2024. december 21., szombat

ALFÖLDI RÓBERT: EZ EGY CSODÁLATOS ORSZÁG, BASZKI! MI JÓ FEJEK VAGYUNK!

NYUGAT
Szerző: NYUGATHU
2024.12.20.



Alföldi Róberttel szombathelyi rendezésének premierje előtt beszélgettünk. Nem csak színházról, hanem mindennapi életéről, és arról, mit lát, ha kitekint onnan.

KADARKAI ENDRE: A NAGY DILEMMA - RÓNAI EGON ÉS GUNDEL TAKÁCS GÁBOR

A NAGY DILEMMA
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.12.18.



Kadarkai Endre szembesítőshowja, amiben két ismert vendéget állítunk morális, társadalmi és kulturális dilemmák elé.

Ezúttal az ATV két ismert műsorvezetőjét állítjuk morális, társadalmi és kulturális dilemmák elé. Fontos leszögezni, hogy a kérdések minden esetben elméleti kérdések, amikre nincs jó, vagy rossz válasz!

A nagy dilemma vendégei: Rónai Egon és Gundel Takács Gábor.


KISS TIBI: MÁR KEZDTEM NEM HINNI SEMMIBEN

FELVONÓ / TELEX PODCAST
Szerző: FELVONÓ PODCAST
2024.12.21.



3-5 évnyi tisztaság, az már egy jó kezdet – szokták mondani önsegítő csoportokban a tapasztaltabb felépülők. Kiss Tibivel a Quimby frontemberével már régóta szeretnénk beszélgetni, de jó ideig az volt a kérése, hogy térjünk vissza erre később, mert még inkább szeretne a megerősödésére koncentrálni. Negyedik felépülésben lévő évében jött el az ideje, hogy elkészüljön egy átfogó beszélgetés a mélypontokról, visszaesésről és az onnan kivezető útról.


A NORMÁL MŰKÖDÉS GÁTJÁT LÁTJÁK MAGYARORSZÁGBAN AZ EU VEZETŐI

MESSZIRŐL JÖTT EMBER
SZABAD EURÓPA PODCAST
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.12.21.



Az uniós vezetők szerint a magyar kormány kilépett a konszenzus keresés európai normáljából és a pénzügyi szankciók sem térítették jó útra. Ezért, mondja Gyéva Zoltán brüsszeli tudósítónk, újabb jogállami tervekkel szűkítenék Orbán mozgásterét.


Lásd még:

MAGYAR PÉTER FELLÉPÉSE NYOMÁN TUDATOSULT BENNÜNK, HOGY HOL ÉLÜNK?

HOL ÉLÜNK? / NÉPSZAVA PODCAST
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2024.12.21.



Nem sokkal karácsony előtt kezdett újra hatalmas felháborodást kelteni az elmúlt harminc év egyik legsúlyosabb bűnügye, a Till Tamás-gyilkosság ügye, amelyben kiderült, hogy a gyilkos először a beismerő vallomás ellenére szabadon távozhatott a rendőrségről. Bár a férfit később elfogták, a Népszava Hol Élünk? e heti, a YouTube-on is megtekinthető adásában nem lehetett megkerülni, hogy Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Angyal Gábor lapszerkesztő, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője azt latolgassa, felülírhatja-e a jogos igazságérzet a jogállami normákat.

Előrebocsátjuk: érvényes választ mi sem tudunk adni, csak még több kérdést tudunk feltenni. A műsorban szó esik arról, hogy mennyire vegyük komolyan a közvéleménykutatókat, kamu-e Lázár János forgatókönyve a Fidesz vereségre és lesz-e választás előtti osztogatás. Ami biztos: akármi lesz Magyar Péter és a pártja sorsa, akciói nyomán a magyar társadalom kezdi felfedezni, hol él immár évtizedek óta.

UNGVÁRY KRISZTIÁN: „NÁLUNK NINCSENEK BÁRÓK, CSAK MINYONOK VANNAK.” | TOTEM SHOW #11

TOTEM SHOW
Szerző/előadó: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.12.20.



Horthy Miklós, Kádár János és Orbán Viktor neve nem csupán vezetőket jelöl, hanem egész korszakokat is, amelyek mély nyomot hagytak a magyar történelemben és társadalomban. Az, hogy egy-egy politikai szereplő neve korszakokká válik, különleges jelenség, amely rávilágít a hatalom és a társadalom sajátos kapcsolatára . A Totem Show 11. adásában Stefano Bottoni Ungváry Krisztiánnal közösen járja körül Horthy, Kádár és Orbán rendszerének jellegzetességeit, azonosságait és különbségeit. 

A beszélgetés során arra keresik a választ, hogy miért nem sikerült Magyarországnak kiaknázni az olyan történelmi esélyeket, mint az 1918-as, 1945-ös, 1956-os és 1989-es fordulópontok. Hogyan hatott a Horthy-korszak autoriter paternalizmusa, a Kádár-rendszer konszolidációja, és mit tanítanak ezek a jelenlegi Nemzeti Együttműködés Rendszeréről? Miközben e három korszak politikája számos ponton különbözik, a hatalomgyakorlás módszereiben és céljaiban mégis megfigyelhetők közös vonások.

 A két történész azonban nem csak a múltat elemzi. Szó esik a jövőről is: mi várható a NER után? Létezhet-e új, működő demokratikus hagyomány Magyarországon? Vajon a magyar történelem ismétlődő mintái egyediek, vagy a képviseleti demokrácia válsága globális jelenség? A Totem Show 11. adása olyan kérdéseket feszeget, amelyek nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő megértéséhez is elengedhetetlenek.



