Szerző: KOVÁTS ESZTER
2024.02.14.
2025. február 12-én véget értek a koalíciós tárgyalások Ausztriában. Sikertelenül. Immár másodszorra az elmúlt öt hónapban. Január elejéig a szeptemberi választásokon második helyezett néppárt (ÖVP, 26 százalék), a harmadik szocdemek (SPÖ, 21 százalék) és a negyedik liberálisok (NEOS, 9 százalék) igyekeztek összehozni egy koalíciót, majd annak a tárgyalási körnek a bukása után a második helyezett néppárt szóba állt a választások nyertesével, a szélsőjobboldali szabadságpárttal (FPÖ, 29 százalék). Ez tartott szerdáig, amikor is az utolsó egy hét nyilvánosságban kihordott civakodása után az FPÖ kancellárjelöltje, Herbert Kickl visszaadta a kormányalakítási megbízást.
A demokrácia válsága lenne, amit Ausztriában látunk? Egy biztos: a szeptember 29-i választások óta ez a fő téma – mindenkinek a maga szája íze szerint. Kickl szerint azért volt veszélyben a demokrácia, mert a „vesztesek koalíciója” első körben ki akarta golyózni őt, az első helyezettet a kormányalakításból – figyelmen kívül hagyva a népakaratot. A baloldali és liberális pártok, valamint az értelmiség szerint meg azért, mert miután az első körös tárgyalások elbuktak, a Néppárt öt héten át hajlandónak mutatkozott közösködni az orbanizálódást céljául kitűző FPÖ-vel. Az elmúlt napok miniszteri posztok körül kialakult huzavonája pedig arról árulkodott, hogy nem is az ország sorsa, hanem az elitek pozícióharcai a tét a kormányzásra készülők számára, vagyis egyesek szemében a demokratikus politikai rendszer legitimitása kérdőjeleződött meg. De mi következik most, és annak milyen hatásai lehetnek a radikális jobboldali pártok európai térnyerése szempontjából? – számunkra alighanem ez a kérdés a legfontosabb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.