KI DÖNT A MAGNYICKIJ-LISTÁRÓL, ÉS MI A LÉNYEGE?

SZABAD EURÓPA
Szerző: Szabad Európa
2025.01.08.

A Magnyickij-törvény és az ennek nyomán létrejövő nyilvános lista mára a korrupció, a pénzmosás és az emberijog-sértések elleni küzdelem egyik szimbólumává vált, rengeteg ország átvette. Ám közel sem csodafegyver, nem is általános érvényű; sokszor inkább a megszégyenítő, akár elrettentő ereje hatásos.

Az első Magnyickij-törvényt 2012-ben fogadták el, eredetileg a Szergej Magnyickij orosz könyvvizsgáló 2009-es meggyilkolásában és annak eltusolásában közreműködő állami szereplők szankcionálására.

Azóta hétszer bővítették. Ezek közül a legfontosabb a 2016-os Globális Magnyickij emberi jogi számonkérési törvény (ismertebb angol nevén Global Magnitsky Act) volt. Ez Magnyickij ügyétől függetlenül kibővítette a szankcionálhatók körét bármilyen, kiugróan súlyos korrupcióban vagy emberijog-sértésben érintett emberre – ez vonatkozott az indoklás szerint most Rogán Antalra.

Szergej Magnyickij orosz könyvelő és adószakértő volt, aki Oroszország akkori egyik legnagyobb külföldi befektetési cégével, a Hermitage Foundationnal (HF) dolgozott. Munkája során leleplezett egy kifejezetten bonyolult, de akkor óriási, 230 millió dolláros csalást: orosz tisztviselők hamisított dokumentumokkal tulajdonjogot igényeltek a HF egyes cégeiben, majd beperelték az orosz államot több száz millió dollárnyi állítólagos túlfizetett adóra hivatkozva, amibe az orosz bíróságok sürgősen beleegyeztek, és visszafizették az áltulajdonosoknak. Magnyickij bemutatta ezt, és beperelte az orosz államot a sémáért, de gyorsan jött a megtorlás: őt börtönözték be. A vizsgálati fogságban epekövet és hasnyálmirigy-gyulladást kapott, végül pedig halálra verték. Az orosz állam a börtönben megtagadta tőle az orvosi ellátást, halála után még a boncolást is. Ezután a Hermitage Foundation tulajdonosának nyomására az Egyesült Államok új, korrupcióellenes intézkedéssorozatba kezdett, amelyek közül az első a 2012-es Szergej Magnyickij jogállamisági elszámoltathatósági törvény volt. A lépés jelentősen elmérgesítette Putyin és uralkodó csoportja, illetve az USA viszonyát. Az orosz vezetés számos válaszlépést hozott, legfőképp megtiltotta, hogy amerikaiak orosz árva gyerekeket fogadjanak örökbe.

Ez még Barack Obama elnöksége alatt történt. 2017-ben Donald Trump tovább bővítette a szankcionálható személyek körét egy elnöki rendelettel, ám azt viszonylag szabadon hagyta, hogy pontosan mitől számít valami súlyos emberijog-sértésnek.

A rendelet egyben a pénzügyminiszterhez rendeli a szankciók meghatározását, akinek ilyen ügyekben konzultálni kell a külügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel (azaz az igazságügy-miniszterrel) is. A gazdasági szankciókat az OFAC kezeli (az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala), a vízumjellegű szankciókat a külügyminisztérium. A szankcionált természetes személyeket az OPEC által nyilvántartott listán (SDN) bárki ellenőrizheti.

A listára bármikor fel lehet kerülni, és az elnök bármikor le is vehet róla bárkit. Az elnök nevében a külügyminiszter évente egyszer beszámolót tart az előző évi változások indokairól és a szankciók hatékonyságáról...

ITT OLVASHATÓ