Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.12.8.
A NAGY MŰ - Kepes András még a Hold állását is figyelte a Desszert miatt /Kepes András., Szegvári Katalin./.
2024. december 16., hétfő
A NAGY MŰ - KEPES ANDRÁS MÉG A HOLD ÁLLÁSÁT IS FIGYELTE A DESSZERT MIATT /KEPES A., SZEGVÁRI K./
A NAGY MŰ
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.12.8.
A NAGY MŰ - Kepes András még a Hold állását is figyelte a Desszert miatt /Kepes András., Szegvári Katalin./.
Műsorvezető: KADARKAI ENDRE
2024.12.8.
A NAGY MŰ - Kepes András még a Hold állását is figyelte a Desszert miatt /Kepes András., Szegvári Katalin./.
MILYEN GAZDASÁGI KILÁTÁSOKKAL INDULHAT A KÖVETKEZŐ ÉV?
START / ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.12.16.
Jövő pénteken fogja elfogadni az Országgyűlés a 2025-ös költségvetést. A kormány ambiciózus célokat tűzött ki, és 2024-re 3,4%-os gazdasági növekedést tervez. Orbán Viktor szerint a 2025-ös költségvetésben a hangsúly a családokon lesz.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.12.16.
Jövő pénteken fogja elfogadni az Országgyűlés a 2025-ös költségvetést. A kormány ambiciózus célokat tűzött ki, és 2024-re 3,4%-os gazdasági növekedést tervez. Orbán Viktor szerint a 2025-ös költségvetésben a hangsúly a családokon lesz.
Az ATV Start vendége Németh Dávid vezető elemző, K&H.
ORBÁN VÉTÓVAL FENYEGET ÉS 2026 UTÁNI PROBLÉMÁRÓL BESZÉL AZ EU-PÉNZEKNÉL, DE MÁR HETEKEN BELÜL SZÁZMILLIÁRDOKAT BUKHATUNK
TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2024.12.16.
Vétóval fenyegette az uniós költségvetést a befagyasztott támogatások miatt múlt pénteken az állami rádióban Orbán Viktor, és 2026 utáni problémának nevezte, hogy a még befagyasztott források elérhetőek legyenek.
A taktikával az a gond, hogy a hétéves költségvetésről sokára várható döntés, miközben olyan határidők járnak le, amikkel rengeteg pénz veszik el. Heteken belül több mint 400 milliárd forintot bukunk, és már az elvi esély is a nullához közelít, hogy ezt sikerüljön elkerülni – ráadásul mindez sehol nincs ahhoz képest, mekkora lesz a tét 2026-ban. A kormányfő vétófenyegetését viszont már megelőlegezte, amiről pár nappal korábban Bóka János EU-ügyi miniszter beszélt, és a mostani hozzáállása abból is látszik, amit az „Erasmus-ügyben” művel.
Már a helyzetértékelés megbicsaklik
„Ami a pénzeket illeti, csodálkozva figyelem a magyar közéleti vitáknak azt a tulajdonságát, hogy teljes önbizalommal beszélnek olyan tényekről a vita résztvevői, amit nem ismernek. Ez kiderül abból, hogy szamárságokat beszélnek” – indította a helyzetértékelését a miniszterelnök, hogy nem sokkal utána olyan kijelentést tegyen, amit gyakorlatilag pár nappal korábban maga a kormány cáfolt. „Magyarország számláján ott áll 12 milliárd euró. Ez a pénz rendelkezésünkre áll, ezt be tudjuk vonni a magyar gazdaságba” – mondta, nagyjából ugyanazzal érvelve, mint szeptemberben.
Magyarországra leegyszerűsítve három csapból folyhatnak be a kormányon keresztül kiosztott uniós pénzek:
Az összeg nagysága és a beszélgetés későbbi részében taglalt lehívási mód alapján szeptemberben és pénteken is csak az utolsóról, a felzárkóztatási pénzekről beszélt. Ezt a nagyjából 22 milliárd eurót korábban valóban félre is tették Magyarországnak az EU hétéves, 2027-ig tartó mostani költségvetésében – sőt, a pénzt még további két évig le lehet hívni. A miniszterelnök nagyjából le is írta a folyamatot, ami miatt itt mindig a végére pörögnek fel az utalások: először a kormány kiírja a pályázatokat, amiket első körben a költségvetésből fizet ki, és csak a megvalósításuk után lobogtathatja a számlákat az Európai Bizottságnál, ahol ellenőrzés után fizetnek. Fokozatosan írják ki a pályázatokat, és a folyamat csak a végére jut el oda, hogy az Európai Bizottság utaljon, így a pénzlehívás görbéje jellemzően laposan indul és egyre inkább felível a hétéves időszak végéhez közeledve. A 2021-ben indult periódusnak még csak a közepe felé járunk, és időarányosan a többi tagállamhoz képest is jól állunk, bár december 9-i állás szerint a tizedikre csúsztunk vissza...
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2024.12.16.
A taktikával az a gond, hogy a hétéves költségvetésről sokára várható döntés, miközben olyan határidők járnak le, amikkel rengeteg pénz veszik el. Heteken belül több mint 400 milliárd forintot bukunk, és már az elvi esély is a nullához közelít, hogy ezt sikerüljön elkerülni – ráadásul mindez sehol nincs ahhoz képest, mekkora lesz a tét 2026-ban. A kormányfő vétófenyegetését viszont már megelőlegezte, amiről pár nappal korábban Bóka János EU-ügyi miniszter beszélt, és a mostani hozzáállása abból is látszik, amit az „Erasmus-ügyben” művel.
Már a helyzetértékelés megbicsaklik
„Ami a pénzeket illeti, csodálkozva figyelem a magyar közéleti vitáknak azt a tulajdonságát, hogy teljes önbizalommal beszélnek olyan tényekről a vita résztvevői, amit nem ismernek. Ez kiderül abból, hogy szamárságokat beszélnek” – indította a helyzetértékelését a miniszterelnök, hogy nem sokkal utána olyan kijelentést tegyen, amit gyakorlatilag pár nappal korábban maga a kormány cáfolt. „Magyarország számláján ott áll 12 milliárd euró. Ez a pénz rendelkezésünkre áll, ezt be tudjuk vonni a magyar gazdaságba” – mondta, nagyjából ugyanazzal érvelve, mint szeptemberben.
Magyarországra leegyszerűsítve három csapból folyhatnak be a kormányon keresztül kiosztott uniós pénzek:
- a mezőgazdasági politikából;
- a helyreállítási alapból;
- és a felzárkóztatási támogatásokból.
Az összeg nagysága és a beszélgetés későbbi részében taglalt lehívási mód alapján szeptemberben és pénteken is csak az utolsóról, a felzárkóztatási pénzekről beszélt. Ezt a nagyjából 22 milliárd eurót korábban valóban félre is tették Magyarországnak az EU hétéves, 2027-ig tartó mostani költségvetésében – sőt, a pénzt még további két évig le lehet hívni. A miniszterelnök nagyjából le is írta a folyamatot, ami miatt itt mindig a végére pörögnek fel az utalások: először a kormány kiírja a pályázatokat, amiket első körben a költségvetésből fizet ki, és csak a megvalósításuk után lobogtathatja a számlákat az Európai Bizottságnál, ahol ellenőrzés után fizetnek. Fokozatosan írják ki a pályázatokat, és a folyamat csak a végére jut el oda, hogy az Európai Bizottság utaljon, így a pénzlehívás görbéje jellemzően laposan indul és egyre inkább felível a hétéves időszak végéhez közeledve. A 2021-ben indult periódusnak még csak a közepe felé járunk, és időarányosan a többi tagállamhoz képest is jól állunk, bár december 9-i állás szerint a tizedikre csúsztunk vissza...
MOLNÁR LÁSZLÓ: A KORMÁNY ÉRDEKE, HOGY MINÉL ALACSONYABB INFLÁCIÓT MUTASSON KI
SZABAD EURÓPA / INTERJÚ
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.12.16.
A GKI vezérigazgatója szerint Nagy Márton miniszter a környezetében lévő milliárdosokat ismeri, miközben a lakosság harminc százalékának hónap végére elfogy a pénze. Ezért nem is lehet középosztályról beszélni, mert az hosszú időn át fenn tudja tartani magát, a magyarok többsége viszont nem képes erre.
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
(1) A GKI friss kutatása alapján a dolgozók közel felének nem nőtt a reálbére az elmúlt négy évben. Erről Molnár László, a GKI vezérigazgatója azt mondja: ez az adat a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra, azaz 3,1 millió munkavállalókra vonatkozik. Emellett van további másfél millió munkavállaló, akikről nincs ilyen típusú adatközlés. Ennek a rétegnek a jövedelmi szintje jóval alacsonyabb, ami lefelé húzza a számításokat. A szép növekedési számok mögött a valóság más, az átlag így nagyjából harminc százalékkal alacsonyabb. Nagy Márton miniszter csak azokban a statisztikákban akar hinni, amelyeket a minisztérium gyárt. Ezt látni a minimálbérek esetében is, ahol már az Eurostat adatait sem fogadja el.
(2) Az akkumulátorgyártás esetében sem jöttek be a kormány számításai. A valóság az, hogy az ágazat hozzáadott értéke mérhetetlenül alacsony, és alig van olyan erőforrásunk, amire támaszkodhat, miközben rendkívül magas az állami támogatás mértéke. A szakember szerint Nagy Márton miniszter úrnak több szakirodalmat kellene olvasnia, akkor nem mondana butaságokat ezzel kapcsolatban. Ráadásul közben jönnek-mennek a bőröndök, az EU-források elmaradása miatt ugyanis azt, ami a NER-oligarcháknak szóló beruházásokból kimaradt, most ezekkel az üzleti megoldásokkal pótolják.
(3) A magyar állam érdeke, hogy minél alacsonyabb inflációt mutasson ki, van statisztikai megoldás arra, hogy megtegye. Nagy Márton nem ismeri az embereket, csak a környezetében lévő milliárdosokat. Az átlagmagyar nagyon nehezen él, kénytelen spórolni; a lakosság harminc százalékának a hónap végére elfogy a pénze. Ezért nem is lehet magyar középosztályról beszélni, mert az a vagyonából hosszú időn át fenn tudja tartani magát, miközben a magyarok többsége egy-két hónapnál tovább nem képes erre.
(4) A nyugdíjasok egy részét megetették azzal, hogy értékálló a nyugdíj. Ha a KSH által számított inflációval meghatározott mértékben nő, akkor ez papíron rendben is lenne, csak épp minden arra utal, hogy a nyugdíjasok életszínvonala az elmúlt tíz évben folyamatosan süllyed, és egyre többen kerülnek a szegénységi küszöb alá. Miközben a kormány az értékállósággal hivalkodik, az emberek egyre szegényebbek, a nyugdíjasok legalább egyharmada 140 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kap. A politikát csak a választások idején érdekli a nyugdíjasok véleménye.
(5) Az uniós pénzek ügye várhatóan kampánytéma lehet. Nagy Mártont nyilván zavarja, hogy ezzel a kormányzati politikával nem fogja tudni hazahozni az EU-s pénzeket, a Tisza Párt viszont – győzelme esetén – megteheti, ha meglépi a szükséges törvénymódosításokat. A forint-euró árfolyam alakulásáról a szakember azt mondja: a gazdasági folyamatok miatt az árfolyamnak gyengülőnek kell lennie, ennek inkább a mértékéről lehet vitatkozni. Évi három százalék körüli leértékelődés várható, ami kell a gazdaságnak.
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2024.12.16.
A GKI vezérigazgatója szerint Nagy Márton miniszter a környezetében lévő milliárdosokat ismeri, miközben a lakosság harminc százalékának hónap végére elfogy a pénze. Ezért nem is lehet középosztályról beszélni, mert az hosszú időn át fenn tudja tartani magát, a magyarok többsége viszont nem képes erre.
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
(1) A GKI friss kutatása alapján a dolgozók közel felének nem nőtt a reálbére az elmúlt négy évben. Erről Molnár László, a GKI vezérigazgatója azt mondja: ez az adat a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra, azaz 3,1 millió munkavállalókra vonatkozik. Emellett van további másfél millió munkavállaló, akikről nincs ilyen típusú adatközlés. Ennek a rétegnek a jövedelmi szintje jóval alacsonyabb, ami lefelé húzza a számításokat. A szép növekedési számok mögött a valóság más, az átlag így nagyjából harminc százalékkal alacsonyabb. Nagy Márton miniszter csak azokban a statisztikákban akar hinni, amelyeket a minisztérium gyárt. Ezt látni a minimálbérek esetében is, ahol már az Eurostat adatait sem fogadja el.
(2) Az akkumulátorgyártás esetében sem jöttek be a kormány számításai. A valóság az, hogy az ágazat hozzáadott értéke mérhetetlenül alacsony, és alig van olyan erőforrásunk, amire támaszkodhat, miközben rendkívül magas az állami támogatás mértéke. A szakember szerint Nagy Márton miniszter úrnak több szakirodalmat kellene olvasnia, akkor nem mondana butaságokat ezzel kapcsolatban. Ráadásul közben jönnek-mennek a bőröndök, az EU-források elmaradása miatt ugyanis azt, ami a NER-oligarcháknak szóló beruházásokból kimaradt, most ezekkel az üzleti megoldásokkal pótolják.
(3) A magyar állam érdeke, hogy minél alacsonyabb inflációt mutasson ki, van statisztikai megoldás arra, hogy megtegye. Nagy Márton nem ismeri az embereket, csak a környezetében lévő milliárdosokat. Az átlagmagyar nagyon nehezen él, kénytelen spórolni; a lakosság harminc százalékának a hónap végére elfogy a pénze. Ezért nem is lehet magyar középosztályról beszélni, mert az a vagyonából hosszú időn át fenn tudja tartani magát, miközben a magyarok többsége egy-két hónapnál tovább nem képes erre.
(4) A nyugdíjasok egy részét megetették azzal, hogy értékálló a nyugdíj. Ha a KSH által számított inflációval meghatározott mértékben nő, akkor ez papíron rendben is lenne, csak épp minden arra utal, hogy a nyugdíjasok életszínvonala az elmúlt tíz évben folyamatosan süllyed, és egyre többen kerülnek a szegénységi küszöb alá. Miközben a kormány az értékállósággal hivalkodik, az emberek egyre szegényebbek, a nyugdíjasok legalább egyharmada 140 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kap. A politikát csak a választások idején érdekli a nyugdíjasok véleménye.
(5) Az uniós pénzek ügye várhatóan kampánytéma lehet. Nagy Mártont nyilván zavarja, hogy ezzel a kormányzati politikával nem fogja tudni hazahozni az EU-s pénzeket, a Tisza Párt viszont – győzelme esetén – megteheti, ha meglépi a szükséges törvénymódosításokat. A forint-euró árfolyam alakulásáról a szakember azt mondja: a gazdasági folyamatok miatt az árfolyamnak gyengülőnek kell lennie, ennek inkább a mértékéről lehet vitatkozni. Évi három százalék körüli leértékelődés várható, ami kell a gazdaságnak.
RENDSZERSZINTŰ MŰEMLÉKROMBOLÁS – MINDEN KÉSZEN ÁLL A KILIÁN-LAKTANYA SZÉTVERÉSÉHEZ
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.12.16.
