2025. március 21., péntek

BELÁTHATATLAN NEMZETGAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEKRE HIVATKOZVA KÉRLELTE MATOLCSYÉK ALAPÍTVÁNYA AZ ÁSZ-T, HOGY NE HOZZA NYILVÁNOSSÁGRA A JELENTÉST

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2025.03.21
.


„A jelentéstervezetben foglalt megállapítások az MNB-t érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén.”

Többek között ezzel a mondattal érvel a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által március 19-én publikált jelentésben. A Magyarország nemzetbiztonságára való hivatkozással a PADME azt szerette volna elérni, hogy az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra az elmúlt hetekben lezárt, az alapítvány működéséről, átláthatóságáról és befektetéseiről szóló jelentését. A fent idézett mondatból sejthető, mennyire súlyos állításokat fogalmazott meg az ÁSZ jelentéstervezete a PADME körüli ügyekről. Pedig ez csak az egyik érv a sok közül, a PADME oldalakon keresztül sorolja indokait arról, miért ne tárja a nyilvánosság elé az ÁSZ, hogy mit talált a vizsgálat során,

többek között a forint stabilitásával és „előre beláthatatlan nemzetgazdasági következményekkel indokolta” álláspontját.

De miről van szó pontosan? Március 17-én számolt be arról a jelentéstervezetet megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.

A portál a számvevőszéki jelentéstervezet alapján összegezte a főbb megállapításokat. Arról, hogy a számvevőszék súlyos helyzetet feltáró vizsgálatokat zárt le, néhány nappal korábban mi is írtunk, de a szabályozások értelmében a jelentést csak azután lehetett publikálni, hogy az érintett felek lehetőséget kaptak a reakcióra. Ez március 19-re megtörtént, ekkor hozta nyilvánosságra az ÁSZ a jelentéseket, kiegészítve az érintettek észrevételeivel. Az ÁSZ három, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált: egyet a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról, egyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről (ezzel a Telexen külön cikkben foglalkoztunk), egyet pedig magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről. (A jelentéseket innen lehet letölteni.)

A Direkt36 cikke még a hivatalos publikálás előtt bemutatta, miről szól az első, a PADME gazdálkodásáról szóló tervezet, de ekkor még nem lehetett tudni, mit fűznek ehhez hozzá maguk az érintettek. Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb részleteket, mellette pedig azt is, hogyan védekezett az ÁSZ megállapításai ellen a PADME és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.

A háromból a leghosszabb, közel négyszáz oldalas jelentés a PADME és a vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon felett rendelkezett, az ÁSZ megállapítása szerint viszont a befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrán keresztül hajtotta végre. A jelentéstervezet szerint ezt az óriási összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, közben pedig a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek, írta a Direkt36 cikke.

Ezek voltak az ÁSZ főbb megállapításai:

- A közel 500 milliárd forintot (amelyből 407 milliárd volt közpénz) kezelő Optima az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.

- Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.

- Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.

- Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítenek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.

- Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János 
Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni. Az Optima a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Banktól is forráshoz jutott.

- Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető. A kedvezményezett érdekkör (Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) mögött Somlai Bálint áll, egy olyan magyar vállalkozó, aki vagyonának jelentős részét az MNB-től érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a körébe tartozik, Matolcsy korábban a Direkt36-nak is megerősítette, hogy Somlaival azonos a baráti társasága.

A Matolcsy-szálnak azonban ennyivel nincs vége. Ezt már nem az ÁSZ-tól, hanem leginkább a Válasz Online és Direkt36 tényfeltáró munkáiból tudjuk, de a Matolcsy Ádámhoz közeli üzleti körök egyéb, nehezen átlátható módokon is profitálhattak az Optimával való kapcsolatukból. A legnyilvánvalóbb átkötés az ingatlanokban érdekelt GTC-csoporton keresztül történt, erről a Válasz Online cikkében lehet bővebben olvasni....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.