VTV SZEGED / MÉLYVÍZ Műsorvezető: GAVRA GÁBOR 2024.12.05.
Nagyon másképp alakult a magyar gazdaság 2024-es éve, mint ahogy azt a kormány tervezte és ígérte. Belső vagy külső okai vannak-e a magyar gazdaság problémáinak? A Mélyvízben Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke beszél a problémák okairól.
A bűnbakképzés a politikailag motivált történeti diskurzusok olyan mechanizmusa, amely a múlt tragikus eseményeit nem racionális okokkal, hanem az ellenérdekelt társadalmi csoportok vagy személyek árulásával és/vagy inkompetenciájukkal magyarázza. Az 1920-as trianoni békeszerződés drasztikus döntéseivel kapcsolatban az elmúlt száz évben született magyarázatok állatorvosi lóként demonstrálják ezt a gondolkodásmódot. Előadásunkban ezekkel a többnyire emocionálisan túlfűtött áltudományos interpretációkkal foglalkozunk Tormay Cécile 1921-es Bujdosó könyvétől Andics Erzsébet 1945 utáni brosúráin át a napjainkban dívó konteókig.
Az előadás a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett "Történelem és emlékezet" című szimpóziumon hangzott el 2024. november 15-én.
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim.
Szerinted van-e suttyóbb Menczer Tamásnál? A nemzeti konzultáció eredménye szerint nincs. Helyes-e, ha egy bűnöző oktatja ki az újságírót, hogy mi a bűn? Teljesen mindegy te hogy gondolod. Ez van. Szerinted van még mit leépíteni a magyar jogállamiságból? Orbán szerint van. Szeretnéd a szenteste előkészületeit szeretteiddel tölteni? Menjél dolgozni! -----------
Megint megpróbálkozott a magyarok átverésével a Nagy Márton-féle társaság, pardon, minisztérium: egy, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott grafikon kapcsán állított olyant, ami nem állja ki az igazság próbáját. Nem mentség, hogy feltehetően elborította az agyukat a vörös köd egy nekik nem tetsző adat miatt.
„2021 ugyanis speciális év volt, a koronavírus járványt követő felpattanás éve. Ekkor a családok kiszabadulva a járvány okozta bezártságból, bepótolták a korábbi időszakban elhalasztott fogyasztásaikat. A felhalmozott többletkereslet, az extra fogyasztás hirtelen történő megjelenése a kiskereskedelemben is kiemelkedő növekedést, a volumen ugrásszerű bővülését okozta. Ezért a 2021-gyel történő összevetés egy torz bázist ad” – ezt volt képes leírni a Nemzetgazdasági Minisztérium, ráadásul egy hivatalos közleményben, holott nekik azután tudniuk kell, hogy nem mondanak igazat. (Illetve, ha azt hiszik, hogy igazak a fentiek, akkor a szakmai tudásuk a béka feneke alatt van, életveszélyes a működésük, azonnal ki kell rúgni őket.)
Egy grafikon volt az, amely kiborította a lassan a teljes gazdaságirányítást (Orbán után és az ő felhatalmazásával) maga alá söprő Nagy Márton fémjelezte tárcát. A Központi Statisztikai Hivatal által a kiskereskedelmi forgalom októberi adatait tartalmazó csütörtöki gyorstájékoztató tartalmazza az alábbi grafikont, amelyen azt láthatjuk, hogyan változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma, mégpedig egy kiválasztott év, 2021 hasonló időszakához képest...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Szerző: NÉMETH PÉTER 2024.12.05.
Gazdaságilag vége a rendszernek, mindig csak jövőre lesz jobb, ebből már nincsen fölfelé, már a kommunikáció sem fog lábra állni és maga a rezsim sem – mondta Bárándy Péter, korábbi igazságügyi miniszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában.
Az ilyen rezsimekben az igazságszolgáltatás, a bírói munkásság hal meg utoljára, ezt látjuk most, a jog és az igazgatás teljes szétesését. Az Országos Bírói Tanács elnöke leköszönt, a bírák végzik tovább a munkájukat, mert egy bíró dekoratív módon nem tud tiltakozni, nem vonulhat az utcára, nem tud sztrájkolni. Szabó Péter tisztességes ember, tisztességes bíró volt, bevallottan azért távozott, mert hibázott, ez precedensértékű, ahogy az is, hogy mások is csatlakoznak hozzá – mondta Bárándy Péter.
Magyar Péter és Menczer Tamás összecsapásáról azt gondolja, hogy egy ilyen iszap birkózásban mindenki koszos lesz, kocsmai stílus, amit Menczer megengedett magának. A legnagyobb elismerés Magyar Péter felé, hogy impulzív ember létére, visszafogta magát. Bárándy Péter kizártnak tartja, hogy Orbán demokratikus úton átadja a hatalmat.
