KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS Műsorvezető: RÓZSA PÉTER 2024.12.23.
Az Esti gyors 2024. december 23-i adásában Rózsa Péter Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével, valamint Palócz Évával, a Kopint Tárki vezérigazgatójával beszélgetett. A téma: milyen évet zártunk politikailag és gazdaságilag. Hogy jutottunk ide, és hová tart majd Magyarország 2025-ben?
NÉPSZAVA PODCAST Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2024.12.27.
Itt a Népszava évértékelő podcastje: a talajt vesztő és rohamosan radikalizálódó kormányzati politika soha nem öntött elénk annyi bizarr, citromdíjas alakot, mint az idén. Egy évtizednyi őrület sűrűsödött egyetlen évbe.
Ha torkig van a Novák Katalintól és Balog Zoltántól Orbán Balázson át Menczer Tamásig ívelő bolondériával, akkor rossz hírünk van: a kormánypárt láthatóan úgy akar nyerni, hogy 2025-ben még töményebben fogja adagolni a dilinyót. A Hol Élünk? idei utolsó adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, valamint Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélt: ébredezik egy valódi társadalmi összefogás, minden adott egy politikai földcsuszamláshoz.
2024 rácáfolt a Fidesz-plakátokra, és kiderült, hogy nem csak a Fidesz létezik. Orbán Viktor harminc év után azzal találta szemben magát, hogy nem tehet úgy, mintha ellenzékben lenne, övé minden felelősség azért, ami az országban történik. 2024-ben jött a tékozló fiú, és szembeszállt a hatalommal, amely hiába küld rá újabb és újabb katonákat, nem tud vele mit kezdeni. Elemző Extra a 2024-es turbulens magyar politikai életről Unger Anna és Lakner Zoltán politológussal.
VTV SZEGED / MÉLYVÍZ Műsorvezető: GAVRA GÁBOR 2024.12.27.
„Láttam azt, hogy az uzsora, hogy tud éhezésbe taszítani egy teljes családot”. „Sok esetben már a harmadik generációt látunk szegénységben. Nem igazán változik semmi”. 25 éve indult útjára Kelet-Magyarországon a mélyszegénységben élő gyermekekért művészetpedagógiával oktató Igazgyöngy Alapítvány. A Mélyvíz karácsonyi adásának vendége L. Ritók Nóra, a szervezet alapítója.
ATV MAGYARORSZÁG Szerző: ATV MAGYARORSZÁG 2024.12.27.
Több mint ezermilliárd forintos vagyonával továbbra is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar - ez derül ki a Forbes magyar nyelvű kiadásának top 50-es listájából. A felcsúti milliárdos tavalyhoz képest megduplázta vagyonát. Tiborcz István, Orbán Viktor veje 151,5 milliárd forintos becsült vagyonával tizenötödik lett, egy év alatt ő is megduplázta vagyonát.
Kudarcként értékelhető a magyar gazdaság felzárkózása az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt húsz évben. A magyar mutatók önmagunkhoz képest ugyan szépek, de közben még a később csatlakozó Bulgária és Románia lehagyott minket. Hibákat többen vétettek, de igazán nagy bűnöket az egymást követő Orbán-kormányok követtek el. Nem csupán a pártpolitikában, hanem a gazdaságpolitikában is új rendszerváltásra van szükség. Az ország számára egyetlen járható út létezik, az uniós csatlakozás megújítása.
Idén ünnepelte Magyarország uniós csatlakozásának húszéves évfordulóját, pontosabban ünnepelte volna, mert a megemlékezések, az egyenlegvonás elmaradt. Talán nem véletlen, hiszen 20 évvel ezelőtt egy, a régióban viszonylag fejlett ország azzal a reménnyel lépett be az EU-ba, hogy fejlettségét tekintve húsz év alatt megközelíti a vágyott nyugati életszínvonalat. 2004 május elsején 10 új tagállam csatlakozott az EU-hoz Máltától a Baltikumig, és ezen országok közül a többség gazdasági fejlettségét, jólétéi mutatóit tekintve mára gyakorlatilag felzárkózott az uniós átlaghoz – ide sorolható, Málta, Csehország, Litvánia, Szlovénia, vagy épp Ciprus. Magyarország felzárkózása a leglassabb volt, a jóval fejletlenebb országok több mutatóban is leelőztek bennünket, annak ellenére, hogy mind a nemzeti jövedelem, mind a háztartások jövedelme és fogyasztása nőtt a 2004-es állapotokhoz képest, de éppenséggel ez a természetes. Van, amikor célszerű egy ország előrehaladását a múltbeli teljesítményéhez mérni, de általában a versenytársakhoz érdemes viszonyítani, s ezen a területen az elmúlt húsz évben nem teljesített jól a magyar gazdaság, a gazdaságpolitika, és végső soron a politikai vezetés sem.