Veszélyben van Budapest egyik legfontosabb reformkori középülete: az 56-os forradalom ikonikus helyszíneként ismert Mária Terézia- (Kilián-) laktanya lehet a rendszerszintű gyakorlattá vált műemlékrombolás következő áldozata. A nyilvánosság elé kiállt műemlékes szakember, Bátonyi Péter feljelentést tett az ügyben, mivel állítja: Lánszki Regő építészeti államtitkár belenyúlt a hivatal szakmai munkájába, hogy segítséget nyújtson a saját testvére által jegyzett terv megvalósításához. A minisztérium válaszából az is kiderül: a Természettudományi Múzeumot megint Debrecenbe költöztetnék, így nem támogatják, hogy ezt a laktanyában helyezzék el.
Két hete állt ki az ország nyilvánossága elé Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium kormányfőtanácsosa, hogy elmondja, hogyan vált rendszerszintű gyakorlattá a műemlékek tönkretételének lepapírozása. Az interjúban Bátonyi részletesen beszélt arról, hogy egyes kiemelt ügyekben a műemlékvédelem szakmai apparátusa teljesen tehetetlen, mivel a politikai vezetés a folyamatokba felülről belenyúlva kierőszakolja, hogy a beruházó igényeinek megfelelő megoldások zöld utat kapjanak. Az eredmény lehangoló: kiemelten értékes műemlékek teljes vagy részleges elpusztítása.
Bátonyi három esetet mutatott be részletesen, és ezekben feljelentést is tesz: az Agrárminisztérium nagy arányú bontással járó átalakítását a Kossuth téren (állami beruházásban a Steindl Imre Program részeként), a józsefvárosi Heinrich-udvar szétverését, valamint a Mária Terézia- (Kilián-) laktanya nagy részének lebontását (e kettő magántulajdonú ingatlanfejlesztés). A továbbiakban az utóbbiról lesz szó részletesen, mégpedig két okból: Bátonyi ebben az ügyben már megtette a feljelentést saját korábbi főnöke, Lánszki Regő államtitkár ellen hivatali visszaélés bűntettének gyanújával, illetve ennél az épületnél még egy kapavágás sem történt, sőt engedélyezett tervek sincsenek. Elvileg ezért a Mária Terézia-laktanyának még van esélye megmenekülni, míg az Agrárminisztérium és a Heinrich-udvar esetében már visszafordíthatatlanul megtörtént a beruházónak útjában álló épületrészek lebontása.
Említhetnénk az ’56-os forradalom másik ikonikus helyszínét, a Radetzky-laktanyát, amelyből végső soron csak egy szépen kipreparált homlokzatdarab maradt – a műemlék megsemmisült, a védett épületek jegyzékéből is törölték. A Lázár-minisztériumból a Partizán-interjú előzetesének megjelenése után azonnal kirúgott Bátonyi a Válasz Online-nak elmondta: a Radetzky-laktanya miatt csak azért nem tesz feljelentést, mert az ügy már elévült, ott ugyanis Gulyás Gergely miniszter már 2018-ban megszüntette a műemléki védelmet, hogy utat nyisson a teljes bontással járó, NER-közeli ingatlanberuházásnak.
A Mária Terézia-laktanya azonban még áll, és mint írtuk, elvileg megmenekülhet. Elvileg, mert valójában minden elő van készítve ahhoz, hogy a többi említett épület sorsára jusson. Ha fogadni kellene, azt jósolnánk, hogy néhány év múlva ebből is csak egy kipreparált épületcsonk marad. Mint ahogy nyilvánvaló: a Központi Nyomozó Főügyészség Bátonyi feljelentéseit Gulyás Gergely és Lánszki Regő ellen nagy valószínűség szerint alaptalannak fogja minősíteni, ám a saját véleményét az ügyről a tények ismeretében mindenki megalkothatja...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.12.16.
Két hete állt ki az ország nyilvánossága elé Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium kormányfőtanácsosa, hogy elmondja, hogyan vált rendszerszintű gyakorlattá a műemlékek tönkretételének lepapírozása. Az interjúban Bátonyi részletesen beszélt arról, hogy egyes kiemelt ügyekben a műemlékvédelem szakmai apparátusa teljesen tehetetlen, mivel a politikai vezetés a folyamatokba felülről belenyúlva kierőszakolja, hogy a beruházó igényeinek megfelelő megoldások zöld utat kapjanak. Az eredmény lehangoló: kiemelten értékes műemlékek teljes vagy részleges elpusztítása.
Bátonyi három esetet mutatott be részletesen, és ezekben feljelentést is tesz: az Agrárminisztérium nagy arányú bontással járó átalakítását a Kossuth téren (állami beruházásban a Steindl Imre Program részeként), a józsefvárosi Heinrich-udvar szétverését, valamint a Mária Terézia- (Kilián-) laktanya nagy részének lebontását (e kettő magántulajdonú ingatlanfejlesztés). A továbbiakban az utóbbiról lesz szó részletesen, mégpedig két okból: Bátonyi ebben az ügyben már megtette a feljelentést saját korábbi főnöke, Lánszki Regő államtitkár ellen hivatali visszaélés bűntettének gyanújával, illetve ennél az épületnél még egy kapavágás sem történt, sőt engedélyezett tervek sincsenek. Elvileg ezért a Mária Terézia-laktanyának még van esélye megmenekülni, míg az Agrárminisztérium és a Heinrich-udvar esetében már visszafordíthatatlanul megtörtént a beruházónak útjában álló épületrészek lebontása.
Messze nemcsak erről a három műemlékről van azonban szó, hanem egyre inkább általános gyakorlatról.
Említhetnénk az ’56-os forradalom másik ikonikus helyszínét, a Radetzky-laktanyát, amelyből végső soron csak egy szépen kipreparált homlokzatdarab maradt – a műemlék megsemmisült, a védett épületek jegyzékéből is törölték. A Lázár-minisztériumból a Partizán-interjú előzetesének megjelenése után azonnal kirúgott Bátonyi a Válasz Online-nak elmondta: a Radetzky-laktanya miatt csak azért nem tesz feljelentést, mert az ügy már elévült, ott ugyanis Gulyás Gergely miniszter már 2018-ban megszüntette a műemléki védelmet, hogy utat nyisson a teljes bontással járó, NER-közeli ingatlanberuházásnak.
A Mária Terézia-laktanya azonban még áll, és mint írtuk, elvileg megmenekülhet. Elvileg, mert valójában minden elő van készítve ahhoz, hogy a többi említett épület sorsára jusson. Ha fogadni kellene, azt jósolnánk, hogy néhány év múlva ebből is csak egy kipreparált épületcsonk marad. Mint ahogy nyilvánvaló: a Központi Nyomozó Főügyészség Bátonyi feljelentéseit Gulyás Gergely és Lánszki Regő ellen nagy valószínűség szerint alaptalannak fogja minősíteni, ám a saját véleményét az ügyről a tények ismeretében mindenki megalkothatja...
ÖSSZEOMLIK AZ AUTÓIPAR?
FACEBOOK
Szerző: HORVÉTH ANDRÁS
2024.12.14.
Az európai autóipar soha nem látott kihívásokkal szembesül. Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy az európai márkák diktálják az innovációt és a minőséget az autóiparban, azonban a gyors technológiai fejlődés, az elektromos autók térnyerése és az átalakuló fogyasztói igények alapjaiban rengetik meg ezt a dominanciát.
Szerző: HORVÉTH ANDRÁS
2024.12.14.
Az európai autóipar soha nem látott kihívásokkal szembesül. Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy az európai márkák diktálják az innovációt és a minőséget az autóiparban, azonban a gyors technológiai fejlődés, az elektromos autók térnyerése és az átalakuló fogyasztói igények alapjaiban rengetik meg ezt a dominanciát.
MARADJON INKÁBB ORBÁN VIKTOR?
FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.12.12.
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Hol van már a fellázadt tavasz Magyar Péter berobbanásával? Hol van az a rendkívüli nyár a hazai politika új szupersztárjának megállíthatatlan menetelésével? Már az ősznek is vége, de őt az sem lassította le. Itt a tél, mindjárt karácsony. Az ország vegetál, mondhatni, haláltáncot jár, mindezek ellenére tizenöt hosszú év után az idei lesz az első karácsony, amikor a magán és családi örömök mellett a nemzetnek is lesz oka a bizakodásra, ha ünneplésre egyelőre nem is. De a remény lesz a fenyőfák legszebb dísze, bár ez nem mindenkinek tetszik.
A Demokratikus Koalíció és a Kutyapárt ugyanis baljós bejelentést tett: 2026-ban minden egyéni választókörzetben indulnak, márpedig döntően azokban dől el a választás. És mégis indítanak jelölteket a Fidesz legyőzésére egyedül esélyes Tisza Párt ellen! Vajon miért? Hiszen ez itt most nem a pártok versenyének az ideje, nem pár százalékra amortizálódott pártocskáknak kéne plurális demokráciát, a politikai gondolatok sokszínűségét imitálniuk, hanem az ország normális létezéséhez szükséges feltételeket kéne három és fél évtized után újra megteremteni. De mintha a két pártelnök, Gyurcsány Ferenc és Kovács Gergely ezt másképp gondolná.
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2024.12.12.
Hol van már a fellázadt tavasz Magyar Péter berobbanásával? Hol van az a rendkívüli nyár a hazai politika új szupersztárjának megállíthatatlan menetelésével? Már az ősznek is vége, de őt az sem lassította le. Itt a tél, mindjárt karácsony. Az ország vegetál, mondhatni, haláltáncot jár, mindezek ellenére tizenöt hosszú év után az idei lesz az első karácsony, amikor a magán és családi örömök mellett a nemzetnek is lesz oka a bizakodásra, ha ünneplésre egyelőre nem is. De a remény lesz a fenyőfák legszebb dísze, bár ez nem mindenkinek tetszik.
A Demokratikus Koalíció és a Kutyapárt ugyanis baljós bejelentést tett: 2026-ban minden egyéni választókörzetben indulnak, márpedig döntően azokban dől el a választás. És mégis indítanak jelölteket a Fidesz legyőzésére egyedül esélyes Tisza Párt ellen! Vajon miért? Hiszen ez itt most nem a pártok versenyének az ideje, nem pár százalékra amortizálódott pártocskáknak kéne plurális demokráciát, a politikai gondolatok sokszínűségét imitálniuk, hanem az ország normális létezéséhez szükséges feltételeket kéne három és fél évtized után újra megteremteni. De mintha a két pártelnök, Gyurcsány Ferenc és Kovács Gergely ezt másképp gondolná.
Ellentétben a jóval, a rossznak, gonosznak mindig van valamilyen racionális oka, ami kizárólag az elkövetők érdekeit szolgálja. Az övék vajon mi? Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a hatalmon lévőkkel? Megtörténhet, hogy cserébe a pártjaiknak járó állami pénzekért, hajlandók kiszolgálni az ellenzéki pártok minél nagyobb megosztottságában érdekelt Fideszt? Pár száz millió kontra egy ország. Tényleg tisztességes üzlet volna ilyen áron felszínen tartani két teljesen fölöslegessé vált pártot? Na és a demokrácia mit nyerne azzal, hogy ők ugyan néhány képviselővel bent lennének a parlamentben, éppen csak a Fidesz hatalmon maradása árán? Nem számít? Jó elücsörögni a parlamentben, az étterme például az ország legolcsóbb menüjét szolgálja fel. Nem érne mégis sokkal többet, ha a rezsim bukása után az iskolai menzákon, a kórházakban, a szegény családokban is mindenki rendes ebédet ehetne?
Mint valamennyi önkényuralom, a magyar is már pusztán a hétköznapi, állampolgári normalitástól veszélyeztetve érzi magát. Márpedig Magyar Péter minden, csak nem hétköznapi polgár, teljesítményére, amivel megteremtette a hatalomváltás esélyét, egyetlen szó illik igazán: emberfeletti. Egy szál maga a teljes államgépezettel szemben. Ezért is mélységesen lehangoló, hogy nem csak az állami média közpénzfaló cselédei folytatnak hajtóvadászatot ellene, hanem azok közül is sokan, akik magukat amúgy a rezsim tántoríthatatlan ellenzőiként tüntetik fel. Az elmúlt másfél évtized sokféle gyalázatának egy különösen ellenszenves kinövése az ő ténykedésük, és nem sokban különbözik a kormánysajtóétól: kiforgatják, meghamisítják Magyar Péter szavait, elhallgatják a legfontosabb ígéreteit.
Mint valamennyi önkényuralom, a magyar is már pusztán a hétköznapi, állampolgári normalitástól veszélyeztetve érzi magát. Márpedig Magyar Péter minden, csak nem hétköznapi polgár, teljesítményére, amivel megteremtette a hatalomváltás esélyét, egyetlen szó illik igazán: emberfeletti. Egy szál maga a teljes államgépezettel szemben. Ezért is mélységesen lehangoló, hogy nem csak az állami média közpénzfaló cselédei folytatnak hajtóvadászatot ellene, hanem azok közül is sokan, akik magukat amúgy a rezsim tántoríthatatlan ellenzőiként tüntetik fel. Az elmúlt másfél évtized sokféle gyalázatának egy különösen ellenszenves kinövése az ő ténykedésük, és nem sokban különbözik a kormánysajtóétól: kiforgatják, meghamisítják Magyar Péter szavait, elhallgatják a legfontosabb ígéreteit.
Amíg ő újra és újra elmondja, milyen Magyarország-kép lebeg a szeme előtt, a vele szemben ellenséges ellenzékiek újra és újra azzal érvelnek, hogy semmit nem tudni erről. Ők tehát állítólag még nem hallottak arról, hogy megvetésük tárgya valódi európai demokráciát akar: maximum kétciklusos miniszterelnökséggel, a fékek és ellensúlyok visszaállításával, a kiüresedett demokratikus intézmények tartalommal, hatáskörrel való megtöltésével, európai ügyészséggel, az euró bevezetésének szakmai megvitatásával, az egészségügyi és oktatási minisztérium visszaállításával, a kormánymédiát működtető állami pénzek megvonásával, hosszas, átfogó társadalmi egyeztetést követő alkotmányozással, tehát nem Fidesz módra, és már eddig is tucatnyi más fontos és támogatható elképzeléssel. A Tisza-szigetek népe pedig a miniszterelnök perverz destruktivitása helyett a „megéri jónak lenni” üzenetét szívja magába és adja tovább.
Mindenkinek szíve joga ennek ellenére nem bízni benne, ellenszenvesnek tartani, akár gyűlölni is őt, viszont folyamatos és nyilvános ítélkezéseik közben a valóság eltorzítása becstelenség. De akik így éreznek, legalább hallgatnának, és magukban drukkolnának azért, amit ellenzékiként mégsem lenne nekik ildomos kimondani: maradjon inkább Orbán és az ő tönkretett országa.
BARTUS LÁSZLÓ: BRUCK ANDRÁS ÉS AZ EMBEREVÉS IDEJE
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.12.15.
A címet olvasva („Maradjon inkább Orbán Viktor?”) nehezen vettem rá magam, hogy az egykor tisztelt Bruck András újabb Magyar Péter-imádó cikkét elolvassam. Van még néhány ilyen értelmetlen és megalapozatlan kérdésük („Ha nem ő, akkor ki?”, stb.), amelyekkel már vitatkozni sem érdemes. A hit az hit, ezt nálam jobban kevesen tudják.
