TANULMÁNY: KIFEJEZETTEN HASZNOS A LOMTALANÍTÁS KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI SZEMPONTBÓL IS

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-AQLÁNT ÁKOS
2024.12.19.

Míg a MOHU megszüntetné a lomtalanítást, egy kutatás szerint a Budapesten lomizók kifejezetten hasznos munkát végeznek környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból is. Egy-egy lomtalanítás alkalmával több tízezer tonna olyan hulladékot hasznosítanak újra, amely a munkájuk nélkül a szemétégetőben végezné. A kutatók becslése szerint a lomtalanítás 18–35 ezer ember számára jelent rendszeres jövedelemkiegészítést. Ha a lomizással együtt megszűnne, lényegesen nagyobb hulladékmennyiséget kellene kezelni.

A Szabad Európa írta meg elsőként, hogy a MOHU megszüntetné a budapesti lomtalanítást. A Mol hulladékos cége cikkünk megjelenése után közleményben ismerte el, hogy valóban véget vetnének az 1972 óta bevett gyakorlatnak, és 2025-től már kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. A lapunk által megkérdezett szakemberek és polgármesterek mind ellenzik a MOHU lomtalanítást megszüntetni kívánó terveit, mert attól tartanak, hogy így nehezebbé válik a lomok legális lerakása, és több lesz az illegális szemétkupac a közterületeken. Az aggodalmakat valószínűleg az is táplálja, hogy amióta a MOHU megkapta a hulladékgyűjtés koncesszióját, nem csak a fémhulladékok vagy a roncsautók begyűjtésének lett annyi, lényegében az egész magyarországi hulladékpiac bedőlt. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) közlése szerint a gazdasági fejlődés következtében egyre nő a lomtalanításokon kirakott hulladék mennyisége, 2012 és 2022 között egyenesen megduplázódott. 2021-ben 42 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek be – ez már az, amit a lomisok nem vittek el.

Szemét vagy kincs?

A budapesti lomtalanításnak sok pozitív társadalmi, gazdasági és fenntarthatósági haszna van – derül ki Tim Gittins és Letenyei László, a Budapesti Corvinus Egyetem docenseinek kutatásából, amely idén jelent meg (Trash or Treasure: Entrepreneurial Opportunities in Waste Management; Szemét vagy kincs: vállalkozási lehetőségek a hulladékgazdálkodásban). A lomtalanítások során ugyanis több ezer tonna olyan hulladékot hasznosítanak újra, amely amúgy szemétégetőben vagy illegális lerakóban végezné. Ráadásul a lomokat informális vállalkozások formájában újrahasznosító lomisok több ezren vannak, nekik és családjuknak fontos jövedelemkiegészítést jelent a lomizás.

Hasznos a lakosság számára

A lakosság számára kifejezetten előnyös a lomtalanítás intézménye, így ugyanis könnyen meg lehet szabadulni a háztartási szemétbe nem dobható, nagy méretű hulladéktól. Nincs szükség autóra, akár teherautóra, mert elég a ház elé letenni a szemetet. Ha kerületenként csak néhány gyűjtőpont lenne, odáig valahogy el kellene vinni a lomot – és ez pont azokat érintené a leghátrányosabban, akiknek nincs szállításra alkalmas autójuk, és nem is tudnak bérelni. Az évi egyszeri lomtalanításnak ráadásul nincs pluszköltsége, ami szintén arra ösztönzi az embereket, hogy lomtalanításkor szabaduljanak meg a már nem szükséges tárgyaiktól...

ITT OLVASHATÓ

ITT TÉNYLEG ARRÓL VAN SZÓ, HOGY EGY DURVA KOMMENT MIATT A RENDŐRSÉGEN KÖTHETSZ KI

TELEX
Szerző: DÉVAI LÁSZLÓ
2024.12.19.

Az országgyűlés kedden elfogadta az online agresszió visszaszorítását célzó törvényjavaslatot, így az január 1-től hatályba is lép. Az új törvény értelmében akár egy év börtönnel is szankcionálható az, aki „nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki”.