Az egyik legfontosabb mutató, a bruttó hazai termék (GDP) egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt (tehát árszínvonallal korrigált) értéke itthon 2004–23 között 2,2-szeresére nőtt. Ennek ellenére romlott hazánk relatív pozíciója: a lengyelek és a románok is megelőztek minket 2023-ra - állapította meg GKI Gazdaságkutató Zrt., amely a 20 éves magyar uniós tagság apropóján elemezte hazánk helyzetét. Míg 2004-ben a 27 EU-s ország közül a 19. helyen álltunk, 2023-ra már csak a 22. helyen voltunk. A jelentős (bár a versenytársakétól elmaradó) GDP/fő növekedés egyik fő mozgatórugója a munkaerőpiaci aktivitás nagymértékű javulása volt. Míg uniós csatlakozásunkkor a 15-64 év közti magyarok majd' 57 százaléka volt foglalkoztatott, 2022-re ez a mutató már 74,4 százalékon állt. E tekintetben tehát a régióban megelőztük a szlovákokat, és uniós viszonylatban is az élmezőnyhöz tartozunk.
A vásárlóerő-paritáson számított magyar keresetek közel két és félszeresére nőttek 2004 és 2022 között. E mutató alapján Szlovákia mögénk került, így már harmadik helyen állunk versenytársaink sorában. Ezzel párhuzamosan uniós viszonylatban a 23. helyről a 22.-re jöttünk fel. A hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakban. Bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyvesztésünk egyértelmű: az eltelt 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19.-ről a 23. helyre csúsztunk vissza 2021-re az EU-ban. A keresetek és a nyugdíjak emelkedése magával hozta a (vásárlóerő-paritáson számított) fogyasztás javulását is: ez a mutató 86 százalékkal nőtt 2004 és 2022 között. Ennek ellenére míg 2004-ben ezüstérmesek voltunk a versenytársaink közt, 2022-re már az utolsó helyen zártuk a sort: mára már többet fogyasztanak a lengyelek, a románok és a szlovákok is. Míg uniós csatlakozásunkkor a 19. helyen álltunk az EU-ban, 2022-re a 26., utolsó előtti pozícióra csúsztunk vissza, s már csak Bulgária állt mögöttünk a fogyasztás tekintetében, de 2023-ban már Bulgária is beelőzött minket – írták a GKI Gazdaságkutató Zrt elemzői.
Összegezve: húsz év alatt ugyan minden területen javult a teljesítményünk, ám szinte minden más versenytársunk jobb eredményt ért el, ez okozza a magyar felzárkózás lassúságát. Magyarországon az elmúlt húsz év alatt négy kormányfő is váltotta egymást, utólag visszanézve majd mindegyik követett el gazdaságpolitikai hibákat...
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: VÁRHEGYI ÉVA 2024.12.19.
A „megalvadt struktúrák” kifejezést a kádárizmust továbbéltető, a politika legfelső szférája alatt fennmaradt gazdasági-társadalmi szerveződések, érdekszövetségek jellemzésére alkotta meg a szociológus Tellér Gyula a kilencvenes évek elején. Bár a később, 1999-ben Hatalomgyakorlás az MSZP–SZDSZ koalíció idején címen aktualizált dolgozatának paranoid, durva inszinuációkkal tűzdelt állításait magam is vitattam e hasábokon, a fogalmat kifejezőnek és ma is használhatónak tartom. Különösen a gazdaságot illetően, ahol az utóbbi másfél évtizedben uralkodó rezsim a politikai hatalom megszilárdításának és megőrzésének eszközeként belterjes, a versenytől elszigetelt, az anyagi javak mellett az információáramlást is mindinkább saját kézben koncentráló struktúrákat épített ki.
E mára megalvadt struktúrák sokkal inkább gúzsba kötik, fejlődésében akadályozzák a magyar gazdaságot, mint a kilencvenes években tovább élő kádári előképei. Akkor ugyanis az egymást váltó, eltérő szemléletű kormányok egyaránt a megörökölt viszonyok gyökeres megújítását állították politikájuk homlokterébe. A mostani kormány sajátosan értelmezett konzervativizmusa, a status quo megőrzésének alárendelt politikája azért is aggasztó, mert így az ország képtelen alkalmazkodni a mind gyorsabban változó világ igényeihez, állni a sarat az újraéledt protekcionizmus mellett is erősödő versenyben. Hiába tekinti a magyar kormányfő nem csupán Magyarország, de egész Európa talpon maradása zálogának a versenyképesség növelését, ha kezdettől fogva olyan gazdasági szerkezet felépítésén és megerősítésén munkálkodik, amely éppen a leszakadás irányába hat.