Ám van egy mondata a cikknek, amelyet láttam valahol, ami arra indított, hogy legyőzve alapvető undoromat, elolvassam az újabb magyariádát. Ez pedig így hangzik: „ez itt most nem a pártok versenyének az ideje, nem pár százalékra amortizálódott pártocskáknak kéne plurális demokráciát, a politikai gondolatok sokszínűségét imitálniuk”. Imitálniuk, mondja.
Van ideje a pártok versenyének, s van olyan, amikor nincs ideje a pártok versenyének. Mondja ezt egy (volt) demokrata. Van, amikor félre kell tenni a demokratikus alapelveket, mert nem annak van itt az ideje. Kétségkívül, a világ fasizálódik, s minden arról akarja meggyőzni az embereket, hogy ez nem a demokrácia ideje. Sőt: a demokrácia ideje lejárt.
Nemcsak a demokrácia, hanem minden értéknek, ami a felvilágosodáshoz kötődik, lejárt az ideje. Az igazság, a szabadság, az elvszerűség, a humanizmus, az emberi jogok, a morál stb. ideje is lejárt. Mindennek lejárt az ideje, ami az emberséghez kapcsolódik. A szabad verseny ideje is lejárt, a pluralizmus és a (politikai) gondolatok sokszínűségének ideje is.
Ezt eddig csak fasisztáktól hallottuk, a korszellem elérte a (volt) demokratákat is. Azonban annál sokkal súlyosabb kérdésről van szó, mint amilyennek látszik. Bruck Andrást olvasva cseppet sem csodálkozom, hogy a pesti polgárok a lehúzott redőnyök mögül nézték némán a vonulást, amikor a sárgacsillagos menetoszlopot terelték a haláltáborok felé. Ez a vége.
Akkor nem az embermentés ideje volt, azt kevesen tették meg. Akkor az embergyilkosság ideje volt. A korszellem, az alapvető emberi normák, alapelvek feladása ezt jelentette. A logika, miszerint van ideje az emberségnek, a morálnak, az elveknek, emberi értékeknek, a demokratikus normáknak, messzire vezet. Mindig azt tenni, aminek az ideje van.
Amikor az emberevésnek van ideje, akkor embert eszünk. Aztán, amikor majd annak lesz az ideje, hogy ezt elítéljük, s az emberséget minden elé helyezzük, ha nem a közvetlen hasznot keressük, hanem azt gondoljuk, hogy az alapelvek igazítanak el bennünket a világ dolgaiban, mert azok őriznek meg bennünket hosszútávon, akkor majd azt hirdetjük.
Akik szerint a cél szentesíti az eszközt, elfelejtik, hogy bizonyos eszközökkel nem lehet elérni a célt. Bizonyos eszközök eleve kizárják a cél elérését, máskor ezek az eszközök a nemes célokat is értéktelenítik. A végén mindenki undorodva fordul el tőlük. Ezen az áron nem kell. Amit ilyen eszközökkel kell elérni, abból jó nem lehet. Elveszik a lényeg.
Mielőtt a konkrét Magyar-imádatról és a hozzá kapcsólódó alaptalan hiedelmekről szólnék, erről a jelenségről kell valami fontosat mondani. Nekünk ezek az emberek tanították, nem csupán a politikai korrektséget, a demokratikus alapelveket, a megalkuvás nélküli morált, a humanizmust, hanem sok esetben a történelmet, a (szociál)pszichológiát és a filozófiát.
Mindazt, amire a humanizmus, az emberi kultúra, az értékek rendszere, a civilizáció épült, ami az embert emberré teszi. Most ezek az emberek (akiknek Bruck András az egyik neves szószólójuk), mindezt megtagadják, félretolják. Helyette hirdetik, hogy semmi nem számít, csak a cél és főleg a misztikus hamis „remény”, amiről a későbbiekben még szólok.
Ha korábbi tanáraink, példaképeink, a vezető magyar értelmiségiek alapelvekről mondják, hogy azoknak most nincs itt az ideje, azokat meg lehet tagadni, fel lehet függeszteni, nincs morális iránytű, amit köveni kell, akkor ki kell dobni a világirodalmat, a görög drámákat, Brechtet, Shakespeare-t, a képzőművészetet, a művészfilmeket, mert nem „időszerűek”.
Mi elhittük, amiket ezek az emberek tanítottak, akik a szemünk előtt válnak semmivé, akik megtagadnak mindent, ami őket magukat is értékessé tette. De most utólag is hiteltelenné válnak, megkérdőjeleződik az életművük, minden szavuk, írásuk, könyvük, beszédük, mert nem megvédik a nehéz időkben az elveket és emberi értékeket, hanem megtagadják őket.
S ne hazudjon senki, hogy Bruck nem ezt mondta, hanem „csak a kicsi ellenzéki pártok demokratikus versenyéről beszélt”, mert nem így van. Magyar Péter elfogadásához az kell, hogy az emberi civilizáció minden felhalmozott értékét kiiktassuk, a felsoroltakon kívül is feladjunk minden alapvető emberi normát, visszatérjünk a barbarizmusba, a kőbaltához.
Igenis, ebben a mondatban benne van minden érték, norma, alapelv megtagadása, mint aminek most nincs ideje. S ez az igazán veszélyes. Ezzel próbálnak hatalomra juttatni egy ellentmondást nem tűrő nárcisztikus pszichopatát, aki saját pártot sem alapít, mert annyira nem tűri a fékek és ellensúlyok rendszerét, amit állítólag helyre akar állítani.
Az igazán veszélyes az, hogy a magyar vezető értelmiség (volt) színe-virága tagad meg egy potenciális diktátor miatt minden alapvető emberi értéket és normát. Hazudik minden nap, letagadva a valóságot. S ezt állítja ez az értelmiség normaként az ország egykor volt jobbik fele elé. Ehhez pedig semmi köze a DK-hoz és a Kutyapárthoz. Lehetne bárki.
Azt, hogy minden relatív, minden viszonylagos, hogy a pragmatizmus az egyetlen vezérelv, amely olyan szép jövőt teremtett az egykori értelmiségi pártnak, az SZDSZ-nek is? Amikor nincs ideje az emberi értékeknek, a humanizmusnak, akkor el lehet hagyni? Emberevéskor embert kell enni? Radnóti és Bartók idióta volt? De Csurka korát megelőző látnok?
Mert ez a szellemiség ugyanaz.
Arra figyelmeztetem Bruck Andrást, hogy a Fideszből elszámolási viták miatt távozó hamis messiás oldalán olyan gyorsan fideszesednek el, hogy Csurka rehabilitálása annyi szót sem érdemelt, mint Magyar bármelyik farokmutogatása, a szerencsétlen nevelőotthoni gyerekek mocsok módon, politikai célokra és férfimanöken fotózkodásra való felhasználása.
Most nem annak van az ideje, hogy ezt szóvá tegyük. A nők bántalmazását sem. A főváros kivégzését sem. Az EP-ben az oroszok támogatását sem, és azt sem, hogy magán kívül ez az ember mindenkit megsemmisítésre ítélt. A selyemzsinórt Bruck és társai küldözgetik. A Dunába lövésre lökésre ítélt hazug „független” sajtó (Orbán után) most új diktátort épít fel.
Mert ezt az embert nem a demokratikus verseny választotta ki, hanem kijelölték egyedüli győztesnek. Ha a viszonylag szabadnak nevezett sajtó elvégezné a dolgát, vagy fele annyi kritikát engedne meg a kiválasztott álmessiással (úgyis, mint „ördöggel”) szemben, mint a 14 éve gyalázott ellenzékkel szemben, ennek az embernek hűlt helye lenne a Facebookon.
A konkrét embertől függetlenül gyártottak egy hamis mítoszt, amit nehéz egyeztetni a valódi személlyel, mert a kettő élesen elválik egymástól.
De miért is kell mindenkinek félreállnia, önmagát megsemmisítenie, a saját gondolatainak imitálását befejeznie, a demokratikus versenyt megszüntetnie? Azért az egyetlen hamis mondatért, hogy „a Fidesz legyőzésére egyedül a Tisza Párt esélyes”. Hagyjuk, hogy Tisza Párt nem is létezik, egyetlen hataloméhes, korrupt, hazug és képmutató manipulátor van.
De azt ki mondta, hogy Magyar esélyes? S azt ki mondta, hogy „egyedül”? Mindenkinek kötelező beállni a sorba? Karlendítés nem kell? Pisztolyt nem tartotok a fejünkhöz, András? Méghozzá „az ország normális létezéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez”? Vagy eldönthetjük, hogy imitálunk-e pluralizmust vagy kivégezzük a gondolati sokszínűséget?
Megmondom neked, pénzt sem kérek érte, ki esélyes Orbán legyőzésére. Egyedül senki. Továbbmegyek. Pártok, vezérek, messiások közül senki. Csak a magyar nép, ha egyszer valóban elege lesz ebből a mocsokságból, amit Orbán-rendszernek hívnak. Amíg ez nem történik meg, amíg a nép magától nem lázad fel, esélyetek sincs semmire.
Ellenkezőleg. Minden ilyen hamis és hazug próbálkozással, amikor a hülye elméleteitekkel kikiáltotok valakit „esélyesnek”, aztán hazudtok éjjel-nappal, hogy ezt a látszatot valahogy fenntartsátok, csak egyre mélyebbre süllyedtek. Orbánt megerősítitek. Így ti vagytok azok, akik Orbánt bebetonozzátok, akik elintézik, hogy Orbán maradjon.
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2024.12.15.
Ám van egy mondata a cikknek, amelyet láttam valahol, ami arra indított, hogy legyőzve alapvető undoromat, elolvassam az újabb magyariádát. Ez pedig így hangzik: „ez itt most nem a pártok versenyének az ideje, nem pár százalékra amortizálódott pártocskáknak kéne plurális demokráciát, a politikai gondolatok sokszínűségét imitálniuk”. Imitálniuk, mondja.
Van ideje a pártok versenyének, s van olyan, amikor nincs ideje a pártok versenyének. Mondja ezt egy (volt) demokrata. Van, amikor félre kell tenni a demokratikus alapelveket, mert nem annak van itt az ideje. Kétségkívül, a világ fasizálódik, s minden arról akarja meggyőzni az embereket, hogy ez nem a demokrácia ideje. Sőt: a demokrácia ideje lejárt.
Nemcsak a demokrácia, hanem minden értéknek, ami a felvilágosodáshoz kötődik, lejárt az ideje. Az igazság, a szabadság, az elvszerűség, a humanizmus, az emberi jogok, a morál stb. ideje is lejárt. Mindennek lejárt az ideje, ami az emberséghez kapcsolódik. A szabad verseny ideje is lejárt, a pluralizmus és a (politikai) gondolatok sokszínűségének ideje is.
Ezt eddig csak fasisztáktól hallottuk, a korszellem elérte a (volt) demokratákat is. Azonban annál sokkal súlyosabb kérdésről van szó, mint amilyennek látszik. Bruck Andrást olvasva cseppet sem csodálkozom, hogy a pesti polgárok a lehúzott redőnyök mögül nézték némán a vonulást, amikor a sárgacsillagos menetoszlopot terelték a haláltáborok felé. Ez a vége.
Akkor nem az embermentés ideje volt, azt kevesen tették meg. Akkor az embergyilkosság ideje volt. A korszellem, az alapvető emberi normák, alapelvek feladása ezt jelentette. A logika, miszerint van ideje az emberségnek, a morálnak, az elveknek, emberi értékeknek, a demokratikus normáknak, messzire vezet. Mindig azt tenni, aminek az ideje van.
Amikor az emberevésnek van ideje, akkor embert eszünk. Aztán, amikor majd annak lesz az ideje, hogy ezt elítéljük, s az emberséget minden elé helyezzük, ha nem a közvetlen hasznot keressük, hanem azt gondoljuk, hogy az alapelvek igazítanak el bennünket a világ dolgaiban, mert azok őriznek meg bennünket hosszútávon, akkor majd azt hirdetjük.
Akik szerint a cél szentesíti az eszközt, elfelejtik, hogy bizonyos eszközökkel nem lehet elérni a célt. Bizonyos eszközök eleve kizárják a cél elérését, máskor ezek az eszközök a nemes célokat is értéktelenítik. A végén mindenki undorodva fordul el tőlük. Ezen az áron nem kell. Amit ilyen eszközökkel kell elérni, abból jó nem lehet. Elveszik a lényeg.
Mielőtt a konkrét Magyar-imádatról és a hozzá kapcsólódó alaptalan hiedelmekről szólnék, erről a jelenségről kell valami fontosat mondani. Nekünk ezek az emberek tanították, nem csupán a politikai korrektséget, a demokratikus alapelveket, a megalkuvás nélküli morált, a humanizmust, hanem sok esetben a történelmet, a (szociál)pszichológiát és a filozófiát.
Mindazt, amire a humanizmus, az emberi kultúra, az értékek rendszere, a civilizáció épült, ami az embert emberré teszi. Most ezek az emberek (akiknek Bruck András az egyik neves szószólójuk), mindezt megtagadják, félretolják. Helyette hirdetik, hogy semmi nem számít, csak a cél és főleg a misztikus hamis „remény”, amiről a későbbiekben még szólok.
Ha korábbi tanáraink, példaképeink, a vezető magyar értelmiségiek alapelvekről mondják, hogy azoknak most nincs itt az ideje, azokat meg lehet tagadni, fel lehet függeszteni, nincs morális iránytű, amit köveni kell, akkor ki kell dobni a világirodalmat, a görög drámákat, Brechtet, Shakespeare-t, a képzőművészetet, a művészfilmeket, mert nem „időszerűek”.
Mi elhittük, amiket ezek az emberek tanítottak, akik a szemünk előtt válnak semmivé, akik megtagadnak mindent, ami őket magukat is értékessé tette. De most utólag is hiteltelenné válnak, megkérdőjeleződik az életművük, minden szavuk, írásuk, könyvük, beszédük, mert nem megvédik a nehéz időkben az elveket és emberi értékeket, hanem megtagadják őket.
S ne hazudjon senki, hogy Bruck nem ezt mondta, hanem „csak a kicsi ellenzéki pártok demokratikus versenyéről beszélt”, mert nem így van. Magyar Péter elfogadásához az kell, hogy az emberi civilizáció minden felhalmozott értékét kiiktassuk, a felsoroltakon kívül is feladjunk minden alapvető emberi normát, visszatérjünk a barbarizmusba, a kőbaltához.
Igenis, ebben a mondatban benne van minden érték, norma, alapelv megtagadása, mint aminek most nincs ideje. S ez az igazán veszélyes. Ezzel próbálnak hatalomra juttatni egy ellentmondást nem tűrő nárcisztikus pszichopatát, aki saját pártot sem alapít, mert annyira nem tűri a fékek és ellensúlyok rendszerét, amit állítólag helyre akar állítani.
Az igazán veszélyes az, hogy a magyar vezető értelmiség (volt) színe-virága tagad meg egy potenciális diktátor miatt minden alapvető emberi értéket és normát. Hazudik minden nap, letagadva a valóságot. S ezt állítja ez az értelmiség normaként az ország egykor volt jobbik fele elé. Ehhez pedig semmi köze a DK-hoz és a Kutyapárthoz. Lehetne bárki.