MIT AKARNAK ELTITKOLNI MAGYARORSZÁGON? MINDENT! - ÉVZÁRÓ ÁTLÁTSZÓ-PODCAST

ÁTLÁTSZÓ PODCAST
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2024.12.20.



Az Átlátszó Mutyimondó Podcast utolsó 2024-es adásában Bodnár Zsuzsával, Katus Eszterrel és Segesvári Csabával beszélgetett Tálos Lőrinc az Átlátszó idei legfontosabb cikkeiről és eredményeiről. Forró és régóta húzódó ügyek kerültek sorra, melyekből – úgy véljük – jobban megismerhetők a magyarországi közállapotok, mint a politikusok által fontosnak tartott üzenetekből. 


A DIKTATÚRA A PATRIÓTÁK ÁLMA 😠 MIKET BESZÉL?! #41

JUHÁSZ PÉTER / JUHI VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.12.21.



Most először vallja be Orbán, hogy igazából azt képzeli el, hogy nem demokratikus keretek között kell megoldania Magyarország helyzetét. A Patrióták, az antidemokratikus, autoriter, tehát vezérelvű szervezetek, pártok, és azok vezetői arra készülnek, hogy Európában és benne Magyarországon felszámolják a demokráciát. Mert állításuk szerint így lehet felvenni a versenyt az új kihívásokkal, tehát az eleve autoriter Kínával. Így rögtön értelmet nyer, hogy miért dörgölőzik olyan hevesen Putyinhoz, és a viág számos vezérelvű vezetőjéhez, és hogy miért fogad be szisztematikusan bűnözőket, ezzel beleavatkozva más országok belügyeibe.

Erről beszél Orbán a Patrióták csatornán adott interjújában. Ha egy kommentárt nézel meg Orbánnal, EZ LEGYEN AZ!

HÓNAPRÓL-HÓNAPRA 3. RÉSZ: ORBÁN VIKTOR SZAKMÁNYBAN „SAJTÓPEREL”

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.12.21.


Aranyigazság: az év vége a számvetés ideje, mi is ezt tesszük 12 részes sorozatunkkal, amelyben sorra vesszük, az idén melyik hónapban mi volt a legfontosabb/legérdekesebb/legizgalmasabb/legkomolyabb következménnyel járó történés. Ezúttal márciust vizsgáltuk meg és győzött Orbán Viktor, pontosabban az a sajtóper-sorozat, amely kiválóan szemlélteti, hogyan rág be és miként reagál, amikor nem a szája íze szerinti véleményt is közölnek a magyar lapok az ő – állítólagos (?) – maffiamódszereiről. Az év több magyar orgánum számára azzal is telt, hogy pereskedett Orbán Viktorral, aki sorra veszítette a pereit, ám az aduászhoz nyúlt: a sokak szerint nem igazán pártatlan Kúria elé vitte az ügyeket. S láss csodát! A testület megsemmisítette az első- és másofokú bírói ítéletet...


Március 17.-én indult az „Orbán sajtóhelyreigazítási perei” címkével leírható saga, amely egész évben biztosított munkát számos magyar portál, lap, rádió, televíziós csatorna jogászainak, akiknek még jövőre is lesz feladatuk ezzel a persorozattal. A Hírklikk mellett a Pécsi Stop, az Economx (amely elsőként szúrta ki és ismertette az ominózus osztrák írást), az Index, a 444, a 24.hu, a Klubrádió, s az RTL szívta meg azt, hogy a sajtó – a rábízott feladatot végezve – ismertetett egy olyan osztrák interjút, amely a köz érdeklődésére tartott számot.

Ezt nem csak mi mondjuk, hanem az a bíró is, aki másodfokon is a Hírklikk mellett ítélt Orbán Viktor felperes ellenében, kimondva egyebek között azt, hogy a cikkben foglaltak közérdeklődésre számot tartó, a magyarországi kiskereskedelmi hálózat működése szempontjából meghatározó eseménnyel voltak kapcsolatosak. Azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor kiemelt politikai közszereplő, akinek rendkívül fokozott a tűrési kötelezettsége, nem szólva arról, hogy van lehetősége és terepe is eljuttatni az álláspontját a közvéleményhez, függetlenül attól, hogy a sajtó – ez esetben az alperes – megkeresi-e közlés előtt vagy sem...


A sorozat eddig megjelent cikkei:

Hónapról-hónapra 1. rész: Kétségessé vált a 23 éves visegrádi együttműködés jövője
Hónapról-hónapra 2. rész: Tíz nap, amely megrengette a NER-t

HÁNY MAGYAR TANUL KÜLFÖLDÖN? KIK TUDNAK, KIK AKARNAK KIMENNI? ÉS KI JÖN VISSZA? | MÁSRÉSZRŐL

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2024.12.20.




Az Európai Unió nem fogadta el a magyar kormány a felsőoktatási rendszer kuratóriumai, valamint az igazságügy átalakítására tett módosításait. Emiatt Magyarország 1 milliárd euró EU-s támogatástól esett el, amely folyósításának a határideje ráadásul idén decemberben le is jár. Ezért bármit is tesz a kormány, e pénzt már Magyarország biztosan nem kapja meg. Ehhez még hozzátartozik, hogy Magyarország kiesett az Erasmusból, valamint a Horizont nemzetközi kutatási programból. 