A tervezetet még november 19-én nyújtották be, az indoklásában többek között az szerepelt, hogy a gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek sértik az érintett személyek emberi méltóságát és rombolják a közügyek megvitatásának kultúráját. A Fidesztől és a kormánytól meglepő ez az aggodalom, hiszen Orbán Viktor 14 éve működő politikai gépezete a folytonos harcon és a rendszeresen újra felbukkanó ellenségképeken alapszik. A miniszterelnök mindig csatázik, hol Sorossal, hol a brüsszeli bürokratákkal, hol a nemzetközi spekulánsokkal. Ebben a cikkünkben például több mint 70 ellenséget gyűjtöttünk össze, akikkel Orbánnak meg kellett valamilyen módon küzdenie.

A javaslat abból a politikai közösségből érkezett, amelynek például az a Bayer Zsolt is fontos tagja, aki rendszeresen gyűlöletkeltő módon kommentálja a közéleti eseményeket. 2006-ban egy Magyar Nemzetben megjelent, az olaszliszkai lincselésről szóló cikkében például arról írt, hogy egy cigány gyerek gázolása esetén ne álljunk meg, hanem „tapossunk bele a gázba”. Ehhez azt is hozzátette: „Ha elütünk egy gyereket, álljunk meg. S ha gyülekezni kezdenek körülöttünk az állatok, használjuk bátran a fegyverünket.”

A közbeszéd állapotát nemcsak az alakítja, hogy a benne szereplők hogyan nyilvánulnak meg, hanem az is, hogy pontosan milyen az a közeg, amiben megnyilvánulnak. A magyar kormány rengeteg pénzt költ például arra, hogy meghatározza a témákat, a legjobb példa erre talán a kormányközeli influenszerekből álló Megafon létrehozása. Az idei európai parlamenti választások előtt, március 21. és április 19. között közel 200 millió forintért hirdette a kormány a megafonos tartalmakat a Facebookon. Ezek a tartalmak rendszerint erősen ingerlő, központilag megírt, kormányzati álláspontot szajkózó panelekből állnak, és a stílusuk nagyon is alkalmas arra, hogy heves kommentelésre késztessék a felhasználókat.

Alapvetően persze dicséretes, hogy a Fidesz aggódik „a közügyek megvitatásának kultúrájáért”, védeni igyekszik az emberi méltóságot, és ezért fellép az internetes agresszió ellen. De álljon itt a kormánypárt két politikusának friss online megnyilvánulása már abból az időből, amikor a javaslatot be is terjesztették az Országgyűlés elé. December elején a fideszes Budai Gyula a pécsi Menczer-Magyar csörte után azt írta: szerinte ideje lenne egy lángost adni Magyar Péternek, amivel egyértelműen arra utalt, hogy valaki megüthetné a Tisza Párt elnökét. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig arról szavaztatta a követőit a Facebookon, hogy szerintük mi legyen az országjáró fórumára bejelentkező újságíróval: a lehetséges válaszok között volt, hogy verőlegényekkel dobassák ki vagy esetleg „egy kis lincshangulat épp elég lenne”. Kocsis állítása szerint ezzel csak Magyar Péterre reagált, aki több rendezvényére nem engedett be vagy küldetett/dobatott ki onnan propagandistákat/újságírókat, illetve nyilvánosan és lehallgatott magánbeszélgetéseken szidta őket, például azt mondta, hogy „belököm őket a Dunába”.

Ebbe a környezetbe érkezett meg az új törvény, aminek a Telex által megkérdezett jogász szerint olyan tág az értelmezési kerete, hogy tényleg a rendőrségen találhatja magát az ember, ha agresszív kommenteket enged meg magának...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

„REMÉLEM, NEM GONDOLJA, HOGY MEGVÁLTOZTATHATJA A VILÁGOT” – ORBÁNRÓL ÉS MEGBUKÓ KORMÁNYOKRÓL

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2024.12.19.

Hogy bukhatott meg másfél hét alatt egy 54 éve uralkodó rendszer Szíriában? Milyen tanulságai vannak a francia és a német kormány bukásának? Mi történt a román elnökválasztáson? Mit gondoljunk a magyar miniszterelnök újabb békemissziójáról? Ezekről beszélget a HetiVálasz 257. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Hogyan bukhatott meg másfél hét alatt egy 1970 óta fennállt rendszer Szíriában?