De Azt vajon melyik etikai vagy filozófiai iskola tanítja, hogy „nem ezért szeretjük”? Mit tanítanak ezek a gyerekeknek?
Azt, hogy minden relatív, minden viszonylagos, hogy a pragmatizmus az egyetlen vezérelv, amely olyan szép jövőt teremtett az egykori értelmiségi pártnak, az SZDSZ-nek is? Amikor nincs ideje az emberi értékeknek, a humanizmusnak, akkor el lehet hagyni? Emberevéskor embert kell enni? Radnóti és Bartók idióta volt? De Csurka korát megelőző látnok?
Mert ez a szellemiség ugyanaz.
Arra figyelmeztetem Bruck Andrást, hogy a Fideszből elszámolási viták miatt távozó hamis messiás oldalán olyan gyorsan fideszesednek el, hogy Csurka rehabilitálása annyi szót sem érdemelt, mint Magyar bármelyik farokmutogatása, a szerencsétlen nevelőotthoni gyerekek mocsok módon, politikai célokra és férfimanöken fotózkodásra való felhasználása.
Most nem annak van az ideje, hogy ezt szóvá tegyük. A nők bántalmazását sem. A főváros kivégzését sem. Az EP-ben az oroszok támogatását sem, és azt sem, hogy magán kívül ez az ember mindenkit megsemmisítésre ítélt. A selyemzsinórt Bruck és társai küldözgetik. A Dunába lövésre lökésre ítélt hazug „független” sajtó (Orbán után) most új diktátort épít fel.
Mert ezt az embert nem a demokratikus verseny választotta ki, hanem kijelölték egyedüli győztesnek. Ha a viszonylag szabadnak nevezett sajtó elvégezné a dolgát, vagy fele annyi kritikát engedne meg a kiválasztott álmessiással (úgyis, mint „ördöggel”) szemben, mint a 14 éve gyalázott ellenzékkel szemben, ennek az embernek hűlt helye lenne a Facebookon.
A konkrét embertől függetlenül gyártottak egy hamis mítoszt, amit nehéz egyeztetni a valódi személlyel, mert a kettő élesen elválik egymástól.
De miért is kell mindenkinek félreállnia, önmagát megsemmisítenie, a saját gondolatainak imitálását befejeznie, a demokratikus versenyt megszüntetnie? Azért az egyetlen hamis mondatért, hogy „a Fidesz legyőzésére egyedül a Tisza Párt esélyes”. Hagyjuk, hogy Tisza Párt nem is létezik, egyetlen hataloméhes, korrupt, hazug és képmutató manipulátor van.
De azt ki mondta, hogy Magyar esélyes? S azt ki mondta, hogy „egyedül”? Mindenkinek kötelező beállni a sorba? Karlendítés nem kell? Pisztolyt nem tartotok a fejünkhöz, András? Méghozzá „az ország normális létezéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez”? Vagy eldönthetjük, hogy imitálunk-e pluralizmust vagy kivégezzük a gondolati sokszínűséget?
Megmondom neked, pénzt sem kérek érte, ki esélyes Orbán legyőzésére. Egyedül senki. Továbbmegyek. Pártok, vezérek, messiások közül senki. Csak a magyar nép, ha egyszer valóban elege lesz ebből a mocsokságból, amit Orbán-rendszernek hívnak. Amíg ez nem történik meg, amíg a nép magától nem lázad fel, esélyetek sincs semmire.
Ellenkezőleg. Minden ilyen hamis és hazug próbálkozással, amikor a hülye elméleteitekkel kikiáltotok valakit „esélyesnek”, aztán hazudtok éjjel-nappal, hogy ezt a látszatot valahogy fenntartsátok, csak egyre mélyebbre süllyedtek. Orbánt megerősítitek. Így ti vagytok azok, akik Orbánt bebetonozzátok, akik elintézik, hogy Orbán maradjon.
Mert a néppel elhitetitek azt, hogy van esélye úgy is, hogy nem csinálnak semmit. Ez a legfőbb politikai bűnötök, a morális és intellektuális megsemmisülés mellett...
MAGYAR PÉTER ORBÁN NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATA ⚠️ MIKET BESZÉL?! #40
JUHÁSZ PÉTER VIDEÓ
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2024.12.16.
Szerinted mi a nagyobb nemzetbiztonsági kockázat? Hogy megjelenik egy hír egy repülőről pár órára, vagy hogy Magyarország vezetője fogadja az elüldözött diktátor kijáró emberét?
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2024.12.16.
Szerinted mi a nagyobb nemzetbiztonsági kockázat? Hogy megjelenik egy hír egy repülőről pár órára, vagy hogy Magyarország vezetője fogadja az elüldözött diktátor kijáró emberét?
-----------
0:00:00 Beköszönés
0:00:30 Orbán-reakció
1:11:31 Van egy remek ajánlatom
ELKEZDTEM ÁMENT KOMMENTELNI A FACEBOOK GICCSES JÉZUS-KÉPEIHEZ – AZT HITTEM, A PÉNZEMET AKARJÁK, DE A VALÓSÁG SOKKAL DURVÁBB
TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.12.16.
Előttem a képernyőn csillogó szemű, hófehér galamb dülöngél egy rügyező ágon. Csicsás, katonai jellegű (?) mellényt visel, hozzá bordó csokornyakkendőt, a lábán kristályokkal kirakott gyűrűk, ami kicsit stricis irányba tolja el az összképet. A képet egy magyar zászlós, ezüst láncos bross teszi teljessé, végképp összezavarva a nézőt. A madár háta mögött ragyog a nap, előtte arany betűkkel írt „Ámen” felirat úszkál, a kép jobb felső sarkában egy számláló pörög a Facebook-ismerősnek jelölés vizuális stílusában, a 8 perces élő videó végére fel is megy 800 ezer fölé. Közben madárcsicsergés hallatszik, és egy gépi hang olvas fel egy szöveget Isten áldásáról.
Mit nézek? Egy MI-generált Facebook-reelt, amiből lassan már több van a zombi interneten, mint normális tartalomból – idáig semmi különös. Az ilyen posztokkal dolgozó, vallásos témájú csoportok és oldalak azonban annyira elszaporodtak az utóbbi időben a magyar közösségi médiában, hogy felkeltették az érdeklődésemet. Kik és miért csinálják ezeket, mi lehet a céljuk? Fejest ugrottam a Facebook-kereszténység mesterséges intelligenciával, ámenekkel, és ázsiai profilokkal teli nyúlüregébe, hogy mindezt kiderítsem. Sok mindenre számítottam, de arra, amit végül találtam, egyáltalán nem: eljutottam egy rendkívül jól szervezett, bizarr tanokat hirdető nemzetközi szektához, ami már a magyar Facebookon is térít és hódít...
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2024.12.16.
Mit nézek? Egy MI-generált Facebook-reelt, amiből lassan már több van a zombi interneten, mint normális tartalomból – idáig semmi különös. Az ilyen posztokkal dolgozó, vallásos témájú csoportok és oldalak azonban annyira elszaporodtak az utóbbi időben a magyar közösségi médiában, hogy felkeltették az érdeklődésemet. Kik és miért csinálják ezeket, mi lehet a céljuk? Fejest ugrottam a Facebook-kereszténység mesterséges intelligenciával, ámenekkel, és ázsiai profilokkal teli nyúlüregébe, hogy mindezt kiderítsem. Sok mindenre számítottam, de arra, amit végül találtam, egyáltalán nem: eljutottam egy rendkívül jól szervezett, bizarr tanokat hirdető nemzetközi szektához, ami már a magyar Facebookon is térít és hódít...
L. RITÓK NÓRA: A 25 ÉVES IGAZGYÖNGY ÉVFORDULÓS ZÁRÓESEMÉNYE
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.12.15.
Igazából még sosem évfordulóztunk. Ez volt az első. Próbáltuk egész évben a kommunikációban tartani, volt sok kiállításunk, visszaemlékezős posztsorozatunk a Facebookon, ott lehettünk az ARC óriásplakátkiállításán, volt szakmai eseményünk, és igyekeztünk minden riportban, megnyilatkozásban kiemelni ezt a negyedszázados munkát. Szombaton pedig a fővárosban, a FUGA-ban zártuk ezt a kicsit ünnepi évet, egy támogatói találkozóval.
Azt hiszem, olyan lett ez a délután, amilyet akartunk. Semmiképp sem valami “puccosat”, nagy svédasztallal, dress code-dal, mert ez nem illene egy gyerekszegénység ellen küzdő alapítványhoz. Mindig olyan visszás volt nekem azoknak a társadalmi leszakadás ellen szerveződő uniós pályázatoknak a záróeseménye is, ahol láthatóan jelentős összeget fordítottak a vendéglátásra, aminek mind az ára, mind a látványa ellentmondásban volt a program céljával. Egyszer volt szerencsém abban a látványban is, mikor a svédasztalt épp a szegénységet mutató szociofotók előtt helyezték el, a vörösboros szarvaspörkölt és a többi ínyencség a fotókkal elég morbid látvány volt együtt.
Hogy finoman fogalmazzak, nem éreztem túl jól magam sosem az ilyen rendezvényeken, még akkor sem, ha tudom, hogy a támogatók igényeihez is kell igazodnunk. Szóval, valami szerényebbre, de méltóra, örömtelire gondoltunk.
És ilyen is lett. A vendéglátást finom pogácsa, kis szendvicsek és a toldi lekvárok kis pirítóson képviselte, egy kedves támogatónk bort ajánlott fel, így koccintani is tudtunk.
Akartunk valami szakmai elemet is. Nem önfényezőset, hanem problémaérzékenyt, de nem is hangulatrombolót. Őszintét, ami a munkánk szükségességét igazolja. Azt hiszem, ez is teljesült egy pódiumbeszélgetéssel. Mindenki örömmel jött, szívességből. A moderátor Ónody-Molnár Dóra volt, a résztvevők: Ercse Kriszta, oktatáskutató, Dr. Vida Anikó tanszékvezető, Szegedi Tudományegyetem, Horgas Péter, Civil bázis, Kindl Márta, önkéntes koordinátor, Szalai Imréné, Angéla az Igazgyöngy toldi munkatársa, Tóth Balázs az ALAP céges támogatói csoport egyik alapítója és én.
Szerettünk volna egy kis ünnepi műsort is, ezt is sikerült a kapcsolatrendszerünkből, Kovács Kriszta, Molnár Áron és Földes Eszter (LOUPE Társulás) emelte ünnepivé a hangulatot. Ők is szívességből jöttek, és így kaptuk a helyszínt is, a FUGA-tól.
Meghirdettük az eseményt a facebookon, kiküldtük a hírleveles listánkra, az ösztöndíjprogramunk támogatóinak, céges partnereinknek és magánszemélyeknek is. Izgultunk, vajon hányan tudnak eljönni… de sokan ott voltak, a terem tele volt, örömteli találkozások részesei lehettünk. Persze töredéke volt a támogatóinknak, de ahhoz képest, hogy ez volt az első ilyen rendezvényünk a fővárosban, elégedettek voltunk a létszámmal is.
Az esemény végén adtunk át két támogatói díjat is. Ez is újdonság volt, még nem alapítottunk díjat, és nehéz volt abban is dönteni, hogy kik kapják először… Mert lehetett volna a támogatási összeg alapján dönteni. De ez nagyon nehéz, mert lehet, valakinek a pár ezer forintos támogatás jelent olyat, mint másnak a százezres. Élethelyzettől függ, ki, mennyit tud, akar támogatásra fordítani. Vagy nézzük az önkéntes munkát? Ez is attól függ, ki, milyen életszakaszban van, milyen és hol van a munkája. Nézzük az elköteleződést? Nos, ezzel jól állunk nagyon sok kedves támogatóval. Esetleg az időt? Hogy ki, milyen régen van mellettünk? Annyi mindent kapunk a támogatóinktól, és nem lehet, képtelenség rangsorolni, hogy a pénz a fontosabb, vagy egy szolgáltatás, esetleg egy kapcsolatrendszer működtetése, vagy egy-egy terület felkarolása, vagy az időfaktor?
Végül összevontunk mindent, és így döntöttünk két ember mellett. Velük kezdjük el az Igazgyöngy Támogatói Díjainak sorát.
A laudációjukat idemásolom. Így mindenki láthatja a szempontjainkat is.
“Az Igazgyöngy 25. évfordulójának alkalmából kiadott Támogatói Díj díjazottja Winkler Ferenc.
Winkler Ferenccel 2007-ben kerültünk kapcsolatba, a Tehénparádé kapcsán, ahol akkori cége, a Gravoform licitált a mi festett tehenünkre az árverésen, amit aztán visszaadtak nekünk, ajándékba. Ez a találkozó indította el azt az elköteleződést, és azt a folyamatot, melynek eredményeképp sok helyen már „igazgyöngyös munkatársnak” nevezik.
Amikor az Igazgyöngy társadalmi beágyazottságáról beszélünk, az többrétű dolog, értjük rajta a terepi, a helyi intézményrendszeri, a szakmai, és a támogatói beágyazottságot is, és egyfajta ismertséget is a nyilvánosságban. Minél többen tudnak rólunk, annál erősebb a hatásunk, annál hatékonyabb az ügy-képviseletünk, annál biztosabb a létezésünk, és a munkánk, a céljaink ismerete a támogatók elérésében is nélkülözhetetlen.
Winkler Ferenc a támogatásai mellett ebben a munkában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Olyan háttérmunkát végzett, amit mi, Berettyóújfaluban nem is láthattunk, csak azt érzékeltük, hogy újabb-és újabb támogatók jelentek meg nálunk, új kapcsolódásokat, megerősítő elismeréseket és lehetőségeket kaphattunk.
Éveken keresztül érzékenyítette és érzékenyíti ma is a kapcsolatrendszerében a cégvezetőket, a közéletben meghatározó személyeket, építve az Igazgyöngyöt fenntartó hátteret, az alapítvány hírnevét. Ebben mindig szem előtt tartja a fenntarthatóságot is, keresve azokat a fialatokat, akikre nagy szüksége van a civil szférának, hogy a filantrópia beépüljön a következő generáció viszonyulásába is.
Számíthatunk rá adományok átvételében, átmeneti raktározásában is, mert gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor a felajánlótól sürgősen el kell hozni valamit, de a szállítást nem tudja megoldani.
Mind e mellett még egy fontos szerepet is betölt, tanácsot ad, megerősít minket olyan kérdésekben, amelyeknek mi, egy más kapcsolatrendszerben mozogva nem látjuk a hátterét, és így a kockázatvállalás területén is biztosabban mozoghatunk.
A díjjal szeretnénk megköszönni a munkáját, kérni a folytatásra, és jó egészséget kívánva neki.”
A másik díjazott laudációja:
“Az Igazgyöngy 25. évfordulójának alkalmából kiadott Támogatói Díj díjazottja Vásárhelyi István.
Vásárhelyi Istvánnal 2012-ben ismerkedtünk meg, amikor egy baráti-céges rendezvényen bemutathattuk addigi munkánkat. Ez a bemutatkozás eredményezte, hogy pár barát összefogásával elindult az igazgyöngyös gyerekek erdélyi táborozása, ami azóta is minden évben megvalósul, a Dragan völgyében. A tábor idején mindig volt egy együtt gondolkodás az alapítvány munkájáról, a gyerekekről, a jövőről.
