Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.03.27.
Az Állami Számvevőszék összesen három olyan jelentést publikált, amely így vagy úgy, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működésével, székházfelújításával, műkincsvásárlásaival, alapítványi rendszerével, vagy az utóbbi univerzumba befektető kecskeméti egyetemmel foglalkozott. A megdöbbentő tartalmú jelentésekből szinte bárhol kiragadható egy-egy elem, miközben a jogi és pénzügyi nyelven megfogalmazott vizsgálati anyagok sokszor nehezen fordíthatók le hétköznapi nyelvre. Csak, hogy ne veszítsük el a fókuszt, rögzítsük gyorsan, az ország megítélését alapvetően meghatározó Magyar Nemzeti Bankról, a pénzügyi stabilitás őréről, a pénzügyi szektorokat felügyelő csoportról van szó. Ha itt bármi szabálytalanság történik, az hatványozottan kellemetlen az ország reputációjára nézve.
Ebben a cikkben az MNB-székház felújításával és egy gyakran előkerülő főváros címmel, a 1025 Budapest, Pusztaszeri út 59-cel közelítünk a történethez.
Az Állami Számvevőszék az MNB-ről
Az Állami Számvevőszék már publikálta mindhárom jelentését, így a Magyar Nemzeti Bankról készített riportját is. Ez a jelentés, amely elsősorban 2020 és 2024 között az MNB alapfeladatai közé nem tartozó tevékenységek (a székház felújítása, más ingatlanügyletek, kép- és szoborvásárlások) pénzügyi aspektusait vizsgálta, nem kapott eddig akkora visszhangot.
Mindez érthető, hiszen a másik két vizsgálat, vagyis az MNB-alapítványok és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyében sokmilliárdos összegek váltak köddé.
Mindez érthető, hiszen a másik két vizsgálat, vagyis az MNB-alapítványok és a kecskeméti Neumann János Egyetem Optima-kötvényekből való bevásárlásának ügyében sokmilliárdos összegek váltak köddé.
Ezek jobban felborzolták a kedélyeket, de a harmadik jelentés is nagyon erős.
A megfogalmazások azért itt némileg visszafogottabbak, valahogy úgy értékel az ÁSZ, hogy ”az egyes ingatlan-beruházási, illetve ingatlan-felújítási tevékenységben érintett gazdasági társaságok feletti tulajdonosi kontrollok szűkülése miatt az átláthatóságban lényeges hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés.[…] Az MNB az ellenőrzött ingatlan-beruházási, illetve -felújítási tevékenysége során költség- és erőforrás takarékossági intézkedéseket nem hozott és nem is mérlegelt.„
Az ÁSZ szerint az MNB ingatlan projektjei nem vették figyelembe az ország gazdasági állapotát, a mindenféle más területen már megkezdett takarékosságot, és gyakran a túlárazottság gyanúját keltették. Az ÁSZ-jelentésben sok ismert ingatlan ügyéről szó van, ilyen elsősorban
- a már említett Szabadság téri MNB-székház rekonstrukciója,
- a BOKK (Balatonakarattyai Oktatási Konferencia Központ),
- a Bölcs Vár (a volt Budai Városháza),
- a Pénzmúzeum, az MNB Budai Központ,
- illetve a Szentháromság téri Burg Hotel.
Mi most elsősorban a Szabadság téri székház rekonstrukciójával foglalkozunk, amelynek az anyag alapján az a fő jellemzője, hogy nagyon drága volt.
Mint a jelentés számszerűen megírta, "a bruttó átlagára a kezdeti 2,7 millió forint/m2-ről a 2023. évre 4 millió forint/m2-re emelkedett, míg a nagyjából ugyanekkor felújított pénzügyminisztériumi épület hasonló rekonstrukciója csak 1,5 millió forint/m2-ről, 1,7 millió forint/m2-re emelkedett szintén a 2023. évre vonatkozóan".
A szerződéses ár bruttó 69,2 milliárd forintról bruttó 103,5 milliárd forintra emelkedett. A felújítást egy, a Pusztaszeri út 59-be bejegyzett cég végezte, ennek jelentőségére később még visszatérünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.