Magyari Péter: „Olyan erők feszítették szét Aszadék egyébként is terrorral egyben tartott országát, hogy úgy nézett ki, katonai vereséget fog szenvedni, és többek között azoknak a csoportoknak a jogelődjei, akik most átvették a hatalmat – meg más, azóta megszűnt, feloldódott, újjászervezett csoportok – egyszerűen le fogják győzni. Ám akkor bejött Irán és Oroszország – a két tartótiszt – , és ők mentették meg. Ők tartották fent Szíria területének nem egészen kétharmadára csökkent területét, ám itt sem működött igazán az állam. Az orosz légierő, az iráni kiképzőtisztek és a segédcsapataik ugyan vissza tudták tartani a többi csoportot, de magát az államot már nem nagyon sikerült Aszadnak újra működésbe hoznia. Aleppó, aminek az elfoglalása volt az első nagy fegyvertény ebben a másfél hetes óriási rohamban, mindig is a gazdasági központja volt Szíriának – békeidőben az egész ország GDP-jének negyedét ott állították elő. Ebben a városban, amit ’15 után a négy évig tartó ostromban teljesen szétlőttek, naponta 1-3 órát volt áram az utóbbi időben. Ez tehát már nem az az Aleppó volt, mint ami 2011 előtt, és ugyanez igaz volt az összes többi területre is. Ez egy szétesett, súlyos terrorral összetartott, rettenetesen elszegényedő ország maradt, aminek az egyetlen igazi bevétele a Captagon volt – vagyis kábítószert árultak a Közel-keleten.”

Milyen tanulságai vannak a francia és a német kormány bukásának?

Ablonczy Bálint: „Egy nagy különbség van a két állam között: Németországban legalább valamifajta remény van a stabilitásra, vagy arra, hogy lesz egy kormányképes erő, amely átveszi az ország irányításának a terhét. Lesz egy előrehozott választás, a CDU jól áll, a párt túllépett a Merkel-korszakon, megerősödtek a felmérésekben, van új programja, Friedrich Merz a kancellárjelölt. Valószínűleg nem tudnak egyedül kormányozni, valamifajta koalíció megint lesz. Ez legalább valamifajta lépcsőzetesség. Ez az, ami tökéletesen hiányzik a franciáknál, ahol teljes belpolitikai káosz állt elő, miután egy kéthónapos miniszterelnököt a szélsőjobb és a szélsőbal közös bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott. Jött egy másik miniszterelnök, akinek megint csak nincs többsége, és semmifajta belpolitikai kibontakozás lehetősége, értelmes lehetősége nem látszik a 2027-es elnökválasztás előtt, ami egy elnöki rendszerben elég komoly gondot jelent. A teljesen megmerevedett intézményi struktúrának tulajdonképpen az lenne az egyetlen feloldása, ha lemond a köztársasági elnök, aki erre persze nem hajlandó, hiszen ezzel a saját kudarcát ismerné be, amely kudarc Emmanuel Macron esetében most már teljesen kimondható. Bukdácsolás van, senki nem tudja, hogy mi lesz, és ez az Európai Unió egy második legnagyobb tagállamánál elég komoly gondot jelent – nem tudnak fontos döntéseket meghozni. A gazdaságuk nincs jó állapotban, és még az a típusú remény sincs, amit a németeknél említettem. Készülődik Marine Le Pen. Ez az egyetlen politikai tény, amivel számolni tudunk hosszú távon, és mivel előállt ez a szklerózis Berlinben és Párizsban, úgy tűnik, hogy Róma meg Varsó sok szempontból megerősödött.”

Mire véljük Romániában az alkotmánybíróság döntését, amely megsemmisítette az elnökválasztás első fordulóját és új procedúrát írt elő?