Egy ilyen eseményből született meg a Dragan ösztöndíj ötlete, ahol a tábort szervezők abban köteleződtek el, hogy a tehetséges, de nehéz körülmények között élő gyerekeket kiemelt összeggel támogatják, egészen a tanulmányaik befejezéséig, a szakmaszerzésig. E mellett segítséget kaphatunk tőlük pl. egészségügyi problémák, vagy más, nehezen kezelhető gondok megoldásában is.
A segítő csapat tagjaként is sokat tett és tesz értünk, de elindult egy másik vonalon is a munkánk támogatása. A társadalmi vállalkozásunk termékeinek értékesítésében mindig nagy igény mutatkozott egy fővárosi értékesítési pontra. Vásárhelyi István megvásárolt egy üzlethelyiséget, amit úgy ad ki valamilyen tevékenységre, hogy a működtető egyben vállalja az üzletben az Igazgyöngy kézművestermékeinek értékesítését is. Sokat tanultunk tőle közben mi is, hiszen ilyen jellegű tapasztalatunk kevés van, és nagyon fontos nekünk, hogy ez a városmajori utcai bolt létezik, működik. E mellett számíthatunk rá adománygyűjtő pont biztosításában is, gyakran segít olyan adományok felvételében, amikor a felajánló nem tudja megoldani a szállítást, és sürgősen el kell hozni a holmikat.
Vásárhelyi István már korábban jelezte, hogy nyugdíjazása után még több energiát tud fordítani az Igazgyöngyre. Nekünk pedig mindig vannak olyan területeink, ahol azért nem tudunk továbblépni, mert vagy forráshiányosak vagyunk, vagy a távolság nagy, és a kapacitásunk kevés egy-egy olyan programelemhez, ami egyébként fontos lenne.
Ilyen volt a surányi táborhelyünk, ahol éveken keresztül nem tudtunk továbblépni abban, hogy az adományba kapott nyaralónkat táborhelyé bővítsük. Vásárhelyi István kézbe vette ezt, és augusztusban eljutottunk a tábornyitásig. Az egésznek a szervezését, a tervezéseket, a beszerzések koordinálását, a szakemberek, támogatók, önkéntesek becsatornázását a munkába, a helyi beágyazottságunk növelését, és a szükséges engedélyek beszerzését is ő bonyolította le. Az augusztusi tábornyitó megszervezésében is szerepet vállalt, így találkozhattunk mindazokkal, akik támogatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az Igazgyöngynek tábora lehessen.
A díjjal szeretnénk megköszönni eddigi munkáját, kérni arra, hogy maradjon továbbra is mellettünk, és jó egészséget kívánunk neki.”
És hogy milyen lesz a következő 25 év? Nos, erről talán majd később írok… az új évhez kapcsolódva. Egy biztos, támogatók nélkül nem tudunk dolgozni, létezni. Egyelőre nem látni, hogy ez a helyzet változna, és állami érdeklődés, esetleg finanszírozás mutatkozna sem az Igazgyöngy ügye iránt,. sem a civil szervezetek partnernek tekintése iránt.
Nagyon hálásak vagyunk hát mindenkinek, aki bármivel segít minket. Köszönet az eddigiekért is… és az elkövetkezőkért is. Az Igazgyöngyöt fenntartói támogató háló 25 év alatt folyamatosan erősödött. Szeretném hinni, hogy ez így is marad. A szombati esemény ezt az üzenetet hordozta. Köszönöm mindenkinek.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2024.12.15.
Azt hiszem, olyan lett ez a délután, amilyet akartunk. Semmiképp sem valami “puccosat”, nagy svédasztallal, dress code-dal, mert ez nem illene egy gyerekszegénység ellen küzdő alapítványhoz. Mindig olyan visszás volt nekem azoknak a társadalmi leszakadás ellen szerveződő uniós pályázatoknak a záróeseménye is, ahol láthatóan jelentős összeget fordítottak a vendéglátásra, aminek mind az ára, mind a látványa ellentmondásban volt a program céljával. Egyszer volt szerencsém abban a látványban is, mikor a svédasztalt épp a szegénységet mutató szociofotók előtt helyezték el, a vörösboros szarvaspörkölt és a többi ínyencség a fotókkal elég morbid látvány volt együtt.
Hogy finoman fogalmazzak, nem éreztem túl jól magam sosem az ilyen rendezvényeken, még akkor sem, ha tudom, hogy a támogatók igényeihez is kell igazodnunk. Szóval, valami szerényebbre, de méltóra, örömtelire gondoltunk.
És ilyen is lett. A vendéglátást finom pogácsa, kis szendvicsek és a toldi lekvárok kis pirítóson képviselte, egy kedves támogatónk bort ajánlott fel, így koccintani is tudtunk.
Akartunk valami szakmai elemet is. Nem önfényezőset, hanem problémaérzékenyt, de nem is hangulatrombolót. Őszintét, ami a munkánk szükségességét igazolja. Azt hiszem, ez is teljesült egy pódiumbeszélgetéssel. Mindenki örömmel jött, szívességből. A moderátor Ónody-Molnár Dóra volt, a résztvevők: Ercse Kriszta, oktatáskutató, Dr. Vida Anikó tanszékvezető, Szegedi Tudományegyetem, Horgas Péter, Civil bázis, Kindl Márta, önkéntes koordinátor, Szalai Imréné, Angéla az Igazgyöngy toldi munkatársa, Tóth Balázs az ALAP céges támogatói csoport egyik alapítója és én.
Szerettünk volna egy kis ünnepi műsort is, ezt is sikerült a kapcsolatrendszerünkből, Kovács Kriszta, Molnár Áron és Földes Eszter (LOUPE Társulás) emelte ünnepivé a hangulatot. Ők is szívességből jöttek, és így kaptuk a helyszínt is, a FUGA-tól.
Meghirdettük az eseményt a facebookon, kiküldtük a hírleveles listánkra, az ösztöndíjprogramunk támogatóinak, céges partnereinknek és magánszemélyeknek is. Izgultunk, vajon hányan tudnak eljönni… de sokan ott voltak, a terem tele volt, örömteli találkozások részesei lehettünk. Persze töredéke volt a támogatóinknak, de ahhoz képest, hogy ez volt az első ilyen rendezvényünk a fővárosban, elégedettek voltunk a létszámmal is.
Az esemény végén adtunk át két támogatói díjat is. Ez is újdonság volt, még nem alapítottunk díjat, és nehéz volt abban is dönteni, hogy kik kapják először… Mert lehetett volna a támogatási összeg alapján dönteni. De ez nagyon nehéz, mert lehet, valakinek a pár ezer forintos támogatás jelent olyat, mint másnak a százezres. Élethelyzettől függ, ki, mennyit tud, akar támogatásra fordítani. Vagy nézzük az önkéntes munkát? Ez is attól függ, ki, milyen életszakaszban van, milyen és hol van a munkája. Nézzük az elköteleződést? Nos, ezzel jól állunk nagyon sok kedves támogatóval. Esetleg az időt? Hogy ki, milyen régen van mellettünk? Annyi mindent kapunk a támogatóinktól, és nem lehet, képtelenség rangsorolni, hogy a pénz a fontosabb, vagy egy szolgáltatás, esetleg egy kapcsolatrendszer működtetése, vagy egy-egy terület felkarolása, vagy az időfaktor?
Végül összevontunk mindent, és így döntöttünk két ember mellett. Velük kezdjük el az Igazgyöngy Támogatói Díjainak sorát.
A laudációjukat idemásolom. Így mindenki láthatja a szempontjainkat is.
“Az Igazgyöngy 25. évfordulójának alkalmából kiadott Támogatói Díj díjazottja Winkler Ferenc.
Winkler Ferenccel 2007-ben kerültünk kapcsolatba, a Tehénparádé kapcsán, ahol akkori cége, a Gravoform licitált a mi festett tehenünkre az árverésen, amit aztán visszaadtak nekünk, ajándékba. Ez a találkozó indította el azt az elköteleződést, és azt a folyamatot, melynek eredményeképp sok helyen már „igazgyöngyös munkatársnak” nevezik.
Amikor az Igazgyöngy társadalmi beágyazottságáról beszélünk, az többrétű dolog, értjük rajta a terepi, a helyi intézményrendszeri, a szakmai, és a támogatói beágyazottságot is, és egyfajta ismertséget is a nyilvánosságban. Minél többen tudnak rólunk, annál erősebb a hatásunk, annál hatékonyabb az ügy-képviseletünk, annál biztosabb a létezésünk, és a munkánk, a céljaink ismerete a támogatók elérésében is nélkülözhetetlen.
Winkler Ferenc a támogatásai mellett ebben a munkában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Olyan háttérmunkát végzett, amit mi, Berettyóújfaluban nem is láthattunk, csak azt érzékeltük, hogy újabb-és újabb támogatók jelentek meg nálunk, új kapcsolódásokat, megerősítő elismeréseket és lehetőségeket kaphattunk.
Éveken keresztül érzékenyítette és érzékenyíti ma is a kapcsolatrendszerében a cégvezetőket, a közéletben meghatározó személyeket, építve az Igazgyöngyöt fenntartó hátteret, az alapítvány hírnevét. Ebben mindig szem előtt tartja a fenntarthatóságot is, keresve azokat a fialatokat, akikre nagy szüksége van a civil szférának, hogy a filantrópia beépüljön a következő generáció viszonyulásába is.
Számíthatunk rá adományok átvételében, átmeneti raktározásában is, mert gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor a felajánlótól sürgősen el kell hozni valamit, de a szállítást nem tudja megoldani.
Mind e mellett még egy fontos szerepet is betölt, tanácsot ad, megerősít minket olyan kérdésekben, amelyeknek mi, egy más kapcsolatrendszerben mozogva nem látjuk a hátterét, és így a kockázatvállalás területén is biztosabban mozoghatunk.
A díjjal szeretnénk megköszönni a munkáját, kérni a folytatásra, és jó egészséget kívánva neki.”
A másik díjazott laudációja:
“Az Igazgyöngy 25. évfordulójának alkalmából kiadott Támogatói Díj díjazottja Vásárhelyi István.
Vásárhelyi Istvánnal 2012-ben ismerkedtünk meg, amikor egy baráti-céges rendezvényen bemutathattuk addigi munkánkat. Ez a bemutatkozás eredményezte, hogy pár barát összefogásával elindult az igazgyöngyös gyerekek erdélyi táborozása, ami azóta is minden évben megvalósul, a Dragan völgyében. A tábor idején mindig volt egy együtt gondolkodás az alapítvány munkájáról, a gyerekekről, a jövőről.
Egy ilyen eseményből született meg a Dragan ösztöndíj ötlete, ahol a tábort szervezők abban köteleződtek el, hogy a tehetséges, de nehéz körülmények között élő gyerekeket kiemelt összeggel támogatják, egészen a tanulmányaik befejezéséig, a szakmaszerzésig. E mellett segítséget kaphatunk tőlük pl. egészségügyi problémák, vagy más, nehezen kezelhető gondok megoldásában is.
A segítő csapat tagjaként is sokat tett és tesz értünk, de elindult egy másik vonalon is a munkánk támogatása. A társadalmi vállalkozásunk termékeinek értékesítésében mindig nagy igény mutatkozott egy fővárosi értékesítési pontra. Vásárhelyi István megvásárolt egy üzlethelyiséget, amit úgy ad ki valamilyen tevékenységre, hogy a működtető egyben vállalja az üzletben az Igazgyöngy kézművestermékeinek értékesítését is. Sokat tanultunk tőle közben mi is, hiszen ilyen jellegű tapasztalatunk kevés van, és nagyon fontos nekünk, hogy ez a városmajori utcai bolt létezik, működik. E mellett számíthatunk rá adománygyűjtő pont biztosításában is, gyakran segít olyan adományok felvételében, amikor a felajánló nem tudja megoldani a szállítást, és sürgősen el kell hozni a holmikat.
Vásárhelyi István már korábban jelezte, hogy nyugdíjazása után még több energiát tud fordítani az Igazgyöngyre. Nekünk pedig mindig vannak olyan területeink, ahol azért nem tudunk továbblépni, mert vagy forráshiányosak vagyunk, vagy a távolság nagy, és a kapacitásunk kevés egy-egy olyan programelemhez, ami egyébként fontos lenne.
Ilyen volt a surányi táborhelyünk, ahol éveken keresztül nem tudtunk továbblépni abban, hogy az adományba kapott nyaralónkat táborhelyé bővítsük. Vásárhelyi István kézbe vette ezt, és augusztusban eljutottunk a tábornyitásig. Az egésznek a szervezését, a tervezéseket, a beszerzések koordinálását, a szakemberek, támogatók, önkéntesek becsatornázását a munkába, a helyi beágyazottságunk növelését, és a szükséges engedélyek beszerzését is ő bonyolította le. Az augusztusi tábornyitó megszervezésében is szerepet vállalt, így találkozhattunk mindazokkal, akik támogatásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az Igazgyöngynek tábora lehessen.
A díjjal szeretnénk megköszönni eddigi munkáját, kérni arra, hogy maradjon továbbra is mellettünk, és jó egészséget kívánunk neki.”
És hogy milyen lesz a következő 25 év? Nos, erről talán majd később írok… az új évhez kapcsolódva. Egy biztos, támogatók nélkül nem tudunk dolgozni, létezni. Egyelőre nem látni, hogy ez a helyzet változna, és állami érdeklődés, esetleg finanszírozás mutatkozna sem az Igazgyöngy ügye iránt,. sem a civil szervezetek partnernek tekintése iránt.
Nagyon hálásak vagyunk hát mindenkinek, aki bármivel segít minket. Köszönet az eddigiekért is… és az elkövetkezőkért is. Az Igazgyöngyöt fenntartói támogató háló 25 év alatt folyamatosan erősödött. Szeretném hinni, hogy ez így is marad. A szombati esemény ezt az üzenetet hordozta. Köszönöm mindenkinek.
400 MILLIÁRD FORINT ELVESZTÉSE NEM ELÉG, A MODELLT VÁLTÓ EGYETEMEKRŐL HOZOTT TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS VISSZADOBÁSÁRA KÉSZÜL AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2024.12.16.
Magyarország az év végén végleg elveszíti brüsszeli támogatásai egy részét, miközben az Európai Bizottság arra készül, hogy visszadobja a modellt váltott egyetemekről hozott törvénymódosítást.
Már semmi sem menti meg Magyarországot attól, hogy két hét múlva elveszítsen valamivel több mint egymilliárd eurót (több mint 400 milliárd forintot) a 2021-2027 közötti európai uniós támogatásából. A hatóságok két év alatt sem hajtották végre a Brüsszel által befagyasztott pénzek feloldásához kötött feltételeket, ezért a pénzt végleg kiveszik a magyaroknak címzett borítékból.