4 alapítványi egyetem ugyan megtámadja e határozatot az Európai Bíróság előtt, de a jogvitának akármi is lesz az eredménye, a magyar diákok hosszú éveken keresztül már nem tudnak pályázni a nemzetközi ösztöndíjra, a magyar kutatók pedig kiesnek a nemzetközi kutatói hálózatból. 

A politikatudományi intézmény nemrég készített Aktív fiatalok című kutatási programja arra kereste a választ, hogy vajon mik a motivációi egy most érettségiző gyereknek abban, hogy eldöntse, külföldön tanul-e tovább, vagy itthon marad. Mik a motivációi azoknak, akik elmennek külföldre tanulni, vajon valamikor majd visszajönnek, vagy nem, és melyik az a társadalmi réteg, amelyik egyáltalán a felsőoktatásra gondolva az egyik lehetséges megoldásként a külföldi egyetemen való tanulást választja. A Másrészről 2024. december 19-i adásában Rózsa Péter szakértő vendégeivel ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. 

Vendégek: 
-Dr. szabó Andrea, a HunRen Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója 
-Nádas Rita, az Engame Akadémia képzési igazgatója


MAGÁNTŐKE A PÁLYAUDVAROKBAN: MI A GARANCIA ARRA, HOGY A KÖZ JAVÁT SZOLGÁLJA?

SZABAD EURÓPA
Szerző: FAZEKAS PÁLMA
2024.12.20.


Ez a terv semmiben nem különbözik a korábbi szocialista kormányok kései időszakra jellemző rablóprivatizációjától – reagált Vitézy Dávid arra, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását. Az elképzelést Orbán Viktor is a védelmébe vette a minap a parlamentben, mondván, „a reptér pénzt hoz, a vasútállomás pénzt visz”, az állam nem tudja megoldani a felújítást. Tevan Imre szakújságíró szerint nem az a baj, hogy bevonják a magántőkét a fejlesztésekbe, hanem az, hogy nem tudni, milyen feltételekkel.


Január 31-ig lehet jelentkezni az országos állomásmegújítási pályázatra. A MÁV tájékoztatása szerint olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várják, akik az ingatlanok egy részének korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt. Mint írják, a program így egyszerre szolgálja majd a helyi gazdaság erősödését, a közösségi közlekedés és az adott településrész fejlesztését, miközben az ingatlanok kivétel nélkül állami tulajdonban maradnak.

1.A MÁV honlapján közzétett pályázati felhívás szerint a Magyarország minden térségére kiterjedő állomásmegújítási program háromszintű lesz.Országos szintjén hét kiemelt, nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomás pályázati lehetőségét foglalja magában. Ezek közül négy a fővárosban – Keleti, Nyugati, Déli, illetve Kelenföldi pályaudvar –, három pedig vidéken, Győrben, Debrecenben és Szegeden található.

2. A programban térségi szintjén olyan – az előzőeknél kisebb, de jelentős forgalmat bonyolító – állomások hasznosítására nyílik lehetőség, amelyek meghatározó szerepet játszanak egy-egy térség közlekedésében. Első körben Alsógöd, Dunakeszi-Gyártelep, Felsőgöd, Gödöllő, Pécel, Siófok, Székesfehérvár, Sződ-Sződliget és Vác állomására lehet pályázatot benyújtani.

3. A harmadik, helyi szinten az országban található bármelyik kis- és közepes méretű állomásépület hasznosítására lehetősége nyílik annak a vállalkozásnak, amelyik vállalja a pályázati feltételek teljesítését, a vasútközlekedés szempontjainak maradéktalan érvényesítését és az utaskomfort javítását...

MIHÁLYI PÉTER: AZ EMBEREKET NEM ÉRDEKLI A GDP, DE AZ IGEN, HOGY MENNYI A BÉRÜK (1.RÉSZ)

KLIKKTV / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.12.21.



Ha a szűken vett gazdasági mutatókat vesszük, akkor a reálbérek az elmúlt években jelentősen nőttek, de a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a termelékenység növekedésétől elszakadt reálbérnövekedés, amely belehajszolta az országot egy bér-ár spirálba, amelyben mindenki elégedetlen a bérével, és az inflációra panaszkodik – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár a magyar gazdasági helyzetről. Rámutatott, ha a rendszerváltásig nézzük vissza az adatokat, akkor az látható, hogy 1992-től 2015-ig évről évre csökkent az infláció Magyarországon, sőt 2015-ben negatív infláció volt, 2023-ban viszont ez 27 százalék.

A közgazdász a műsorban beszél arról is, hogy Magyarországon nem az a kérdés, hogy a GDP 1 vagy 2 százalék lesz, hanem hogy Románia és Bulgária szintjére estünk vissza, és ezt érzik az emberek. Új feszültséget generál, hogy minden társadalmi csoport elégedetlen a bérekkel, másrészt panaszkodnak a munkaerőhiányra, mert egyre magasabb béreket követelnek a dolgozók, és átmennek egy másik helyre tízezerrel magasabb bérért.

Mihályi Péter szerint, ha a mai áron számolunk, akkor nagyon rosszul áll a magyar gazdaság, mert leértékelődött a valutánk. Hozzátette, 2010-ben 260 forint volt az euró, most 415, és azok, akik kijárnak Bécsbe vásárolni, már kijelentik, hogy ott olcsóbban lehet megvásárolni a legtöbb élelmiszert. A közgazdász szerint nagyon rossz döntés volt az euró bevezetésének halogatása.

MAGYAR PÉTER NEM ADHAT AJÁNDÉKOT! DE A LÉNYEGRŐL MEGINT SENKI SEM BESZÉL!