Ablonczy Bálint: „Olyan ez, mintha belgyógyászati problémára borogatást kapna a beteg. Értem, hogy ezzel most a pillanatnyi veszély elhárult, de kérdés, hogy az a társadalmi közhangulat, ami Călin Georgescut az első forduló megnyeréséig repítette, változott-e bármilyen mértékben. Vagy éppen megerősödik, merthogy némileg joggal arra tud hivatkozni hogy: »Látjátok, barátaim? Hát erről beszéltem. Itt vagyok én, a nép egyszerű gyermeke, akinek mezítlábas TikTok-kampánnyal kell a hatalmasok ellen harcolnia. És mit csinálnak a hatalmasok, amikor ti odarepítetek engem? Szépen érvénytelenítik a ti akaratotokat.« Az a bajom minden ilyen típusú demokratikus probléma rendészeti kezelésével, hogy az égvilágon semmit nem old meg. (…) Ezt a problémát nem tudja kezelni a román állam a végtelenségig úgy, hogy állandóan megpróbálja kipöckölni rendészeti meg jogi eszközökkel azt, aki neki nem tetszik. Azok a gondok ugyanis, amiket Georgescu előhozott, a román választók többségében láthatóan rezonált.”

Mi lehetett a célja Orbán Viktor újabb békemissziójának?

Magyari Péter: „Egyrészt megjelenhetett megint rengeteg újságcikk a világban arról, hogy »The Hungarian Prime Minister«. Nyilvánvaló célja a magyar kormányzatnak, hogy az ország a súlyánál magasabb reprezentációt kapjon, és ez akkor mindenféle alkudozásokban valahol talán jó lesz – vagy éppen nem lesz jó. Ezeknek a mozgásoknak elsősorban jelentős belpolitikai célja van. Remélem, Orbán Viktor nem gondolja, hogy megváltoztathatja a világot, hiszen, ahogy azt gúnyosan Zelenszkij elnök a minap megjegyezte, ahhoz nincs hadserege. De azt el tudja intézni, hogy a magyar választók jelentős része úgy nézzen fel rá, mint a világpolitika fantasztikus tényezőjére. Jó politikai attitűd meglovagolni ezt, hiszen sok szavazatot lehet szerezni. Különösen egy olyan helyzetben, amikor belpolitikai és gazdasági kérdésekben kevés jó hírt tud mondani a miniszterelnök, és kevéssé tud erőt mutatni. Orbán kicsit hasonlóan jár el, mint Macron elnök, aki meghívta az egész világ elitjét a Notre-Dame újraszentelésére, aki összehozza Donald Trumpot Zelenszkijjel, és ebben a nemzetközi vibrálásban próbálja meg levezetni azt, hogy otthon elég rosszul áll a szénája.”

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MAGYAR PÉTER VAGY ORBÁN VIKTOR JOBB A GAZDASÁGUNKNAK? - KLASSZIS KLUB PETSCHNIG MÁRIA ZITÁVAL

KLASSZIS KLUB / PRIVÁTBANKÁR
Szerző: CSABAI KÁROLY
2024.12.19.

Magyar Péter vagy Orbán Viktor jobb a gazdaságunknak? - Klasszis Klub Petschnig Mária Zitával.

ITT NÉZHETŐ MEG

TÖBB MINT HÚSZ ÉV KÍNLÓDÁS UTÁN KÖTÖTT KI TIBORCZÉKNÁL A TŐZSDEPALOTA

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA
2024.12.19.

Kedden derült ki, hogy a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit (2024-ig Diófa) Alapkezelő egyik alapja megvette a Szabadság téren álló Tőzsdepalotát, a köztévé egykori székházát. Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a felvásárlásról azt mondta, régóta figyelték az épületet, „mert hatalmas üzleti potenciált láttak a felújításában”. Az épületet a Liberty Alpha Kft. vette meg a Tippin Corporationtől és az Optimum Asset Managementtől. A Liberty a Gránit Alapkezelő egyik magántőkealapjához, a Diorithoz tartozik.

A mostani tulajdonosok az előzőekhez hasonlóan újra megígérték, hogy újjászületik a szebb napokat is látott épület. A korábbi tulajdonosok képviselői az eladásról azt nyilatkozták, a Tőzsdepalota szerintük jó kezekbe, „egy nagyra becsült magyar befektetőhöz” került. „Biztosak vagyunk benne, hogy a Gránit Alapkezelő a lehető legteljesebb mértékben megtervezi és fejleszti ezt a valóban rendkívüli épületet.”

