„AZ EGYETEMI MODELLVÁLTÁS OLYAN RENDSZER, AMIBŐL TELJESEN KIIKTATTÁK A BIZTOSÍTÉKOKAT”

QUBIT PODCAST+
Szerző: QUBIT
2025.03.25.

Hol tart a magyar felsőoktatás átalakítása? Kováts Gergely négy éve vezeti az egyetemi modellváltást vizsgáló kutatócsoportot, amely többek között arra keresi a választ, hogy világszinten mennyire kirívó megoldás a magyar alapítványosítás, és hogy valóban kódolva van-e benne a politikai beavatkozások és a katasztrofális pénzügyi döntések lehetősége.

Huszonegy intézmény, legalább 1700 milliárd forint értékű közvagyon és egy vadonatúj fogalom: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a kekva. Emellett az Európai Bizottsággal hosszú évek óta tartó, folyamatos konfliktus, amelynek leginkább a magyar egyetemi hallgatók, oktatók és kutatók a vesztesei.

Röviden így lehet összefoglalni az úgynevezett egyetemi modellváltást, a magyar felsőoktatásnak ezt a sajátos privatizációs formáját, ami az elmúlt tizenöt év egyik, ha nem a legnagyobb rendszerszintű átalakítása volt a közintézményi szférában. Ehhez képest nagyon gyorsan zajlott le; a kormányzat két év leforgása alatt, 2019 és 2021 között végigvitte a legtöbb hazai egyetemen. Ma ott tart a folyamat, hogy a még megmaradt öt egyetemet is előbb-utóbb beterelnék valamilyen új modellbe – a Budapesti Műszaki Egyetem már meg is kezdte ezt az átalakulást, egy megint csak új és eddig ki nem próbált szerkezetben, egyfajta részvénytársasági formában.

Viták és botrányok kísérték és kísérik a folyamatot: az SZFE-n a hallgatók lázadása és egyetemfoglalás, a MOME-n, amelyet mintaprojektnek szánt a kormányzat, hallgatói tiltakozás és rektorbuktatás. Néhány napja fény derült az eddigi – vélhetően – legsúlyosabb botrányra, a Neumann János Egyetem dermesztő mértékű vagyonvesztésére is.

A kekvás szerkezetben az alapítványok lettek az egyetemek tulajdonosai és fenntartói, jelentős vagyont kaptak, de az állam is benne maradt a fenntartásban valamilyen módon. Néhol úgy, hogy részvényeket adott nagy, hazai cégek állami tulajdonrészéből, néhol pedig magát az eddigi állami támogatást adja oda az alapítványnak. Néhol jobban beleszól a kuratórium az egyetemi autonómiába, néhol egyáltalán nem. A látszat ellenére úgy tűnik, nincs két egyforma folyamat a modellváltásban, és nincs két egyforma végeredmény sem...

ITT OLVASHATÓ, ITT HALLGATHATÓ MEG (QUBIT+TAGSÁG)