Járadékvadászok világa
A fejlődést gátló, megalvadt struktúrákat tetten érhetjük a gazdaság avítt, bemerevedett szerkezetében, ami részben a tulajdonosi szerkezet átszabásának, részben egy letűnt korhoz kötődő gazdaságfilozófiának a következménye. Orbán Viktor már a 2010-es hatalomra kerülését megelőzően, az elhíresült kötcsei beszédében, illetve az ezt összegző Megőrizni a létezés magyar minőségét című esszében megpedzette, hogy hatalmát legalább 15-20 évre szándékozik bebetonozni. Ennek módszere hamar világossá vált, amikor pár hónap leforgása alatt elfoglalta, illetve hatástalanította a jogállamiság garantálására hivatott intézményeket, és beindította a gazdaság tulajdonviszonyainak átalakítását, megkezdte a stratégiainak tekintett ágazatok elfoglalását.
„Stratégiainak” leginkább a nemzetközi versenytől megkímélt, kormányzati intézkedésekkel befolyásolható, ezért járadékvadászatra alkalmas szektorokat tekintették. Pár év alatt a kormányfő családtagjai és lekötelezett haverjai irányítása alá került a pénzügyi, az energetikai, a telekommunikációs ágazat, valamint a hadiipar, az agrárium és a turizmus jelentős része. Egyes szektorokban a tulajdonváltást diszkriminatív különadók bevetésével is megolajozták. Az államosítások is többnyire csupán arra szolgáltak, hogy a korábbi magántulajdonosokat a kormány által kijelölt haverok válthassák fel a versenyeztetést mellőző újraprivatizálás során. A megbízható kezekbe juttatott vagyon nem csupán személyes haszonszerzésre ad módot, hanem a gazdasági és politikai hatalom tartósítására is, hiszen a magántulajdont – az államival szemben – egy esetleges kormányváltás sem érinti.
A klientúra fontos vadászterületévé vált az ingatlanbiznisz is, ahol jelentős vagyongyarapodás érhető el a kormány szíves segítségével: helyrajzi átsorolással, ingatlanokkal rendelkező intézmények (kutatóhálózatok, egyetemek) átvételével, valamint állami tőkejuttatásokkal és támogatott hitelekkel. És ha mindezek ellenére veszteségessé válik valamely ingatlanberuházás, akkor még mindig megvásárolhatja a kormány, mint tette ezt jó pár irodaházzal.
A kormányzati segédlettel helyzetbe hozott új tulajdonosok a távlatos gyarapodás helyett jellemzően a gyors vagyonosodásban érdekeltek. Az olcsón megkapott jószágból származó nyereség nagy részét osztalékként felélik, vagy újabb zsákmányok megszerzésére fordítják, és csak kivételes esetben az adott cég fejlesztésére. A HVG összesítése szerint ma már a legnagyobb nyereséget termelő cégek „több mint a tizede olyan, amelyet az Orbán-kormány barátainak szánt tőkeprogram pumpált nagyra vagy tette lehetővé a felvásárlását” (Kivételes tehetségek, HVG, 2024. nov. 7.). A cégek ráadásul nem is igen adóznak, megtalálják a kibúvót a közteherviselés alól. A megtermelt profitot legfeljebb a politikai hitelezés révén a hatalom megőrzésében kiemelt szerepet játszó bankszektorban forgatják vissza...
FLASZTER / MAGYAR HANG Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN 2024.12.26.
Sci-fi vagy alternatív valóság? Mindörökké Diósgyőr! Magyar valóság. Időutazás: vissza a választásokhoz. Ezek az ünnepi Flaszter témái. Dévényi István ezúttal a Magyar Hang két, könyvvel jelentkező újságírójával, Pethő Tiborral és Tompos Ádámmal beszélgetett.
HÁROMHARMAD / 24.HU Műsorvezető: NAGY JÓZSEF 2024.12.27.
Az év belpolitikai szenzációja Magyar Péter berobbanása a közéletbe – ezt a témát táncolta körbe Bita Dániel, Pető Péter, valamint Nagy József az év utolsó Háromharmadában.
L1 Szerző: Vidékhy Pesti | Nemzethy Lipsi 2024.12.27.
A miniszterelnök nem válaszolt a Telexnek. Nyilvánosan kimondta Magyar Péter és a Tisza párt nevét. Nem akar vendégmunkás országot csinálni a hazájából, mégis megteszi. BÚÉK! 🎉