A tranzakcióval kapcsolatban kerestük a Gránit Alapkezelőt, ami kérdéseinkre azt írta, évek óta figyelemmel kísérték a Tőzsdepalota sorsát, mert „hatalmas üzleti potenciált lát a befektetői számára abban, hogy új életet leheljen a történelmi épületbe”. Az alapkezelő és az eladók 2023-ban vették fel a kapcsolatot. A következő a tervezési és előkészítési szakasz, mint írják, „ennek első és legfontosabb lépése az egykori Tőzsdepalota üzletileg leginkább fenntartható, új funkciójának meghatározása lesz”. Azaz azt, hogy milyen funkciót kap az épület, állításuk szerint még nem tudják, ezután készülnek majd el a részletes tervek és a felújítási munkák ütemezése. „Azt gondoljuk, hogy az évek óta üresen álló épület újjászületése és fenntartható funkcióval való megtöltése a teljes belváros számára pozitív hatással bír majd, nemcsak építészeti, hanem gazdasági és turisztikai szempontból is”, tették még hozzá.

A vételár nem publikus, de Mester Nándor közgazdász, ingatlanpiaci szakértő az Mfor.hu-ra írt vendégcikkében azt írja, forrásai szerint a vételár legalább 50 millió euró (20,5 milliárd forint) lehetett. A szakértő szerint az újjáélesztés legalább 150 millió euróba (körülbelül 61 milliárd forintba) kerülhet az új tulajdonosoknak attól függően, hogy mi lesz az új funkciója...

ITT OLVASHATÓ

CSAK IDÉN A GYERMEKVÉDELMI DOLGOZÓK EGYHARMADA TÁVOZOTT A SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYEKBŐL - A 793 GYERMEKOTTHONI CSOPORT BŐ 10 SZÁZALÉKÁT ÖSSZEVONTÁK VAGY BEZÁRTÁK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2024.12.19.

Idén 1804 dolgozó távozott a gyermekvédelmi szakellátási intézményekből, ehhez képest az összes betöltött álláshely jelenleg 6016. Erről tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium, amelynek adatsorából így kiderült, hogy arányaiban a gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók csaknem 30 százaléka hagyta el ebben az évben a pályát, emellett 64 gyám jogviszonya is megszűnt.

Az okokra nem tért ki a tárca, így az nem derül ki, hogy hányan távoztak a kegyelmi botrány nyomán idén kötelezővé vált kifogástalan életvitel vizsgálat miatt. Ahogy arról sincs adat, hogy hány intézményi dolgozó, gyám és nevelőszülő tölti jelenleg felmondási idejét.

Augusztus végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) – ez a szervezet felel az állami intézmények működéséért – még azt írta, akkor a vizsgálatra kötelezett dolgozók 6 százaléka, 265 munkavállaló távozott a gyermekvédelemből, 137-en megtagadták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlap kitöltését, 128-an pedig kérték jogviszonyuk megszüntetését.

A Belügyminisztérium most azt is közölte:

az 1804 távozó helyére csak 1 487 új dolgozót sikerült felvenni, ám arra nem tért ki, hogy az új munkavállalók mennyi ideig dolgoztak, tehát maradtak a rendszerben, esetleg pár hét, vagy hónap után továbbálltak.

Annyi viszont biztos, hogy 317 távozó helyére még ideiglenesen sem találtak senkit.

A tárca megjegyezte: minden olyan gyermekvédelmi intézményben, ahol üres álláshely van, azok feltöltésére folyamatos erőfeszítéseket tesznek az intézmények...

ITT OLVASHATÓ

MEGVÉDTE A KREML SZÓVIVŐJE ORBÁNT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2024.12.19.

Moszkvának jól jön, hogy mutogathat a magyar miniszterelnök fegyverszüneti tervére, miközben esze ágában sincs tárgyalni. A lengyel gazságügyi miniszter – hangolódva a soros elnökségre – arról beszélt, nagy a felelősségük abban, hogy a magyarországi civil társadalom vagy éppen a bírák függetlenségét védjék. Az NMHH panaszaival Hollandiában is folyik a kultúrharc. Nemzetközi lapszemle.

Gorombán viselkedik Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktorral, akinek visszautasította a békekezdeményezését, s ebből a kijevi rezsim minden határt felülmúló kultúrálatlanságára következtethetünk – így látja a helyzetet Dmitrij Peszkov, aki a Rosszija 1 tv csatornának adott interjút, amit a TASZSZ központi orosz hírügynökség is lehozott. Nem átallotta ehhez még hozzátenni, hogy az ukrán elnök viselkedése demonstrálja: Kijev veszélyes és bűnös. Zelenszkijjel szemben – hívta fel a nézők figyelmét –, Vlagyimir Putyin támogatja Orbán béketervét, de most Kijev visszautasításával minden megakadt. Pedighát… az orosz elnök – hangsúlyozza – hányszor, de hányszor elismételte, hogy nyitott a tárgyalásokra. De most nem marad más hátra, folytatni a speciális katonai műveletet mindaddig, amíg el nem érjük az összes célunkat – így reagált nagy örömmel Orbán tűzszüneti tervére, ami kapóra jött neki – mivel a magyar miniszterelnök a keze alá játszott, hisz az oroszoknak eszük ágában sincs tárgyalni.

Mint ismeretes, a szóváltás már szerdán reggel elkezdődött, amikor Zelenszkij elnök üzente: a magyar haderő jóval szerényebb az ukránnál, így befolyása aligha lehet Orbánnak Putyinra – írta meg a Kyiv Post. „Mi erős ország vagyunk, ezt bebizonyítottuk a fronton Putyin agressziójával szemben. Van valakinek ehhez hasonló tapasztalata ma Európában? Nincs. Orbánnak van ugyanilyen hadserege? Nincs. Akkor vajon miként helyezhetné nyomás alá Putyint? Talán elvicceli a dolgot? Vagy egy mosollyal lerendezi az ügyet? Azt csak tartsa meg magának!” – mondta Zelenszkij az Interfax-Ukraine szerint. Hozzátette még: az, hogy valahogy és valahol akar valamit Orbán – ez így nem fog működni. Nem fogom megengedni, hogy egy ilyen ember, mint ő, intézze ezt. Azt külön nyomatékosította, hogy itt ő nem a magyar népről, hanem kifejezetten Orbán Viktorról beszélt, őt minősítette.

Szintén a Kyiv Post számolt be arról, hogy az uniós állam- és kormányfők mai csúcstalálkozója előtt szerda este Zelenszkij a NATO brüsszeli központjában a szövetség meghatározó tagjaival tárgyalt – a magyar fél nem volt köztük. Trump elnökségére készülve egyeztettek arról, miként kell az esetleges békekötéshez Ukrajna számára előnyös helyzetet teremteni. Mark Rutte, a NATO főtitkára megjegyezte, hogy nem szabad a lehetséges békekötés feltételeit egymás közt köröztetni, mert ezzel azt kockáztatják, hogy Putyin kezére játszanak – utalva itt elég áthallásosan arra, hogy nem minden NATO-tagországot tekint megbízhatónak.

Nem fog megváltozni Magyarország jogállami működése mindaddig, amíg Orbán a kormányfő, mert a végtelenségig kijátszotta az uniós törvényeket, amelyek aláássák a civil társadalmat – ezt a lengyel igazságügyminiszter, Adam Bodnar nyilatkozta a Politicónak Brüsszelben. A saját hazájának a példáját hozta fel, utalva itt a 2023-ig uralkodó illiberális kormányra, amely semmilyen uniós nyomásnak nem engedett, bármilyen erős is volt az. Az illiberális kormányok már csak ilyenek – szögezte le reagálva Michael McGrath, az új uniós igazságügyi biztos szavaira, aki bizakodóan azt nyilatkozta, hogy sohasem késő, hogy megváltozzon a kormány, amikor az év végig lehívhatóvá tehető 1 milliárd eurós támogatás forog kockán. Ezt még kiegészítette azzal, hogy ha az ellenzék vezetője, Magyar Péter képes lesz 2026-ban legyőzni Orbánt, ahogy azt a közvélemény-kutatások már jelzik, még akkor is kérdéses, mit kezd a helyzettel, hisz herkulesi erőre lesz szüksége ahhoz, hogy a Fidesz-kormány által szétvert civil társadalomnak okozott iszonyatosan súlyos károkat helyrehozza. Ráadásul még a lengyel helyzetnél is rosszabbak a magyar állapotok. Bodnar szavaira már csak azért is érdemes odafigyelni, mert januárban Lengyelország veszi át a soros uniós elnökséget Magyarországtól. És a miniszter azt ígéri, hogy igyekeznek védelmet nyújtani a civileknek, különös tekintettel a megfélemlített bírákra, akiket egyre nagyobb kormányzati befolyás alatt tartanak. Ő attól tart, hogy a magyar bírák már nem mernek szabadon véleményt nyilvánítani és beszélni a saját helyzetükről. Ezért óriási a felelősségünk – fogalmazott Bodnar - függetlenségük megvédésében.

