Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.01.09.
Mi a jelentősége Rogán Antal amerikai szankcionálásának? Megmenti-e majd Trump? Hogyan értékeljük a leendő amerikai elnök Grönlanddal, Kanadával és Panamával kapcsolatos mondatait? Mi lesz a magyar–lengyel kapcsolattal és Ausztriával? Miért drágul a gáz, ha közben nincs belőle hiány? Ezekről beszélget a HetiVálasz 259. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból:
Miért lényeges, hogy Rogán amerikai szankciós listára került?
Magyari Péter: „Ennek biztos, hogy van szimbolikus jelentősége is. Nem feltétlenül a konkrét személy kitüntetett cselekedetei, hanem általában az Orbán-kormány felett akart pálcát törni az amerikai kormányzat. Elég kemény társaságba került Rogán Antal – elképesztő a lista. NATO-tagállamból két volt török miniszter és egy volt bolgár miniszter szerepel a rajta. Ez egy nagyon erős jelzés, azt mutatja, hogy a távozó Biden-kormányzat rettenetesen dühös az Orbán-kormányra.”
Ablonczy Bálint: „Egy szövetséges állam hivatalban lévő miniszterét ilyen listára feltenni nagyon-nagyon súlyos jelzés, függetlenül attól, hogy politikai szempont van-e benne – nyilván egy ab ovo politikai döntés is, hogy egy ilyet meglépnek. Senki nem örül ennek, aki a hazáját szeretné jobb pozícióban látni. A másik az erőpolitika. Mindig arról hallunk, hogy a politika az erő nyelve, semmifajta értéknek nincs helye a politikában, erőn kívüli megfontolás nem játszhat szerepet a döntéshozatalban. Hát tessék! Ilyen az, amikor egy valódi erővel rendelkező nagyhatalom elkezd erőpolitizálni. Nem vagyok arról meggyőződve, hogy egy kisebb uniós vagy NATO-tagállam sorsát előremozdítja, ha valóban elkezd erő alapon működni egy rendszer, mert akkor nincs olyan sok kártya a kezünkben.”
Fontosabb lehet-e Rogán levétele a listáról, mint más témák – például a kettős adóztatás – megoldása?
Magyari Péter: „El tudom képzelni. Politikai értelemben biztos fontosabb, és ha azt gondoljuk, hogy itt a következő választás megnyerésénél nincs fontosabb, akkor inkább ez lesz. A kettős adóztatás nagyon sok embert nem érint.”
Ablonczy Bálint: „Képzeljük el azt a helyzetet, hogy mondjuk eltelik fél év, háromnegyed év, ráfordulunk a kampányra, és de facto a magyar kormány második embere, legnagyobb hatalmú, legbefolyásosabb politikusa, még a baráti adminisztráció idején is ott van. Ez egy olyan sztori, amit naponta lehet ütni, naponta föl lehet hozni. Ez olyan politikai kockázat, amit nem lehet otthagyni, hiszen a jelenlegi kormányzati narratívának az egyik legfontosabb eleme, hogy mi nagy pályán játszunk. Persze késnek a vonatok, meg abból kell várat építeni, és még csak 15 év volt, és az alatt félig van kész az ország – na de hát legalább mi ott vagyunk Trump környékén! Ezt a narratívát tudja porrá zúzni, ha nem kerül le onnan viszonylag gyorsan a miniszter. Ez biztos, hogy prioritás lesz minden más ügy előtt.”
Mi jelez Donald Trump Grönland megszerzésével kapcsolatos kommunikációja?
Magyari Péter: „Ez a putyini észjárás és logika, ami azt vetíti előre, hogy visszatér az a fajta világrend, ami jellemző volt, különösen a második világháború végéig, amikor a nagyhatalmak határokat húztak – hol a Közel-keleten, hol Afrikában, hol Dél-amerikában –, egymás befolyási övezeteit proxyháborúkkal próbálták meg elszedni egymástól, máskor meg tiszteletben tartották. Azt mondták, hogy Magyarország ’56-ban hiába lázadt fel, ezt sajnos már odaígérték, ez orosz érdekszféra… Úgy néz ki, hogy megyünk vissza ennek a világrendnek az irányába. Trump nem csinál mást, mint azt mondja, hogy »én nagyhatalom vagyok, tehát azt csinálok, amit akarok, és amekkora erőm van, addig nyújtózkodok«.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.