MI EZ AZ ORSZÁG?
Szerző: MIEZAZORSZÁG
2024.12.21.



Magyar Péter nem adhat ajándékot! De a lényegről megint senki sem beszél!

KÖNYVBEMUTATÓ ÉS DEDIKÁLÁS - MAGYARORSZÁG FELÉBREDT

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2024.12.21.



Könyvbemutató és dedikálás - Magyarország felébredt.

TELEX: ORBÁN VIKTOR ÉVZÁRÓ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁT ÉLŐBEN ELEMEZZÜK

TELEX
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2024.12.21.



Élőben közvetítjük a miniszterelnök évzáró sajtótájékoztatóját, a stúdiónkban pedig Orbán szempontjából értékeljük az évet, illetve a Karmelitában elhangzottakra is reagálunk.

FLASZTER 328. - A FIDESZ EZT ELSZÚRTA

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.12.19.



Rendhagyó Flaszter, a Kötöttfogás asztalánál. A Magyar Hang munkatársai értékelik az évet: kegyelmi botrány, Novák Katalin, Magyar Péter, karaktergyilkolás és még mennyi más. Akik pedig mindezeket átbeszélték Dévényi István műsorvezetése mellett: Albert Enikő, Farkas Melinda, Katona Mariann és R. Kiss Kornélia.


MIT LEHET KEZDENI A PROPAGANDAGYÁRRÁ SILÁNYÍTOTT KÖZMÉDIÁVAL EGY HOSSZAN URALKODÓ ILLIBERÁLIS KORMÁNY LEVÁLTÁSA UTÁN?

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2024.12.20.


Tavaly ősszel Lengyelországban politikai fordulat állt be, a nyolc éven át hatalmon lévő és autoriter rendszert kiépítő Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormányzat megbukott. Az új, Donald Tusk vezette többpárti koalíció egyebek mellett azzal néz szembe, hogy a magyar Orbán-rendszer mintájára leuralt és átalakított intézményrendszert újra demokratizálni kellene – a közpolitikai, szociális, kulturális és média területen is. Ebben a cikkben a közmédia intézményei körüli csatározásokról lesz szó – részben azért, mert az át-vagy visszaalakítás számos morális és jogi kérdést vet föl, amelyek talán nálunk is tanulságosak lehetnek, arra az esetre, ha egyszer politikai változás történne Magyarországon.


Változnak a szelek

Miután a Jaroslav Kaczyński vezette populista jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ben elsöprő többséggel megnyerte a lengyel választásokat, az intézményrendszer gyors átalakításába kezdett, mintául pedig az Orbán-kormány intézkedéseit választotta. „Mindenben követték. Kaczyński nyíltan megmondta, amikor 2015-ben nyertek, hogy szeretné Varsóba vinni Budapestet. Megmondta, nem igaz?” – tette fel a költői kérdést a Qubitnek Krzysztof Izdebski jogi és közpolitikai szakértő, a Stefan Batory Alapítvány munkatársa.

„A kormány első áldozata az alkotmánybíróság, a második áldozata a közmédia volt. Mindkettő 2015 decemberében, néhány héttel azután, hogy beiktatták. A közmédiáról szóló törvényt három napon belül változtatták meg, a közmédia és a közrádió csatornái új vezetőket kaptak” – mondta a Qubitnek Varsóban Bartosz Wieliński, a baloldali-liberális Gazeta Wyborcza országos lengyel napilap főszerkesztő-helyettese.

„A közmédiában azután hatalmas tisztogatást hajtottak végre. Körülbelül 300 újságírót rúgtak ki vagy kényszerítettek távozásra. Az egyik kollégám, aki hírszerkesztőként dolgozott akkoriban a közmédiánál, mesélte, hogy behívatta magához a közmédia azon részlegének frissen kinevezett főnöke és mindössze három szót mondott neki: változnak a szelek. Visszakérdezett, hogy ez most mit jelent, ki vagyok rúgva? Nem, csak változnak a szelek. Ezután a kolléga felmondott” – folytatta Wieliński. Azután a főszerkesztő-helyettes szerint politikailag lojális embereket vettek fel, akik tudták, hogy az állásuk megtartásához követniük kell a párt irányvonalát. Cserébe megemelkedtek a fizetések. „A propaganda fő gyártói milliókat kerestek évente, jól meggazdagodtak. Ez volt az ár, amit a kormány fizetett nekik, hogy futtassák ezt a propagandagyárat”...

MAGYAR PÉTER: VISSZAADJUK AZ EGYETEMEK SZABADSÁGÁT, HA A TISZA JÖN – INTERJÚ

GULYÁSÁGYÚ MÉDIA
Tudósító: VÍGH FRODÓ GERGELY
2024.12.19.



Magyar Péter: Visszaadjuk az egyetemek szabadságát, ha a TISZA jön – Interjú

STEFANO BOTTONI A FÜLKÉBEN: DURVULÁS VÁRHATÓ, 2024-BEN ELVESZETT A REMÉNY A NER KONSZOLIDÁCIÓJÁRA

FÜLKE PODCAST / HVG
Szerző: HVG
2024.12.20.



Mit jelent a rendszerváltás? Végrehajtható-e békés úton? Benne van, hogy előrehozott választások jönnek? Közéleti műsorunkban Stefano Bottoni történészként vont párhuzamot a múlt és a jelen között azért, hogy legalább egy kicsit megérthessünk a lehetséges jövőképekből.

00:00 Intro 
01:38 Korszakhatár: megrendült a NER. Kit védett valójában Orbán azzal, hogy néhány nap alatt teljes sorcseréről döntött? 
21:19 Rendszerváltás: lehet ezt békésen csinálni? Mit tanulhatott valójában a Fidesz 2006-ból? 
36:12 Az alternatíva: a one man show átka és veszélye. Hogyan kell pártot építeni? Hogyan lehet fogást találni Magyar Péteren?

A SZIA, TANÁRNŐ! SZERZŐJE: HIÁNYZIK AZ OPTIMIZMUS A DIÁKOKBÓL, MERT ELVETTÉK A PERSPEKTÍVÁT ELŐLÜK

SZELFI / SZABAD EURÓPA
Szerző: APONYI NOÉMI
2024.12.21.



Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy „Nektek majd jobb lesz” a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma viszont már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok, hiányzik belőlük ez a fajta optimizmus, mert azt látják, hogy elvették előlük a perspektívákat – mondja Polyák-Pásztor Diána, a Szent László Gimnázium magyar- és történelemtanára, a Szia, Tanárnő! TikTok-csatorna szerzője.

MAGYAR BÁLINT | NINCS HATÁRA ANNAK, MEDDIG MENNE EL A FIDESZ, HOGY ELKERÜLJE A FELELŐSSÉGRE VONÁST

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: MAGYAR BÁLINT
2024.12.21.



A Megbeszéljük... 2024. december 20-i adásában Bolgár György Magyar Bálint szociológussal, politikussal beszélgetett.

LENGYEL LÁSZLÓ: MINDNYÁJAN ARRA VÁGYUNK, HOGY ORSZÁGUNK EGY DEMOKRATIKUS, JOGÁLLAMI VILÁG LEGYEN

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: HARDY MIHÁLY
2024.12.20.



Ezekben a napokban mi sem természetesebb a számunkra, minthogy békést karácsonyt kívánunk egymásnak. De valójában mennyire békés a világunk az ünnep napjaiban? Lengyel László közgazdász, politológus és Hardy Mihály beszélgetésében csupa "könnyed" témáról volt szó, stílusosan a karácsonyfa alá: háború és béke, birodalmak felemelkedése és bukása, diktatúrák összeomlása és persze a nagy kérdés, mi lesz veled, Magyarország?

OLYASMI VAN KÉSZÜLŐBEN, AMI '56 ÓTA NEM VOLT - TÖLGYESSY AZ ORBÁN-RENDSZER VÁLSÁGÁRÓL

PARTIZÁN
Műsorvezető: GULYÁS MÁRTON
2024.12.20.



Hosszú idő óta a legizgalmasabb év zárul a magyar politikában. Tölgyessy Péter hagyományos partizános évértékelőjében elemzi Magyar Péter villámgyors felfutásának okait, az Orbán-rendszer egyre szorongatóbb kihívásait és az év más fontos politikai történéseit.

HETI EGYENLEG: ORBÁN ÚGY AKAR INDULNI AZ OLIMPIÁN, HOGY ELVESZÍTI A NEMZETI SZÍNŰ MEZT

KLIKKTV / HETI EGYENLEG
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.12.19.



Jeszenszky Zsolt „kibeszéléséből” az látszik, hogy kezd elöregedni a párt, már a vezér sem megkérdőjelezhetetlen, világpolitikával foglalkozik, nem vet pillantást a magyar helyzetre, és ez hiba. Mint eső után a gombák, úgy jönnek a ficsúrok, akik veszélyeztethetik Orbánt – mondta Bozóki András politológus, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Somogyi Zoltán szociológus, politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy egy évvel ezelőtt a Fidesz köreiből senki sem mert volna leírni hasonlót, hogy mennyi az áruló a párton belül. Ha lett is volna ilyen, akkor azonnal lehalkították volna, és a fejére koppintottak volna.

Bozóki András szerint Orbán Viktor túlpozícionálta magát a világpolitikában, aminek meglett az ára. Somogyi Zoltán úgy gondolja Orbán úgy akar „nekifutni az olimpiának, hogy közben elveszíti a nemzeti színű mezt.” Úgy lesz ismert politikus a világban, hogy közben elveszíti saját támogatottságát a párton belül. Eközben Lázár János elmegy egy bulvárműsorba és arról beszél, hogy van forgatókönyv arra, ha 2026-ban veszít a Fidesz.

TIKTOK SZTÁROK MENEKÜLNEK | LÖLŐ OTTHON IS STRÓMAN | BUKUNK 400 MILLIÁRDOT 😱 7SÉGEIM #7

7SÉGEIM PODCAST / JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2024.12.20.



Úgy pörög a gazdaság, hogy 10 nap múlva 400 milliárd Ft-ot dobunk ki az ablakon. Tudtad, hogy több tucat törvényt módosítottak egy nap alatt most az év végén? Nem tudtad? Ezért csinálták most. Tudtad, hogy a Fidesz törvénye szerint futhatna Till Tamás gyilkosa? Ha nem fog, az csak azért van, mert áthágják a saját törvényeiket is. Szerinted miért Kádár-kori síneket építenek be a Budapest-Belgrád vasútvonalra? Mert a Horthy-korszakból csak a vasúti kocsit újítják fel. Hallottad hogy Mészáros Lőrinc még otthon is csak egy stróman? Eddig nem volt semmi szerepe. Most lett. Menekülnek Romániából a TikTok sztárok. Mészáros Lőrinc is készül. Vett 22 milliárdért egy repülőt. 
----------- 
00:00 A tartalomból 
00:55 400 milliárd EU támogatást bukunk év végén 
03:07 Év végi törvénymódosítás dömping 
04:44 Tényleg itt a kommenttörvény 
06:25 Menekülnek a TikTok sztárok Romániából 
08:08 Régi síneken új Horthy kocsi 
09:46 Egy stróman otthon is stróman 
10:45 Till Tamás gyilkosa miatt hajlítják a törvényeket 
12:28 Szolgálati közlemények

LEHETNE ÚJRA BALATON AZ ALFÖLDÖN – EGY NAGYLAKI GAZDA KÜZDELME A VÍZÉRT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2024.12.20.


Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: bátorítsuk a gazdákat, hogy zárják el maguk a termőterületeiket keresztülszelő belvízcsatornákat, így tartva vissza a csapadékvizet. Egyszerűnek hangzik? Pedig nem az. A magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.

A Válasz Online októberben nagy cikket közölt az alföldi vízpótlás és vízvisszatartás gigantikus állami stratégiájáról. A hivatalos tervek szerint a következő években mind a Duna-Tisza-közi Homokhátságon, mind a Felső-Tiszán érdemi beavatkozások várhatók a sivatagosodás jeleinek enyhítésére. Hogy a helyi megküzdési stratégiák és jó példák minél láthatóbbak legyenek, riportsorozatot indítunk az érintett alföldi térségekről. Második rész...


Az első rész itt olvasható:

EGYELŐRE NEM FEKSZIK A VERSENY A FIDESZNEK

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2024.12.20.



Magyar Péter előretörésével a Fidesz hosszú idő után újra versenyhelyzetbe került. Megváltozott a belpolitikai csatatér, ahogyan Orbán Viktor fogalmazott zárt körben a kötcsei pikniken. Azonban a Fidesz eddig látványosan nem tudott mit kezdeni az új politikai helyzettel: csődöt mondtak a jól bevált kommunikációs módszerek, miközben többször is magyarázkodásra kényszerültek fontos közéleti témákban. A 2010 óta szinte megszakítás nélkül kétharmados felhatalmazással kormányzó Fidesz akkor van igazán elemében, amikor a saját maga által kreált ellenséggel – Soros-hálózat, Brüsszel, globalisták – kell megküzdenie, csak közben elszokott attól, milyen amikor valódi kihívója akad. Részben ebből fakadnak az elmúlt hónapokban látott ki nem kényszerített hibák, mint például Orbán Balázs védhetetlen ’56-os kijelentése.

Sokáig kényelmes helyzetben volt a Fidesz, hiszen egy szétaprózódott, széthúzó ellenzék állt vele szemben. Ha kellett, hatalomtechnikai húzásokkal erősítettek rá a kispártok viszályaira, például azzal, hogy aktuális politikai érdekeik alapján módosították a választási szabályokat. Hiába fogtak össze az ellenzéki pártok 2022-ben, a választókat nem tudták meggyőzni arról, hogy valódi alternatívát jelentenek a Fidesszel szemben. A végeredményt ismerjük: újabb Fidesz-kétharmad.

A Tisza Párt megjelenésével borult ez a felállás. Legutóbb tizennyolc éve fordult elő, hogy egy közvélemény-kutatásban egy párt (és nem egy pártszövetség) jobb eredményt ért el a Fidesznél. Persze egy-egy felmérésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Még ha pontosak, akkor is csak pillanatképet mutatnak, a 2026-os választás pedig még odébb van. Azonban az elmúlt hónapok méréseiből kirajzolódó trend egyértelmű: ez alapján pedig a 2026-os választás két nagy párt, a Tisza Párt és a Fidesz versengéséről szólhat majd.

Ez egyben azt is jelenti, hogy azoknak a választóknak is van alternatíva, akiknek elegük lett a Fideszből, de a hagyományos ellenzéket is elutasítják. Ez semmiképp sem jó hír a Fidesznek, főleg, hogy kutatások szerint nemcsak a korábbi DK-s vagy jobbikos szavazók áramlottak a Tiszához, hanem olyan választók is, akik nem szavaztak a 2022-es országgyűlési választáson vagy a júniusi EP-választáson. Eddigi megszólalásai alapján Magyar Péter nem fogja megtenni azt a szívességet a Fidesznek, hogy leálljon egyezkedni az eljelentéktelenedés szélén álló ellenzéki pártokkal, hiszen híveinek jelentős része azt várja tőle, hogy az ellenzéki elittel is leszámoljon.
Nincs jó válaszuk arra, miért nem működik az állam

A Tisza váratlan felbukkanásáig tartó kényelmes helyzetből fakadóan a Fidesznek nem kellett érdemi válaszokat adnia fontos társadalmi-gazdasági kérdésekre, vagy egyáltalán vitáznia ezekről. Ellenkezőleg, a Fidesz mást sem csinált az elmúlt években, mint ellehetetlenítette a valódi szakmai viták és az értelmes párbeszéd lehetőségét a migrációról, az oktatásról, a gyermekvédelemről, az LMBTQ-jogról, a járványkezelésről vagy az ukrán háborúról. Vitakultúrájuk kimerült a gyurcsányozásban és a sorosozásban. Aki nem ért velük egyet, az oltásellenes, háborúpárti, dollárbaloldali.

Ez addig működik, amíg nincs érdemi kihívó. A Fidesz saját mitológiájának egyik fő eleme, hogy ők legalább tudnak kormányozni. Lehet, hogy vannak gázos ügyeink, és ugyanúgy dübörög korrupció, mint a szocialista kormányok idején, de cserébe rendet és a stabilitást biztosítunk – szólt az üzenet. Magyar Péter pont ezt a mítoszt kérdőjelezi meg az általa bedobott témákkal. Legfontosabb politikai üzenete, hogy nem működik az állam, és ezért Orbánék a felelősek...

ORBÁN VIKTOR SZERINT KÜLÖNBSÉGET KELL TENNI A FORINT ÁRFOLYAMA ÉS A GAZDASÁG ÁLLAPOTA KÖZÖTT

EGYENES BESZÉD / ATV MAGYARORSZÁG
Műsorvezető: SZÖLLŐSI GYÖRGYI
2024.12.20.



Nem a forint árfolyamának alakulása fejezi ki a magyar gazdaság stabilitását Orbán Viktor szerint. A miniszterelnök a Mandinernek azt mondta, hogy a spekulánsok azért rángatják a forintot, mert azzal pénzt lehet keresni, ezt azonban el kell különíteni a magyar gazdaság állapotától.

MAGYAR PÉTER VS FÜLÖP ATTILA, TARR ZOLTÁN FELESÉGÉT KIRÚGTÁK, KUSSOLTATNÁK A MAGYAR HANGOT

DAVE VILÁGA
Szerző: DAVE
2024.12.20.



Magyar Péter ajándékozását megakadályozta Fülöp Attila államtitkár, Tarr Zoltán feleségét kirúgta Lázár János, a Magyar Hang újságíróit pedig hazugságvizsgálatnak vetették alá. A három hírben egyvalami közös: a pitiáNER bosszú.

MOST EGY APÁCA BUKOTT LE – PÉLDÁS MÓDON SZORÍTOTTÁK KI A BENCÉS ISKOLÁBÓL

VÁLASZ ONLINE / SZTORI
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2024.12.19.


Noha a Magyar Katolikus Egyház vezetése egyelőre nem egységes a belső szexbotrányok, pedofilügyek, egyéb gyermekvédelmi esetek – akár visszamenőleges – feltárása kérdésében, az elmúlt hónapokban több püspök is határozott cselekvésre szánta el magát. Sőt: a Pannonhalmi Főapátság és a Nyolc Boldogság Közösség a minap úgy távolított el egy visszaélésekkel gyanúsított apácát a balatonfüredi bencés középiskolából, hogy abból világi intézményfenntartók is tanulhatnak. A Válasz Online ezt az esetet kifejezetten azért rekonstruálja, hogy mindenki lássa: az egyháziak között akadnak, akik a felelős szembenézés és a hiteles bocsánatkérés útját járják.


Amikor szeptemberben előrukkoltunk a Bese Gergő-történettel, majd összefoglaltuk a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét megrázó szexuális botrányokat – köztük pedofilügyeket –, illetve podcastadást is szenteltünk a témának, még semmi nem utalt arra, hogy fundamentális változások indulhatnak a Magyar Katolikus Egyházban. Aztán hirtelen elsodorták a folyamatok Tóth Tamást, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkárát, aki Bábel Balázs neve mögé bújva próbálta hitelteleníteni lapunkat – később pedig tabuk nélküli nagyinterjút adott a Válasz Online-nak a kalocsa-kecskeméti érsek. Bábel hangsúlyozta: az egyház érdekében nemcsak a papi pedofília, hanem az álszentség, a kétszínűség ellen is küzdeniük kell. Két hete újabb fordulatról számolhattunk be: az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye rekordgyorsasággal járt egy gyermek- és ifjúságvédelmi ügyben, melynek terheltje a – Bese Gergőhöz hasonlóan – NER-lekötelezett Pajor András.

Ilyen előzmények után sokakat meglepett a Veres András győri megyéspüspök által elnökölt MKPK rideg közleménye, amely bár tényszerűen megállapítja, hogy „az elmúlt hónapok egyházunkat érintő botrányos hírei sokakban békétlenséget, csalódottságot váltottak ki”, de egyértelmű bocsánatkérést nyomokban sem tartalmaz. A püspöki testület csak arra volt hajlandó, hogy biztassa önmagát és övéit: „imádkozzunk, böjtöljünk, engeszteljünk” az elkövetett bűnökért. Emellett a szövegben feltűnik az a felelősségporlasztó gondolat is, hogy a gyerekek elleni szexuális bűncselekmények „a társadalom számos rétegében jelen vannak” – értsd: nem fair, hogy a híradásokban felülreprezentálódnak az egyházi személyekhez kapcsolható esetek.

Noha az MKPK-közlemény testületi állásfoglalásként jelent meg, azóta több püspök is nyilvánosságra hozta „különvéleményét” a témában. A külső szemlélő akár azt is gondolhatja: miniforradalom zajlik az egyházi felsővezetésben, hiszen Marton Zsolt váci és Varga László kaposvári püspöknek, valamint Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátnak sikerült „meghekkelnie” a Veres András-féle többségi(?) nyilatkozatot. Marton Zsolt – aki nem mellékesen az MKPK családreferense – körlevelében leszögezte: „Fájó szívvel kérek bocsánatot Istentől, a gyermekektől, fiataloktól és családjaiktól, mindazoktól, akiket valamilyen bántalmazás ért az egyház szolgálattevői részéről. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a jövőben ne ismétlődhessenek meg a bántalmazáshoz vezető helyzetek, és – teljes mértékig azonosulva a Szentatya által meghirdetett zéró tolerancia elvével – a prevenciót szem előtt tartva folytatjuk a már megkezdett munkát”. Közben Varga László az egyház megújulásában bízva imádságra és böjtre hívott mindenkit a szexuális vagy bármilyen visszaélések áldozataiért, és – mint írta – „együttérző szívvel kérek bocsánatot Istentől, a gyermekektől és a fiataloktól, akiket bántalmazás ért egyházi személyek részéről”...