Mint annak idején beszámoltunk róla, a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács 2022. december 15-én határozatot hozott, amelyben felfüggesztette a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatások nagyjából egyharmadát, vagyis 6,3 milliárd eurót. Emellett megtiltotta az európai uniós intézményeknek, hogy támogatást nyújtsanak a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek. Ezzel megfosztotta a 21 modellt váltott egyetemet attól a lehetőségtől, hogy a kifutó szerződéseiket követően részt vehessenek az Erasmus+ oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban. A döntést azzal indokolta, hogy a jogállamisági elvek rendszerszintű megsértése nagy mértékben és közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét. Magyarul: a közösségi forrásokkal elkövetett magas szintű korrupció nagyrészt büntetlenül marad, ami veszélyezteti az európai támogatások szabályos elköltését.
A tanácsi határozat részletesen felsorolta, hogy Magyarország az eljárás áprilisi elindítása óta milyen lépéseket tett a kockázatok felszámolására, és mely területeken adós további korrekciós intézkedésekkel, köztük jogszabályi változtatásokkal. Ezeket a döntéstől számított két éven belül részben vagy egészben teljesíteni, majd a teljesítésről az Európai Bizottságot hivatalosan értesíteni kell, hogy az ország ne veszítse el a zárolt pénz időarányos részét, ami jelen esetben valamivel több, mint egymilliárd euró. Mivel a magyarországi hatóságok nem tájékoztatták a biztosi testületet a milliárdok feloldását kiváltó módosításokról, és a hó végéig már valószínűleg nem is fogják, borítékolható a végleges pénzvesztés. Az összeg nem a brüsszeli kasszában, hanem a tagállamoknál marad, amelyektől le sem hívják az összeget. Ha jövőre és azután sem történik semmi, akkor a következő évek végén is komoly támogatások fognak eltűnni a Magyarországnak megítélt fejlesztési alapból egészen addig, amíg a 6,3 milliárd eurónak végleg nyoma veszik...
Szerző: HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)
2024.12.16.
Már semmi sem menti meg Magyarországot attól, hogy két hét múlva elveszítsen valamivel több mint egymilliárd eurót (több mint 400 milliárd forintot) a 2021-2027 közötti európai uniós támogatásából. A hatóságok két év alatt sem hajtották végre a Brüsszel által befagyasztott pénzek feloldásához kötött feltételeket, ezért a pénzt végleg kiveszik a magyaroknak címzett borítékból.
Két forrásból is megerősített információink szerint nem járt sikerrel a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról hozott törvény novemberi módosítása sem, amelyet az Európai Bizottság (EB) már e hét elején visszadobhat.
Mint annak idején beszámoltunk róla, a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács 2022. december 15-én határozatot hozott, amelyben felfüggesztette a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatások nagyjából egyharmadát, vagyis 6,3 milliárd eurót. Emellett megtiltotta az európai uniós intézményeknek, hogy támogatást nyújtsanak a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek. Ezzel megfosztotta a 21 modellt váltott egyetemet attól a lehetőségtől, hogy a kifutó szerződéseiket követően részt vehessenek az Erasmus+ oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban. A döntést azzal indokolta, hogy a jogállamisági elvek rendszerszintű megsértése nagy mértékben és közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét. Magyarul: a közösségi forrásokkal elkövetett magas szintű korrupció nagyrészt büntetlenül marad, ami veszélyezteti az európai támogatások szabályos elköltését.
A tanácsi határozat részletesen felsorolta, hogy Magyarország az eljárás áprilisi elindítása óta milyen lépéseket tett a kockázatok felszámolására, és mely területeken adós további korrekciós intézkedésekkel, köztük jogszabályi változtatásokkal. Ezeket a döntéstől számított két éven belül részben vagy egészben teljesíteni, majd a teljesítésről az Európai Bizottságot hivatalosan értesíteni kell, hogy az ország ne veszítse el a zárolt pénz időarányos részét, ami jelen esetben valamivel több, mint egymilliárd euró. Mivel a magyarországi hatóságok nem tájékoztatták a biztosi testületet a milliárdok feloldását kiváltó módosításokról, és a hó végéig már valószínűleg nem is fogják, borítékolható a végleges pénzvesztés. Az összeg nem a brüsszeli kasszában, hanem a tagállamoknál marad, amelyektől le sem hívják az összeget. Ha jövőre és azután sem történik semmi, akkor a következő évek végén is komoly támogatások fognak eltűnni a Magyarországnak megítélt fejlesztési alapból egészen addig, amíg a 6,3 milliárd eurónak végleg nyoma veszik...
BRÜSSZELBEN ISMÉT B-TERVVEL KÉSZÜLNEK A GRÚZ KORMÁNY ELLENI SZANKCIÓK MAGYAR VÉTÓJA ESETÉRE - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT.
2024.12.16.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szorgalmazza az B-tervet, amely minden bizonnyal az egyes személyek ellen kiszabott szankciók esetén működhet Magyarország esetleges vétójával számolva. S ezzel azt is elérnék, hogy se a civil szervezeteket, se a grúz lakosságot ne sújtsák a szankciók – írja a Spiegel. Nemzetközi lapszemle.
Miután vasárnap a Kossuth rádióban Szijjártó azt állította, hogy Zelenszkij elnök határozottan ugyanakkor kulturáltan visszautasította az Orbán Viktorral tervezett telefonbeszélgetést, az ukrán média, többek között a Pravda ukrán kiadása vagy az RBC Ukraine reagált az elhangzottakra. Forrásul az MTI-t használták. Amit az előzményekről tudunk: Szijjártó Péter a magyar kormányfő Putyinnal lezajlott telefonbeszélgetése után jelezte az ukrán elnök kabinetfőnökének, Andrej Yermaknak, hogy mire készülnének. S miután erre nem állt készen Zelenszkij, Szijjártó felháborodva azt mondta a rádióinterjúban, hogy a diplomáciában példátlan esettel találta szembe magát, és számára elfogadhatatlan, hogy a másik fél nem ragált a megkeresésére. Az ukrán Pravda szerint Szijjártó nem adott magyarázatot arra, hogy miért csak a Putyinnal folytatott beszélgetést követően keresték meg Kijevet. Az írás megjegyzi, hogy Szijjártónak az a kijelentése, hogy 1000 napon át ilyen tűzszüneti kezdeményezést nem volt, hamis állítás. Hamisnak minősítik azt is, hogy Ukrajna visszautasította volna a tűzszünet koncepcióját, hisz közvetlenül senki nem tisztázta velük a magyar tervek részleteit.
Négyszögesíteni fogja Orbán a kört a Kínával és Trumppal? – járja körbe a kérdést a South China Morning Post. Kezdi az uniós elnökség zárásának szánt második körös béketerves röppenéseivel, amely kudarcra lett ítélve, sőt Zelenszkij elnök még vissza is vágott Orbánnak az X-en, miszerint az uniós egység kárára építi a magyar kormányfő a saját imázsát. Egy uniós vezető szerint – névtelenül nyilatkozott – most már inkább előbb, mint utóbb, de Orbánnak állást kell végre foglalnia: Trump vagy Kína, hisz várhatóan a 47. elnök könyörtelen lesz Kínával, és ezért nem fogja jó szemmel nézni Orbán kínai kapcsolatait. De azt is hozzátette, látszik, hogy számos uniós tagállamot boldogsággal töltötte el Trump győzelme, s eközben ők is szimpatizálnak Putyinnal, akárcsak Hszi Csin-Pinggel. Matura Tamás nyilatkozva a kínai lapnak azt mondta, különbséget kell tenni a kapcsolat gazdasági és politikai dimenziói között. Trumppal politikai termszetű ez a kapcsolat, mert az nagyon tetszik Orbánnak, hogy egy nagy asztalhoz ülhet, ahol beleszólhat a dolgokba. Kínával gazdasági jellegű a kapcsolat, csakhát az elmúlt két évben a magyar gazdaság rosszul teljesített, két év alatt kétszer süllyed mély recesszióba. A Mercator kínai kutatóintézet adatai szerint Kína külföldi befektetéseinek 44%-a hazánkra jutott, és az Európába tervezett elektromos autógyártás kétharmada nálunk talált otthonra. Ellenben üzletet Kínával csak úgy köthetsz, ha jóban vagy a kínai elnökkel is. Noha Trump első terminusa idején – véli Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője, azt mondta az elnöknek Orbán, nem lesz szüksége a kínai gazdasági alapokra, ha az EU nem fagyasztja be a forrásokat a számára. A helyzet teljesen másképp alakult. Most Orbán még abban bízik, hogy Elon Musk közbenjárásával kedvezményes kínai ügyeleteket tud tető alá hozni. Matura szerint pedig abban bízhat még Orbán, hogy törpe lévén nem kerül radar alá hazánk Kína-politikája. Egyébként pedig amúgy sem sérti az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket, hisz nem chipekről és nem is katonai együttműködésről van szó. Úgyhogy megúszhatja Orbán ezt a konfliktust. Szerinte ő már dolgozik is azon, hogy fogja ezt a meccset lejátszani Trumppal.
Brüsszelben tervbe van véve, hogy ma szavaznak az uniós külügyminiszterek a Grúzia elleni szankciókról, azonban várható, hogy Magyarország megvétózza, ezért B forgatókönyv készült a weimari hármak (német, francia és lengyel politikusok) egyeztetései alapján – erről számolt be a Spiegel. Az Egyesült Államok már 20 grúz politikus, illetve üzletember ellen – alapvetően vízumkiadás megtiltásával – pénteken döntött a szankciókról, miután a kormányzó Kreml-párti Álom párt elkezdte radikálisan leépíteni a demokráciát. És a hétvégi elnökválasztás során az állampolgárok helyett 225 főből álló elektori grémium szavazott és a Manchester City labdarúgóját, az 53 éves Mikhel Kavelasvilit választották elnökké, amit a jelenlegi elnök, Salome Zourabisvili paródiának nevezett. Csak megjegyezzük, hogy az X-en ennek kapcsán arról beszélt, hogy most sorra minden európai választáson az oroszok beavatkoztak, a Kreml választási háborúba is kezdett Európában. Ezért mandátuma mai lejárta ellenére sem hagyja el hivatalát, mert nem ismeri el a választás eredményét. Szombaton ő maga is tüntetett a tömegekkel. A Spiegel cikke szerint Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szorgalmazza az B-tervet, amely minden bizonnyal az egyes személyek ellen kiszabott szankciók esetén működhet Magyarország esetleges vétójával számolva. S ezzel azt is elérnék, hogy se a civil szervezeteket, se a grúz grúz lakosságot ne sújtsák a szankciók.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT.
2024.12.16.
Miután vasárnap a Kossuth rádióban Szijjártó azt állította, hogy Zelenszkij elnök határozottan ugyanakkor kulturáltan visszautasította az Orbán Viktorral tervezett telefonbeszélgetést, az ukrán média, többek között a Pravda ukrán kiadása vagy az RBC Ukraine reagált az elhangzottakra. Forrásul az MTI-t használták. Amit az előzményekről tudunk: Szijjártó Péter a magyar kormányfő Putyinnal lezajlott telefonbeszélgetése után jelezte az ukrán elnök kabinetfőnökének, Andrej Yermaknak, hogy mire készülnének. S miután erre nem állt készen Zelenszkij, Szijjártó felháborodva azt mondta a rádióinterjúban, hogy a diplomáciában példátlan esettel találta szembe magát, és számára elfogadhatatlan, hogy a másik fél nem ragált a megkeresésére. Az ukrán Pravda szerint Szijjártó nem adott magyarázatot arra, hogy miért csak a Putyinnal folytatott beszélgetést követően keresték meg Kijevet. Az írás megjegyzi, hogy Szijjártónak az a kijelentése, hogy 1000 napon át ilyen tűzszüneti kezdeményezést nem volt, hamis állítás. Hamisnak minősítik azt is, hogy Ukrajna visszautasította volna a tűzszünet koncepcióját, hisz közvetlenül senki nem tisztázta velük a magyar tervek részleteit.
Négyszögesíteni fogja Orbán a kört a Kínával és Trumppal? – járja körbe a kérdést a South China Morning Post. Kezdi az uniós elnökség zárásának szánt második körös béketerves röppenéseivel, amely kudarcra lett ítélve, sőt Zelenszkij elnök még vissza is vágott Orbánnak az X-en, miszerint az uniós egység kárára építi a magyar kormányfő a saját imázsát. Egy uniós vezető szerint – névtelenül nyilatkozott – most már inkább előbb, mint utóbb, de Orbánnak állást kell végre foglalnia: Trump vagy Kína, hisz várhatóan a 47. elnök könyörtelen lesz Kínával, és ezért nem fogja jó szemmel nézni Orbán kínai kapcsolatait. De azt is hozzátette, látszik, hogy számos uniós tagállamot boldogsággal töltötte el Trump győzelme, s eközben ők is szimpatizálnak Putyinnal, akárcsak Hszi Csin-Pinggel. Matura Tamás nyilatkozva a kínai lapnak azt mondta, különbséget kell tenni a kapcsolat gazdasági és politikai dimenziói között. Trumppal politikai termszetű ez a kapcsolat, mert az nagyon tetszik Orbánnak, hogy egy nagy asztalhoz ülhet, ahol beleszólhat a dolgokba. Kínával gazdasági jellegű a kapcsolat, csakhát az elmúlt két évben a magyar gazdaság rosszul teljesített, két év alatt kétszer süllyed mély recesszióba. A Mercator kínai kutatóintézet adatai szerint Kína külföldi befektetéseinek 44%-a hazánkra jutott, és az Európába tervezett elektromos autógyártás kétharmada nálunk talált otthonra. Ellenben üzletet Kínával csak úgy köthetsz, ha jóban vagy a kínai elnökkel is. Noha Trump első terminusa idején – véli Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője, azt mondta az elnöknek Orbán, nem lesz szüksége a kínai gazdasági alapokra, ha az EU nem fagyasztja be a forrásokat a számára. A helyzet teljesen másképp alakult. Most Orbán még abban bízik, hogy Elon Musk közbenjárásával kedvezményes kínai ügyeleteket tud tető alá hozni. Matura szerint pedig abban bízhat még Orbán, hogy törpe lévén nem kerül radar alá hazánk Kína-politikája. Egyébként pedig amúgy sem sérti az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket, hisz nem chipekről és nem is katonai együttműködésről van szó. Úgyhogy megúszhatja Orbán ezt a konfliktust. Szerinte ő már dolgozik is azon, hogy fogja ezt a meccset lejátszani Trumppal.
Brüsszelben tervbe van véve, hogy ma szavaznak az uniós külügyminiszterek a Grúzia elleni szankciókról, azonban várható, hogy Magyarország megvétózza, ezért B forgatókönyv készült a weimari hármak (német, francia és lengyel politikusok) egyeztetései alapján – erről számolt be a Spiegel. Az Egyesült Államok már 20 grúz politikus, illetve üzletember ellen – alapvetően vízumkiadás megtiltásával – pénteken döntött a szankciókról, miután a kormányzó Kreml-párti Álom párt elkezdte radikálisan leépíteni a demokráciát. És a hétvégi elnökválasztás során az állampolgárok helyett 225 főből álló elektori grémium szavazott és a Manchester City labdarúgóját, az 53 éves Mikhel Kavelasvilit választották elnökké, amit a jelenlegi elnök, Salome Zourabisvili paródiának nevezett. Csak megjegyezzük, hogy az X-en ennek kapcsán arról beszélt, hogy most sorra minden európai választáson az oroszok beavatkoztak, a Kreml választási háborúba is kezdett Európában. Ezért mandátuma mai lejárta ellenére sem hagyja el hivatalát, mert nem ismeri el a választás eredményét. Szombaton ő maga is tüntetett a tömegekkel. A Spiegel cikke szerint Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szorgalmazza az B-tervet, amely minden bizonnyal az egyes személyek ellen kiszabott szankciók esetén működhet Magyarország esetleges vétójával számolva. S ezzel azt is elérnék, hogy se a civil szervezeteket, se a grúz grúz lakosságot ne sújtsák a szankciók.
MUNKÁCSY A SZÉPMŰVÉSZETIBEN: EZ AZ ÉLETMŰ MÉG MA IS SZENZÁCIÓ
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.12.12.
Munkácsy kivételes jelenség a magyar festészetben: ő tényleg világhírű volt, nemcsak itthon gondolták ezt róla. A Szépművészeti Múzeum pazar kiállításon mutatja be ennek a világsikernek a történetét. Sikerült elhozni Budapestre a leghíresebb képek eddig soha nem látott nyugat-európai előzményeit, és hosszú évek óta először a gigantikus kései főmű, a Honfoglalás is elhagyta az Országházat. Ünnepi alkalom ez a karácsonyi múzeumlátogatáshoz, de aki a képek élményénél többre vágyik, egy új értelmezési keretet is kap: a Munkácsy-brand fogalmát.
Vannak eleve közönségsikerre ítélt kiállítások. Ha a Szépművészeti Múzeum nagy Munkácsy-tárlatot rendez, akkor garantált az impozáns látogatószám éppúgy, mint a tavalyi reprezentatív Csontváry-kiállítás esetében. Azért lehet a sikert biztosra venni, mert ha a művészetszerető magyar közönség meglátja a plakáton Munkácsy és Csontváry nevét, akkor elindul a múzeum felé. És ebben mindkét esetben teljesen igaza van: olyan alkotók, akiken nem fogott az idő. Munkácsy a 21. században éppen olyan szenzációs, mint a 19. században volt. Csontváryhoz képest van azonban egy óriási különbség.
Munkácsy a maga idejében is learatta a sikert, festőfejedelem volt párizsi palotával és tekintélyes vagyonnal, körülrajongta a korabeli társadalmi elit, a közönség világszerte imádta. Világhírű volt a szó valódi értelmében, vagyis nemcsak itthon gondolták ezt róla, hanem tényleg a legnagyobb európai festők közé sorolták. Volt két évtized, nagyjából az 1870-es és az 1880-as évek, amikor Munkácsy Mihály tömegeket mozdított meg Párizsban, Londonban, Berlinben és New Yorkban is. És ez tulajdonképpen egyedülálló a magyar festészet történetében. Köztudott, hogy szegény Csontváryt a közönség még itthon sem értékelte, csak jóval a halála után, a 20. század közepén lett a hazai művészeti kánon kiemelkedő alakja. Más nagy festők, például Szinyei Merse Pál itthon szép pályát futottak be, elismertség övezte őket, de hírük nagyjából megállt és megáll ma is az országhatárnál. (Három évvel ezelőtt ugyanaz a Krasznai Réka készített neki kiváló életműkiállítást a Nemzeti Galériában, aki a mostani Munkácsy-tárlatot is jegyzi kurátorként.)...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.12.12.
Vannak eleve közönségsikerre ítélt kiállítások. Ha a Szépművészeti Múzeum nagy Munkácsy-tárlatot rendez, akkor garantált az impozáns látogatószám éppúgy, mint a tavalyi reprezentatív Csontváry-kiállítás esetében. Azért lehet a sikert biztosra venni, mert ha a művészetszerető magyar közönség meglátja a plakáton Munkácsy és Csontváry nevét, akkor elindul a múzeum felé. És ebben mindkét esetben teljesen igaza van: olyan alkotók, akiken nem fogott az idő. Munkácsy a 21. században éppen olyan szenzációs, mint a 19. században volt. Csontváryhoz képest van azonban egy óriási különbség.
Munkácsy a maga idejében is learatta a sikert, festőfejedelem volt párizsi palotával és tekintélyes vagyonnal, körülrajongta a korabeli társadalmi elit, a közönség világszerte imádta. Világhírű volt a szó valódi értelmében, vagyis nemcsak itthon gondolták ezt róla, hanem tényleg a legnagyobb európai festők közé sorolták. Volt két évtized, nagyjából az 1870-es és az 1880-as évek, amikor Munkácsy Mihály tömegeket mozdított meg Párizsban, Londonban, Berlinben és New Yorkban is. És ez tulajdonképpen egyedülálló a magyar festészet történetében. Köztudott, hogy szegény Csontváryt a közönség még itthon sem értékelte, csak jóval a halála után, a 20. század közepén lett a hazai művészeti kánon kiemelkedő alakja. Más nagy festők, például Szinyei Merse Pál itthon szép pályát futottak be, elismertség övezte őket, de hírük nagyjából megállt és megáll ma is az országhatárnál. (Három évvel ezelőtt ugyanaz a Krasznai Réka készített neki kiváló életműkiállítást a Nemzeti Galériában, aki a mostani Munkácsy-tárlatot is jegyzi kurátorként.)...
KLUBRÁDIÓ TŰRÉSHATÁR: BESZÉLGETÉS TÖRZSÖK ERIKA SZOCIOLÓGUSSAL
KLUBRÁDIÓ / TŰRÁSHATÁR
Műsorvezető: SZUNYOGH SZABOLCS
2024.12.09.
Beszélgetés Törzsök Erika szociológussal...
Műsorvezető: SZUNYOGH SZABOLCS
2024.12.09.
VAKÍTJÁK AZ AUTÓFÉNYSZÓRÓK? A HELYZET EGYRE ROSSZABB, ÉS ERRŐL A GYÁRTÓK IS TEHETNEK!
TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2024.12.15.
A papíron takarékos, de valós mérések alapján legfeljebb átlagos fogyasztású, nem kifejezetten környezetbarát plug-in hibridek, a nehéz és drága akkumulátorral szerelt villanyautók, vagy éppen a túlbonyolított, ezért sokszor rövid élettartamú benzines és dízelmotoros típusok mellett újabb nehezen megoldható problémát állít elő az autóipar azzal, hogy fokozatosan száműzi az 1962-óta létező hagyományos, halogénizzós fényszórókat. Bár a korszerű fényforrások sokkal jobban világítanak a vezető látóterében, így messzebbről észlelni tudja a sötétben érkező járművet, de van velük egy óriási gond: másodpercekig nem lát semmit, aki belenéz a fényükbe, márpedig ez többnyire elkerülhetetlen.
Az először a kilencvenes évek luxusautóiba épített (high intensity discharge – HID) nagy intenzitású gázkisüléses-, köznapi megnevezéssel xenon-fényszórók, illetve az elmúlt 15 évben elterjedt LED-technológia egyszerre minden, amire a sötétedés után is gépjárművel közlekedő emberiség valaha vágyott. Akinek az autóján erősebb a lámpa, az naplemente után is többet lát az útból és a környezetéből.
Az utóbbi évtizedek robbanásszerű fejlődése jelentős előrelépés ezen a téren, hiszen a xenon-rendszerek hozzávetőlegesen 3000 lumen fényáramot biztosítanak a halogénizzós fényszórók 1000 lumen körüli értékével szemben, a LED-ek pedig fényforrásonként akár 2000-6000 lumen fényáramra, vagy ennél többre képesek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a halogénfényszóró 100 méter körüli értékével ellentétben akár több száz méternyi útszakaszt bevilágítanak, ráadásul mindkét újabb megoldás élettartama sokszorosan meghaladja a hagyományos izzókét. Csakhogy, aki az újfajta fényszóró rosszabbik végén áll, annak másodpercekig káprázik, esetleg fáj a szeme a hideg fehér fénytől, és mintha ezt nem éreznék elég fontosnak a gyártók, illetve az autósok egy része.
De miért vakít sokakat a korszerű járművek lámpája? Ezzel a kérdéssel foglalkozott 2019-ben a német autóklub, az ADAC is, amikor a probléma fiziológiai és pszichológiai összetevőit vizsgálta. Az erről szóló cikk szerint nem okoznak maradandó egészségkárosodást az éles fényű, manapság jellemzően LED-es fényforrások, de az ember szeme evolúciósan nehezen alkalmazkodik a sötét környezetben felbukkanó, átmenet nélküli intenzív fényhez. Ezt a fénykülönbség nagysága, tehát az autólámpák fényének erősödése tovább fokozza, különösen akkor, ha éles a megvilágított terület határvonala, a fény kilépőfelülete pedig kicsi. A helyzetet a lámpahasználati szokások is rontják. Sokan akkor is felkapcsolt távolsági fényszóróval közlekednek, ha mások is vannak a közelben, de a LED-es nappali menetfény éjszakai használata szintén népbetegség, ahogy egy időben az volt az első és hátsó ködlámpa fölösleges használata is, ami egyébként tilos, amikor a látási viszonyok ezt nem indokolják...
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2024.12.15.
Az először a kilencvenes évek luxusautóiba épített (high intensity discharge – HID) nagy intenzitású gázkisüléses-, köznapi megnevezéssel xenon-fényszórók, illetve az elmúlt 15 évben elterjedt LED-technológia egyszerre minden, amire a sötétedés után is gépjárművel közlekedő emberiség valaha vágyott. Akinek az autóján erősebb a lámpa, az naplemente után is többet lát az útból és a környezetéből.
Az utóbbi évtizedek robbanásszerű fejlődése jelentős előrelépés ezen a téren, hiszen a xenon-rendszerek hozzávetőlegesen 3000 lumen fényáramot biztosítanak a halogénizzós fényszórók 1000 lumen körüli értékével szemben, a LED-ek pedig fényforrásonként akár 2000-6000 lumen fényáramra, vagy ennél többre képesek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a halogénfényszóró 100 méter körüli értékével ellentétben akár több száz méternyi útszakaszt bevilágítanak, ráadásul mindkét újabb megoldás élettartama sokszorosan meghaladja a hagyományos izzókét. Csakhogy, aki az újfajta fényszóró rosszabbik végén áll, annak másodpercekig káprázik, esetleg fáj a szeme a hideg fehér fénytől, és mintha ezt nem éreznék elég fontosnak a gyártók, illetve az autósok egy része.
De miért vakít sokakat a korszerű járművek lámpája? Ezzel a kérdéssel foglalkozott 2019-ben a német autóklub, az ADAC is, amikor a probléma fiziológiai és pszichológiai összetevőit vizsgálta. Az erről szóló cikk szerint nem okoznak maradandó egészségkárosodást az éles fényű, manapság jellemzően LED-es fényforrások, de az ember szeme evolúciósan nehezen alkalmazkodik a sötét környezetben felbukkanó, átmenet nélküli intenzív fényhez. Ezt a fénykülönbség nagysága, tehát az autólámpák fényének erősödése tovább fokozza, különösen akkor, ha éles a megvilágított terület határvonala, a fény kilépőfelülete pedig kicsi. A helyzetet a lámpahasználati szokások is rontják. Sokan akkor is felkapcsolt távolsági fényszóróval közlekednek, ha mások is vannak a közelben, de a LED-es nappali menetfény éjszakai használata szintén népbetegség, ahogy egy időben az volt az első és hátsó ködlámpa fölösleges használata is, ami egyébként tilos, amikor a látási viszonyok ezt nem indokolják...
A JÖVŐ ITT VAN
REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.16.
A magyar női kézilabda válogatott harmadik lett az EB-n (nem Európai Bizottság). Tizenkét év után sikerült újra érmet szerezni, ami nagy öröm a sportrajongók számára, a NER-nek pedig alkalom a sütkérezésre, mint minden olyan rezsimnek, amely a sportsikereket a saját hatalma felsőbbrendűségének óhajtja beállítani. Ezt a metódust el lehetett tanulni a hajdani „kommunista”, fasiszta (náci) országoktól, mai Orbánon kívüli despotáktól. Vagy ma már ők lesik el tőlünk, egyre megy. A módszer él és virul.
Orbán Viktortól megszokott, hogy minden apró kis sportsikert kommentál, az összesből messzeringó következtetéseket von le, mintha valami köze is volna hozzá, de ez a fentiekből fakadóan nem nóvum, hanem rendszerspecifikus. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a kézis lányok bronzérmét is a maga kontextusába helyezte, de valami ismeretlen ok (vagy a fantázia hiánya miatt) önmagához nyúlt vissza mintegy, és a Fidesz 2002-es választási szlogenjét biggyesztette a kibertérbe, miszerint: „A jövő elkezdődött”.
Ez huszonkét évvel ezelőtt volt aktuális a Fidesz plakátjain. Megjegyzendő azonban, hogy azt a választást elveszítették, ami miatt Orbán akkor hosszú időre megnémult, eltűnt mintegy a közéletből mint emlékezhetünk, ezt elővenni tehát nem tűnik jó ómennek, mert az a jövő ezek szerint még most is tart, illetve, ha nem, akkor maximum újrakezdődik. De ne játsszunk illékony gondolatokkal. Az tetszik ki elsődlegesen, hogy itt megint egyáltalán nem a kézilabdáról van szó, a lányokat Orbán leszarja mintegy, csak kisded játékok vannak.
Ezek azonban rosszul sikerülnek. De nem is arra gondolunk elsődlegesen, hogy ehhez a szlogenhez a bukta képzete kellene csatlakozzon, hanem arra a sokatmondó, mára azonban feledésbe merülő tényre, hogy már ezzel kapcsolatban is, akkor is, ott is loptak. Mert idézzük fel azt a tényt, hogy 2002-ben a szlogenhez tartozó plakáton egy kisfiú képe volt látható, akiről utóbb kiderült, francia, és a fotót korábban egy spanyol telefontársaság reklámjában is használták. Kicsire akkor sem sokat adtak, azóta annyit sem.
Egyébiránt maga a mondat sem a „fiúk” szellemi műhelyéből való, mert mint akkoriban kiderült, a Fidesz előtt már egy barkácsgépet is reklámoztak vele. A tisztességre azonban akkor sem adtak túl sokat, mert annyit bírtak megjegyezni a dupla lopás kapcsán, hogy nem az a fontos, hogy ki van a párt választási plakátján, hanem az, hogy a mi van a képen, mit fejez ki, mit ábrázol. Erre mondhatnánk, hogy egy francia kisfiút ábrázol, azaz, nem magyar közjószágot, a jövője a két gyereknek tehát nem ugyanaz. Másképp: köze sincsen egymáshoz.
Amúgy azóta már számtalan képről, jelmondatról derült ki, hogy lopott, ilyen volt a híres előre megy, nem hátra és a többi, amivel nem is az a baj, hogy ezek a külcsínt plagizálják, hanem a hatalom megszerzésének, megtartásának módozatait is másoktól lesték el, forrásaik pedig sajnálatos módon fasiszták, kommunisták, nácik, de legfőképpen Putyin. Sorsunkra nézvést ez pedig sokkal nagyobb baj, mint egy kisfiú eltulajdonított képe, vagy, hogy Magyarország sorsa egy barkácsgéppel egyenértékű. Bár jelzésértékű az egész...
Szerző: Rezeda
2024.12.16.
Orbán Viktortól megszokott, hogy minden apró kis sportsikert kommentál, az összesből messzeringó következtetéseket von le, mintha valami köze is volna hozzá, de ez a fentiekből fakadóan nem nóvum, hanem rendszerspecifikus. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy a kézis lányok bronzérmét is a maga kontextusába helyezte, de valami ismeretlen ok (vagy a fantázia hiánya miatt) önmagához nyúlt vissza mintegy, és a Fidesz 2002-es választási szlogenjét biggyesztette a kibertérbe, miszerint: „A jövő elkezdődött”.
Ez huszonkét évvel ezelőtt volt aktuális a Fidesz plakátjain. Megjegyzendő azonban, hogy azt a választást elveszítették, ami miatt Orbán akkor hosszú időre megnémult, eltűnt mintegy a közéletből mint emlékezhetünk, ezt elővenni tehát nem tűnik jó ómennek, mert az a jövő ezek szerint még most is tart, illetve, ha nem, akkor maximum újrakezdődik. De ne játsszunk illékony gondolatokkal. Az tetszik ki elsődlegesen, hogy itt megint egyáltalán nem a kézilabdáról van szó, a lányokat Orbán leszarja mintegy, csak kisded játékok vannak.
Ezek azonban rosszul sikerülnek. De nem is arra gondolunk elsődlegesen, hogy ehhez a szlogenhez a bukta képzete kellene csatlakozzon, hanem arra a sokatmondó, mára azonban feledésbe merülő tényre, hogy már ezzel kapcsolatban is, akkor is, ott is loptak. Mert idézzük fel azt a tényt, hogy 2002-ben a szlogenhez tartozó plakáton egy kisfiú képe volt látható, akiről utóbb kiderült, francia, és a fotót korábban egy spanyol telefontársaság reklámjában is használták. Kicsire akkor sem sokat adtak, azóta annyit sem.
Egyébiránt maga a mondat sem a „fiúk” szellemi műhelyéből való, mert mint akkoriban kiderült, a Fidesz előtt már egy barkácsgépet is reklámoztak vele. A tisztességre azonban akkor sem adtak túl sokat, mert annyit bírtak megjegyezni a dupla lopás kapcsán, hogy nem az a fontos, hogy ki van a párt választási plakátján, hanem az, hogy a mi van a képen, mit fejez ki, mit ábrázol. Erre mondhatnánk, hogy egy francia kisfiút ábrázol, azaz, nem magyar közjószágot, a jövője a két gyereknek tehát nem ugyanaz. Másképp: köze sincsen egymáshoz.
Amúgy azóta már számtalan képről, jelmondatról derült ki, hogy lopott, ilyen volt a híres előre megy, nem hátra és a többi, amivel nem is az a baj, hogy ezek a külcsínt plagizálják, hanem a hatalom megszerzésének, megtartásának módozatait is másoktól lesték el, forrásaik pedig sajnálatos módon fasiszták, kommunisták, nácik, de legfőképpen Putyin. Sorsunkra nézvést ez pedig sokkal nagyobb baj, mint egy kisfiú eltulajdonított képe, vagy, hogy Magyarország sorsa egy barkácsgéppel egyenértékű. Bár jelzésértékű az egész...
„ÚJJÁ KELL ÉPÍTENI A JOGURALOMBA VETETT HITET” (NEMZETI ÜGYEK POLITIKÁJA - A FIDESZ 2010. ÉVI KORMÁNYPROGRAMJA)
HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2024.12.16.
Most, hogy lejár a megbízásom a Hírklikk portálon, és úgy ítélem meg, hogy az Orbán-rendszernek is hamarosan bevégződik a mandátuma, elhatároztam, hogy megidézek néhány gondolatot a 2010-ben kétharmados többséget szerzett kormány első és utolsó programjából. Az olvasóra bízom annak megítélését, hogy mi valósult meg Orbánék másfél évtizeddel ezelőtti ígéreteiből, fogadkozásaiból.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános elveiből
„A jövőben a politikának a magáncélok és -érdekek helyett a közös célokat és érdekeket kell szolgálnia.”
„A Nemzeti Ügyek Kormánya… megteremti a közjó primátusát a magánérdekekkel szemben, a rend primátusát a törvénytelenséggel és a törvényen kívüliséggel szemben, a biztonság primátusát a kiszámíthatatlansággal és a kormányzati káosszal szemben, a gazdasági felemelkedés primátusát az eladósodással és a kiszolgáltatottsággal szemben.”
„Ha az állam részrehajló, és magánérdekek kiszolgálójává alacsonyodik, magánérdekek foglyává teszi a törvényhozást, akkor saját működésének értelmét számolja fel.”
„Magyarország új kormányának …. fontos feladata lesz megújítani szövetségét a Nyugattal, erősebb kapcsolatokat teremteni Amerikával, és új alapokra helyezni viszonyát a keleti országokkal is, és hazánkat meghatározó szereplővé tenni egy közép-európai együttműködésben.”
xxx
A választási programot öt Fidesz-szakértő írta, a továbbiakban ezekből emelek ki részleteket
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2024.12.16.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános elveiből
„A jövőben a politikának a magáncélok és -érdekek helyett a közös célokat és érdekeket kell szolgálnia.”
„A Nemzeti Ügyek Kormánya… megteremti a közjó primátusát a magánérdekekkel szemben, a rend primátusát a törvénytelenséggel és a törvényen kívüliséggel szemben, a biztonság primátusát a kiszámíthatatlansággal és a kormányzati káosszal szemben, a gazdasági felemelkedés primátusát az eladósodással és a kiszolgáltatottsággal szemben.”
„Ha az állam részrehajló, és magánérdekek kiszolgálójává alacsonyodik, magánérdekek foglyává teszi a törvényhozást, akkor saját működésének értelmét számolja fel.”
„Magyarország új kormányának …. fontos feladata lesz megújítani szövetségét a Nyugattal, erősebb kapcsolatokat teremteni Amerikával, és új alapokra helyezni viszonyát a keleti országokkal is, és hazánkat meghatározó szereplővé tenni egy közép-európai együttműködésben.”
xxx
A választási programot öt Fidesz-szakértő írta, a továbbiakban ezekből emelek ki részleteket
„Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot!” (Matolcsy György)
„…a nemzeti ügyek politikájának egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarország váljék a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává, olyanná, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható.”
„A nemzeti ügyek kormánya …programot indít a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére… Ezzel közvetlenül 300-500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások egy évre jutó költségei.”
„Csökkenteni kell az adók számát… szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét.”
„A nemzeti ügyek kormánya… a jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát.” „…egy előírás megváltoztatását a több évre megtervezett felülvizsgálatot megelőzően csak kivételes esetben teszi lehetővé.”
„Olyan fejlesztések és beruházások szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy jó minőségű, egészséges magyar élelmiszer lássa el a hazai piacot.”
„Közbeszerzési fordulat végrehajtása” …. „A közvéleményt irritálja a részben a sajtóból, részben a vállalkozók saját tapasztalatai alapján kibontakozó negatív kép a visszaélésekről, a politikai szempontok érvényesüléséről, a korrupció miatt kialakuló túl magas árakról.”
„… a megoldás… a településeken keletkezett források állami elvonásának csökkentése..., hogy a települési önkormányzatok...a helyi gazdasági környezet fejlesztésére több forrást fordítsanak,”
„Nemzeti cél a népesedési és egészségügyi fordulat végrehajtása.”
„Az energiafüggőség leküzdésével és az alternatív energia hasznosításával energiafüggetlenséget kell elérnünk.”
Kitörési pontok: „egészségipar, turizmus, zöld gazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, járműipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F.”
„…a nemzeti ügyek politikájának egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarország váljék a kelet-közép-európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává, olyanná, ahol a vállalkozások működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható.”
„A nemzeti ügyek kormánya …programot indít a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére… Ezzel közvetlenül 300-500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások egy évre jutó költségei.”
„Csökkenteni kell az adók számát… szélesíteni az egyszerűsített adózási módozatok körét.”
„A nemzeti ügyek kormánya… a jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát.” „…egy előírás megváltoztatását a több évre megtervezett felülvizsgálatot megelőzően csak kivételes esetben teszi lehetővé.”
„Olyan fejlesztések és beruházások szükségesek, amelyek lehetővé teszik, hogy jó minőségű, egészséges magyar élelmiszer lássa el a hazai piacot.”
„Közbeszerzési fordulat végrehajtása” …. „A közvéleményt irritálja a részben a sajtóból, részben a vállalkozók saját tapasztalatai alapján kibontakozó negatív kép a visszaélésekről, a politikai szempontok érvényesüléséről, a korrupció miatt kialakuló túl magas árakról.”
„… a megoldás… a településeken keletkezett források állami elvonásának csökkentése..., hogy a települési önkormányzatok...a helyi gazdasági környezet fejlesztésére több forrást fordítsanak,”
„Nemzeti cél a népesedési és egészségügyi fordulat végrehajtása.”
„Az energiafüggőség leküzdésével és az alternatív energia hasznosításával energiafüggetlenséget kell elérnünk.”
Kitörési pontok: „egészségipar, turizmus, zöld gazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, járműipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F.”
...
FOGYNAK AZ OLYAN MAGYAROK, AKIK JOBBAN KERESNEK A ROMÁNOKNÁL ÉS BOLGÁROKNÁL
G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2024.12.16.
Talán egyetlen gazdasági adat sem foglalkoztatta jobban az utóbbi években a magyar közvéleményt, mint azok, amelyek azt mutatták, hogy a korábban lesajnált Románia beérte, majd le is előzte hazánkat. Az egyik sokat említett adatsor az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (tehát az eltérő árszínvonalat kiszűrve) mért értéke, a másik pedig az egy főre jutó fogyasztás alakulása – mindkét statisztika tükrében nagyot lépett előre Románia az elmúlt tíz év során az uniós rangsorban.
A magyar előny látszatát fenntartani igyekvők egyre kevesebb ténybe kapaszkodhatnak, de az is igaz, hogy a makroadatok hátterében számos ellentmondás rejtőzik, például az, hogy a román társadalom egyáltalán nem részesül egyöntetűen a fejlődésből.
Ez már az elmúlt évtized jövedelemadatait nézve is jól látszott, a legjobb keresetű románok sokkal nagyobb mértékben jutottak előre az uniós jövedelmi rangsorban, mint a középosztálybeliek, a társadalom alsó negyede pedig lényegében ugyanolyan helyzetben maradt az évtized végére, mint ahol 2010-ben állt.
A korábbi cikkeinkben is bemutatott jövedelmi rangsorok úgy készülnek, hogy az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, és így alakulnak ki a jövedelmi századok (ez alatt a percentilis szakkifejezést értjük – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék). Ehhez az uniós átlaghoz viszonyítjuk az egyes országok jövedelmi századokra osztott népességének helyzetét.
Az uniós átlagnál szegényebb országok esetében azt vizsgálhatjuk, hogy a népesség egyes csoportjai – jó esetben – mennyit hoztak be az elmaradásukból. Például a magyar 90. század 2020-ban az európai rangsor 28 százalékát gyűrte maga mögé, majd 2023-ban 29 százalékra nőtt ez az arány. Teljes felzárkózásról akkor beszélhetnénk, ha egy jövedelmi csoportnak megegyezne a magyar és az uniós helyezése, tehát a magyar 90. százalék uniós viszonylatban is 89 százalékot utasítana maga mögé.
Román felzárkózás
Romániára visszatérve, a korábbi időszakhoz alapvetően hasonló tendenciák jellemezték az elmúlt négy évet is a vásárlóerő-paritáson mért jövedelemadatok alapján: leginkább a román társadalom felső osztálya jutott előre, de a közepes jövedelműek helyzete is jelentősen javult, és a közelmúltban már csak a legszegényebb ötöd maradt változatlanul az uniós rangsor legvégén.
Az alábbi grafikonon ez abból látszik, hogy míg a felső és középosztály esetében szabad szemmel is jól látható különbség van a 2023-as és a 2020-as adatok között (mutatva a felzárkózást), addig ezt az alsó jövedelmi ötödnél nagyítóval sem lehet észrevenni. (A félreértések elkerülése végett: ez nem azt jelenti, hogy nekik ne javulhatott volna a jövedelmi helyzetük, csak azt, hogy ez nem hozott előrelépést európai uniós összevetésben.)...
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2024.12.16.
A magyar előny látszatát fenntartani igyekvők egyre kevesebb ténybe kapaszkodhatnak, de az is igaz, hogy a makroadatok hátterében számos ellentmondás rejtőzik, például az, hogy a román társadalom egyáltalán nem részesül egyöntetűen a fejlődésből.
Ez már az elmúlt évtized jövedelemadatait nézve is jól látszott, a legjobb keresetű románok sokkal nagyobb mértékben jutottak előre az uniós jövedelmi rangsorban, mint a középosztálybeliek, a társadalom alsó negyede pedig lényegében ugyanolyan helyzetben maradt az évtized végére, mint ahol 2010-ben állt.
A korábbi cikkeinkben is bemutatott jövedelmi rangsorok úgy készülnek, hogy az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, és így alakulnak ki a jövedelmi századok (ez alatt a percentilis szakkifejezést értjük – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék). Ehhez az uniós átlaghoz viszonyítjuk az egyes országok jövedelmi századokra osztott népességének helyzetét.
Az uniós átlagnál szegényebb országok esetében azt vizsgálhatjuk, hogy a népesség egyes csoportjai – jó esetben – mennyit hoztak be az elmaradásukból. Például a magyar 90. század 2020-ban az európai rangsor 28 százalékát gyűrte maga mögé, majd 2023-ban 29 százalékra nőtt ez az arány. Teljes felzárkózásról akkor beszélhetnénk, ha egy jövedelmi csoportnak megegyezne a magyar és az uniós helyezése, tehát a magyar 90. százalék uniós viszonylatban is 89 százalékot utasítana maga mögé.
Román felzárkózás
Romániára visszatérve, a korábbi időszakhoz alapvetően hasonló tendenciák jellemezték az elmúlt négy évet is a vásárlóerő-paritáson mért jövedelemadatok alapján: leginkább a román társadalom felső osztálya jutott előre, de a közepes jövedelműek helyzete is jelentősen javult, és a közelmúltban már csak a legszegényebb ötöd maradt változatlanul az uniós rangsor legvégén.
Az alábbi grafikonon ez abból látszik, hogy míg a felső és középosztály esetében szabad szemmel is jól látható különbség van a 2023-as és a 2020-as adatok között (mutatva a felzárkózást), addig ezt az alsó jövedelmi ötödnél nagyítóval sem lehet észrevenni. (A félreértések elkerülése végett: ez nem azt jelenti, hogy nekik ne javulhatott volna a jövedelmi helyzetük, csak azt, hogy ez nem hozott előrelépést európai uniós összevetésben.)...
LOMTALANÍTÁS ÉS MÁGIKUS REALIZMUS - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.12.16.
Tálibok és a technikával kiüresített életünk. Till Tamás és gyermekotthonok. A hétvége cikkei.
Jó reggelt! Elkezdődött a karácsonyozás hajrája, amiből mi sem maradnánk ki: ingyenes szállítással csábítjuk a webshopunk vásárlóit, és a december 18-ig leadott rendeléseket még karácsony előtt kiszállítjuk.
4 cikk hétvégéről:
Szerző: URFI PÉTER
2024.12.16.
4 cikk hétvégéről: