AMIT MOST CSINÁLUNK, PONT OLYAN, MINT AMIKOR VALAKI AZT MONDJA A FIÁNAK, HOGY ÁLLJON KŐMŰVESNEK

TELEX / INTERJÚ
Szerző: WEILER VILMOS
2025.03.17.

Komoly sikert ért el a magyar gazdaság azzal, hogy a rendszerváltás óta betagozódott a nemzetközi ellátási láncokba, de ha nem lép ki az összeszerelő gazdaság modelljéből, nem tud érdemben fejlődni – állítja Boda György közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Szerinte a fejlődés kulcsa, hogy az állam befektessen a humán tőkébe, és az országban olyan középvállalatok jöjjenek létre, amelyek tudástőkét tudnak felhalmozni. Interjú.

Nemrég jelent meg szerzőtársaival a Sodródásból feljebb lépés: tudásalapú versenyképesség című könyvük. A könyv leírásában az szerepel, hogy „belesodródtunk egy csapdahelyzetbe, és nem oda jutottunk, ahova szerettünk volna. Ezt korrigálni kell!” Mit jelent a könyv címében a sodródás, és mit a feljebb lépés?

Gondoljunk végig egy hasonlatot, amelyben az ország választási lehetőségeit egy család sorsán keresztül mutatjuk be. Hosszú távon általában elég ritka, hogy egy család tagjai semmilyen módon nem tudják befolyásolni a sorsukat. Néha nagyobb a társadalmi mobilitás, ilyenkor nagyobb a befolyásolási lehetőség, néha kisebb a mobilitás, ilyenkor gyengébb a ráhatás. De hosszú távon, ha több generációt nézünk, mindig van valamilyen felemelkedési lehetőség.

Vegyük például Romsics Ignác történész esetét, amelyet életrajzi könyvében mutat be. Romsics parasztcsaládban született. A testvére elment traktorosnak, és a családja azt akarta, hogy ő kőműves legyen. Viszonylag kis befektetéssel kitanulhatta volna a kőműves szakmát, és nagyon gyorsan elkezdhetett volna pénzt keresni, hiszen akkoriban mindenki házat épített. Sodródásnak azt hívom, amikor valaki kerülve a jelentősebb és kockázatosabb befektetéseket megnézi, hogy merre megy az ár, és azt követve arra megy, amerre a legkönnyebb. Romsics Ignác azonban akkor vitába szállt a családjával, és megmondta, hogy inkább tanulni szeretne. És ekkor – ahogy ezt Romsics szintén leírja a könyvében – a családi vitába a nagyapja is beszállt, aki azt mondta, hogy „Hát, ha ennyire akarja a gyerök, akkor tanuljon! Majd mi dolgozunk helyette is és érte is.”...

ITT OLVASHATÓ 

Lásd még:

Könyvbemutató: Magyarországnak feljebb kell lépnie