FRIDERIKUSZ MOST: GLENN GOULDOT FELPOLÍROZTÁK - KOCSIS ZOLTÁN, JENEI ZOLTÁN, 2007./ F.A.331.

FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ PODCAST
2024.12.14.

Glenn Gould, a kanadai sztárzongorista a 20. század egyik legismertebb és legkiválóbb zongoraművésze volt. Játékában egyesült az a technikai tudás és zenei érzékenység, amely lehetővé tette, hogy különleges tolmácsa legyen Johann Sebastian Bach összetett zenéjének. Nemzetközi karrierje 1955-ben indult, amikor is lemezre játszotta Bach Goldberg-variációit, ez az album komolyzenei mérföldkővé vált, ennek ellenére 1981-ben Gould újra feljátszotta a darabot.

2007-ben aztán gondoltak egyet és digitális eljárással "leporolták" az 1955-ös felvételt, és elérték, hogy Gould akkor már több mint ötven éve rögzített zongorajátéka úgy szóljon, mintha a zongoraművész akkor és ott újra játszotta volna a darabot. Természetesen a zenei világot akkor erősen megosztotta ez a technika segítségével "felpolírozott" felvétel.

Friderikusz Sándor 2007-ben felkérte Kocsis Zoltán zongoraművészt és Jeney Zoltán zeneszerzőt, hogy értékeljék együtt ezt az új felvételt, de mondanunk sem kell, nem csak erről beszélt a két kiváló művész, hanem közreműködésükkel beavatást nyertünk ennek a két embernek az igen magas nívójú zenei gondolkodásába is.

ITT NÉZHETŐ MEG

GLENN GOULD HIVATALOS HONLAPJA 

SZALAY-BERZEVICZY ATTILA: HASONLÓ FOLYAMATOK JÁTSZÓDNAK LE A VILÁGBAN, MINT AZ I. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2024.12.14.

Korunk politikai válsághelyzetei a Della vendégét nagyon emlékeztetik a múlt század első nagy világégését megelőző eseményekre. Szalay-Berzeviczy Attila, az I. Világháború geopolitikai és gazdasági hátterének vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen globális konfrontációkból rendre vesztesen kikeveredő autoriter rezsimek rendre az anyagi erőforrások 

kiapadása miatt voltak kénytelenek kapitulálni.

ITT NÉZHETŐ MEG

DÁVID FERENC, SZÉKELY TAMÁS | NINCS B TERV. PROPAGANDA VAN.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.12.13.

A Reggeli személy 2024 december 12-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Dávid Ferenc közgazdász, a DK országgyűlési képviselője és Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt.

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

LOPAKODÓ LEÉPÍTÉS – ÍGY TÜNTETETT EL A MAGYAR KORMÁNY TIZENKÉT KÓRHÁZAT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.12.13.

A 100 magyar kórház legalább felének megszüntetését javasolja a Gyurcsány-kabinet egykori gazdasági minisztere, a Doktor24 magánegészségügyi csoport alapító-tulajdonosa, Kóka János. A javaslat több ponton hibádzik: Magyarországon már régóta nincs 100 kórház, és a jelek szerint a meglévőket sem kell bezáratni központi verdikttel: porladnak azok maguktól is. 2012 óta tizenkét kórház szűnt meg, ebből hét az elmúlt két esztendőben. Az utóbbi években pedig eltűnt 3700 kórházi ágy, hivatalos kifejezéssel „tartósan szünetel” immár a gyógyító helyek kilenc százaléka. Megmutatjuk, a listát és azt is, hogyan folyik a magyar egészségügy lopakodó leépítése, miközben a betegek arra panaszkodnak, hogy csak hosszú várakozás után jutnak ellátáshoz.

Mit üzen az, ha megváltoztatják, mit értenek kórházon? Nem sok jót. 2022 decemberében a parlament úgy rendelkezett, véget vet annak a korszaknak, amikor azt nevezték kórháznak, ahol legalább a három alapszakma, a sebészet, a belgyógyászat és a szülészet 0-24 órás munkarendben működik. Mit hívnak azóta kórháznak? Lényegében azt, ami valaha megfelelt ennek a meghatározásnak.

