2025-BEN MINDEN 2026-RÓL FOG SZÓLNI A POLITIKÁBAN

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2025.01.07.

Novák Katalin egyetlen döntésével olyan változásokat indított el 2024-ben, amihez hasonlóra nagyon rég nem volt példa a magyar belpolitikában. A K. Endrének adott elnöki kegyelem utórengései totálisan átrendezték a politikai erőviszonyokat az ellenzéki oldalon, és a legyőzhetetlennek hitt Fideszt is elbizonytalanították. Idén már javarészt a felkészülésről szól majd a politika a 2026-os országgyűlési választásokra. Mind a 2010 óta korlátlan hatalommal kormányzó Fidesznek, mind pedig Orbán Viktor új kihívójának komoly kihívásokkal kell szembenéznie. És akkor még nem beszéltünk azokról az ellenzéki pártokról, akik azért küzdenek, hogy ne sodorja el őket végleg az áradó Tisza. Nézzük, milyen politikai folyamatokra kell odafigyelnünk 2025-ben.

Hogyan teljesít a gazdaság?

Orbán Viktor és a Fidesz is pontosan tudja, hogy gazdasági növekedés nélkül nehezen lesz újabb választási győzelem 2026-ban, hiszen eddig jelentős részben az általános gazdasági fellendülésnek köszönhették a sorozatos kétharmados választási győzelmeket. Amikor pedig már nem ment annyira jól a gazdaságnak, hatalmas osztogatással biztosították be magukat. Ehhez képest a magyar gazdaság egy ideje gyatrán teljesít, az euróárfolyam az egekben, az infláció is növekszik, egyszóval a választók megint úgy érezhetik, hogy egyre rosszabbul élnek – az osztogatásra fordítható uniós források pedig a jogállamisági eljárás miatt akadoznak.

Nem véletlenül sulykolja hetek óta Orbán Viktor és a kormány, hogy 2025-ben fantasztikus éve lesz a magyar gazdaságnak: nőnek a bérek és a családtámogatások, sok ezer új munkahely jön létre. A miniszterelnök főleg az akkugyárak és a BMW debreceni üzemének beindulásától várja felpörgést, erről több helyen is beszélt. Nagy Márton leendő gazdasági csúcsminiszter pedig decemberi parlamenti meghallgatásán 2025-öt a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás évének nevezte.

Ezt tükrözi a 2025-ös, úgynevezett „békeköltségvetés” is, amiben a kormány ambiciózusnak mondható 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de például Varga Mihály leköszönő pénzügyminiszter még a 6 százalékos növekedést sem tartotta elérhetetlennek. A kormány optimizmusát azonban nem mindenki osztja, az OECD például 2,1 százalékos növekedést jósolt 2025-re, és a sokat reklámozott 21 pontos gazdasági akciótervből sem igazán látszik, hogy a bejelentett új intézkedések mivel nyomnák meg jövőre azt a növekedést, amennyi alapvetően is benne van a magyar gazdaságban.

Nagy kérdés tehát, hogy 2025-ben összejön-e a kormány által remélt gazdasági növekedés, és ha igen, azt az átlagemberek is megérzik-e majd a pénztárcájukon. Az amerikai elnökválasztás a példa rá, hogy még a jól teljesítő gazdaság sem feltétlenül garancia a választási győzelemre, ha a választók közben úgy érzik, romlott az anyagi helyzetük...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN