Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.01.10.
Homlok Zsolt szombathelyi vállalkozó 2013-ban lett a Haladás VSE elnöke, ez is abba a mintába illeszkedett, hogy a miniszterelnök hobbiját szintén fontosnak tartó potentátok szívesen karolták fel a focit országszerte. Ekkor még nagyon futott vele a szekér, mindenre jutott pénz és energia, a focira is, bár úgy hallottuk, az üzletember igazán soha nem kedvelte a csapat jelentette feneketlen pénznyelőt, ami kissé átláthatatlan is maradt számára. Szombathely futballja azóta az NB III.-ig zuhant és a Haladás súlyos adótartozást halmozott fel,
lefelé ívelő pályája pedig jól párhuzamba állítható azzal, ami az azóta az elnöki posztjától már lemondott Homlok Zsolttal történik a NER-ben.
Az állami vasútépítési projektek egykori csillaga és Mészáros Lőrinc volt veje ugyanis csúnyán megbukott, persona non grata lett a rendszerben. Ez 2024 utolsó napjaiban ország-világ előtt nyilvánvalóvá vált azzal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatalmas bírságot szabott ki Homlok cégeire, de a folyamat már régebb óta tart. Ebben a cikkben háttérbeszélgetésekre alapozva bemutatjuk, mi volt a kartellügy, amelyben elkaszálták a vállalkozót, milyen kérdések vethetők fel ezzel kapcsolatban, és mi lehet egy cégcsoport sorsa a NER-ben, ha kiesik a kegyeltek közül.
A nyugat-magyarországi vasútépítő és más építőipari vállalkozásairól ismert üzletember két cégénél (Homlok Zrt. és Homlok Kft.) súlyos kartellügyet azonosított a Gazdasági Versenyhivatal. A múlt év végén kiosztott 1,2 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírság és a 25 millió forintos eljárási bírság nyomán született cikkekből már mindenki értesülhetett arról, hogy az üzletembernek jókora gondjai vannak.
Homlok Zsolt korábban Mészáros Lőrinc kormányfőközeli milliárdos egyik lányának férje volt, a kartell idején Mészáros Ágnes közvetve még tulajdonos is volt a GVH által elmeszelt cégben. A családi kapcsolat miatt sokan összefüggést láttak a végül váláshoz vezető, elfajuló viszály és a Homlok Zsoltot kegyelemdöfésként érő versenyjogi ügy között. Mindezt Rigó Csaba GVH-elnök többször kikérte magának, nonszensznek nevezte, hogy bárki azt feltételezze, hogy a GVH munkáját magánéleti háttértörténetek vezetik.
Nyilván vállalhatatlan gyakorlat, ha egy országban adócsalókat vagy kartellezőket amiatt illet védelem, mert éppen az aktuális hatalom barátai, vagy éppen amiatt éri őket szigorúbb bánásmód, mert ellenséggé válnak. Más kérdés, hogy sok olyan hazai ügy van, amelyben a politikai motivációkat vagy maga az érintett, vagy a sajtó felveti. Emlékezhetünk arra, amikor a hatósági fellépések idején Bige László műtrágyakirály emlegetett politikai indokokat. Ennél is látványosabb azonban az, amikor egy korábbi tenderbajnok, így a Közgép, vagyis Simicska Lajos cége, vagy a mostani sztorinkban a Homlok-cégek, vagyis Homlok Zsolt érdekeltségei évtizedekig háborítatlanul dolgoznak a piacon, sorra nyerik az állami pályázatokat, aztán hirtelen hallani egy nagy kenyértörésről, és ezután a gazdasági érdekeltségekre is lecsap a hatóság.
Természetesen amikor jogsértés történik, akkor jó, ha a hatóságok végzik a munkájukat. De amikor ezek a szervek önérzetesen kikérik maguknak, hogy mások politikai motivációkat is sejtenek a ténykedésük hátterében, eszünkbe juthatnak olyan példák, amelyekben az elvileg független intézmények mintha nem egyenlő mércével mérnének. Az Állami Számvevőszék kivetnivalót talál abban, ahogyan egy ellenzéki párt elszámol a plakáthelyeivel, de az rendben van, hogy a kormánypárt a politikai üzeneteit adófizetői pénzen, állami hirdetéseken terítheti az országban, azt pedig simán elfogadják, hogy a CÖF és a Megafon azt mondja, nem működik együtt a Fidesszel.
A GVH-t nem zavarja, ha a megyei napilapok piacát teljesen letarolja egyetlen piaci szereplő, de ha a kritikus hangvételű Central és RTL kötne egymással megállapodást, az sérti a piac érdekeit. Hasonlóképpen az ügyészségi, rendőrségi, adóhivatali munkában is megdöbbentő, hogy kiterjedt korrupciós, számlagyáras ügyekben sikerül gondosan kifilézni, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál valóban ügyek keletkezzenek, de a kormányközeli vállalkozásoknál nem. Horváth Csabáék fővárosi parkolási ügyét nyilván fel kell tárni, de ugyanaz a számlagyár, amelynek lebukása nyomán ez a sztori kibukott, tucatnyi államközeli entitással kapcsolatban volt. Náluk is eredményes razziát tartottak a NAV-osok, de ezekről azóta nem hallunk semmit.
Gyorsan tegyük hozzá: egyrészt nem kérdés, hogy a kartellezést elkövette a Homlok-csoport, másrészt tapasztalatunk szerint a rendszer korábbi haszonélvezőit (ezt most csak Simicskára és Homlokra értjük) a bukásuk után sem nagyon sajnálja senki az iparágukban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.