A definíció módosításával egyetlen tégla bemalterezése nélkül sokkal több kórház lett hazánkban. Csak államiból adódik több mint száz: erre utalt Kóka János, amikor körbenyilatkozta a sajtót az ötletével, hogy ötven kórház elég lenne, szüntessék meg a jelenleg működő intézmények felét. Ha tényleg lenne száz valódi kórház egy immáron 9,6 milliósnál kisebb népességű országban, akkor jogos lenne a felvetése. Ám klasszikus kórházból jóval kevesebb van: számos megyében csak kettő.

Kóka János lapunknak úgy pontosította a kijelentését, hogy nem megszüntetni, hanem ápolási és rehabilitációs célokra kellene átalakítani ezeket. A folyamatnak pedig nyilvános szakmai vita eredményeként kellene megtörténnie, nem pedig lopakodó módon, ahogy ma zajlik.

Megnéztük hát, mi a helyzet a magyar kórházfronton, és arra jutottunk: valójában az elmúlt években nem több kórház lett, hanem kevesebb, és olyan tömegben tűnnek el kórházi ágyak, amilyenre korábban csak durva központi beavatkozások idején volt példa.

A magyar egészségügyben tehát egy intenzív és spontán leépítési folyamat zajlik, amelynek során:

1. 2012 óta tizenkettővel csökkent a kórházak száma.

2. Először esett be az elmúlt évben a gyógyító kórházi ágyak száma 40 ezer alá, erre korábban nem volt példa.

3. A kórházi ágyak kilenc (!) százalékának működtetését szüneteltetik, így menekülnek a kiadások elől...

ITT OLVASHATÓ

HETI EGYENLEG2: JÖNNEK MAJD A MENCZERNÉL „MENCZEREBBEK”

HETI EGYENLEG 2 / KLIKKTV
Műsorvezető: BÁNÓ ANDRÁS
2024.12.14.

Nem hiszem, hogy a Tisza Pártot betiltják, bár a hatalomnak igénye volna rá, de tartanak attól, hogy ez már kontraproduktív lenne. Most arra játszanak, hogy erőt demonstrálnak, jönnek majd a Menczernél „menczerebbek”, erőszakba átmenő erővel fognak élni – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Csillag István, korábbi miniszter viszont úgy vélte, a kormány akár az Állami Számvevőszék bevetésével is simán el tudja kaszálni a Tisza Pártot.

Csillag István szerint, ami most történik az tulajdonképpen egy diktatúra arculatváltása. Orbán arra játszik, ami már bevált neki a fekete ruhás nővér idején, a kockás inges tüntetéskor, vagy az Iványi Gábor melletti kiálláskor: ha erőt mutat és letöri a szolidaritást, akkor oda lesz a remény. Lendvai Ildikó úgy gondolja, hogy ha ezt az utolsó reményt megpróbálja Orbán elvenni az emberektől, az most túl kockázatos a Fidesznek. Inkább tovább fogják provokálni Magyar Pétert, ameddig valamilyen incidens történik.

A karaktergyilkosság azért működött az óellenzéki pártok vezetőinél, mert ők gyengének mutatkoztak azzal, hogy nem álltak bele, akkor sem, ha bunkósbottal verték őket. Magyar Péter ezzel szemben előre megmondja, hogy mi fog történni, általában az is történik, és a saját fegyverükkel üt vissza.

ITT NÉZHETŐ MEG

Lásd még:

HETI EGYENLEG 1

LEHET SZÉPEN MEGHALNI A POLITIKÁBAN? | VÉTÓ #40 ÉLŐBEN, MISKOLCRÓL

VÉTÓ / PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2024.12.13.

Miskolc nem is egy, hanem két olyan választókerületnek is központja, amelyet kötelező megnyernie annak, aki le akarja váltani a Fideszt. Innen, a Tudomány és Technika Házából sugározzuk az év utolsó élő Vétóját, ahol a helyi politika elemzése előtt érintjük a Tiszával sodródó kispártokat, a stratégikus Lázár Jánost, és a maga hőbörgő mivoltában, ki tudja, talán szintén stratégikus Menczer Tamást is. 

0:00 Visszaszámláló 

4:35 Felvezetés 

5:56 Helyreigazítás: valótlant állítottunk egy kisbuszról 

7:15 Mi marad az ellenzéki világból a Tisza mellett? 

27:08 Lázár János kibeszél a Fideszből 

42:13 Miskolc, ahol az ellenzék többségben van, de kikap

ITT NÉZHETŐ MEG

„OLYAN KÍMÉLETLEN KAMPÁNY LESZ, AMILYET MÉG NEM LÁTTUNK” | KÖZBESZÉD #038

KÖZBESZÉD
Műsorvezető: Dr. KURUCZ DÁNIEL
2024.12.13.

Stumpf István (jogász, politológus, alkotmánybíró) és Kéri László (politológus, volt egyetemi tanár, közéleti elemző) több mint két évtizedes szakmai kapcsolatukról és barátságukról beszélnek stúdiónkban. Egyikük a húsleves mestere, másikuk a borkészítésben jeleskedik. A Bibó Szakkollégium alapítói, akik a rendszerváltó pártok szellemi elitjét nevelték ki. Vajon miért tartotta Kéri László kevésbé szimpatikusnak a Fidesz-alapítók radikális gondolkodását? Beszélgetésükből kiderül, milyen szerepük volt a rendszerváltásban a szakkollégiumoknak, és hogyan látják a mai politikai helyzetet vendégeink. Nézd meg hogyan ütköznek vélemények egy tiszteletteljes párbeszédben!

A KözBeszéd a KözTér talkshow-ja, ahol politikusok, művészek, sportolók és véleményformálók osztják meg gondolataikat a legfontosabb közéleti, társadalmi és kulturális kérdésekről. Tabumentes beszélgetések, égető kérdések és az internet legérdekesebb véleményei – itt semmi sem marad kimondatlan! Célunk, hogy minden oldal képviselőinek teret adjunk, és különböző nézőpontokat mutassunk be úgy, hogy azok békében megférjenek egymás mellett. Az őszinte eszmecserék során új perspektívák bontakoznak ki, amelyek a nézőket is gondolkodásra ösztönzik.

ITT NÉZHETŐ MEG

HORTHY KOCSIJA ÉS A MÁV ROHADÁSA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.15.

Lázár Jánosnak az volt a nagy ideája, hogy még szeptemberben, az EU soros elnökség részeként, mint annak egyik fénypontja, Horthy hajdanvolt, de eredeti, fényűző állapotába helyreállított vasúti szerelvényével, a Turánnal megvonatoztatja a közlekedési minisztereket. Azt nem tudjuk, mit remélt ettől az aktustól a rókaképű, hogy az EU-s emberek netán elalélnak a gyönyöröktől, de a nagy utazás nem valósult meg.

Informális csatornák szerint azért, mert az uniós emberek ismerik a magyar történelmet, benne Horthyt és kétes megítélését (minimum), és nem kértek a magyar feudális időkbe visszaringató vonatozásból. Ez fájhatott Lázárnak, aki különösen bensőséges viszonyt ápol a főméltóságú úr emlékével, „igaz magyar hazafinak” és „kivételes államfőnek” tartja, de ez a szubjektív vélemény sem magyarázza, mit akart elérni a vonatoztatással.

De nem is ez az érdekes igazán, mint ahogyan nem megyünk bele Horthy szapulásába sem, holott tehetnénk. Hanem inkább azon mélázunk, mennyire fontos a rezsimnek ez az illékony és kétes kor, ahogyan visszaálmodják magukat oda, és vezetik is az országot száz év előttre, az urambátyámos, darutollas világba. Vármegyék meg főispánok, ordas eszmék és keresztény kurzus, már csak a fehérterror hiányzik, de emiatt meg esetleg lekomcsizzák az embert.

Mindeme csudák közepette most csak annyit kell tennünk azonban, hogy megidézzük a MÁV szellemét, mint olyan cégét és ágazatét, amely azt példázza a NER tizenötödik esztendejében, ahogy nem működik semmi. Már alig is járnak a vonatok, s emellett még szét is rohadnak, bár az okot is hallottuk már, s ez Trianon itt is, azaz, megint ott vagyunk a megidézett kornál, amiből minden mai bajunk fakad, s csak egy gyönyör volt benne, s ez Horthy a fehér lován.

Ezen a ponton tesszük szóvá Lázár vonzalmait nem csak Horthyhoz, hanem a kastélyokhoz, vadászatokhoz, s ebből fakadó viszonyát a mai talpasokhoz is, hogy akinek semmije sincs az szerinte mennyit is ér. Megfogalmazásában „annyit is”, ami az ő szótárából visszafordítva a semmivel egyenértékű, amiből, ha nem is egyenesen, de mégis az fakad, fontosabb neki a hajdanvolt vonat, mint a mostaniak, azt felújíttatja, ezeket meg leszarja.

Abban őfőméltósága utazott, ezekben meg a mai panelprolik nem, mert el sem indulnak, ha meg igen, nem érkeznek meg, vagy kiszámíthatatlanul. Adódik a kérdés, mi lett volna, ha kormányzó őfőméltóságú urunk akkori vonatja, amit most Lázár újjáépíttet, bedöglött volna, és mondjuk neki is vonatpótló buszra kellett volna átszállnia a kíséretével együtt, ez a kép azonban csak azért jut az eszünkbe, mert gonoszak vagyunk.

Meg szomorúak és dühösek, amikor kiderül, mint ahogyan most is, hogy a Horthy-vonat étkezőkocsiját Lázár utasítására nem más, mint a MÁV fizette a személyszállító vasúti flotta karbantartási keretéből. Kétszáz millió volt a számla. Lázárnak biztosan megérte, nekünk nem annyira, mert ugyan azt nem tudjuk, mire lett volna elég ez a kétszáz millió a jelenlegi vonatok gyógyításában, de minimum hiányzott valahonnan. Kifogásaink azonban alaposabbak...

ITT OLVASHATÓ

KÁOSZ, CSOPORTÖSSZEVONÁSOK, PENÉSZES FALAK – ILYEN ÁLLAPOTOK URALKODNAK A GYERMEKOTTHONOKBAN

TELEX
Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2024.12.14.

„A gyermekotthonokban teljes káosz van, akkora a munkaerőhiány, hogy már azokat sem lehet kirúgni, akik alkalmatlanok a munkavégzésre” – mondta lapunknak Anna, aki két vidéki gyermekotthonban is dolgozott, egy hónapja hagyta ott a pályát. Belefáradt abba, hogy munkájában mindennap azzal szembesül: két rossz lehetőség közül csak a kevésbé rosszat tudja választani.

A gyermekotthonok állapota azután került be a közbeszédbe, hogy Magyar Péter nemrég újra országjárásra indult, aminek keretében több gyermekvédelmi intézménybe is megpróbált ellátogatni. Megosztott egy képet a miskolci gyermekotthon lepusztult vizesblokkjáról, ami után a nyírszőlősi intézménybe már nem mehetett be. Ezek után nem engedték be a bicskei gyermekotthonba sem, majd a pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthon előtt megtörtént az ominózus jelenet, amikor a Fidesz kommunikációs igazgatója már messziről üvöltözött vele. Török Gábor az eset után azt mondta: ilyen kocsmai szintű fellépést még soha nem produkált magyar politikus.

A történtek a gyermekvédelmi intézmények állapotáról elterelték a figyelmet a politikai csatározások irányába, de a kiindulópont mégsem változott: súlyos bajok vannak a gyermekotthonokban.

Szükséghelyzet van a gyermekotthonokban, lényegében bárkit felvesznek

Általában kétféle okból kerülnek gyerekek állami gondozásba: vagy a szülők mondanak le róluk, vagy a gyámhatóság dönt úgy, hogy egy adott gyereket ki kell emelni a családjából – többnyire bántalmazás, elhanyagolás vagy a szociális körülmények miatt. Hiába kellene a 12 éven aluli gyerekeket a nagy intézetek helyett nevelőszülőknél, nevelőcsaládoknál elhelyezni, Magyarországon az állami gondozásban élő nagyjából 23 ezer gyerek közül körülbelül hétezren még mindig gyermekotthonban élnek.

Sztupa József, az Esze Tamás nevelőotthon korábbi szakmai vezetője, 11 évnyi gyermekvédelmi tapasztalat után a nyáron döntött úgy, hogy távozik a pályáról. A Népszavának azt mondta: a kormány azt állítja, hogy a gyermekvédelmi intézmények 85-90 százalékában kifogástalan nevelési körülmények vannak, ám ezt a valóság nem támasztja alá. Tapasztalatai szerint az intézmények állapota és a működési körülmények ennél jóval rosszabbak. A falak omladoznak, a szobák penészesek, törött bútorok vannak a helyiségekben. A volt intézményvezető látott olyan intézményt, ahol a bejárati ajtón fólia takarta el a lyukakat, vagy a gyerekek a zuhanyzóban sittes törmeléken jártak.

Ennek ellenére vezetőként csak apróságokra tudott pénzt kapni, például egy zuhanyfej kicserélésére vagy egy vécédeszkára. „Évente egyszer-kétszer vehettünk néhány új ágyneműt is. Ennél több és nagyobb beruházásra nem volt keret.”...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

3-AS METRÓ: A 225 MILLIÁRD FORINTOS FELÚJÍTÁSBA NEM FÉRT BELE A VONATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER CSERÉJE, DE A BKV-NAK A RÁNGATÓZÓ SZERELVÉNYEKRE IS VAN MAGYARÁZATA - A SPÓROLÁS MIATT KÉT KÜLÖNBÖZŐ KORÚ ÉS MŰKÖDÉSI ELVŰ TECHNOLÓGIÁT PRÓBÁLNAK ÖSSZEBUHERÁLNI.

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.12.14.

Rángatóznak a 3-as metró vonalán futó szerelvények, de az is gyakori, hogy a kocsik fékeznek, majd megállnak két megálló között az alagútban. Pihennek egy kicsit, majd továbbindulnak. Máskor a szerelvény java befut ugyan a megállóba, de az utolsó egy-két ajtó még nem, így pár métert előrébb kell gurulni a kocsiknak. Néha épp ellenkezőleg: túlfut az állomáson egy kicsit a szerelvény. A fentihez hasonló észlelések a 3-as metró vonalán utazók napi tapasztalata, ami meglehetősen bosszantó, különösen annak fényében, hogy a vonal infrastruktúrájának felújítására 225 milliárd forintot költöttek tíz évvel ezelőtt. Ebbe azonban nem fért bele az automata vonatirányítási rendszer (AVR) cseréje. Ezt a harmincéves francia technológiát „házasították” össze az újragyártott orosz kocsikba beépített friss japán fejlesztésekkel. A felújított vonal 2023-as átadása óta dolgoznak azon, hogy ezek összhangba kerüljenek, ez egyelőre nem sikerült.

„A 3-as metró infrastruktúrájának felújítása előtt több előkészítő ülés is volt. Az egyiken előkerült a vonatirányítási rendszer kérdése, amely igen korszerűnek számított 1987-89-ben, amikor felszerelték és megbízhatóan is működött sok éven át, de 2020-ra azért eltelt három évtized. Éppen ezért én azt javasoltam, hogy a felújítás során azt is cseréljük le a 2-es és a 4-es metrókra beszerelt új rendszerre. Ez azért is hasznos lett volna, mert a járművek kompatibilisek lettek volna a vonalak között” – idézte fel a Népszavának a döntési helyzetet Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke, aki korábban a BKV Igazgatóságának is tagja volt. Felvetését azzal söpörték le, hogy az új rendszer több mint 10 milliárd forintba kerülne, amire nincs fedezet...

ITT OLVASHATÓ

A NAGY SZIJJÁRTÓ-CSEL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.12.14.

Onnan kellene elindulnunk, hogy kies hazánk momentán az USA szövetségese volna több okból kifolyólag. Papíron legalábbis, és most, hogy Trump nyert, még inkább az lesz, Orbán víziójában ők ketten, mint atya és fia dirigálnák az új világrend eljövetelét, amiről nem tudjuk mi. Föl sem világosítottak minéműségéről, csak az a ziher, hogy lesz. Megerősítette ezt újólag pénteki szeánszán doktorminiszter urunk is, midőn megint kijelentette: „Amint Trump hivatalba lép, a világ egy hatalmas fordulatot hajt majd végre”.

Kíváncsian várjuk az eljövetelt, de addig is élni kell valahogyan. Így az sem volna utolsó dolog, ha nem szúrnánk hátba a barátainkat, nem mennénk szembe a dolgaikkal, mert ez egyrészt illetlen, másfelől fura jellemre vall. Hogy ez eszünkbe jutott, az nem egyéb miatt történt, mint, hogy nem más, hanem az USA volt az, aki szankciókat vetett ki az orosz Gazprombankra, a nagy barátság és együttműködés jegyében viszont Szijjártó kijelentette, sikerült kitalálni, hogyan kerüljék meg ezeket, kicselezve mindent.

Hogy kontextusba kerüljön a dolog, nem árt rögzíteni, az amerikai adminisztráció nem széles jókedvében hirdetett szankciót az orosz bank ellen, hanem azért, hogy Putyinnak kevesebb pénze legyen ukránokat öldökölni. Az ukránok (és a kárpátaljai magyarok) vére azonban a magyaroknak (Fidesz) egyáltalán nem fáj, még akkor sem, ha mint most már tendenciaszerűen, amikor Orbán Putyinnal békéről egyeztet, másnap megindulnak a rakéták ide a szomszédba is, erről azonban soha egy büdös szó nem esik, csak arról, ha az ukránok visszalőnek.

Szijjártó a mostani nagy cselvetést azzal igyekszik igazolni, hogy ezt kívánja meg kies hazánk energiaellátása, de az ilyen alkalmakkor az mindig feledődik, hogy rengeteg idő lett volna leválni az orosz energiacsöcsről, ami a környező országoknak sikerült, mi azonban meg sem próbáltuk vagy próbáljuk. Helyette viszont mindig akad indok pénzelni az oroszok háborúját. Emellett még valami más sötét titok is lappang itt az elszámolások körül, a háború finanszírozása mellett hazai érdekek is felsejlenek, de minden titkos.

Arról nem érkezett információ, az amerikaiak mit szóltak ahhoz, hogy Magyarország megint szembe köpte őket, de a Fidesz már nem is tart az ejnyebejnyétől, mert jön majd Trump, akinek így is jó lesz az új világrendben. Így vélik a magyar okosok, erre bazíroznak, csak nehogy érkezzen valami meglepetés a szalmahajú beiktatása után, mert egy dolog róla biztos, teljesen kiszámíthatatlan a manus. Még a mostani hatalmas szerelem is elmúlhat. A Fidesz viszont megint egy lapra tesz fel mindent, mert gondolkozni megterhelő nekik.

Nem is akarnak, soha nem is szoktak. Ennek a jele az is, hogy amikor az USA még novemberben bejelentette a szankciókat a Gazprombank és további ötven orosz bank ellen, „hogy korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez”, a mi külügyminiszterünk ezt a magyar szuverenitás elleni támadásként értékelte, amiből a magunk részéről azt a kósza következtetést tudjuk levonni, hogy akadályozzák az orosz háború magyar finanszírozását, amit ím most Szijjártónak sikerült kicseleznie. Ha ettől lator állam leszünk, akkor is...

ITT OLVASHATÓ

444.HU: HÉTVÉGI OLVASNIVALÓK (ÉS OROSZ BEAVATKOZÁSOK) DAMASZKUSZTÓL BUKARESTIG

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.12.14.

Mi a bánat a magány? És a dubaji csoki? Pópaválasztás és hasonmásverseny, azonos nemű párok és azonosítatlan gazdasági célok. A hét cikkei.

Jó reggelt, jó hétvégét! Orbán Viktor megmondta, mi a hét legfontosabb eseménye, és arról a Lakmusz már mindent el is mondott, úgyhogy jöhetnek a kevésbé fontosak, avagy a hét nagyobb cikkei.

ITT OLVASHATÓ