Magyari Péter kitűnő írásához – ezzel a megjegyzéssel külde el lapunknak az alábbi sorokat Lányi András. Az író, filozófus nem vitatkozik kollégánk Menczer-ügyben szerdán megfogalmazott soraival, inkább kiegészíti azt néhány szemponttal. Szerinte a Fidesz rettenetes helyzetbe hozta saját szavazóinak százezreit, a magyar társadalom előtt pedig fontos vizsga áll. A 2026-os választások e hét keddjétől sokkal egyszerűbb dologról szólnak, mint a szakpolitikák és a felkészültség. Lányi még azelőtt küldte meg írását a Válasz Online-nak, hogy december 6-án, pénteken Orbán Viktor teljes mellszélességgel Menczer Tamás akciója mögé állt. Ez a fejlemény semmit nem vesz el vendégszerzőnk sorainak érvényességéből, azokat még tovább erősíti. Vélemény.
Miért került sor a pécsi gyermekotthon előtt erre a szégyenletes jelenetre? Azért, mert Menczer Tamás megbízói feltételezték, hogy lenne rá igény. Nem tegnap óta létezik ugyanis ez a politikai stílus, amelyet a Fidesz kommunikációs igazgatója nem rögtönzésképpen, hanem gondos mérlegelés után, kiszámított kíméletlenséggel vágott az arcunkba. Éppen ezzel a kocsmai stílussal szerzett magának parlamenti többséget 1933-ban a német nemzetiszocialista párt is, először és nem utoljára a történelemben, demokratikus választásokon. A példán okulva latin-amerikai diktátorok, eurázsiai bolsevik terroristák sora dolgozik rajta azóta is, hogy a közéletben meghonosítsák ezt a hangnemet. Ahol ez polgárjogot nyer, ott többé semmit nem lehet értelmesen megvitatni...
Lázár János irányítása alatt az Információs Hivatal megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársait, akik a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios-projektet vizsgálták – írja a Direkt36. Az OLAF nyomozói 2015 és 17 között több tényfeltáró misszión gyűjtötték be az információkat. A lap forrásai szerint ekkor figyelték meg őket, ami nemcsak az érintetteknek tűnt fel, de Brüsszelbe is eljutott. A cikk szerint az IH Lázár alatt kezdett el egyre komolyabb forrásokat fektetni az uniós intézmények elleni kémkedésbe. Egy volt titkosszolga azt állította, az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt.
Az OLAF-vizsgálat követése Lázár Jánosnak személyesen is fontos lehetett, hiszen a projekt Hódmezővásárhelyen indult, ahol akkor ő volt a polgármester. Később a hódmezővásárhelyi beruházás volt a referencia. Az OLAF a vizsgálat végén megállapította, hogy sok szabálytalanság történt az eliosos pályázatoknál, így azt javasolta, 13 milliárd forintnyi uniós pénzt vonjanak le. A kormány kimentette a projektet azzal, hogy magyar költségvetésből fizettek, így az OLAF fennhatósága megszűnt.
A 2018-as választás után Lázár János kiszorult a kormányból, az IH pedig Szijjártó Péterhez került. Az átadás-átvételkor Szijjártó berendelte az IH főigazgatóját és két helyettesét, és miközben leváltotta őket, a hivatalba megérkezett egy 30 fős különítmény, akik minden iratot átvizsgálhattak.
Az OLAF-os megfigyelések aktái után kutató különítmény tagjai a Pintér Sándor belügyminiszter által felügyelt nemzetbiztonsági szervektől érkeztek, de a lap egyik forrása szerint nem Pintér állt az akció mögött. Szerinte valójában Orbán Viktor környezetéből érkezhetett az utasítás az IH átkutatására. Más úgy fogalmazott, állítólag Orbán szentesítette az akciót.
Az eljárás hetekig zajlott, és a lap forrásai szerint a csapat konkrét információkat keresett, például olyanokat, melyek kormányközeli gazdasági szereplők gazdasági ügyeihez kapcsolódtak.
A lap szerint kiemelt figyelmet szenteltek az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. A belügyes csapat nem találta meg, amit keresett, aminek az is lehet az oka, hogy az érzékeny ügyekben gyűjtött információkat nem rögzítették hivatalosan az IH-nál...
Egyelőre még csak tervezet, mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a magyar sport, mert a költségvetésről majd december 17-én szavaz az Országgyűlés, de a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám felvázolta, nagyságrendileg milyen összegekkel kalkulálnak. Mivel a sport stratégiai ágazat, ezeket a terveket vélhetően meg is szavazza a parlament.
„A magyar sport nyolcszázalékos pluszt kap jövőre az idei évhez képest. A szövetségek például 17,72 milliárd forintot” – jelentette be Schmidt. Összesen több mint 81 milliárd forintra számíthat a terület. A hazai élsport támogatási rendszere Európában is az élvonalban van, a britek sem költenek ennyit rá, mint kiderült egy tanulmányból.