A magyar médiahatóság (NMHH) elárasztotta az LMBTQ+ témájú filmeket bíráló panaszával a holland társintézményt, mivel számos médiacég, köztük például a Netflix európai székhelye is itt található – foglalkozik a témával a kanadai kisebbségi OUT TV. Hollandia így valóságos kultúrharc színtere lett. Az ottani médiahatósághoz tavaly 32 külföldi panasz érkezett, ebből 28 a magyar kormánytól. A szintén holland, tartalom ellenőrző NICAM cégnek pedig csak a magyar médiahatóság 46 hasonló panaszt nyújtott be, zömében az itthon megszigorított korhatár besorolás miatt. Az egyik konkrét esetet is megemlítik a Jurassic World filmből. Ezek a panaszok is részét képezték az EU-ban a magyar kormány ellen indított kötelezettségszegési eljárásnak, mert az uniós törvények szerint egy ország sem tilthat be olyan filmet, amely legálisan forgalmazott a területén. A cikk még megjegyzi, hogy Orbán tagadja a biológia törvényét és a gender ideológiát a progresszív liberális laboratóriumokban kifejlesztett vírusnak tekinti.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

BIZONYTALAN ALAPOKRA ÉPÜL AZ ÚJ KÖLTSÉGVETÉS IS

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.12.19.

A jelenleg látható hazai és nemzetközi tendenciák alapján várhatóan nem lesz túl szilárd a jövő évi költségvetés. Ezt a véleményét Molnár László, a GKI vezérigazgatója részletesen meg is indokolta a Hírklikknek. Pedig a büdzsé beterjesztésekor Varga Mihály szavaiból sugárzott a kincstári optimizmus: a 2025-ös költségvetés már „egy új gazdaságpolitika” jegyében fogant, az erre kidolgozott akcióterv mind a 21 pontjának megvalósítását garantálja, fedezi a 13. havi nyugdíjak kifizetését, a családtámogatásokat. „A magyar gazdaság erősödésének éve áll előttünk” – állította a(z egyébként távozó) pénzügyminiszter. Ezzel szemben Brüsszelben már nem ennyire optimisták: jelentős információk hiányoznak a magyar költségvetési tervekből, a számok megbízhatatlan adatokon alapulnak - jelezte már előzetesen a kifogásait az unió gazdasági biztosa.

Ön szerint mi az igazság? Szilárd alapokon áll a „békeköltségvetés”?

Ha azt nézzük, hogy az utóbbi három évben gyakorlatilag nem volt olyan költségvetés, amelyet legalább hússzor nem kellett módosítani, akkor ez borítékolható a mostani költségvetés esetében is. Annyival jobb a helyzet, hogy legalább nem március-áprilisban tervezték meg, hanem az év második felében, de még így is láthatóan „rózsaszín szemüvegen” át ítélték meg az egész év mérlegét. Decemberre kiderült, hogy a tervezett értékekhez képest az idei év rosszabbul végződik. Ősszel még 1-1,5 százalékos növekedéssel számoltak, most 0,6 százaléknál többet már senki sem vár, de talán ennél közelebb leszünk a 0,4 százalékos GDP arányos növekedéshez, amiből következik, ha a bázis alacsonyabb, a többi szám sem fog stimmelni...

ITT OLVASHATÓ

HÚZÁSOK ÉS HÚZÓDÁSOK - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.12.19.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel-híreivel. Sokféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni.

ITT OLVASHATÓ