Szerző: NYILAS GERGELY
2025.01.09.
Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból – emberi jogi visszaélések vagy korrupció gyanúja miatt – pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban. Az OFAC rendszeresen frissíti a listát a nemzetközi szankciók és politikai helyzetek függvényében.
Politikai döntés, de nem hozzák meg bemondásra
„Ez nem igazságügyi eljárás, itt nincsenek olyan kiszámítható garanciák, mint egy büntetőeljárásban, ahol világos a folyamat a vádemeléstől a bíróságig. Egy büntetőeljáráson kívüli, kormányzati mechanizmusban ilyen nincs” – mondta a Telexnek Ligeti Miklós. A Transparency International jogi igazgatója szerint egy ilyen döntéshez – amely az 13818-as elnöki rendelet alapján született – kell hogy legyenek bizonyítékok. Ám mivel ez nem vádemelés, ezt nem követi ítélethozatal, ezért „nem kötelesek az Egyesült Államok hatóságai a büntetőeljárásban szokásoshoz mérhető alaposságú bizonyítási eljárásra”.
A döntés így alapulhat diplomáciai jelentéseken, sajtóban megjelent tényfeltáró cikkeken. Hogy pontosan mi alapján döntött az OFAC a pénzügyminisztériumi szankcióról, az tehát nem tudható.
Ez persze nem jelenti, hogy egy ilyen döntést bemondásra hozna meg az amerikai fél – mondta Magyarország volt washingtoni nagykövete, Simonyi András.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter persze egyszerűen a távozó budapesti nagykövet, „kisstílű bosszújának”, Lázár János építésügyi és beruházási miniszter pedig David Pressman „hisztériájának” titulálta a történteket. A Rogán elleni szankciók a kormányzat szerint kizárólag a leköszönő elnök, Joe Biden kormányzatához köthetők, így a hazai kormánypárti politikusok nyilatkozata azt sejteti: szerintük Trump hivatalba lépésével ez a szankció hamarosan meg is szüntethető. A Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya sietett is kinyilvánítani, hogy Trump hivatalba lépése után megteszik „a szükséges jogi lépéseket”...
„Ez nem igazságügyi eljárás, itt nincsenek olyan kiszámítható garanciák, mint egy büntetőeljárásban, ahol világos a folyamat a vádemeléstől a bíróságig. Egy büntetőeljáráson kívüli, kormányzati mechanizmusban ilyen nincs” – mondta a Telexnek Ligeti Miklós. A Transparency International jogi igazgatója szerint egy ilyen döntéshez – amely az 13818-as elnöki rendelet alapján született – kell hogy legyenek bizonyítékok. Ám mivel ez nem vádemelés, ezt nem követi ítélethozatal, ezért „nem kötelesek az Egyesült Államok hatóságai a büntetőeljárásban szokásoshoz mérhető alaposságú bizonyítási eljárásra”.
A döntés így alapulhat diplomáciai jelentéseken, sajtóban megjelent tényfeltáró cikkeken. Hogy pontosan mi alapján döntött az OFAC a pénzügyminisztériumi szankcióról, az tehát nem tudható.
Ez persze nem jelenti, hogy egy ilyen döntést bemondásra hozna meg az amerikai fél – mondta Magyarország volt washingtoni nagykövete, Simonyi András.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter persze egyszerűen a távozó budapesti nagykövet, „kisstílű bosszújának”, Lázár János építésügyi és beruházási miniszter pedig David Pressman „hisztériájának” titulálta a történteket. A Rogán elleni szankciók a kormányzat szerint kizárólag a leköszönő elnök, Joe Biden kormányzatához köthetők, így a hazai kormánypárti politikusok nyilatkozata azt sejteti: szerintük Trump hivatalba lépésével ez a szankció hamarosan meg is szüntethető. A Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya sietett is kinyilvánítani, hogy Trump hivatalba lépése után megteszik „a szükséges jogi lépéseket”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.