A sportegyesületeket tömörítő ernyőszervezet, a Deutsch Tamás vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) ugyancsak 17 milliárdot oszthat majd szét a kiemelt egyesületek közt. Az akadémiai rendszer működtetésére 32,55 milliárd forint jut. Ide tartoznak a kiemelt fociakadémiák (tíz van szerte az országban, Győrtől Felcsúton át Kisvárdáig), a hat kézilabdás és a négy kosaras intézmény, valamint a csepeli, Kozma Istvánról elnevezett birkózóakadémia, és a nemrég a Velencei-tó partján átadott, a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalinról elnevezett kajakosakadémia.
Sportesemények rendezésére 4,55 milliárdot különít el a kormány, hogy pontosan mely rendezvényekre, nem tudni, de a futball-BL-döntőt 2026-ban rendezhetik a Puskás Arénában, míg az atlétikai világdöntőt szintén 2026-ban a Nemzeti Atlétikai Központban.
A kiemelt edzőket 2,07 milliárd forintból fizetik, a nevelőedzőknek kétmilliárdos a keret – ezt Schmidt irányítása alatt hozták létre –, egyénenként így nettó 200 ezer forintot kapnak ebből a programból havonta...
FÜLKE EXTRA / HVG PODCAST Műsorvezető: GERGELY ZSÓFIA 2024.12.06.
„Bajszos fasz”-nak nevezte az akkori államfőt, Áder Jánost, a Fideszt pedig „ocsmány és fertőző járvány”-nak – így robbant be az országos nyilvánosságba a kecskeméti gimnazista, Nagy Blanka pont hat évvel ezelőtt decemberben egy túlóratörvény elleni tüntetésen elmondott beszédével. A kormánypárti média azonnal össztűz alá vette: Trágárkának csúfolták, befotóztak a szoknyája alá, Bayer Zsolt „ócska prolinak”, míg Bencsik András „útszéli ribanc”-nak hívta. Az akkori ellenzéki pártok hiába álltak mellé, utólag már úgy érzi, csak használták, „mint egy kabalafigurát”. Megbánta a hírhedt beszédet, vagy újra elmondaná? Hogyan él, mit csinál most, érdeklik még a közéleti kérdések? Vajon visszatérne-e a politikai életbe Magyar Péter zászlója alatt? Még csak most tölti be a 25. évét, de továbbra is sarkos véleménye van például a magyar lombik programokról, a gyerekvédelemről és Menczer Tamás tragikomikus performanszáról. Hallgasd meg a Fülke Extrában Gergely Zsófia interjúját!
December másodikán jelent meg a hír az Óbudai Árpád Gimnázium honlapján, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem venné át az iskola fenntartását. Az egyetem jövő szeptembertől venné át a fenntartói jogokat az Észak-Budapesti Tankerületi Központtól, és az újonnan indított pedagógusképzéséhez kapcsolódóan gyakorlóiskolaként működtetné tovább a gimnáziumot.
A nevelőtestület, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat nemrég értesült a fenntartóváltás lehetőségéről, és az általunk megkérdezett szülők egyelőre szkeptikusak a változással kapcsolatban. Az egyeztetési folyamat jelenleg is zajlik, a szülők – az általunk megismert dokumentum szerint – két napig küldhették be véleményüket egy Google-űrlapon keresztül.
„Az Óbudai Árpád Gimnázium kiemelkedő pedagógiai kultúrával rendelkezik, kiváló közösség jellemzi, tanárai valamennyien nagy tapasztalattal bíró, példaértékű pedagógusok. A gimnáziumban magas szakmai színvonalú oktatói, nevelői munka folyik, ami a középiskolák rangsorában elért figyelemreméltó helyen és a diákok által elért kiemelkedő eredményekben is megmutatkozik” – áll az NKE hozzánk eljuttatott válaszában, mely szerint a fenti indokok alapján ajánlottak fel gyakorlóiskolai státuszt a gimnáziumnak..
„A gimis modellváltással nekünk az a legfőbb problémánk, hogy mi az Árpádba iratkoztunk be, nem pedig a Közszolgálati Egyetem gyakorló iskolájába. Ha eleve az lett volna, nem is jelentkeztünk volna oda” – mondta a lehetséges fenntartóváltásról az egyik általunk megkérdezett szülő.
Jövő szeptembertől venné át az egyetem
Az iskola honlapján megjelent közlemény szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2025 szeptemberétől a Nemeskürty István nevét viselő karon tanárképzést indít. Az NKE ehhez gyakorlóiskolai intézményrendszer kiépítését tervezi, s ezzel az ajánlattal kereste meg a gimnáziumot...