BÚCSÚ A JOGÁLLAMTÓL

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2024.12.21.


Rui Tavares, Judith Sargentini, Gwendoline Delbos-Corfield. A magyarországi jogállamiság leépítését dokumentáló brüsszeli állásfoglalások, viták és eljárások kulcsfigurái, az Európai Parlament (EP) magyar jelentéstevői. Kérésünkre most először beszéltek hármasban arról, hogy az eltelt években mi történt velük, a nevüket viselő jelentésekkel és Magyarországgal.


A három zöldpárti európai parlamenti képviselőnek fontos szerepe volt abban, hogy az Európai Uniónak mára sikerült felvérteznie magát a jogállamiság védelméhez szükséges eszközökkel. Nem rajtuk múlt, hogy a felelős döntéshozók ritkán, félszívvel, vagy túl későn reagáltak a közös értékek szisztematikus felszámolását jelző lépésekre.

A portugál Rui Tavares 2013-ban tette le az asztalra az első állásfoglalást, amelyben felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon veszélybe kerülhet a jogállamiság. A holland Judith Sargentini öt évvel később, 2018-ban az EP kétharmadának a támogatásával elérte, hogy elinduljon a 7-es cikkelyes eljárás az Orbán-kormánnyal szemben a jogállamiságot fenyegető tartós veszélyek miatt. A francia Gwendoline Delbos-Corfield 2022-ben már azt állapította meg az EP többsége által jóváhagyott jelentésében, hogy Magyarország a választási autokrácia hibrid rendszerévé vált. Tavares jelenleg a portugál parlament tagja az általa alapított baloldali Livre párt képviseletében. Sargentini a hollandiai Gouda város önkormányzatának vezető tisztségviselője. Delbos-Corfield a Zöld Európa Alapítvány társelnöke.

Online videó beszélgetésünkön először azt kérdeztem tőlük: mikor jártak utoljára Magyarországon?

Tavares: 2012-ben, amikor a jelentésemen dolgoztam az EP-ben. Azóta valahogy nem volt rá lehetőség. Amikor Lisszabonban magyarokkal találkozom, sokan emlékeznek a Tavares-jelentésre. Vannak mindenféle reakciók, de a beszélgetések általában nagyon kellemesek.

Sargentini: 2018 januárjában jártam utoljára Magyarországon, mielőtt elfogadtuk a jelentésemet. Nehéz látogatás volt. Sokan felismertek, rengeteg újságírót küldtek rám, akik az utcán követtek, úgyhogy soha nem éreztem jól magam. Európai parlamenti képviselő voltam, a magyar kormánynak kötelessége volt gondoskodni a biztonságomról. Miután otthagytam az EP-t, már nem kérhettem, hogy vigyázzanak rám. Ma már mindenütt kevesebben ismernek fel, mint régen. Sokszor kedvesen megszólítanak és azt mondják: támogatták a jelentésemet. De nem vagyok biztos benne, hogy mindenki ezen a véleményen van. Ezért nem mentem vissza Magyarországra.

Delbos-Corfield: EP-képviselőként tavaly ősszel jártam utoljára Magyarországon. Engem általában nagyon kevesen ismertek fel, de okultam Judith tapasztalataiból és mindig vigyáztam magamra. Az idei júniusi EP-választások előtt már fel-felbukkantak a fotóim Magyarországon. A lányom Hollandiában tanul, és magyar barátai hívták fel a figyelmét, hogy az anyukája az egyik első számú ellenség náluk. Úgyhogy kicsit aggódnék, ha most kéne odautaznom.

Ha felkérnék önöket, újra elvállalnák, hogy jelentést írjanak a magyar jogállam helyzetéről?

Tavares: Hát persze! Meg kell ismerned Magyarországot és a magyarokat, ami az egyik legjobb dolog a feladatban. Persze a magyar kormány mindig úgy próbál beállítani minket, mintha az ország ellenségei volnánk. Meghatározta a munkámat, hogy abban az időben volt az euróövezeti válság, és Portugália több más országgal együtt súlyos pénzügyi, költségvetési problémákkal küzdött. Háromhavonta jöttek hozzánk a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – a szerk.) képviselői, hogy értékeljék a helyzetet. Egyikük sem beszélt portugálul, egyikük sem szólította meg a közvéleményt. Szörnyű tapasztalat volt. Megértettem, hogy mi ezt nem tehetjük Magyarországgal. Párbeszédet kell folytatnunk a magyar közvéleménnyel. Meg kell próbálnunk megértetni, hogy kedveljük az országot és nagyra értékeljük a hozzájárulását a közösségünkhöz. És meg kell tanulnunk legalább néhány szót magyarul, amit az emberek nagyra értékelnek. Az elején ezzel voltam elfoglalva. Aztán érkeztek a fenyegetések, köztük a halálos fenyegetések a postaládánkba. Először az Európai Parlament szolgálataihoz fordultunk, majd egy ponton úgy döntöttem, hogy válaszolnom kell. Elmagyaráztam a levélíróknak, hogy mi a jelentősége az uniós értékeket tartalmazó második cikkelynek az uniós Szerződésekben, hogyan dolgozunk a EP-ben, hogyan neveztek ki előadónak és mi a feladatom. Meglepődtem, hogy volt néhány pozitív reakció: „Oké, még mindig nem értünk egyet, de köszönjük, hogy válaszolt!”...