportok mentális és fizikai egészségi állapotában is.
- Ráadásul az sem mindegy, hogy ki él a kormányzati narratíva által idealizált családban, és ki az, aki nem ennyire szerencsés.
- Az, hogy a polarizációnak inkább oka vagy eredménye a növekvő elvándorlási szándék, nem világos, de biztosan összefügg a rendszerrel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.