Kicsit még nem tudjuk elengedni Menczer kommunikációs igazgató kezét. Nem széles jókedvünkben vagy szerelmes vonzódások miatt, hanem, mert az ordenáré hangzavar mellett, amit mostanában kavar, mintegy fű alatt olyan alapvetéseket fogalmazott meg, amelyek nagyon messzire mutatnak. Mint tudjuk, a Fidesz országot jár éppen, szorgosan kábítja az ő gombáit, és bármerre is járnak meg kelnek mindeközben, kinyilatkoztatások is születnek a házisajtó számára miheztartás végett.
Amikor igazgató elvtárs Kecskeméten járta az országot, és nem Pécsen ordította le Magyar Péter fejét a jobboldali szellemi és morális fölény nevében, olyat sikerült mondania, ami megmutatja az elmúlt tizenöt évünket, és a hátra lévő mintegy százat is, ha 2026-ban megint győznek. Eddig sem volt jó nekünk, ezután meg még ennyire sem szabad számítanunk. Most is kuss van mindenkinek, de még inkább az lesz, mert mint igazgató elvtárs kijelentette: „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről csak mi dönthetünk”.
Delikát. Főleg azután, hogyha belegondolunk abba, amúgy mit jelent az ezerszer sárba taposott demokrácia választással és népképviselettel, ami ezzel az egy mondattal fényesen suhogva szállt olyan messzire, hogy a nyomát sem leljük. Eddig sem voltak kétségeink, hogyan képzeli a Fidesz az ország irányítását, de mint látjuk, éppen így. Csak ők dönthetnek, és mindenki másnak kuss van. Viszont az az újdonság ebben a megfogalmazásban, hogy ezek szerint nem csak az ellenzéknek, hanem senkinek nem osztanak lapot ebben a játszmában ezek szerint.
Ebben a kontextusban a választó is arra való, hogy a szavazatával hatalomba segítse – vagy ott tartsa – a galerit, utána pedig csak annyi a szerepe, hogy elviselje, amit a sorsáról a Fidesz határoz. Illetve belegondolva a Párt működésébe, hogy még arról is maga Orbán Viktor dönt, ki finghat a mancsaftban és ki nem, itt áll előttünk feketén-fehéren a diktatúra maga, amelyben „Magyarország sorsáról, valamint a legfontosabb kérdésekről és ügyekről” ő dönt. Menczer részéről ez egy szerelmetes vallomás volt, de senki még csak föl sem kapta a fejét.
Bár miért is tette volna, amikor tizenöt év köznapjai támasztják alá a hatalom efféle gyakorlását, amire Menczer elvtárs, mivel költői kedvében volt, még egy képet is alkotott nekünk. Ugyan a Magyarral folytatott vita kapcsán sikerült ez neki, de kiterjeszthető általános érvényűvé is, amikor igazgató elvtárs arról ábrándozott, hogy „a mi buldózerünk az erősebb”. És máris itt áll előttünk feketén-fehéren a lehangoló kép, midőn a Fidesz gépezete mindent és mindenkit takarít el az útjából, simára gyalulva a világot.
Ezen a ponton pedig teszünk egy kis kitérőt Szijjártó helikopterezéséhez. Nem öncélúan, hanem nagyon is a történetbe illőn, mikor is arra utalunk, megint napvilágra került, hogy a külügyesünk nyolcmillió forintét röpködött kies hazánkban egy olyan úton, amit biciklivel is be lehetett volna járni. Ez önmagában nem érdekes és nem nagy újság, hanem az igen, milyen diagnózis fakad ebből arra nézvést, mire tartják ezek az országot és benne önmagukat, hogy miről döntenek ők csakis és kizárólag teljesen nélküled. Maguknak...
PARTIZÁN / PÉNTEK REGGEL Szerző: PARTIZÁN 2024.12.06.
Öt évvel a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése után megint megkavarja a kormány a kutatóhálózatot. Sokan alapítványszerű működéstől, erősebb politikai befolyástól, a gazdasági érdekek eluralkodásától tartanak. Vendégünk Pléh Csaba pszichológus és nyelvész professzor, valamint Péter László vegyész, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
Az e heti Péntek Reggelt Szurovecz Illés (szerkesztő-műsorvezető), Irsik Bence (sound design), Kocsis András (animáció) és Laki Gergely (kreatív producer) hozta el neked.
PARTIZÁN / VÉTÓ PODCAST Műsorvezető: VIDA KAMILLA 2024.12.05.
Csunderlik Péter történész volt a Vétó vendége, akivel arról beszélgettünk, mit épített be Tisza István, Horthy Miklós és Kádár János politikai örökségéből Orbán Viktor a maga politikájába, és hogy mit lehet tenni, ha az egyik fél ki akarja zárni ellenfeleit a nemzetből.
• Történelem és emlékezet 
